nukleáris energia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Bencze Gyula
- atomerõmû
- nukleáris baleset
- atomenergia
- Fukusima
Szijjártó Péter: A legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi elõírások mellett zajlik a paksi bõvítés
A legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi elõírások mellett zajlik a paksi bõvítés, a két új blokkot kettõs vasbeton fal veszi majd körül, amely a legdurvább külsõ behatásoknak is ellen tud állni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfõn Budapesten.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hazudott a cseh kormány: titokban az oroszokkal üzletelnek
Lényegében egyetlen hónap alatt kiderült, hogy Csehország a háborúra hivatkozva csak a retorika szintjén szüntetne meg minden kereskedelmi kapcsolatot Moszkvával. A cseh kormány teljesen elhallgatta azt a tényt, hogy a látszólag ellenséges ország Oroszországtól vásárolja a nukleáris fûtõanyagot. A képmutatásra csak egy szakmai lapból derült fényt.
Szijjártó Péter: Nukleáris ipari együttmûködési megállapodás jön létre Magyarország és Szlovákia között
Atomipari együttmûködési megállapodás jön létre Magyarország és Szlovákia között, amelynek fõ célja a részvétel összehangolása a nukleáris fejlesztésekben, hogy minél elõbb alkalmazásra kerülhessenek a legújabb technológiák - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pozsonyban.
Saját atomerõmûveket üzemeltetne a Microsoft
Sok áram kell az adatközpontjainak, fõleg a mesterséges intelligenciás korszakban.
Szijjártó Péter: A nukleáris kapacitások radikális megnövelése nélkül nem javítható az EU versenyképessége
A nukleáris kapacitások radikális megnövelése nélkül nem javítható az Európai Unió versenyképessége, nem garantálható az energiabiztonság és nem érhetõek el a klímacélok - figyelmeztetett a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfõn Bécsben.
Szijjártó Péter: Az atomenergia megfelelõ platformja lehetne a pragmatikus kelet-nyugati együttmûködésnek
Az atomenergia kiváló platformja lehetne a pragmatikus, közös érdekeken alapuló együttmûködésnek Kelet és Nyugat között, ugyanis még konfliktus esetén is szükség van a racionalitás megõrzésére, ebbõl pedig mindenki nyerne - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfõn Prágában.
Szijjártó Péter: Magyar-japán megállapodás a szoros nukleáris ipari együttmûködésrõl
Megegyezés jött létre Magyarország és Japán között a nukleáris ipari együttmûködésrõl, amelynek fõ célja, hogy az atomenergia továbbra is hangsúlyos eleme lehessen a két ország energiastratégiájának - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tokióban.
Szijjártó Péter: A franciák vehetik át a németek szerepét a paksi irányítástechnika szállításában
Minden bizonnyal a francia Framatome veszi át a német Siemens Energy szerepét az új paksi reaktorok irányítástechnikájának leszállításában, miután a berlini kormány továbbra sem engedélyezte a vállalat részvételét az atomerõmû bõvítésében - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban.
Szijjártó Péter: Határozottan fel kell lépni a nukleáris energiát érintõ szankciók ellen
Határozottan fel kell lépni azért, hogy az európai uniós szankciók semmilyen módon ne érintsék az orosz atomenergetikai szektort, ez ugyanis Magyarország alapvetõ nemzeti érdekeit sértené, ráadásul a globális nukleáris biztonságot is fenyegetné - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Nyugati lapok: életszerûtlen az orosz nukleáris ipar szankcionálása
Az ukrán-orosz háború miatti kivetett uniós szankciók a villamos energia jelentõs drágulását okozták Európában, miközben az európai villamosenergia-rendszer már most is kapacitáshiányos, ami egyre jobban felértékeli a stabilan és olcsón termelõ atomerõmûveket. Az orosz atomenergetikai ipar szankcionálása tovább súlyosbítaná az energetikai helyzetet, ellehetetlenítené a közép-európai országok, köztük Magyarország, biztonságos áramellátását, és súlyosan érintené a nyugat-európai országokat is, amelyek uránszükségletét felerészben Oroszország, illetve egy orosz érdekeltségû cégen keresztül Kazahsztán fedezi. Az orosz Roszatom ma a viláág ...
- címkék:
- nukleáris energia
- Címkefelhõ »
Finnország nem mond le az orosz nukleáris üzemanyagról
A finn Loviisai Atomerõmû tulajdonosa, a Fortum energetikai vállalat továbbra is orosz nukleáris üzemanyagot használ, és a közeljövõben sem tervezi, hogy felhagyna azzal – közölte Matti Kattainen, a Fortum nukleáris mérnöki részlegének vezetõje a finn STT hírügynökséggel.
Szijjártó Péter: Magyarország elérte, hogy az olajársapka ne vonatkozzon a csõvezetékes kõolajszállításra
Magyarország keményen tárgyalt és elérte, hogy az olajársapka ne vonatkozzon a csõvezetékes kõolajszállításra, valamint vészhelyzet esetén az ezt pótló tengeri szállításra sem és a szankciók alól kivételt kapjon a nukleáris energia is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden este a Facebook-oldalán, miután véget ért Brüsszelben az állandó képviselõk tanácsának ülése.
Szijjártó Péter: Átfogó nukleáris együttmûködési programot indít Magyarország és Üzbegisztán
Magyarország és Üzbegisztán átfogó nukleáris együttmûködési programot indít, amely a jövõben a két ország közötti stratégiai partnerség egyik legfontosabb alkotóeleme lesz - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miután üzbég kollégáját, Vlagyimir Norovot fogadta kedden Budapesten.
Szijjártó Péter: Magyarország és Üzbegisztán széles körû együttmûködési programot indít
Magyarország és Üzbegisztán együttmûködési programot indít a nukleáris energia, a vízgazdálkodás és mezõgazdaság, valamint a határvédelem területén, ami lehetõségeket nyit a magyar cégek számára a gyorsan fejlõdõ közép-ázsiai országban - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Taskentben.
Nincs közvetlen sugárzásveszély Csernobilban
A csernobili atomerõmû nukleáris hulladékát kontrolláló létfontosságú hûtõrendszer nem mûködik, ami komoly aggodalmat keltett, hogy radioaktív szennyezõ anyagok szabadulhatnak ki az atomerõmû környezetében.
Dokumentumfilmet forgattak a Hinkley Point C atomerõmû építésérõl
Elõször 1988-ban merült fel a szénerõmûvek atomerõmûvekre való lecserélésének gondolata az Egyesült Királyságban, de kismillió ok és körülmény miatt csak pár éve kezdõdött meg a 6 millió háztartás energiaellátását érintõ Hinkley Point C építése. Többtucat cikk született errõl a magyar sajtóban is, hiszen az ügy tanulságos iránymutatást adott az energetikai helyzetet, valamint a biztonsági- és környezetvédelmi álláspontokat illetõen. No de Hogyan építsünk nukleáris erõmûvet? – fordult meg a kérdés egy dokumentumfilmes stáb fejében, akik aztán meg is örökítették a gigantikus munkálatokat. Hazánkban a Viasat Explore kalandcsatornán érhhetõ ...
Századvég: Növekszik a nukleáris energia támogatottsága Európában
Az Európai Unió tagállamai között egyre nagyobb vita kezd kibontakozni a nukleáris energia fenntarthatósági státuszáról és támogathatóságáról. A Századvég az Európa Projekt címû kutatás eredményeinek alapján elemezte az európai polgárok véleményét a technológiáról.
Vérerek inspirálta anyag urániumot képes kivonni a tengervízbõl
Az óceánok nagy, kiaknázatlan uránium raktárak, amely nagyon fontos a nukleáris energiához, és egy új technológia hosszú távú ellátást biztosíthat. - írja a New Scientist.
Egy kínai kutató meglepõ kapcsolatot talált az autók és a buborékok viselkedése közt
A természetben idõnként ismétlõdnek a mintázatok. A spirálok megjelennek a napraforgóban és a hurrikánokban. Az ágak felbukkannak az erekben és a villámlásban. Limiao Zhang a Massachusets Institute of Technology doktorandusza egy másik hasonlóságot talált: az utcai forgalom és a forrásban lévõ víz között, ami összefüggésben van a nukleáris zónaolvadásokkal.
Kiderült, hol lesz a nukleáris technológiai gyakorlati képzés hazai központja
A Dunaújvárosi Egyetem a magyarországi nukleáris technológiai gyakorlati képzés és fejlesztés hazai központjává válik - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Tengeren úszó, mini nukleáris reaktorokkal vinnék az energiát a fejlõdõ országokba
Egy dán startup azt tervezi, hogy kisméretû atomreaktorokkal felszerelt hajókat épít és ezzel küld energiát a fejlõdõ országokba. A terv akár már a 2020-as évek közepétõl valósággá válhat.
Svédországban radioaktív részecskéket észleltek
Szijjártó Péter: Brüsszelben ismét egy migrációs paktumon dolgoznak
Azért is szükséges az együttmûködés Törökországgal, mert hamarosan a világ 10 legnagyobb gazdasága közé tartozik majd, a közép-európai országoknak nyitott a gazdaságuk, "nyilvánvalóan nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a világ legdinamikusabban fejlõdõ gazdaságát kihagyjuk exportcélpiacaink közül" - minderrõl Szijjártó Péter beszélt, miután a V4-ek és Törökország megbeszélést folytatott.
Szijjártó Péter: Atomenergia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet
Nukleáris energia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re, ezért az Európai Uniónak be kell fejeznie az atomenergia negatív diszkriminációját - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Prágában, a 6. közép-európai atomipari konferencián elhangzott elõadásában.
Megmutatjuk, mennyi energia kell az idei hálaadás napi pulykákhoz!
Érdekes energetikai levezetést mutat be az Oilprice az Egyesült Államok idei hálaadás napja kapcsán. A családok ünnepi étkezésének középpontjában ilyenkor a pulyka áll, sütésük pedig - értelemszerûen - rengeteg energiát emészt fel. De vajon többet vagy kevesebbet használnak az amerikai háztartások ilyenkor, mint egy átlagos csütörtöki napon? S a fogyasztási érték nagyságrendje mivel mérhetõ össze? Egyáltalán, hány egész pulyka landol ilyenkor a tepsikben országszerte?
Szijjártó Péter: Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett
Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, a nemzetközi atomcsend-szerzõdésrõl rendezett konferencián, amelyet helyi idõ szerint szerdán tartottak. Elmondta azt is, hogy Magyarország is teljes mértékben ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és az atomerõmûvek biztonságos mûködésére is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Ebben a bányában dõlhet el a kereskedelmi háború egyik nagy csatája
Dél-Afrika lehet az a helyszín, ahol az USA és a Kína közötti kereskedelmi háború egyik legfontosabb csatája eldõlhet, illetve ahonnan korábban nem tapasztalt módon szólhatnak bele a kimenetel alakulásába. Ott található ugyanis a világ egyik legértékesebb ritkaföldfém bányája, ahol nélkülözhetetlen nyersanyagok kerülhetnek felszínre. Kérdés az, valóban kiütheti-e Kínát a ritkaföldfémek legfontosabb beszállítójának nyergébõl ez a telephely?
Atomreneszánsz – Amerikában is!
A Paks II. Atomerõmû megépítésének ellenzõi nem hajlandók tudomásul venni, hogy a globális klímaváltozás és a fejlõdõ országok energiaéhsége miatt a világ szükségszerûen fordul az atomenergia felé. Miközben a hazai ellenzék a klímavédelem szószólójaként kéri számon a kormányt, politikusaik képtelenek helyretenni a fejükben az energetikai egyszeregyet: a szén-dioxid-mentesen termelõ Paksi Atomerõmû és Paks II. nem helyettesíthetõ megújulókkal. Az energiahatékonyság pedig egészen más fán terem, mint az energiatermelés. Épületszigeteléssel akkor lehetne spórolni az árammal, ha ezekben az ingatlanokban a fûtést villamos energia felhasznnálásával ...
Egyre inkább felértékelõdik a nukleáris energia a világon
Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerõmû Zrt. kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatorna vendége volt csütörtökön, ahol elmondta, hogy a károsanyag-kibocsátás mellõzésére törekedve egyre inkább felértékelõdik a nukleáris energia a világon, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a Paksi Atomerõmû szinte nullaszázalékos károsanyag-kibocsátás mellett termeli a legtöbb villamos energiát Magyarországon.
Húsz Airbus helikoptert rendelt a magyar honvédség
Hadiipari és nukleáris együttmûködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttmûködések - mondta az MTI-nek Párizsban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter francia kollegájával, Jean-Yves Le Driannal folytatott megbeszélését követõen.
Szijjártó: A nemzeti kompetencia része a nemzeti energiamix összeállítása
A nemzeti energiamix, az energiaforrások összetételének összeállítása a nemzeti kompetenciához tartozik, amit tiszteletben kell tartani - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Oroszországi Energiahét elnevezésû konferencián elmondott felszólalásában.
Felfoghatatlanul értékes kincsen ül az észak-koreai latorállam
A nemrég lezajlott, történelmi jelentõségûnek tekintett USA-Észak-Korea csúcstalálkozó eredményeit, következményeit, a világpolitikai színtérre, valamint az Egyesült Államok és a latorállam kapcsolatára gyakorolt hatását, azóta számos elemzés próbálta felmérni. Ahogy az Origo is beszámolt arról, a rezsim elsõ számú vezetõje, Kim Dzsongun, azóta újabb, a harmadik látogatását tette Kínában, ami azért is figyelemreméltó, mert a diktátor korábban sokáig egyáltalán nem utazott hivatalos minõségében külföldre. Az Asia Times most arról ír, érdemes lehet figyelembe venni még egy okot, ami befolyásolhatja a globális politikai és gazdasági jjátszmákat, ...
Michael Phillips 2043-ban született, azért utazik az idõben, hogy megakadályozza a háborút
Michael Phillips az Apex TV-nek adott interjújában beszélt arról, miért is jött vissza a jövõbõl. Nukleáris katasztrófáról és III. világháborúról is szó esett. A 2001. szeptember 11-ei eseményekre is magyarázatot adott.
Fegyverkezési versenybe torkollhat a szaúdi atomprogram
Energetikai kérdésnek mondott, potenciális fegyverkezési verseny és a regionális vezetõ szerepért való rivalizálás állhat Irán és Szaúd-Arábia nukleáris erõmûveinek terve mögött. Miközben a világ számos országában a megújuló energiaforrások nemcsak a fosszilis hordozókat, hanem az atomenergiát is fokozatosan háttérbe szorítják, az arab világ legerõsebb hatalmai most kezdnek bele saját nukleáris programjaikba.
Nem élnének moduláris reaktorok közelében a britek
Ahogy arról az Origo beszámolt, az öles léptekkel haladó brit energiaátállás újabb és újabb nehézségek elé állítja a szigetország lakosságát, politikai és gazdasági döntéshozóit. A 2040-re tervezett e-autó-fordulat minden korábbinál nagyobb próbatételt jelent majd az ellátóhálózatnak, ezért a britek keresik a megoldást, mivel tudnák megerõsíteni az egyébként jól álló tisztaenergia-termelést. Most kiderült, az atom jöhet, csak ne legyen túl közel.
Döntött az alkotmánybíróság: milliárdokat fizethet az állam
Kártérítésre jogosultak a németországi atomerõmûveket üzemeltetõ vállalatok, miután a német alkotmánybíróság kedden kimondta, hogy a német kormány és parlament tulajdonosi jogokat sértett az atomerõmûvek bezárásának felgyorsításáról hozott döntésével.
A szomszéd nem vevõ a paksi áramra
2014-ben Ausztria már egyáltalán nem használt fel nukleáris energiát. Szigorú energiakövetési rendszert használnak, olyan áramot meg sem vesznek, aminek nem teljesen biztosak az eredetében. A felhasznált energia majdnem 90 százaléka megújuló forrásból származott.
Lekapcsolták a legrégebbi atomerõmûvet
A terveknek megfelelõen végleg lekapcsolták a hálózatról vasárnapra virradó éjjel Németország legrégebbi mûködõ atomreaktorát.
Fémhulladék lesz a világ elsõ szuperhordozója
Nyugdíjazták világ elsõ atomhajtású repülõgép-hordozóját, az Enterprise-t. A szigetnagyságú hadihajót még lefegyverezve is nehéz megsemmisíteni. Cikkünkbõl megismerheti a világ egyik legkülönlegesebb hajójának történetét egészen a végzetéig.
Atomreaktor-építési hullám Európában
A meglévõ atomerõmûvek egy részének szavatossága lejár, és a kiesõ kapacitásokat több helyen új reaktorok építésével pótolják. Az új technológia magasabb fogyasztói árakat hoz, de a zöld energiánál állítólag még olcsóbb.
Rozsdásodni kezdett az atomfegyvergyár
Földrengésnek is ellen kellene állnia, de a vasszerkezete rozsdásodni kezdett, ezért bezárták az Aldermaston közelében lévõ gyárat.
Japán újraindítja két atomreaktorát
Több mint egy évvel a fukusimai atomkatasztrófa óta a japán kormány úgy döntött, hogy ismét üzembe helyez két atomreaktort. A lépés mögött az áramfogyasztás nyáron várható felfutása áll.
- címkék:
- Japán
- atomerõmû
- nukleáris energia
- Címkefelhõ »
Két helyen veszélyes a sugárzás Japánban
Volt olyan helyszín, ahol ötször akkora dózist kapott a lakosság, mint amennyi a normális. Az evakuálás elõtt ennél nagyobb sugárzás is érhette az embereket, de arról még nincsenek adatai az Egészségügyi Világszervezetnek.
Energetikai csúcsvezetõket rúgtak ki Japánban a fukusimai válság miatt
A japán ipari miniszter meneszti az energiaszektor három magas rangú tisztviselõjét öt hónappal azt követõen, hogy világviszonylatban az elmúlt 25 év legsúlyosabb atomkatasztrófája történt Japánban.
Olasz sajtó: Berlusconi belebukhat a referendumba
Eltérõ módon ítélik meg az olasz sajtóban a vasárnap és hétfõn tartott népszavazás eredményét, ahol a voksolók elsöprõ többsége elutasította a Silvio Berlusconi fõbb programpontjait. Az ellenzéki lapok a kormány összeomlásáról írnak, míg a Silvio Berlusconihoz kötõdõ újságok szerint az emberek félelme gyõzött a népszavazáson, ami nincs kihatással a kormány jövõjére.
Népszavazást tartanak Olaszországban az atomenergia hasznosításáról
Az olasz kormány megpróbálta megakadályozni, hogy népszavazást tartsanak a nukleáris energia hasznosításáról, de a semmítõszék szerdán elfogadta a baloldali pártok érvelését, ezért már nyomják a szavazócédulákat. A voksolást június 12-én és 13-án tartják meg.
Hányan élnek atomerõmûvek árnyékában?
A világ atomerõmûveinek több mint fele olyan helyen fekszik, ahol 75 kilométeres körzeten belül legalább egymilliós népesség él. Ilyen Paks is. Öt kivétellel egy olyan nukleáris erõmû sincs, amelynek 150 kilométeres körzetében ne élnének egymillióan. Nézze meg ezt egy új interaktív térképen!
Már dolgoznak az atomenergia megmentésén
A lábbeli saját maga akadályozza meg, hogy leváljon a talpa, nem kell cipész a javításához - ezzel a képpel lehet összefoglalni, mi a harmadik generációs atomreaktorok lényege. Az elmúlt évtizedek atomkatasztrófái miatt sok az atomenergia-felhasználás ellenzõje, az õ aggályaikra adhatnak választ a harmadik és negyedik generációs atomerõmûvek. A prototípusok 2013 után épülhetnek meg, de nem világos, hogy pontosan mikor.
Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerõmûben?
Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerõmû 1-es reaktorába az üzemeltetõ. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erõmûben. Azonnali robbanásveszélyrõl viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fûtõelemkötegeket pihentetõ medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.
Mindent bevetnek a fukusimai atomerõmû stabilizálására
A betonpumpától a mûgyantáig és a szupernedvszívó mûanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerõmû stabilizálására az üzemeltetõ áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínû a legrosszabb forgatókönyv, az erõs és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.
Mûgyantával fékeznék a sugárszennyezést Fukusimában
Egy köbméter Magyarországon vett légmintában nagyjából félóránként bomlik el egyetlen, a fukusimai atomerõmûbõl származó, radioaktív jódizotóp. Ilyen alacsony koncentrációban csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika miatt mérhetõk a fukusimai eredetû izotópok. A létesítmény üzemeltetõje egyébként mûgyantás permetezéssel akarja meggátolni, hogy a sugárzó részecskéket felkapja a szél. Elõször a hidrogénrobbanásban súlyosan megsérült 4-es blokk falát permetezik le az anyaggal.
Egyre valószínûbb, hogy szivárog a japán atomerõmû egyik reaktortartálya
Még mindig nem sikerült helyreállítani négy reaktorblokk saját hûtõrendszerét a fukusimai atomerõmûben, mert a 2-es blokk turbinacsarnokának padlóján nagyon erõsen sugárzó víztócsák vannak. Az üzemeltetõ leszivattyúzza a radioaktív vizet, amely félõ, hogy azért szivárog, mert megsérült a 2-es blokk reaktortartálya. A reaktor turbinaházában több mint 1000 millisievert/óra sugárzási dózist mértek - ez még mindig nagyon erõs. Ha két embert négy órán keresztül ekkora dózisnak tesznek ki, akkor az egyikük szinte biztosan meghal harminc napon belül. Ezer mSv/óra sugárzási dózis nyomán már leesik a fehérvérsejtek (limfociták) szintje. Összzehasonlításképpen: ...
Mekkora sugárzást kapunk Japánhoz képest?
A passzív dohányzás körülbelül akkora sugárzási dózissal terheli a szervezetet, mint amekkora sugárzás éri a Pakson lakókat. A földrengésben súlyosan megsérült fukusimai erõmûnél viszont olyan sugárterhelés is elõfordult, amivel 9 másodperc alatt lehet begyûjteni azt a dózist, ami Magyarországon egy év alatt éri átlagosan az embereket. A japán nukleáris balesetsorozat után világszerte érzékenyebbé vált a közvélemény a sugárterhelés témájára. A kérdés az, hogy mikor lépi túl a sugárzás az egészségkárosítás határát? A válasz azért nehéz, mert a szervezet egészen extrém szintû terhelést is képes elviselni, továbbá az állandó háttérsuggárzást ...
Grafikon: melyik erõmûtípus a legnagyobb gyilkos?
Valószínûleg nem vigasztalja a fukusimai atomreaktor húsz kilométeres körzetébõl kitelepítetteket, de tény, hogy jóval kevesebben halnak meg a nukleáris energia közvetlen és közvetett hatásai miatt más energiaforrások hatásaihoz képest. Azért félünk ennyire az nukleáris energiától, mert egyszerre váltja ki az összes félelmi reakciót: láthatatlan, mérhetetlen, az emberek úgy érzik, nem képesek uralni, és nem is értik a jelenséget. Természetellenes módon ránk erõszakolt valaminek hat, amely ráadásul rákos megbetegedéseket okoz, fejlõdési rendellenességet vált ki a magzatokban.
Európában is kimutatták a fukusimai sugárzó anyagokat
Alig lépi túl a mûszerekkel mérhetõ mennyiség alsó határát a radioaktív jódizotóp koncentrációja, így egészségügyi következményektõl biztosan nem kell tartani. Az izotópot öt országban mutatták ki. "A nagy érzékenységû mûszerekkel mért jódkoncentráció alig lépi át a kimutatási határt, így semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár" - közölte a hír kapcsán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Nagy-Britanniában mért koncentráció növekedhet a következõ napokban-hetekben, azonban ez a sugárzás messze elmarad a veszélyes szinttõl. (A fotón egy tokiói kereskedõ vizsgálja a valószínûleg sugárszennyezett áruját.)
Így ment végleg tönkre a Fukusima I atomerõmû
A biztonsági ellenõrzéseket többször is elmulasztotta a súlyos balesetsorozatot szenvedett Fukusima I atomerõmû üzemeltetõje, viszont nem tárolt az erõmûvi blokkoknál több nukleáris üzemanyagot a megengedettnél. Infografikákkal mutatjuk be, milyen állapotban van az erõmû, és hány hasonló üzem van még Japánban.
Több atomerõmû megbukik a teszten az energiaügyi biztos szerint
Az EU energiaügyi biztosa szerint lesznek olyan atomerõmûvek Európában, amelyek nem fognak megfelelni az év végéig végrehajtandó stresszteszteken. A franciák megdöbbentek a biztos kijelentésén, a biztonsági felülvizsgálat szempontjai még nem ismertek.
Atombaleset: megelõzhetõ-e a frontális ütközés?
A fukusimai atombaleset háttérbe szorította a híradásokban azt, hogy Japán lakossága és az ország katasztrófaelhárítói rendkívül magas hatásfokkal kezelték a természeti katasztrófát az utóbbi egy hétben. De mi az, ami egy atomkatasztrófánál egyáltalán megtehetõ?
"Hõsöknek kell nevezni õket" - Elszánt brigád küzd a felrobbant japán atomerõmûben
Az életét kockáztatja a japán földrengés után megsérült fukusimai atomerõmûben az a brigád, amely az evakuálás után is a helyszínen maradt, hogy elhárítson egy esetleges atomkatasztrófát. A hatalmas sugárzásban dolgozó, sötét labirintusokban kúszó-mászó munkások egy amerikai szakértõ szerint igazi hõsök, mert könnyen halálos sugárdózis érheti õket, miközben több társuk már oda is veszett a robbanásokban és a szivárgó reaktornál.
Orosz pénzbõl épülhet meg a Csernobil óta halogatott fehérorosz atomerõmû
Új atomerõmû épülhet Fehéroroszországban, miután Oroszország úgy döntött, hogy hitellel támogatja Minszk régi tervét. Bár az erõmû terveit a csernobili katasztrófa óta jegelik, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy döntés született a létesítményrõl, és ennek értelmében "hozzásegítik" a fehéroroszokat az új atomerõmûhöz.
Sok milliót vesztett a szerb atomvonat õrzésén a rendõrség
Tízmilliós nagyságrendû veszteséget jelentett a magyar rendõrségnek az a szerb atomszállítmány, amely két hete haladt át az országon. A kiégett fûtõanyagok szállításának költségét elvileg az USA teljes egészében állta volna, de a rendõrség a rakomány biztosításáról kötött szerzõdésben sokkal kisebb összeget kért, mint amennyibe a szállítás végül ténylegesen került.
"Látszólag egyszerû ügy" - hogyan lehet atomvonattal átszelni Magyarországot?
Szigorú titoktartás, többéves szervezés, és egy nagy köteg engedély megszerzése után szelheti át Magyarországot egy olyan atomvonat, mint amelyik két hete haladt át az országon. Bár általában kevés figyelmet kapnak, évente több atomvonat is megfordul nálunk. Kinek éri meg anyagilag, hogy veszélyes anyagot fuvaroznak az országon át, miért kell körbehajóznia az elhasznált atomhulladéknak egész Európát és mi köze ehhez az USA-nak?
Szétverték az atomvonat elleni tüntetést a német rendõrök
Könnygázzal és vízágyúval oszlatta fel a német rendõrség azokat az aktivistákat, akik megpróbálták útját állni egy Franciaországból érkezõ atomvonatnak. Az aktivisták szerint az atomhulladékot szállító szerelvény nem biztonságos, a vonat ellen korábban tízezrek tüntettek békésen is. A vasárnapi összecsapásokban tucatnyian sérültek meg.
Megállították a tiltakozók a német atomvonatot
A sínekhez láncolták magukat a tiltakozó környezetvédõk, és ezzel már közvetlenül a franciaországi indulás után megállították azt a vonatot, amely atomhulladékot szállít a németországi Gorlebenbe. A hulladéktároló környékére idén 30 ezer tüntetõt várnak a nagy erõkkel készülõ hatóságok. Németországban a múlt héten döntöttek az atomerõmûvek üzemidejének meghosszabbításáról.
Hamvas István lett a Paksi Atomerõmû vezérigazgatója
A korábbi vezérigazgató-helyettes lett a Paksi Atomerõmû új vezetõje. Új igazgatóságot és felügyelõ bizottságot is választottak.
Sólyom aggódik az energiastratégia miatt
Sólyom László szerint nem elég, hogy csak 2020-ig van energiastratégiája az országnak, helyette legalább ötven évre kellene elõre gondolkodni. A nemzeti parki túráját folytató köztársasági elnök aggódik a nukleáris energia felhasználása miatt is, szerinte inkább a megújuló energiaforrásokra kellene koncentrálni.
Megduplázódhat 2030-ig a nukleáris energia
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) becslései szerint 2030-ig közel duplájára nõhet a világ nukleáris energiatermelése, de a nukleáris energia részaránya a globális energiatermelésben ennek ellenére csökken.
Tovább építik a román atomerõmûvet
A Bukaresttõl keletre lévõ Cernavoda nukleáris erõmû kettes blokkját állami és banki hitelbõl fejezik be. A munkálatok végeztével a román igények 18 százalékát fogja kielégíteni nukleáris energia.
A britek rehabilitálták az atomenergiát
Egy új, a brit energiapolitikát felülvizsgáló jelentés szerint Nagy-Britannia hosszú távú energiamixében fontos szerepet játszana egy új atomerõmû-flotta. A tanulmány elsõsorban a széndioxid-kibocsátás szempontjából áll ki a nukleáris energia mellett.
Bush: Az USA Izrael védelmére kelne Irán ellenében
Az Egyesült Államok szükség esetén Izrael védelmére kelne Irán ellenében - jelentette ki az amerikai elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva. George Bush a Tennessee állambeli Nashville felé tartva az elnöki különgépen hírügynökségi tudósítóknak azt mondta, Irán szert tehet nukleáris energiára, semmiképpen sem tehet azonban szert nukleáris fegyverre.
- 1