oceanográfia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- természetvédelem
- állatvédelem
- tengerkutatás
- klímaváltozás
Eltûntek az emberi maradványok a Titanic roncsából - mi lett velük?
1912. április 15-én hajnali kettõ óra húsz perckor az akkori világ legnagyobb és leghíresebb óceánjárója, az RMS Titanic, két és fél órával azt követõen, hogy egy jégheggyel ütközött, hullámsírba merült. A luxusgõzös fedélzetén tartózkodó 2207 személy közül mindössze 705-en élték túl a katasztrófát. Az áldozatok többsége a nulla fok alatti jéghideg vízben vészes kihûlés miatt vesztette életét, de több százan a kettétört hajótestben rekedve a roncsokkal együtt süllyedtek a közel négy kilométeres mélységbe. A Titanic roncsát csak a tragédia után hetvenhárom évvel késõbb, 1985. szeptember elsején fedezték fel 3 861 méteres mélységben. ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderült miért merülnek bizonyos állatok a sötét, mély tengerbe
Több mint 300 tengeri ragadozótól származó elektromos címke adat, és hajófedélzeti szonár bizonyítja az óceán szürkületi zónájának ökológiai fontosságát. Egy új tanulmány bebizonyítja, hogy a nagy ragadozó halak, mint a cápák, tonhalak, meglepõen sokszor látogatnak a mélyóceánba, különösen a mezopelágikus zónába, amely a felszín alatt 200-1000 méterre található. - írja a Woods Hole Oceanographic Institution honlapján.
Egy amerikai egyetem kutatói megfejtették az óceán mélyén élõ ultrafekete angolnák rejtélyét
Az ultrafekete angonák függetlenül fejlõdtek a mélytengerben, és a kutatók most úgy vélik, tudják, miért. Az új tanulmány bepillant a rejtélyes mélytengeri állatok viselkedésébe, melyek közül sok alultanulmányozott. A tudósok felfedezésüket július 11-én publikálták az Environmental Biology of Fishes magazinban. írja a Lice Science magazin.
Tudósok új ökoszisztémát fedeztek fel a hidrotermális kürtõk alatt
Egy új ökoszisztémát fedeztek hidrotermális kürtõk alatti vulkanikus üregekben, egy jól tanulmányozott tengeralatti vulkánnál a Csendes-óceán keleti részén lévõ kiemelkedésen (East Pacific Rise), Közép-Amerika mellett. A Bécsi Egyetem munkatársa, Dr. Monika Bright által vezetett expedíció 30 napig tartott a Schmidt Óceán Intézet Falcor nevû kutatóhajóján, egy nemzetközi tudományos csapattal az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból, Hollandiából, Franciaországból, Costa Ricából és Szlovéniából. - írja a Schmidt Ocean Institute phy.org.-on.
A hurrikánok mélyebbre lökik hõt az óceánban, mint a tudósok gondolták, ami fokozza a hosszú távú óceáni melegedést
Amikor egy hurrikán sújtja a szárazföldet, a rombolás évekig vagy még évtizedekig is látható. Kevésbé nyilvánvaló, de szintén erõteljes az a hatás, amit a hurrikánok az óceánokra gyakorolnak. - A The Conversation magazinban megjelent új tanulmányukban akutatók a hurrikánok hatásait vizsgálták.
A mélytengeri bányászat forrópontjai rejtélyes állatoktól hemzsegnek
Mélytengeri bányászathoz megjelölt óriási óceánfenéki szakasz csodabogár tengeri állatok ezreinek otthona, legtöbbje ismeretlen a tudomány számára. A kutatást a Current Biology magazinban publikálták. - írja a BBC tudomány magazinja.
Minden korábbinál pusztítóbb földrengés és óriási árvíz fenyeget
Egy nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport arra a megdöbbentõ felfedezésre jutott, hogy az antarktiszi Ross-tenger kontinentális lejtõszegélyén felhalmozódott vastag és instabil üledéktömeg már egy enyhe földrengés hatására is pusztító erejû tengeralatti földcsuszamlássá válna. A csaknem 6000 négyzetkilométer kiterjedésû üledéktömeg kontinentális lejtõn való lezúdulása globális kihatású katasztrófát okozhat a déli féltekén.
Mesterséges intelligenciával távmonitorozzák a globális zátony egészséget
A Hawaii Egyetem kutatói új természetvédelmi eszközt fejlesztettek a korallzátony ökológiájának területén. Az új mélytanulási algoritmussal a kutatók most már képesek azonosítani és mérni a zátony udvarokat az ûrbõl. A kutatók a tanulmányt a Remote Sensing of Environment magazinban publikálták. - írja a phys.org.
Veszélyben az óceán szürkületi zónájának élõvilága a globális felmelegedés miatt
A tudósok figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás drámaian lecsökkentheti az életet az óceánok legmélyebb részeiben, ahova még elér a napfény. - írja a BBC tudomány magazinja.
Egy erõs El Nino van alakulóban, aminek jelentõs következményei lesznek a világra - Rohamosan melegednek az óceánok
A tudósok aggódnak, hogy a világóceánok mai gyors melegedése hozzá fog adódni a globális felmelegedéshez. - írja a BBC News tudomány magazinja.
Az algaerdõk 4,5 millió tonna szén-dioxidot fognak be évente
Az algaerdõ évente 4.5 millió tonna szén-dioxidot nyel el a tengervízbõ. A hínár élõhelyet hoz létre a halaknak és kivonja a nitrogént és a foszfort. - írja a New Scientist.
A valaha legmélyebben lévõ halat csípett el a kamera Japán mellett
A tudósok filmre vettek egy halat, ami rendkívüli mélységben úszott az óceánban, ez a valaha történt legmélyebben történt megfigyelése ennek fajnak. - írja a BBC tudomány rovata.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hõmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
Megfejtették a Titanic egyik legnagyobb rejtélyét
Még egy 1998-ban végrehajtott mélytengeri expedíció azonosította azt a furcsa tárgyat egy szonár segítségével az 1912. április 15-én hajnalban hullámsírba merült legendás óceánjáró, az RMS Titanic közelében, amelynek eredetére sokáig nem találtak magyarázatot az óceánkutatók. Csaknem két és fél évtized múltán úgy tûnik, hogy most végre sikerült megfejteni a rejtélyt.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nõnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetõen, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
A Deepwater Horizon kifolyt olaja összefügg a delfinek génaktivitásának megváltozásával
A 2010-ben történt Deepwater Horizon olajfúrótorony felrobbanása után a súlyos olajszennyezés miatt a területen élõ delfinek génaktivitása megváltozott, méghozzá azoké a géneké, amik a tüdõszövet növekedést és az immunrendszer reakciókat szabályozzák.
Szellemszerû lényt videózott egy búvár Mexikónál
Pedro Valencia egy mexikói búvárkodás közben felfedezett egy különleges tengeri lényt, egy úgynevezett szifonofort, amely a látszat ellenére nem egy állat, hanem több organizmus, amelyek kolóniaként mûködnek együtt.
KÍnai tudósok mikromûanyagot felfaló roborhalat fejlesztenek
A mikromûanyagot elfogyasztó robothal egy nap segíthet megtisztíteni a világ szennyezett óceánjait, állítja a dél-nyugat kínai Szecsuáni Egyetem egy tudós csoportja.
Újrahasznosított, a vízbõl kihalászott mûanyagot használt fel az O’Neill legújabb kollekciójához
A népszerû szörf és ruházati márka olyan kollekciót készített, amely 86%-ban újrahasznosított mûanyagokból gyártott darabokból áll. Az O'Neill Blue elnevezésû óceánmentõ misszió célja, hogy felhívja a figyelmet az óceán szennyezettségére
A globális felmelegedés felgyorsítja az áramlatokat az óceán mélyén
A Sydney Egyetem tudósai mélytengeri geológiai nyomokat használták arra, hogy felfedjék, a múltbéli globális felmelegedés hoyan gyorsította fel a mélytengeri cirkulációt. Ez az egyik hiányzó láncszem annak elõre jelzéséhez, hogy a jövõbeli klímaváltozás hogyan hathat az óceánok hõ-és szénelnyelésére.
A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki
A tengeri fûmezõk fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erõs üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában mûködõ Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fûmezõkbõl.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- üvegházgázok
- tengerbiológia
- mikrobiológia
- Max Planck Institut
- környezetbiztonság
- oceanográfia
- szén-dioxid elnyelés
- szén-dioxid emisszió
- szén-dioxid kibocsáás
- metánkibocsátás
- tengeri fû
- ökoszisztémák
- Max Planck Intézet
- Címkefelhõ »
Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében
Az USA Kereskedelmi Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.
Az extrém tengeri hõhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára
2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hõmérsékleteket jegyeztek fel.
A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon
Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hõmérsékleteken is.
A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata
A melegedõ óceáni hõmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány
A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt
Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.
Modern technológiai eszközökkel vizsgálják a Bermuda-háromszög rejtélyeit
A Bermuda-háromszög bolygónk egyik legszelesebb területe: évente átlagosan 130 nagyobb viharral kell itt számolni, ráadásul az év felében pusztító hurrikánok is megjelennek. Számos tragédia történt már itt, de vajon mindegyikért a természeti jelenségek a felelõsek? Ezt kutatta egy tudományos forgatócsapat, és azt tapasztalta, hogy a katasztrófák mögött sokszor emberi mulasztások is szerepet játszanak. A Bermuda-háromszög titkai címû látványos dokumentumsorozatot itthon a Viasat History történelmi csatorna tûzi képernyõre január 10-12. között 21 órától, amely a jövõbeli technológia áttörésekrõl, így például az új generációs fekete doobozról ...
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytõl távol élni, egy biológus csapat szerint.
A szén csökkentésére és a bolygó lehûtésére megoldás lehet az óceán trágyázása
Egy tudósokból álló bizottság érdeklõdést keltett a mesterségesen triggerezett plankton virágzás tesztek iránt. Bizottsági jelentés tüzeli az érdeklõdést a mesterségesen beindított plankton virágzások iránt
A búvár benyúl a cápa szájába, és eltávolítja a horgot - VIDEÓ
Cristina Zenato búvár és természetvédõ, a „a cápák first ladyje" úgy babusgatja a cápákat, mint más a kutyáját. A közhiedelem ellenére a cápák nem is olyan vérszomjas fenevadak, mint amilyeneknek sokan gondolják õket. A cápáktól való félelem jóval nagyobb, mint a valódi fenyegetés. A valóságot eltorzítják a rendkívül ritka cápatámadásokról szóló, és nem egyszer szenzációhajhász beszámolók.
Eltöröltek egy természetvédelmi területet
A Csendes-óceánon fekvõ apró szigetekbõl álló Kiribati állam megszünteti a Phoenix-szigetek Védett Területet és engedélyezi a halászatott - írja az American Association for The Advancement of Science.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költözõ madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekérõl körülbelül két tucat fajt képviselõ, költözõ madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
Pingvinalakú víz alatti drónokkal kutatják az óceánt
Pingvinalakú víz alatti drónok rajai segíthetnek a jövõben az óceánok felfedezésében. A prototípusokat csütörtökön mutatta be a stralsundi Német Oceanográfiai Múzeum igazgatója, Burkard Baschek.
Rémisztõ, rejtõzködõ szörnyek vannak a tengerekben
A Föld utolsó nagy felfedezetlen fehér foltja a mélytenger fény nélküli, örök sötétségbe burkolózó titokzatos világa. A világhírû tengerkutató, a Titanic roncsait felfedezõ Robert D. Ballard találó szavaival élve, sokkal jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a világóceán mélységeit. A mélytenger rendkívül barátságtalan környezeti körülményei, a teljes fénynélküliség, a fagyponthoz közeli hõmérséklet és a rettenetes nyomás különleges alkalmazkodást követel meg a „Nap nélküli világ" lakóitól. Logikus lenne úgy vélekedni, hogy ez a kegyetlen környezet alkalmatlan az élet számára, de a valóság merõben más: a feneketlen és sötét méllységek ...
Egy új technológiával tisztítják meg az óceánokat a mûanyag szennyezéstõl
A hulladék öt óceáni szemétszigetben akkumlálódik a legnagyobb a Hawaii és Kalifornia közt elhelyezkedõ Nagy csendes-óceáni szemétsziget. Ha hagyjuk cirkulálni, a mûanyag hatással lesz az ökoszisztémáinkra, egészségünkre, és a gazdaságra évtizedekig, vagy évszázadokig. Ennek megoldásához a szennyezés forrásának elzárása és az óceánban már akkumlálódott szemét eltakarításának kombinációja szükséges. Egy új óceán tisztító technológiát fejleszt a The Ocean Cleanup nonprofit szervezet.
Klímakatasztrófa fenyeget a Golf-áramlat lassulása miatt
Elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsõsorban az európai klímára lehet súlyos hatással.
- címkék:
- Atlanti-óceán
- Golf-áramlat
- tengeráramlatok
- oceanográfia
- nagy óceáni szállítószalag
- áramlási rendszer
- tengeri jég
- oceanográfiai állapothatározók
- klímakatasztrófa
- idõjárásváltozás
- elegyes víz
- atlanti meridionális áramlási rendszer
- Nature Climate Change
- Potsdami Klímakutató Intézet
- Címkefelhõ »
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdõdött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Ritka felvételt készítettek a kutatók egy óriás tintahalról - videó
A kutatók ritka felvételt készítettek, ugyanis elsõ ízben sikerült lencsevégre kapni egy óriás tintahalat (Architeuthis dux), amint a Mexikói-öböl mélységeiben vadászik.
Fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál
Meglepõ módon egy fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltõ, a szakértõk szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
Kétszer annyi szén-dioxidot nyel el a világóceán, mint korábban gondolták
A Proceedings of the National Academy of Science magazinban megjelent tanulmány szerint az óceánok sokkal több, kétszer annyi szén-dioxidot nyelnek el annál, mint amit korábban gondoltak. Az új felfedezést a jövõbeli klímafelmérésekhez, illetve prognózisokhoz is jól lehet majd használni.
Kísérteties óriásrák bukkant fel a Mariana-árok mélységeiben - videó
Annak ellenére, hogy a világóceán örök sötétségbe burkolózó irdatlan mélységeiben élõ állatfajok rendkívül bizarr, gyakran hátborzongató külsejükkel a horrorfilmek világát idézik, e „szörnyek" többsége csak ritkán haladja meg a 10-15 centiméteres hosszúságot. A mélytengeri fauna egyik ritka óriás ízeltlábúját nemrég a világtenger legnagyobb mélységének számító Mariana-árokban figyelték meg.
Különleges Cousteau-projekt indul a tenger mélyén
A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel, Fabien Cousteau ötlete alapján. A francia tengerkutató világhírû nagyapja, Jacques-Yves Cousteau volt az elsõ az oceanográfia történetében, aki a Vörös-tenger szudáni partvidékén víz alatti kutatóállomást épített, az 1960-as évek elején.
Egy autóbaleset miatt kezdett búvárkodni a világ leghíresebb tengerkutatója, Cousteau kapitány
A tenger, a partoktól távoli mélységek birodalma hosszú évszázadokon át idegen és félelmetes világ volt az ember számára. A 20. század harmincas éveiben a francia haditengerészet egy mindaddig ismeretlen fiatal tisztje maga sem sejtette, hogy amikor 1936 forró nyarán egy kölcsönkapott úszószemüveggel felszerelkezve elõször veti magát a hullámok közé, a felszín alatt feltáruló világ látványa mindörökre megváltoztatja az életét. E katartikus élmény azonban nem csak az ifjú Cousteau sorhajóhadnagy életét, hanem az emberiség tengerrel fennálló kapcsolatát is mindörökre megváltoztatta.
- címkék:
- Jacques-Yves Cousteau
- Simone Melichor
- Emile Gagnan
- Jean-Michel Cousteau
- Francine Triplet
- Frédéric Dumas
- cápák
- örökség
- kutatóhajó
- tengerkutatás
- oceanográfia
- légzõkészülékes merülés
- víz alatti kamera
- Cousteau-dinasztia
- autonóm légzõkészülék
- reduktor
- A csend világa
- Précontinent II
- Francia Oceanográfiai Társaság
- Címkefelhõ »
Új ragadozó szivacsfajokat azonosították Ausztrália partjainál
A valaha felfedezett legtöbb új ragadozó szivacsfajt azonosították ausztrál és német tengerkutatók Ausztrália keleti partjainál.
Mesterséges intelligencia landolt a Mariana-árok mélyén
Múlt hét pénteken érte el a tengeraljzatot a világóceán legmélyebb pontján, a Mariana-árokban az az orosz automatizált autonóm merülõeszköz, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. A Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szakemberei által kifejlesztett eszköz új perspektívát nyit a jelentõs részben még felfedezetlennek tekinthetõ mélytengeri környezet kutatásában.
A szubantarktikus szigetek is mûanyaggal szennyezettek
Élelmiszercsomagolásokat, halászfelszereléseket és különbözõ mûanyaghulladékokat mos partra a víz a szubantarktikus, vagyis az Antarktisztól északra elhelyezkedõ szigeteken, ahol több évtizede végeznek vizsgálatokat a kutatók, akik most két tanulmányt is publikáltak az Environment International címû folyóiratban.
Elõször találtak mikromûanyagot antarktiszi jégmintákban
Elõször találtak mikromûanyag-szennyezést antarktiszi jégmintákban: a Tasmaniai Egyetem kutatói 14 különféle mûanyagra bukkantak 2009-ben fúrt jégmintákban.
Az atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát
A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek adatai segítik a kutatókat a hosszú életû cetcápák korának meghatározásában.
A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét
A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentõsen növeli a halálos kimenetelû összeütközések kockázatát a vízi jármûvek és a tengeri emlõsök között.
Több száz delfin teteme vetõdött a francia partokra év eleje óta
Mintegy 670 delfin teteme vetõdött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán - közölte az emlõsökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium.
Rekordszámú kék bálna gyûlt össze a Déli-Georgia szigetnél
A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyûltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvõ Déli-Georgia szigetnél.
60 éve érte el a világtenger legmélyebb pontját a „mélység Kolumbusza”
1960. január 23-án az Egyesült Államok haditengerészete USS Lewis rombolójának fedélzetén tetõpontjára hágott az izgalom. A hídon szorongó tisztek látcsöveikkel a Csendes-óceán tajtékos hullámoktól borzolt kobaltkék felszínét fürkészték. Amikor hirtelen megpillantották a a hullámok hátán hintázó Trieste-II batiszkáfot, száznyi torokból egyszerre harsant fel a harsány éljenzés, mert ezzel bizonyossá vált, hogy a felfedezések történetének egyik legnagyobb kalandja, a világóceán legmélyebb pontjára való lemerülés sikerrel végzõdött.
Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét
Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világûrrõl, illetve közvetlen kozmikus környezetünkrõl. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetõvé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.
- címkék:
- Jacques Piccard
- Robert Ballard
- Edward Forbes
- biodiverzitás
- Mariana-árok
- óceán
- világtenger
- tengerkutatás
- oceanográfia
- sótartalom
- óceáni aljzat
- batiszkáf
- mélytengeri árkok
- mélytenger
- oceanográfiai állapothatározók
- Trisete-II
- mélytengeri kutatóeszközök
- azoikus zóna
- Woods Hole Oceanográfiai Intézet
- Címkefelhõ »
Szeizmikus hatása lehet a nagy tengeri viharoknak
A hurrikánok vagy egyéb nagy erejû viharok akár egy 3,5-ös erõsségû földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévõ óceáni területen - állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters címû folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezetett geofizikai jelenségrõl.
Igazi bravúr: 28 nap a Földközi-tenger mélyén
Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötõben.
Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben
Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítõ ragadozó a legnagyobb valószínûséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvõ Greba¹tica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hõmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hõség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
Kétezer méter mélyen találták meg a világ legrégebbi ép hajóroncsát
A világ legrégebbi, teljes épségben fennmaradt elsüllyedt hajóját találták meg a Fekete-tenger mélyén, Bulgária partjainál brit és bolgár oceanográfusok. Az ókori görög gálya a tenger különleges oceanográfiai állapotjelzõinek köszönheti fennmaradását.
Döbbenet: parányi rákok erõs óceáni áramlatokat keltenek
Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetõen a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezõkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentõs a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.
Nyoma veszett a Bermuda-háromszög felett eltûnt kisgép utasainak
Május 15-én, hétfõn, helyi idõ szerint délután kettõ óra tíz perckor a miami körzeti légi irányítás hirtelen elvesztette a radar- és rádiókapcsolatot azzal a túragéppel, amely Puerto Ricóból szállt fel, floridai úti céllal. A gép, fedélzetén négy fõvel, a Bahama-szigetek közelében, a hírhedt Bermuda-háromszög térségében tûnt el.
Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!
A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedésérõl, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...
Új kutatóközpont figyeli a déli óceánt
Kínai-ausztrál kutatóközpontot hoznak létre a déli félteke óceánjainak megfigyelésére, amely a globális felmelegedés elleni küzdelemben is fontos szerephez jut.
Óriási mélytengeri zagyár Kaliforniában
Kiterjedt víz alatti lavinát figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport a kaliforniai partoknál fekvõ Montereyi-kanyonban, még év elején. A különleges természeti eseményrõl nemrég számoltak be a nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport tagjai.
Spagetti szörny az óceán mélyérõl
A mélyóceáni birodalom földünk utolsó nagy fehér foltja. Szinte naponta érkeznek hírek új, ismeretlen mélytengeri fajok felfedezésérõl annak igazságát bizonyítva, miszerint sokkal jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a világtenger mélységeit.
Nagy múltja volt, és nincs jövõje: az ezerarcú Földközi-tenger
Nyárelõn egyre többen vágunk neki délnek, hogy a varázslatos hangulatú mediterráneum valamelyik szegletében töltsük a szabadságot. A mélykék és napfényben csillogó, sirályok röptét visszatükrözõ víztömeg olyan, mint egy izgalmas, elgondolkodtató regény; a Földközi-tenger történetének lapjai viharos múltról és nehezen elképzelhetõ jövõrõl regélnek.
Víz alatti vulkán kitörését figyelték meg a Csendes-óceánon
Vízalatti vulkán kitörését figyelhették meg a Washingtoni Egyetem kutatói – az Axial-fenékhegy legutóbb 2011-ben tört ki, de akkor nem tudták olyan pontosan monitorozni az érdekes természeti jelenséget, mint most.
Sok kicsi sokra megy: gyorsabban emelkedik a tenger
Nem jól számolták ki, mennyivel emelkedett a tengerszint világszerte a 20. században. Nagymamáink idejében lassabban, most viszont jóval gyorsabban növekszik a tenger. Már félméteres emelkedés több tízmillió embert sodor veszélybe.
Tudta, hogy milyen õsidõk óta van víz a Földön?
Nem kellett pár százmillió évnek eltelnie ahhoz, hogy megjelenjen a víz a Földön. Az új kutatásból az következhet, hogy az élet is hamarabb alakult ki.
Senki sem számított a planktonok esõfelhõire
Nem csak a halak pusztulnának ki a csillagászati mennyiségben tenyészõ planktonok nélkül, hanem még komolyabb lenne a globális felmelegedés. Mégis kihagyták õket az egyenletbõl.
- 1