Válogatott publikációk

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Két kilót hízott naponta a T. rex

A Tyrannosaurus rex, amely minden idők egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója volt, "kamaszkorában" naponta akár 2,1 kilót is hízott, felnőve pedig több mint öt tonnát nyomott - állítják amerikai kutatók.

Először teleportáltak atomokat

Először végeztek el sikeres teleportálási kísérletet atomokkal - írja a Nature legújabb száma. Ezt az eredményt eddig csak a fény részecskéivel, a fotonokkal sikerült elérni. Az áttörést két kutatócsoport egymástól függetlenül hajtotta végre.

Klímaváltozások nyomai az eddigi legmélyebb jégfúrásban

740 ezer év éghajlati jellemzői mutathatók ki egy három kilométer hosszú antarktiszi jégfuratból - olvasható a Nature-ben. A jégminta adatai arról árulkodnak, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja - így a szén-dioxidé - az elmúlt közel félmillió év során soha nem volt olyan magas, mint napjainkban - s ezért föltehetően az emberiség a felelős.

Váratlan felfedezés az inzulintermelő sejteknél

Az emberi szervezet számára kulcsfontosságú hormont, az inzulint termelő béta-sejtek egy különös és regenerációs szempontból egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek. Mint kiderült, felnőtt és érett sejttípusuk ellenére képesek osztódni és újabb, inzulint termelő béta-sejteket létrehozni.

Az első emlősállat szűznemzéssel

Japán kutatók bemutatták a nagyközönségnek azt az egeret, amelynek "két anyja van". Először sikerült emlősállatot (nem klónozással) hímivarsejtek nélkül létrehozni.

Feltérképezték a patkány genetikai állományát

Egy nemzetközi kutatócsoport bejelentése szerint a patkány genetikai információinak feltérképezése gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Az eredmény újabb nagy lökést ad az orvostudománynak.

A szén új módosulatát fedezték fel

Ausztrál kutatók ún. szén-nanohabot állítottak elő. Az Amerikai Fizikai Társaság március 22-i ülésén elhangzottakról a Nature hírszolgálata tudósított.

Közelebb az isteni részecskéhez

A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.

HIV-fertőzés elleni fehérjét azonosítottak

A HIV-vírus sejten belüli sokszorozódását (replikációját) gátló fehérjét azonosítottak majomsejtekben a Dana-Farber Cancer Institute kutatói. Hasonló, jóllehet kevésbé hatékony protein az emberben is megtalálható. A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) által támogatott kutatásról a Nature című folyóirat számolt be.

Tengeri szivacs üvegszálakkal

A Bell Laboratories munkatársai olyan tengeri szivacsot találtak, amely átlátszó, valódi üvegszálakat növeszt. A mélytengeri élőlény üvegszálai alkalmasak a fény továbbítására, és több tekintetben lekörözik a mesterségesen előállított "társaikat".

Tanulás közben növekszik a szürkeállomány

A regensburgi és a jénai egyetem kutatói első ízben mutatták ki az agyi kéregállomány növekedését tanulmányokat folytató felnőtteknél - derül ki a Nature tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányból.

A tisztább repülés jövője

A repülés széles körű elterjedése természetesen komoly gondokkal is jár. A hajtóanyag elégetése után szén-dixod, vízpára és nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe, az atmoszféra alsó rétegeibe. Becslések szerint az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő összes, üvegházhatást okozó gáz 3%-a a repülés számlájára írható.

Klímaváltozás okozta a vadlovak kihalását

Alaszkában a vadlovak kihalását az éghajlat megváltozása okozta, nem az ember pusztította ki őket - állítja egy a Nature-ben megjelent amerikai tanulmány.

Több állatfaj terjesztheti a SARS-vírust

Feléledhet a SARS néven elhíresült atípusos tüdőgyulladás járvány - állítja egy közös holland-kínai tanulmány, amelynek megállapításait a Nature tudományos folyóirat legújabb száma ismerteti.

Csak a fekete csoki segít

Ha rabja a tejcsokoládéval bevont bonbonoknak, jégkrémeknek, csokiszeleteknek, ideje feketére váltani. Ugyanis a két csemege közül csak az utóbbi hatására emelkedik meg vérünkben az antioxidánsok mértéke, amelyek megóvhatnak a szívpanaszoktól - olvasható a Nature-ben.

Petefészekrák ellen ható gént találtak

A brit kutatók által felfedezett gén a daganatos minták 90%-ában inaktívnak bizonyult.

Y-kromoszóma: önkielégítés, trükkös önvédelem, extra agygén

Befejeződött a hímivart meghatározó nemi kromoszóma, az Y feltérképezése. Kiderült, hogy az eddig a "gének temetőjének" tekintett kromoszóma igen hatékonyan védi magát a hibák felhalmozódásától.

Megtalálták az eddigi legősibb embert

A modern ember, a Homo sapiens eddigi legősibb maradványai kerültek elő Etiópiában. A szakértők minden idők egyik legjelentősebb felfedezésének minősítették a 160 000 éves leletet.

Tizedére csökkent a nagy tengeri halak állománya

A Nature aktuális számának vezető cikke sötét képet jósol a nagy testű tengeri ragadozó halak jövőjéről: állományuk a túlhalászás miatt 90%-ban eltűnt, így hamarosan követhetik a dinoszauruszokat.

Ebola és orvvadászok: az emberszabásúak végnapjai Nyugat-Afrikában

Az elmúlt húsz év során felére csökkent a gorilla- és a csimpánzállomány Nyugat-Afrika esőerdeiben, ám akad olyan terület is, ahonnan az állatok mind egy szálig kipusztultak. Az említett fajok fennmaradása nagyobb veszélyben van, mint azt korábban gondolták - adta hírül egy amerikai kutató a Nature-ben megjelent tanulmányában.

Ötven éve fedezték fel az élet titkát

1953 áprilisában olyan cikk jelent meg a Nature-ben, amely egycsapásra megváltoztatta a biológia tudományát. Watson és Crick - Wilkins és Franklin kutatásaira alapozva - felvázolta a DNS szerkezetét. Megkezdődött a molekuláris genetika máig tartó aranykora.

Van-e élet a genetikai sivatagokban - az emberi genom első analízisének vázlatos eredményei

Mint arról korábban beszámoltunk, az emberi genetikai állomány feltérképezését párhuzamosan végző két nemzetközi kutatócsoport, az állami forrásokból finanszírozott Humán Genom Projekt és a Celera Genomics nevű biotechnológiai óriás 2001 februárjának közepén nyilvánosságra hozta eddigi eredményeit a világ két legrangosabb tudományos fórumán, a Nature, illetve a Science folyóiratokban. A genetikai állomány bázissorrendjének (szekvenciájának) részleges közlése mellett - amelynek elkészültét egyébként már 2000 júniusában bejelentették - napvilágot láttak az eredmények első analízisei is: a két kutatócsoport megkezdte a feltérképezett mmintegy ...

A spermák is forrón szeretik

Egyedülálló hímivarsejt keresi "forróvérű" petesejt társaságát, érintkezés és esetleges egyesülés céljából.

Négyszárnyú kínai dínók

A négyszárnyú, tollas dinoszauruszok nemrégiben fölfedezett maradványai új megvilágításba helyezik a repülés őstörténetét.

A béka éji dala

Egy ázsiai békafaj úgy váltogatja szerelmi énekének hangjait, hogy biztos lehessen benne: dala akár a dzsungel legtávolabbi sarkába is eljut.

Nyilvánosságra hozták az egér genetikai információit

A Nature 2002. december 5-ei számának központi témája az egér genetikai állományának feltérképezése és az eredmények közlése. Génjeink 99%-ban nagyon hasonlóak az egér génjeihez, s legalább 80%-uknak egér-megfelelője is létezik.

Kanadai bizonyíték a klímaváltozásra

Az elmúlt 150 évben jelentős klímaváltozás történt Nyugat-Kanadában - erre az ország legmagasabb hegyén lerakódott hó- és jégrétegek tanulmányozása szolgáltatott komoly bizonyítékokat. 

A tumoros folyamat blokkolása - új megközelítés

A Nature orvosi kiadványa a legutóbbi időszakban végzett rákkutatási munkák között az egyik legfontosabbként említi amerikai kutatók legújabb eredményeit.

Az első fénykép egy atom belsejéről

Elkészült a "felizgatott" atomok pillanatfelvétele: egy ultragyors "fényképezőgéppel" a kutatók először követhették nyomon elektronok mozgását, mélyen az atomok belsejében.

Igazolást nyert központi fekete lyukunk létezése

Minden korábbinál egyértelműbben tárult fel előttünk Galaxisunk sötét centruma: német csillagászok az eddigi legjobb bizonyítékot találták arra, hogy a Tejútrendszer középpontjában egy igen nagy tömegű fekete lyuk helyezkedik el.

Ízelítő a Delta szeptember 29-i adásából

Génváltozás tette lehetővé az emberi beszédet

Egy egyszerű gén megváltozása az oka annak, hogy az emberek megtanultak beszélni, viszont a szóban forgó mutáció hiánya akadályozta meg ebben az emberszabású majmokat és más állatokat - tűnik ki a Nature című lapból.

A korai magevő utolsó vacsorája

A több mint 100 millió évvel ezelőtt élt pulyka méretű kínai ősmadár fontos ismeretekkel szolgált a madarak evolúciójáról és táplálkozásáról.

Csapdába ejtett vánszorgó neutronok

Elsőként észleltek gravitáció által okozott kvantumos jelenséget szentpétervári, dubnai és heidelbergi fizikusok a franciaországi Grenoble-ban, a sok neutront szolgáltató atomreaktor mellett. A Nature közölte nemrég V. V. Neszvizsevszkij és nemzetközi kutatócsoportja ezzel kapcsolatos kísérleti eredményeit. 

Szenzációs ősmaradvány: az első séta a Földön

A Nature hasábjain ismertették a paleontológusok az eddig ismert legprimitívebb négylábú állatot, amely már a szárazföldön is tudott járni. A hiányzó láncszem egy múzeumi fiókból került elő.

Őssejtek: megduplázódó remények

Felnőtt emberi csontvelőből is sikerült kivonni olyan őssejteket, amelyekből csaknem bármely szövet sejtjei kifejlődhetnek. A felnőtt őssejteket eddig nem tartották erre képesnek.

A partjelzők alkalmatlanok munkájukra

Nehéz szavakat találni a labdarúgó-világbajnokság bíráskodásának színvonalára. A Nature szerint azonban a dolog tudományos magyarázata annál egyszerűbb.

Minden méhlepényes emlősök anyja

Az eddig ismert legrégibb méhlepényes emlős maradványait fedezték fel Kínában. A nagyobb egér méretű, mozgékony, fákra is felkúszó kis állatban tisztelhetjük saját legtávolabbi ősünket.

A csecsemők racionalitásáról

Gergely György és munkatársai azt bizonyítják a Nature-ben, hogy egy felnőtt felülbírálására képes a 14 hónapos emberke is - s ez tényleg vadonatúj felfedezés.

A világ legősibb kövülete

Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy egy most bemutatott lelet az eddig ismert legősibb ősmaradvány, vagy csupán szennyeződés a kőzetben.

Csimpánz és ember: mégis óriási a különbség

Brit kutatók szerint a két faj között 160 ezer olyan genetikai eltérés lehet, amelyek szerepet játszottak az eltérő környezeti tényezőkhöz történő alkalmazkodásban.

Önzetlen büntetés: az emberi faj fenntartója

Két svájci tudós az emberi együttműködés evolúciós rejtélyét próbálja megfejteni. A Nature friss számában azt fejtegetik, hogy az önzetlen büntetés volt az emberi együttműködés fenntartója. Az emberek gyakran önzetlenek, de akadnak, akik kihasználják az emberi közösséget. Az ilyen potyázókat viszont akkor is bünteti a közösség, ha tagjainak nem származik közvetlen haszna a megtorlásból. Erns Fehr és Simon Gachter szerint ez a gyakorlat tartotta és tartja fenn az emberi faj kooperációját.

A szíverősítő bikavér

Valóban az egészségünkre válhat, ha az ünnepek alkalmával megengedünk magunknak egy kis kékfrankost, vagy éppen bikavért. Angol kutatók szerint ugyanis a vörösbor féken tarthatja a szívinfarktus egyik legfőbb kiváltó okát.

Az élet édes kialakulása

Az élethez nélkülözhetetlen cukrok az űrből kerülhettek a Földre.

Elkészült a 20-as emberi kromoszóma teljes térképe

A Humán Genom Program keretében folytatott genetikai térképezési munkálatok újabb mérföldkőhöz érkeztek: elkészült a 20-as emberi kromoszóma gyakorlatilag véglegesnek mondható térképe. Ez a harmadik emberi kromoszóma, amelyen szinte teljesen sikerült felszámolni az utolsó "fehér foltokat" is.

A sötét anyag első felvétele

A Nature egyik cikke az Univerzum tömegének nagy részét alkotó sötét anyag első észleléséről számol be.

Új lépfene-gyógyszerek a láthatáron

Amerikai kutatók két olyan felfedezést tettek, amelyek új típusú lépfene-gyógyszerek alapját képezheti.

Elbutult spermiumok: uniszex fogamzásgátló

Mindkét nem közreműködésével célt érhet egy nem hormon-alapú módszer, amely tunyává és ostobává teszi a hímivarsejteket.

Feltörték a "Fekete halál" DNS-ét

Brit kutatók feltérképezték a pestist okozó baktérium teljes genetikai állományát.

Két csapás a lépfenére

Amerikai kutatók a lépfene támadásával szemben ellenállóvá tévő gént azonosítottak egerekben. A gén emberekben is megvan.

Kicsorbult molekuláris zsebkés - alakot öltött a rák kockázata

Alapos vizsgálat alá vették az örökletes emlő- és petefészekrákban főszerepet játszó fehérjét. A molekula két vége, a legfontosabb részletek felfedték titkaikat.

Alábecsülték az emberi gének számát

A gének számát tekintve egy kicsit "kihúzhatjuk" magunkat: mégis jelentősen több génünk lehet, mint egy ecetmuslicának vagy fonálféregnek.

Áttörés a kergemarhakór megállításában

Amerikai kutatók olyan antitestet állítottak elő, ami laboratóriumban tenyésztett sejtkultúrákat képes megtisztítani a prionfertőzéstől. A nagyszerű felfedezés utat nyithat a kergemarhakór és annak emberi megfelelője, a variáns Creutzfeldt-Jakob betegség leküzdéséhez.

Kilencmilliárdan leszünk a bolygón

Még hét évtizedig növekedhet a Föld lakossága, azután megindulhat a csökkenés - állítják a Nature egyik cikkének szerzői.

Újabb víznyomok a Naprendszerben

Az általunk ismert élethez elengedhetetlen víz jelenlétének újabb bizonyítékairól számol be a Nature a Mars és a Jupiter egyik holdja, a Callisto esetében.

Alzheimer-kór elleni védőoltás sikeres próbája

Amerikai és ír kutatók beszámolója szerint egy Alzheimer-kór elleni vakcina első klinikai próbája megfelelt a biztonsági előírásoknak, s a betegek egy részében immunválaszt is kiváltott.

A legkorábbi emberős felfedezése

Egy új emberős-lelet tovább bonyolítja a származásunk körüli vitákat. A legalább 5,2 millió éves maradványokat felfedezőik a legkorábbi hominidának tartják.