A kutyák képesek vérminta alapján kiszagolni a rákot

A kutyák igen nagy pontossággal képesek kiszagolni vérminta alapján a rákot. A kísérletről készült tanulmányt hétfőn mutatták be egy orlandói szakmai konferencián.

Kedvenc zenénket hallgatva édesebbnek érezzük a bort

Mi egy tökéletes délután receptje? Zene és bor. Másra nincs is szükség. Ez a két dolog olyan szorosan jár kéz a kézben, hogy kutatók vizsgálatoknak vetették alá. Az eredmények lenyűgözőek: bebizonyították, hogy legyen szó klasszikusról vagy rockról, gyors vagy lassú dallamokról, mind hatással van arra, mennyire élvezzük a bort, milyen ízűnek érezzük, illetve milyen gyorsan isszuk meg.

Döbbenetes felfedezést tettek a nagy fehér cápák eddig ismeretlen szokásáról

A nagy fehér cápák viselkedésbiológiáját kutató tengerbiológusok Dél-Afrika atlanti partvidékén nyolc cápára egy-egy kisméretű kamerát rögzítettek a közelmúltban. A kamerákkal felvett összesen mintegy 28 órás anyag kiértékelése során a tudósok a nagy fehér cápák egy mindeddig ismeretlen prédálási módszerét fedezték fel.

Kiderült, miért vörös valójában a Vérzuhatag, azaz a Taylor-gleccser

A Vérzuhatag, azaz a Taylor-gleccser 1911-es felfedezése óta izgatja a tudósokat. A piros vízről úgy vélték, az algák színezhetik meg, ám most kiderült, hogy tévedtek.

Nagyszabású kutatás bizonyítja, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás sem egészséges

Minél több alkoholt fogyaszt az ember, annál inkább emelkedik a vérnyomása és ezáltal a stroke kockázata. Tehát nem igaz az a korábbi elmélet, miszerint a napi egy-két pohár szeszes ital véd a szélütés ellen – közölték brit és kínai kutatók nagyszabású genetikai kutatásuk eredményei alapján.

Szokatlan lelet: négylábú bálna maradványait találták meg

Jó állapotban megmaradt csontvázra bukkantak kutatók Peru partjainál. A csontok egy négylábú bálnáé voltak. Az állat mintegy 43 millió évvel ezelőtt Afrikából úszott át Dél-Amerikába egy új tanulmány szerint.

Tudományos világszenzáció a Szegedi Tudományegyetemen

Magyar-francia-amerikai együttműködés indul a Szegedi Tudományegyetem vezetésével. A kutatási projektre alapozva nemzetközi konzorcium jön létre a nukleáris hulladékok hatékonyabb kezelését szolgáló eljárás kifejlesztésére a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával. Az erről szóló háromoldalú szándéknyilatkozatot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Egyesült Államokban tett látogatása alkalmából írták alá 2019. április 5-én. A tárcavezető bejelentette, hogy a magyar kormány a projektet a nemzeti kutatási programban 3,6 milliárd forinttal támogatja.

A magyar Mucin keresztül kutatták a világban élő aranysakálok táplálkozását

Tudományosan is bizonyították: a sajt fogyasztása boldoggá tesz

Eddig is imádtuk a sajtokat, most pedig egy tudományos kutatás is kiderítette, hogy a sajtevés boldoggá teszi az embert.

Nem tudni, milyen szörny harapta ketté a hatalmas makócápát

A múlt hét pénteken döbbenetes fotót posztolt ki az egyik legnagyobb közösségi portálra egy ausztrál horgász, az Új-Dél-Walesi Trapman Bergamui. A fotó viharos sebességgel körbefutotta a világhálót, parázs vitákat és találgatásokat gerjesztve arról, hogy vajon mi haraphatta le a megtermett röviduszonyú makócápa fejét. Néhányan már egyenesen azt vizionálják, hogy a leharapott fej a kihaltként nyilvántartott óriásfogú cápa, az élővilág történetének valaha létezett leghatalmasabb húsevő cápája, a Carcharocles megaldon jelenkori létezésére lehet bizonyíték. Szigorúan szakmai szempontok alapján azonban a magyarázathoz nincs szükség a meggalodon ...