NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hókirálynõ és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait keresõ Phoenix közel jár elsõ nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az ûrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó ûrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgetõ Phoenix az elsõ talajminta begyûjtéséhez készülõdik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Pillangó a Marson - új képek a Phoenixrõl és a Phoenixtõl
Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfõn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig elsõ - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.
Megjöttek az elsõ képek a Marsról
A hétfõn éjjel landolt Phoenix az elsõ Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítõjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra elõtt pár perccel megérkeztek az elsõ felvételek az irányítóközpontba, majd késõbb a NASA közölte az elsõ színes képeket is.
Történelmi kép az ûrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik ûreszközrõl fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerû látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-ûrszonda az ûrkutatás története során elsõként örökített meg egy másik ûreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfõn hajnalban landolt Phoenix volt.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülõdik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-ûrszonda, az elsõ leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetõségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsõséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Már várják a Marson a Phoenix ûrszondát
A Mars körül keringõ három ûrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Akár kövületek is lehetnek a Marson most talált anyagban
A NASA bejelentése szerint egykori forróvizes oldatokból kivált ásványokat azonosítottak a Marson, a Spirit amerikai marsjáró kereke által korábban véletlenül kiásott mélyedésben. A fõleg szilicium-dioxidból álló anyag utóvulkáni mûködéssel keletkezhetett, és akár egykori élõlények megkövesedett fosszíliáit is megõrizhette.
Elõször láttak szupernóvát a robbanás pillanatában
Elsõ alkalommal sikerült szupernóva-robbanást a kezdeti másodpercektõl megfigyelni egy csillag életének utolsó szakaszában. A mérési adatok komoly elõrelépést jelentenek a folyamat megértésében.
- címkék:
- csillag
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Marsi leszállóegységek madártávlatból
A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai ûreszközt. Az 1999-ben eltûnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt az sem zárható ki, hogy az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-ûrszonda 2008. május 25-én kezdõdõ küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élõhelyek és élõlények a legújabb kutatások fényében.
A legfiatalabb szupernóva nyoma a Tejútrendszerben - a hét asztrofotója
Egy mindössze 140 éve felrobbant szupernóva maradványát tanulmányozták a röntgen- és a rádiótartományban.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Szaladgáló ûrhajósok a Holdon és a Marson
A jövõ hold- és marsutazó asztronautái a földinél gyengébb nehézségi erõtérben a séta helyett gyakrabban fognak futni, mint a bolygónkon.
Hadviselés a világûrben: mûholdelhárító mûholdak
A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított mûholdak a világûrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két mûhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a mûholdelhárító képességek próbája.
Holdporon növekvõ baktériumok
Új laborkísérletek alapján elképzelhetõ, hogy a holdpor cianobaktériumok segítségével üzemanyaggá, valamint élelmiszer termeléséhez szükséges összetevõkké alakítható.
- címkék:
- alap
- tenyésztés
- NASA
- Hold
- Címkefelhõ »
Õsi hévforrások nyomait azonosították marsi felvételeken
Egykori hévforrások vizébõl kivált anyagokat azonosítottak a vörös bolygó felszínén.
- címkék:
- Marson
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megvadult galaxisok galériája
Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringõ Hubble-ûrtávcsõtõl. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedõ, összeütközõ galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.
"Egy sima hajtómûtûz nem nagy ügy"
Egy, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) által elkészíttetett felmérés szerint a polgári repülésben sokkal többször fordulnak elõ balesetek elõidézésére alkalmas események, mint azt korábban gondoltuk volna. Le- és felszállás közbeni veszélyes szituációk, madárrajjal való találkozások és repülés közbeni ütközés-közeli helyzetek. A titkos felmérést egyelõre nem hozzák nyilvánosságra mivel félõ, hogy ennek nyomán drasztikusan visszaesik a légiforgalom és eshet a légitársaságok profitja is. Magyar pilóták szerint ugyanakkor Európában nem ennyire drámai a helyzet.
Kisbolygó-becsapódás 2036-ban: a NASA cáfolja a százszoros tévedést
A NASA cáfolja, hogy tévesen számította ki egy aszteroida és a Föld ütközésének esélyét, ám egy 13 éves német fiú helyesre javította.
- címkék:
- Föld
- tévedés
- esély
- NASA
- Címkefelhõ »
Magyar legénység a földi marsbázison
Milyen legyen a Mars felszínére érkezõ elsõ legénység ideális idõbeosztása? Hogyan lehet minimálisra csökkenteni a helyzetbõl, a bezártságból és a feszített munkatempóból adódó konfliktusokat? Milyen eszközöket lehet hatékonyan és biztonságosan alkalmazni ûrruhában a terepen? A válaszok részben a földi szimulációs bázisokról érkezhetnek, amelyek egyikének áprilisban tisztán magyar legénysége lesz.
Szélsõségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI ûrszondák megfigyelései alapján extrém magas hõmérsékletû napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Esetleges élõlényeket is megõrizhettek a most azonosított marsi üledékek
A Mars idõs déli felföldjeinek mélyedéseiben egykori állóvizekbõl kivált, klórban gazdag sós üledékeket azonosítottak, emellett a bolygó vulkáni idõszakait is pontosították.
A NASA kutatója szerint fabatkát sem érnek a klímatervek
Semmit sem érnek a klímaváltozást pozitívan befolyásolni akaró, az EU és az ENSZ által egyre jobban sûrgetett akciótervek - állítja a NASA legelismertebb klímakutatója, aki szerint a jelenleg elfogadott érték kétharmadára kellene csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. A most közzétett tanulmánya szerint a legnagyobb problémát - a ma is nagy számban mûködõ - széntüzelésû erõmûvek okozzák - írja a The Guardian.
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján
A Cassini-ûrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekbõl nemcsak vízgõz, de szerves anyagok is kilökõdnek az ûrbe a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.
Budapesttõl Gödig húzódna az eddigi legkisebb fekete lyuk
Egy új megfigyelési módszerrel sikerült a korábbi rekordernél közel kétszer könnyebb, egy mindössze 3,8 naptömegû fekete lyukat megfigyelni. A felfedezés a csillagfejlõdési modellek pontosításában segít.
- címkék:
- Budapest
- Göd
- fekete lyuk
- NASA
- CfA
- Címkefelhõ »
Minden korábbinál kisebb fekete lyukat találtak
Rekordméretû fekete lyuk létezését jelentette be a NASA kedden, magyar idõ szerint 19.30-kor egy sajtótájékoztatón.
- címkék:
- fekete lyuk
- magyar idõ
- NASA
- Címkefelhõ »
Sikeresen landolt az Endeavour
Az alacsonyszintû felhõk és a bizonytalan idõjárás miatt a tervezetthez képest egy keringéssel késõbb: március 27-én, magyar idõ szerint 0 óra 39-kor landolt az Endeavour.
Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világûrben
Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményrõl.
Az író és a csillagok
Sajnos az sem garancia az örök életre, ha az ember látja a jövõt. Egy igazi nagy vizionárius hagyott itt bennünket: Arthur C. Clarke, az író, a tudós. Az emberbarát. Még halálában sem tagadta meg sci-fi-írói énjét: a világ nagyobbik fele március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az idõzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik folyton a jövõt fürkészõ életéhez.
Elõször azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón
Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: elsõ alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetõleg nem biogén eredetû, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetõségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövõben is.
Meteoritok fûszerezték az õslevest
Két idõs meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az õsi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- meteorit
- NASA
- JPL-Caltech
- Címkefelhõ »
Üzembe állt az új robotkar az ûrállomáson - filmes beszámoló
Az Endeavour ûrrepülõgép legénysége a második ûrsétán sikeresen aktiválta a Dextre nevû új robotkart, amely a korábbi próbálkozások alkalmával még nem tudott áramot felvenni. A Dextre számos olyan precíziós mûvelet elvégzésére képes, amelyhez eddig ûrséta keretében a világûrben dolgozó asztronauta kellett.
A Cassini átrepült az Enceladus anyagsugarán
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda mindössze 50 kilométerre haladt el az Enceladus nevû hold felszíne felett, keresztezve a gejzírek által kilövellt anyagszemcsék felhõjét.
- címkék:
- Ali
- Cassini
- Baba
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Endeavour: nincs komoly sérülés
Az európai Columbus modul után ismét nagy kutatóegység kerül a Nemzetközi Ûrállomásra: a japán Kibo-rendszer elsõ elemével hazai idõ szerint kedden 7.29-kor startolt az Endeavour, megkezdve az eddigi leghosszabbra tervezett, 16 napos ûrrepülõgépes küldetést.
Elõször figyeltek meg kõomlást a Földön kívül - színes fotók NASA-tól
Lélegzetelállító képeket közölt a NASA a Marsról: elsõ alkalommal sikerült egy olyan omlást megfigyelni a vörös bolygó felszínén, amely folyamatában, a törmelék mozgása során látható.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- mozgás
- folyamat
- NASA
- Mars
- UA
- MRO
- Címkefelhõ »
Mobilhálózatot építenének a Holdon
Az Associated Press beszámolója szerint a NASA és a British National Space Center mobilhálózat létesítését tervezi a Holdon. A rendszer az égitest déli sarkára tervezett bázison élõk használhatják majd.
Részletes radarképek az elsõ holdbázis környékérõl
A Hold déli sarkvidékének kráterei a bennük feltételezett vízjég, illetve az ide tervezett holdbázis helyszíneként fontosak. Nemrég a Földrõl radarral tanulmányozták a térséget, és elkészítették eddigi legrészletesebb domborzati térképét.
Õsi marsi folyókat modelleztek a Földön - a hét asztrofotója
Egy új földi kísérlet alapján elképzelhetõ, hogy némely marsi folyóvölgy csak nagyon rövid ideig volt aktív, és ezalatt rakta le hatalmas üledékes képzõdményeit.
Hûtõ nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az ûrben
A hírekben gyakran olvasunk az ûrben végzett tudományos kísérletekrõl és nagy szerelésekrõl - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemzõ körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerû csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsõre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az ûrbeli mindennapi élet néhány érdekességérõl.
Több a szénhidrogén a Titanon, mint a Földön
A Szaturnusz legnagyobb holdján sok százszor több különféle szénhidrogén lehet, mint a Föld összes kõolaj- és földgázlelõhelyén együttvéve.
Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot
Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevû Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgõk élõvilágához hasonlóan. A NASA a jövõben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.
Repülje körül az ûrállomást!
A Columbus modul csatlakoztatása, a Nemzetközi Ûrállomás jelentõs kibõvítése után szerdán, magyar idõ szerint 15.07-kor landolt az Atlantis-ûrrepülõgép a floridai Kennedy Ûrközpontban. Összeállításunkban bemutatjuk a NASA filmjét, amelyen "körbejárhatjuk" az ûrállomást.
Teljes holdfogyatkozás csütörtök hajnalban
Derült idõ esetén teljes holdfogyatkozás figyelhetõ meg hazánkból szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, hajnali 4 és 5 óra között. A jelenség legjobban szabad szemmel, közvilágítástól mentes helyszínekrõl követhetõ. Az ország több pontján tart távcsöves bemutatókat a Magyar Csillagászati Egyesület.
Felélesztették az ûrállomás új modulját - a hét asztrofotója
Kisebb számítástechnikai probléma után sikeresen üzembe helyezték a Nemzetközi Ûrállomás újonnan felszállított nagy európai kutatómodulját, a Columbust. A munkák biztos befejezéséhez a küldetést egy nappal meghosszabbították. Képes összefoglalónk.
Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévõ objektum az elsõként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.
Film a Szaturnusz gyûrûinek átfordulásáról
A Cassini-szonda mérései alapján kiderült: a Szaturnusz A-gyûrûje sok anyagot köt meg az Enceladus gejzírjei áltat kispriccelt vízgõzmolekulákból.
- címkék:
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Éghajlatváltozás rohamtempóban
Elképzelhetõ, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos éghajlatváltozás lassú, fokozatos jellege idõvel gyors, hirtelen változásokba csap át. Egy új vizsgálat eredményei szerint több, az éghajlat kialakításában fontos rendszer is nagy változás határán áll, és ez alapvetõen befolyásolja bolygónk éghajlatát.
- címkék:
- Szahara
- mûhold
- bolygó
- NASA
- Antarktisz
- Amazonas
- Címkefelhõ »
Sikeresen dokkolt az Atlantis
Az Atlantis ûrrepülõgép szombaton, magyar idõ szerint 18.17-kor sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással. Az elsõ ûrsétát az eredetileg tervezett idõponthoz képest egy nappal késõbb hajtják végre.
Startolt az Atlantis
Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idõ szerint 20.45-kor startolt az Atlantis ûrrepülõgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idõ alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.