Elegük lett a pilótáknak a lézerekből

A brit pilóták szerint szigorúbban kellene büntetni azokat, akik lézersugárral vakítják el a pilótákat. A rendőrség sokkal szabadabb kezet kapna, ha azokat támadófegyvernek minősítenék.

Megbénultak a francia repterek

Az Orly repülőtéren a járatok felét törölték, a Charles de Gaulle-ról induló gépek negyven százaléka késett a légiirányítók sztrájkja miatt. Van, ahol buszra ültették az utasokat.

A pilótafülke műhelytitkai

Az Origo az Airbus hamburgi üzeméből frissen kikerült, még gyári illatú, csúcstechnikát képviselő A321-es gép pilótafülkéjében járt, az idegenvezető pedig Szabó Zoltán kapitány volt.

Így ütközött össze majdnem két utasszállító

Csak 19 méterre volt a felszálló gép az útját keresztezőtől.

Meghekkelték a melbourne-i légi irányítást

Egy mozgó rádióadóról téves utasításokat adtak a pilótáknak.

Egy elszakadt pilótanapló – Különleges kalandok a felhők felett

Veres András, a Malév egykori Boeing 767-es kapitánya páratlan repülős életutat mondhat magáénak. Sport-, oktató és berepülő pilótai jogosítással majd negyven évig járta az égi országutakat, közel tizenkilencezer repült órát töltve el a végtelen levegőóceánban. Harminc különböző típuson sajátította el a repülés mesterfogásait. Vitorlázó és dugattyús sportgépek pilótafülkéjében siklott a felhőtornyok között, nagy tapasztalatú kapitányként pedig sugárhajtású utasszállítók szarvkormánya mögött szinte az egész földkerekséget berepülte. Páratlan élményeit a közelmúltban megjelent „Egy elszakadt pilótanapló" című riportkötetében osztja meeg ...

Most felmérheti, mennyire ismeri a repülés világát

A repülést méltán tekinthetjük a 20. századi technikatörténet egyik leglátványosabb és legsikeresebb fejezetének. Fél évszázad sem telt el a Wright fivérek 1903. decemberi első szárnypróbálgatásától a hangsebesség 1947 októberében megvalósult áttöréséig és az első kezdetleges, még biciklilánccal hajtott belső égésű repülőgépmotoroktól a második világháború végén a katonai repülésben már alkalmazott sugárhajtóművek kifejlesztéséig. A repülés a mindennapok részévé vált, az 1950-es évektől robbanásszerű fejlődésnek indult interkontinentális járatok összezsugorították a Földet, ma már pár óra alatt a világ legtávolabbi szegletébe is eljjuthatunk. ...

Pokoli lángtengerré változott a felszállópálya

Negyven éve, 1977. március 27-én a Kanári-szigetekhez tartozó tenerifei Los Rodeos repülőtér szörnyű eseménynek, a repüléstörténet mindmáig legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófájának vált a helyszínévé. A holland KLM és az amerikai Pan American légitársaság két Boeing 747-es óriásgépe a felszállópályára borult sűrű ködben egymásnak rohant, és felrobbant. Az összetett, ám egymásra épülő okok miatt bekövetkezett, és 583 halálos áldozatot követelő balesethez vezető folyamat olyan volt, mint egy görög sorstragédia.

Alattomosan leselkedett több mint tízezer méteres magasságban a halál

2002. május 25-én helyi idő szerint délután fél négy után a China Airlines Tajpejből Hongkongba tartó 611-es járatával – huszonöt perccel a felszállás után –, az irányítás elvesztette a kapcsolatot. Két órával később a Boeing 747-es eltűnési körzetéből a légierő egyik járőrgépe a tenger felszínén sodródó roncsdarabokról és kiterjedt olajfoltról adott le rádiójelentést. A rejtélyes baleset okára csak az alapos vizsgálat derített fényt.

Majdnem a hegynek vezette az utasszállítót a pilóta