NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hókirálynõ és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait keresõ Phoenix közel jár elsõ nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az ûrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó ûrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgetõ Phoenix az elsõ talajminta begyûjtéséhez készülõdik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Pillangó a Marson - új képek a Phoenixrõl és a Phoenixtõl
Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfõn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig elsõ - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.
Megjöttek az elsõ képek a Marsról
A hétfõn éjjel landolt Phoenix az elsõ Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítõjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra elõtt pár perccel megérkeztek az elsõ felvételek az irányítóközpontba, majd késõbb a NASA közölte az elsõ színes képeket is.
Történelmi kép az ûrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik ûreszközrõl fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerû látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-ûrszonda az ûrkutatás története során elsõként örökített meg egy másik ûreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfõn hajnalban landolt Phoenix volt.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülõdik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-ûrszonda, az elsõ leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetõségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsõséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Már várják a Marson a Phoenix ûrszondát
A Mars körül keringõ három ûrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Akár kövületek is lehetnek a Marson most talált anyagban
A NASA bejelentése szerint egykori forróvizes oldatokból kivált ásványokat azonosítottak a Marson, a Spirit amerikai marsjáró kereke által korábban véletlenül kiásott mélyedésben. A fõleg szilicium-dioxidból álló anyag utóvulkáni mûködéssel keletkezhetett, és akár egykori élõlények megkövesedett fosszíliáit is megõrizhette.
Elõször láttak szupernóvát a robbanás pillanatában
Elsõ alkalommal sikerült szupernóva-robbanást a kezdeti másodpercektõl megfigyelni egy csillag életének utolsó szakaszában. A mérési adatok komoly elõrelépést jelentenek a folyamat megértésében.
- címkék:
- csillag
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Marsi leszállóegységek madártávlatból
A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai ûreszközt. Az 1999-ben eltûnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt az sem zárható ki, hogy az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-ûrszonda 2008. május 25-én kezdõdõ küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élõhelyek és élõlények a legújabb kutatások fényében.
A legfiatalabb szupernóva nyoma a Tejútrendszerben - a hét asztrofotója
Egy mindössze 140 éve felrobbant szupernóva maradványát tanulmányozták a röntgen- és a rádiótartományban.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Szaladgáló ûrhajósok a Holdon és a Marson
A jövõ hold- és marsutazó asztronautái a földinél gyengébb nehézségi erõtérben a séta helyett gyakrabban fognak futni, mint a bolygónkon.
Hadviselés a világûrben: mûholdelhárító mûholdak
A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított mûholdak a világûrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két mûhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a mûholdelhárító képességek próbája.
Holdporon növekvõ baktériumok
Új laborkísérletek alapján elképzelhetõ, hogy a holdpor cianobaktériumok segítségével üzemanyaggá, valamint élelmiszer termeléséhez szükséges összetevõkké alakítható.
- címkék:
- alap
- tenyésztés
- NASA
- Hold
- Címkefelhõ »
Õsi hévforrások nyomait azonosították marsi felvételeken
Egykori hévforrások vizébõl kivált anyagokat azonosítottak a vörös bolygó felszínén.
- címkék:
- Marson
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megvadult galaxisok galériája
Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringõ Hubble-ûrtávcsõtõl. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedõ, összeütközõ galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.
"Egy sima hajtómûtûz nem nagy ügy"
Egy, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) által elkészíttetett felmérés szerint a polgári repülésben sokkal többször fordulnak elõ balesetek elõidézésére alkalmas események, mint azt korábban gondoltuk volna. Le- és felszállás közbeni veszélyes szituációk, madárrajjal való találkozások és repülés közbeni ütközés-közeli helyzetek. A titkos felmérést egyelõre nem hozzák nyilvánosságra mivel félõ, hogy ennek nyomán drasztikusan visszaesik a légiforgalom és eshet a légitársaságok profitja is. Magyar pilóták szerint ugyanakkor Európában nem ennyire drámai a helyzet.
Kisbolygó-becsapódás 2036-ban: a NASA cáfolja a százszoros tévedést
A NASA cáfolja, hogy tévesen számította ki egy aszteroida és a Föld ütközésének esélyét, ám egy 13 éves német fiú helyesre javította.
- címkék:
- Föld
- tévedés
- esély
- NASA
- Címkefelhõ »
Magyar legénység a földi marsbázison
Milyen legyen a Mars felszínére érkezõ elsõ legénység ideális idõbeosztása? Hogyan lehet minimálisra csökkenteni a helyzetbõl, a bezártságból és a feszített munkatempóból adódó konfliktusokat? Milyen eszközöket lehet hatékonyan és biztonságosan alkalmazni ûrruhában a terepen? A válaszok részben a földi szimulációs bázisokról érkezhetnek, amelyek egyikének áprilisban tisztán magyar legénysége lesz.
Szélsõségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI ûrszondák megfigyelései alapján extrém magas hõmérsékletû napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Esetleges élõlényeket is megõrizhettek a most azonosított marsi üledékek
A Mars idõs déli felföldjeinek mélyedéseiben egykori állóvizekbõl kivált, klórban gazdag sós üledékeket azonosítottak, emellett a bolygó vulkáni idõszakait is pontosították.
A NASA kutatója szerint fabatkát sem érnek a klímatervek
Semmit sem érnek a klímaváltozást pozitívan befolyásolni akaró, az EU és az ENSZ által egyre jobban sûrgetett akciótervek - állítja a NASA legelismertebb klímakutatója, aki szerint a jelenleg elfogadott érték kétharmadára kellene csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. A most közzétett tanulmánya szerint a legnagyobb problémát - a ma is nagy számban mûködõ - széntüzelésû erõmûvek okozzák - írja a The Guardian.
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján
A Cassini-ûrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekbõl nemcsak vízgõz, de szerves anyagok is kilökõdnek az ûrbe a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.
Budapesttõl Gödig húzódna az eddigi legkisebb fekete lyuk
Egy új megfigyelési módszerrel sikerült a korábbi rekordernél közel kétszer könnyebb, egy mindössze 3,8 naptömegû fekete lyukat megfigyelni. A felfedezés a csillagfejlõdési modellek pontosításában segít.
- címkék:
- Budapest
- Göd
- fekete lyuk
- NASA
- CfA
- Címkefelhõ »
Minden korábbinál kisebb fekete lyukat találtak
Rekordméretû fekete lyuk létezését jelentette be a NASA kedden, magyar idõ szerint 19.30-kor egy sajtótájékoztatón.
- címkék:
- fekete lyuk
- magyar idõ
- NASA
- Címkefelhõ »
Sikeresen landolt az Endeavour
Az alacsonyszintû felhõk és a bizonytalan idõjárás miatt a tervezetthez képest egy keringéssel késõbb: március 27-én, magyar idõ szerint 0 óra 39-kor landolt az Endeavour.
Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világûrben
Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményrõl.
Az író és a csillagok
Sajnos az sem garancia az örök életre, ha az ember látja a jövõt. Egy igazi nagy vizionárius hagyott itt bennünket: Arthur C. Clarke, az író, a tudós. Az emberbarát. Még halálában sem tagadta meg sci-fi-írói énjét: a világ nagyobbik fele március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az idõzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik folyton a jövõt fürkészõ életéhez.
Elõször azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón
Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: elsõ alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetõleg nem biogén eredetû, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetõségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövõben is.
Meteoritok fûszerezték az õslevest
Két idõs meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az õsi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- meteorit
- NASA
- JPL-Caltech
- Címkefelhõ »
Üzembe állt az új robotkar az ûrállomáson - filmes beszámoló
Az Endeavour ûrrepülõgép legénysége a második ûrsétán sikeresen aktiválta a Dextre nevû új robotkart, amely a korábbi próbálkozások alkalmával még nem tudott áramot felvenni. A Dextre számos olyan precíziós mûvelet elvégzésére képes, amelyhez eddig ûrséta keretében a világûrben dolgozó asztronauta kellett.
A Cassini átrepült az Enceladus anyagsugarán
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda mindössze 50 kilométerre haladt el az Enceladus nevû hold felszíne felett, keresztezve a gejzírek által kilövellt anyagszemcsék felhõjét.
- címkék:
- Ali
- Cassini
- Baba
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Endeavour: nincs komoly sérülés
Az európai Columbus modul után ismét nagy kutatóegység kerül a Nemzetközi Ûrállomásra: a japán Kibo-rendszer elsõ elemével hazai idõ szerint kedden 7.29-kor startolt az Endeavour, megkezdve az eddigi leghosszabbra tervezett, 16 napos ûrrepülõgépes küldetést.
Elõször figyeltek meg kõomlást a Földön kívül - színes fotók NASA-tól
Lélegzetelállító képeket közölt a NASA a Marsról: elsõ alkalommal sikerült egy olyan omlást megfigyelni a vörös bolygó felszínén, amely folyamatában, a törmelék mozgása során látható.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- mozgás
- folyamat
- NASA
- Mars
- UA
- MRO
- Címkefelhõ »
Mobilhálózatot építenének a Holdon
Az Associated Press beszámolója szerint a NASA és a British National Space Center mobilhálózat létesítését tervezi a Holdon. A rendszer az égitest déli sarkára tervezett bázison élõk használhatják majd.
Részletes radarképek az elsõ holdbázis környékérõl
A Hold déli sarkvidékének kráterei a bennük feltételezett vízjég, illetve az ide tervezett holdbázis helyszíneként fontosak. Nemrég a Földrõl radarral tanulmányozták a térséget, és elkészítették eddigi legrészletesebb domborzati térképét.
Õsi marsi folyókat modelleztek a Földön - a hét asztrofotója
Egy új földi kísérlet alapján elképzelhetõ, hogy némely marsi folyóvölgy csak nagyon rövid ideig volt aktív, és ezalatt rakta le hatalmas üledékes képzõdményeit.
Hûtõ nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az ûrben
A hírekben gyakran olvasunk az ûrben végzett tudományos kísérletekrõl és nagy szerelésekrõl - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemzõ körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerû csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsõre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az ûrbeli mindennapi élet néhány érdekességérõl.
Több a szénhidrogén a Titanon, mint a Földön
A Szaturnusz legnagyobb holdján sok százszor több különféle szénhidrogén lehet, mint a Föld összes kõolaj- és földgázlelõhelyén együttvéve.
Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot
Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevû Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgõk élõvilágához hasonlóan. A NASA a jövõben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.
Repülje körül az ûrállomást!
A Columbus modul csatlakoztatása, a Nemzetközi Ûrállomás jelentõs kibõvítése után szerdán, magyar idõ szerint 15.07-kor landolt az Atlantis-ûrrepülõgép a floridai Kennedy Ûrközpontban. Összeállításunkban bemutatjuk a NASA filmjét, amelyen "körbejárhatjuk" az ûrállomást.
Teljes holdfogyatkozás csütörtök hajnalban
Derült idõ esetén teljes holdfogyatkozás figyelhetõ meg hazánkból szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, hajnali 4 és 5 óra között. A jelenség legjobban szabad szemmel, közvilágítástól mentes helyszínekrõl követhetõ. Az ország több pontján tart távcsöves bemutatókat a Magyar Csillagászati Egyesület.
Felélesztették az ûrállomás új modulját - a hét asztrofotója
Kisebb számítástechnikai probléma után sikeresen üzembe helyezték a Nemzetközi Ûrállomás újonnan felszállított nagy európai kutatómodulját, a Columbust. A munkák biztos befejezéséhez a küldetést egy nappal meghosszabbították. Képes összefoglalónk.
Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévõ objektum az elsõként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.
Film a Szaturnusz gyûrûinek átfordulásáról
A Cassini-szonda mérései alapján kiderült: a Szaturnusz A-gyûrûje sok anyagot köt meg az Enceladus gejzírjei áltat kispriccelt vízgõzmolekulákból.
- címkék:
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Éghajlatváltozás rohamtempóban
Elképzelhetõ, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos éghajlatváltozás lassú, fokozatos jellege idõvel gyors, hirtelen változásokba csap át. Egy új vizsgálat eredményei szerint több, az éghajlat kialakításában fontos rendszer is nagy változás határán áll, és ez alapvetõen befolyásolja bolygónk éghajlatát.
- címkék:
- Szahara
- mûhold
- bolygó
- NASA
- Antarktisz
- Amazonas
- Címkefelhõ »
Sikeresen dokkolt az Atlantis
Az Atlantis ûrrepülõgép szombaton, magyar idõ szerint 18.17-kor sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással. Az elsõ ûrsétát az eredetileg tervezett idõponthoz képest egy nappal késõbb hajtják végre.
Startolt az Atlantis
Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idõ szerint 20.45-kor startolt az Atlantis ûrrepülõgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idõ alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.
Fél évszázados az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye
A Földet övezõ sugárzási övezet felfedezése az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két ûrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Közölték az elsõ részletes eredményeket a Merkúrról
A Messenger-ûrszonda mind a hét mûszere tökéletesen üzemelt a Merkúrral való január 14-i, elsõ találkozókor. Az ûreszköz eddig 1213 felvételt és rengeteg mérési adatot sugárzott a Földre, és a NASA sajtótájékoztatót tartott az elsõ részletes eredményekrõl.
Furcsa, pókszerû alakzat a Merkúron
A Messenger-ûrszonda elsõ Merkúr-közelítésének eredményeit hazai idõ szerint szerdán este hozta nyilvánosságra a NASA. A sok érdekesség között az egyik leginkább meglepõ felfedezés egy pókszerû alakzat a felszínen, melynek eredete ismeretlen.
Egy 250 méteres kisbolygó haladt el mellettünk
A 2007 TU24 jelû kisbolygó az elõrejelzéseknek megfelelõen január 28-án elhaladt pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján. Az objektum ekkor 535 700 kilométerre volt tõlünk, ami közel másfélszerese a Hold átlagos távolságának.
- címkék:
- bolygók
- bolygó
- NASA
- Hold
- Címkefelhõ »
A kiszolgált mûholdakkal kapcsolatos veszélyforrások
Bolygónk körül sok ezer emberkéz alkotta objektum kering, többségük már nem is üzemel. Nagy kérdés, mi lesz a sorsuk, és jelentenek-e veszélyt a számunkra.
Egyre gyorsabban fogy az Antarktisz jege
Egymástól független vizsgálatok megerõsítették, hogy az Antarktisz jégtakarója a globális felmelegedés miatt gyorsuló ütemben fogyatkozik. A 2006-os évben 200 millárd tonna jeget veszített a kontinens, ami 75%-kal több az 1996-os értéknél. Csak a 2006-os olvadás fél milliméteres tengerszintemelkedést jelent, de ha a fogyás a jelenlegi ütemben halad, a következõ száz évben mintegy két méterrel emelkedhet a világtenger szintje.
- címkék:
- klímaváltozás
- jég
- NASA
- Antarktisz
- MODIS
- Címkefelhõ »
Az elsõ színes kép a Merkúrról
A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-ûrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült elsõ színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérõje is mûködött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az elsõ alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-ûrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
Fényvisszhangok forgó fekete lyukaktól
A fekete lyukak önmagukban is egzotikus képzõdmények. Az új vizsgálatok szerint némelyikük gyorsan forog, ami további extra következményekkel jár. Egy ilyen objektum környezetébõl kibocsátott sugárzás külön adagokban érkezhet a megfigyelõhöz, mivel egyes fotonok többször is megkerülik, mielõtt elhagyják. Ezáltal különös "fényvisszhangok" jönnek létre. Új eredmények a fekete lyukakról.
- címkék:
- Nap
- fekete lyuk
- NASA
- Chandra ûrtávcsõ
- Címkefelhõ »
Új, részletes felvételek a Merkúrról
A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-ûrszonda újabb felvételeit, amelyek a korábbiaknál részletesebben mutatják a bolygó eddig ismeretlen vidékeit is.
Az ûrben játszódik az új reality
A nemzetközi ûrállomás legénységével forgatott fitnesszvideót a NASA - remélik, hogy a lakosság követi az ûrhajósok által végzett gyakorlatokat.
- címkék:
- valóságshow
- sci-fi
- NASA
- Címkefelhõ »
Az elsõ kép a Merkúr eddig ismeretlen oldaláról
A Merkúr mellett elhaladó Messenger-ûrszonda sikeresen megörökítette a legbelsõ bolygó eddig ismeretlen oldalának jelentõs részét.
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
Szerves anyagok egy születõ bolygórendszerben
Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születõ bolygórendszerben, a csillagot övezõ anyagkorongban.
Unalmasak lehetünk a földönkívülieknek
Egy a miénkhez hasonló technológiával és távcsövekkel bíró civilizáció egy szomszédos csillag bolygójáról több dolgot is megfigyelhetne a Földön, ami az életre utal. Észrevenné a kontinensek és az óceánok közötti különbséget, az évszakok változását, a légköri oxigént, ózont és vízgõzt, sõt a fotoszintetizáló növények élettevékenységeinek nyomait is azonosíthatná. De miért nem válaszolnak a Földön kívül feltételezett intelligens lények a rádióüzeneteinkre? Két kutató szerint talán azért, mert azok túlságosan unalmasak.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- csillag
- ûr
- ûrteleszkóp
- NASA
- SETI
- Címkefelhõ »
Szélsõséges élõlények és élõhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztõ sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élõhelyeket tekintjük át.
Elõször figyelték meg egy idegen bolygó fényét
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légkörérõl szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- NASA
- Címkefelhõ »
2007: az idegen bolygók éve
A 2007-es esztendõ a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthetõ a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvõ száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdõdött a távoli planéták egyedi jellemzõinek, például légköri összetételének, hõmérsékletének felderítése. Erre a mûszertechnika fejlõdése révén nyílt lehetõség, és a következõ években még gyorsabb elõretörés várható. Nem vagyunk már messze az elsõ Föld-típusú bolygó felfedezésétõl sem.
Súrlódás fûtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegû kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfûtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hõt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.
- címkék:
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Vulkánok segítették a légköri oxigén dúsulását
Egy új modell szerint a kontinensek növekedése és a területükön kitörõ egyre több vulkán segítette az õsi Földön a légköri oxigénszint növekedését.
- címkék:
- Föld
- vulkán
- oxigén
- NASA
- Címkefelhõ »
Szerves anyag más galaxisokban
Az elmúlt idõszakban született megfigyelések alapján távoli galaxisokban is elõfordulnak szerves molekulák, amelyek egy része a szupernóva-robbanások lökéshullámainak hatását is túléli.
- címkék:
- Caltech
- galaxisok
- nyom
- NASA
- Címkefelhõ »
Újdonságok a Szaturnusz körül
A gyûrûs bolygó körül 2004 nyara óta keringõ Cassini-ûrszondának a magetoszférával, és az apró holdakkal kapcsolatos legújabb felfedezéseibõl válogatunk az alábbiakban.
Széttépett galaxisok a Tejútrendszer peremvidékén - a hét asztrofotója
A Tejútrendszer peremvidékén egy szokatlan, a belsõ térség csillagaival ellentétes irányban mozgó csillagokból álló zónát azonosítottak, amely õsi törpegalaxisok bekebelezésével jöhetett létre.
Elpárologhatnak a csillagukhoz túl közel merészkedõ bolygók
Egy modell alapján a csillagukhoz a Föld átlagos naptávolságának egytizedénél közelebb keringõ exobolygók légköre idõvel teljesen elszökhet.
Csak januárban indul az Atlantis
Az Atlantis ûrrepülõgép indítását az eredetileg tervezett december 6-a helyett jövõ év január 2-ára halasztották. A start halasztásának oka a fõ hajtóanyagtartályban lévõ folyékony hidrogén mennyiségét érzékelõ detektor meghibásodása. A jelenlegi indítási ablak december 13-án zárul be, ezt követõen legkorábban december 30-án lehetne startolni. 13-ig azonban már kevés az idõ a javításra, az év vége pedig nem kedvezõ idõpont. A közel egyhónapos csúszás a NASA szerint nem okoz jelentõs késedelmet az ûrállomás fejlesztésében.
A bolygókeletkezés kezdeti fázisa - a hét asztrofotója
Sikerült egy születõ csillag körüli, kialakulóban lévõ anyagkorongot minden eddig látottnál korábbi fejlõdési állapotban megfigyelni. A korongban idõvel bolygók állhatnak össze.
Galaxis rejtõzködhet a szomszédban
Elképzelhetõ, hogy egy nagytömegû galaxis van a közelünkben, amit eddig a Tejútrendszer centrumának zavaró hatása miatt nem vettünk észre.
- címkék:
- galaxis
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Indításra kész az ûrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus
A Nemzetközi Ûrállomás bõvítése újabb mérföldkõhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésû nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis ûrrepülõgép legkorábban december 6-án, hazai idõ szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fõ feladata az új egység csatlakoztatása lesz.
Újdonságok a Földön kívüli élet kutatása terén
Egy új, víz alatti robot segíti ezentúl az extrém környezetek kutatását. Egy másik kutatásban a DNS-re emlékeztetõ, porszemcsékbõl álló szerkezetek lehetõségét mutatták ki számítógépes szimulációkkal.
- címkék:
- Föld
- DNS
- Polaris Csillagvizsgálo
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Forradalmian új ûrtérkép az Antarktiszról
A NASA, az USA Geológiai Szolgálata (USGS), az amerikai Nemzeti Fejlesztési Alapítvány és a Brit Antarktisz Társaság (BAS) a napokban mutatta be az Antarktisz területét nagyfelbontású ûrfelvételek mozaikjával lefedõ adatbázisát.
- címkék:
- gps
- ûrfelvétel
- NASA
- Antarktisz
- USGS
- alapítvány
- Címkefelhõ »
Sós az Europa jupiterhold óceánja
A megfigyelések és a modellek alapján a jéggel borított felszínû Europa hold belsejében hatalmas, sós óceán helyezkedhet el.
Szuperföldek és holdjaik nyomában
A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérõik megismerése a Föld és a földi élet fejlõdését befolyásoló tényezõk megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérõk, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvezõ tulajdonságokat mutathatnak.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevõt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Káprázatos a Holmes-üstökös az új fotókon - a hét asztrofotója
A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-ûrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az idõjárás kegyes lesz hozzánk.
Csak keserûség jutott a hõs asztronauták feleségeinek
Elszigeteltség, válás, depresszió - a NASA holdraszállási missziójáért az asztronauták feleségei fizettek igazán nagy árat. Férj nélkül, pénz nélkül kellett tökéletes feleségnek, tökéletes anyának lenni, miközben a szakmai karrierrõl is örökre lemondhattak.
Landolt a Discovery
A Discovery ûrrepülõgép szerdán magyar idõ szerint 19.01-kor simán landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. Az STS-120 jelû küldetés során - amely a 23. shuttle-repülés volt a Nemzetközi Ûrállomáshoz - mindkét fontos feladatot sikeresen elvégezték az ûrhajósok: csatlakoztatták az újonnan felszállított Harmony modult, és befejezték a P6 napelemtábla átszerelését, amelyen az elszakadt részt "összefércelték".
Szakadt és beragadt napelemekkel küzd a Discovery legénysége
A Nemzetközi Ûrállomáson az elmúlt napokban három ûrsétával folytatódott a munka. Az új modul beüzemelése mellett áthelyezték a P6-os napelemtábla-szegmenst, amelynek nyitásakor egy körülbelül 80 centiméteres szakadás mutatkozott az egyik napelemszárnyon. Egy másik helyen is probléma lépett fel: a napelemtáblák egyik mozgatómotorjánál a mûködést akadályozó fémszilánkot találtak, amit az utolsó ûrsétán megpróbálnak eltávolítani.
Rejtõzködõ fekete lyukak nyomára akadtak
Az elméleti fejtegetések alapján régóta feltételezett õsi és aktív galaxismagok, bennük pedig fekete lyukak nyomára akadtak a szakemberek a távoli Világegyetemben.
- címkék:
- csillagkép
- NASA
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Új modult visz a Discovery az ûrállomásra
Október 23-án, magyar idõ szerint 17.38-kor startolt a floridai Kennedy Ûrközpontból a Discovery ûrrepülõgép, rakterében a Nemzetközi Ûrállomás legújabb egységével. A Harmony nevû új modul az öreg kontinens markánsabb jelenlétének nyitánya az ûrállomáson, mert ideális esetben akár az idén hozzákapcsolhatják a nagy európai kutatómodult, a Columbust.
Újabb színes felvételek a Marsról
Új, színes felvételeket közöltek a Mars Reconnaisance Orbiter szondától, amelyek segítségével a következõ nagy marsjáró, a Mars Surface Laboratory ("marsi felszíni laboratórium") leszállóhelyét választhatják ki a szakemberek.
Portermelõ õsi kvazárok
A távoli és õsi Világegyetemben lévõ meglepõen sok por kialakulásának eddig nem ismert módjára utal egy friss megfigyelés, amely szerint a kvazárok környezetében is keletkezhetnek apró kristályok.
- címkék:
- Pyle
- por
- kvazár
- NASA
- Világegyetem
- SSC
- Címkefelhõ »
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-ûrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens ûrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idõk legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyûrûrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevû óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövõ küldetései égi kísérõnkre
A japán SELENE-ûrszonda elérte égi kísérõnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhetõ, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló ûrverseny kezdõdik.
Reggeli ködök és esõk a Titanon - a hét asztrofotója
Földi megfigyelések révén egy kiterjedt, magas szintû felhõréteget, valamint csapadékot hozó reggeli ködöket sikerült megfigyelni a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján.
- címkék:
- Cassini
- NASA
- USGS
- NASA JPL
- Címkefelhõ »
Nem veszélyes a november 6-án érkezõ kisbolygó
A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelû égitestrõl kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.
Földhöz hasonló bolygó szülõhelyét figyelték meg
Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelybõl akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.
Az egyik legszebb csillaghalmaz - a hét asztrofotója
Ezen a héten Tejútrendszerünk egyik fiatal csillaghalmazát választottuk a hét asztrofotójának. A pazar látványt nyújtó alakzatban a csillagközi ködösség maradványa még együtt látható a nagy tömegû, fiatal égitestekkel.
Megfigyelték egy üstököscsóva leszakadását
Elsõ alkalommal sikerült megfigyelni, amint a Napból kiáramló koronakitörés részecskefelhõje eltorzította és leszakította egy üstökös csóváját.
- címkék:
- Nap
- koronakitörés
- csóva
- NASA
- Címkefelhõ »
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Csillagrepesztõ mágneses tér
Sikerült egy extrém erõs mágneses terû neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idõvel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belsõ szerkezetük.
- címkék:
- bolygó
- neutroncsillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »