Fantomok is vannak az iskolakerülők elleni harc célpontjai között

Saját gyerekeit nevelő fiatal, magát túlkorosnak érző középiskolás is van azok között a diákok között, akik a szeptember 1-jei iskolakezdés óta több mint 50 igazolatlan órát gyűjtöttek. Egy nyáron elfogadott törvénymódosítás szerint az ilyen gyerekek szüleitől megvonják a családi pórlékot váltó iskoláztatási támogatást. Az [origo]-nak nyilatkozó családsegítők szerint a szigor azokat a szülőket is sújtja, akik fontosnak tartják a tanulást, ugyanakkor javíthat a szülők és az iskolák viszonyán.

Nulladik osztályba küldenék a hátrányos helyzetű gyerekeket

Külön felzárkóztató osztályokat hotzna létre a hátrányos helyzetű gyerekeknek a kormány, és csak a felzárkóztatás után engednék őket első osztályba. A közoktatási szakállamtitkár szerint az oktatásban szükség lehet átmeneti szegregációra.

Visszahozzák a gyerekek szóbeli felvételiztetését

Visszaállítja a kormány a következő tanévtől a hat-és nyolcosztályos gimnáziumokban a szóbeli felvételi tavaly megszüntetett lehetőségét - írja a Népszabadság. Szóbelit csak a legnépszerűbb iskolák tarthatnak majd, azok, amelyekben legalább másfélszeres a túljelentkezés.

Elloptak egy üres érettségi bizonyítványt egy postáról

Elloptak egy kitöltetlen érettségi bizonyítványt, ehhez hasonló már több mint tíz éve nem fordult elő. Az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa külön rendelkezéssel érvénytelenítette a dokumentumot, amely egy postáról tűnt el.

A buktatásról és a médiahatóságról is szavaz a parlament

Az alsótagozatos buktatás engedélyezéséről és a médiafelügyelet átalakításáról is szavaznak hétfőn a parlamentben. Várhatóan döntés születik arról is, hogy viszavonják a Polgári törvénykönyv hatályba léptetését.

Iskolakerülők után nem jár majd családi pótlék

Az új tanévben már hatályban lesz az a törvény, amelynek értelmében megvonják a családi pótlék pénzben történő kifizetését azoktól a szülőktől, akiknek gyereke nem jár iskolába. A parlament hétfőn fogadta el a módosítást a kormánypártok és a Jobbik szavazataival.

"Az én gyerekem nem hülyébb" - kavarog a vita a buktatás körül

A gyerek kicsúfolásától és a család megbélyegzésétől tartva akadályozzák meg a szülők legtöbbször az alsó tagozatos gyerekük megbuktatását az iskolák szerint. Ezt a vétójogot ugyanakkor most várhatóan elveszítik, a Fidesz tervei szerint ugyanis visszaáll az a rend, hogy a tanárok döntenek az évismétlésről. A statisztikák alapján alsóban ma sem ritka a buktatás, ami azt mutatja, hogy a szülők nagy részét mégis meg tudják győzni a tanárok.

Hiba csúszott az emelt szintű biológiaérettségi feladatsorába

A Magyar Hírlap cikkét kell értelmezni a magyarérettségin

A magyar nyelv és irodalom vizsgával hétfőn reggel megkezdődött az érettségi. Az [origo] információi szerint a szövegértési feladat egy középkori magyar költőről szóló, a Magyar Hírlapban megjelent cikk volt, először az ehhez kapcsolódó feladatokat kellett megoldaniuk az érettségizőknek. Ezután következett a szövegalkotás, amelyen három lehetőség: Szabó Magda, Gelléri Andor Endre, illetve Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső szövegeihez kapcsolódó feladatok közül választhattak az érettségizők. 13 órától megnézheti a nem hivatalos megoldásokat az [origo]-n!

Vizsgálják a szekszárdi diákverést

A rendőrség és az iskola is vizsgálatot indított egy szekszárdi diáklány bántalmazása miatt. A lányt társai rendszeresen bántották a szakközépiskolában.

Bezártak egy baranyai iskolát a H1N1 miatt

Hatvan gyerek fertőződött meg a H1N1 típusú újinfluenzától a Baranya megyei Szederkény általános iskolájában, ezért az igazgató kérésére bezárták az intézményt. Az iskola jövő hétig biztosan zárva marad, bár a falu gyerekorvosa szerint nincs súlyos járvány. A településen kedden véradás volt, a vérellátó szerint előfordulhat, hogy valaki H1N1-es vért fog kapni.

Steril világot álmodnak a feszület ellenzői

Bár a strasbourgi bíróság szerint jogsértő lehet, biztosan nem tűnnek el a feszületek az olasz osztálytermekből. Van olyan magyar, aki országgyűlési biztoshoz fordult, mert zavarta a hajnali imára hívó harangszó, Európa számos országa pedig a muszlim fejkendővel nem tud megbékélni. Pedig a feszületet és a többi vallási jelképet nem csak vallásos emberek védik: sokak szerint ezek olyan mélyen gyökereznek kulturális hagyományainkban, hogy az ellenük való fellépés gyökereinket vághatja el.

A közoktatást sújtó elvonások miatt tüntettek Budapesten

A 2010-re tervezett költségvetés közoktatást érintő tételei ellen tüntettek szerdán szakmai és civil szervezetek. A demonstrációt meghirdető pedagógus szakszervezet elnöke 63 milliárd forintos pénzkivonásról beszélt. A bölcsődei dolgozók is tüntettek szombaton a szociális minisztériumnál.

Mégsem jár kártérítés a fogyatékosnak minősített romáknak

A másodfokú bíróság jogerős ítélete szerint nem jár kártérítés annak a két cigány diáknak, akiket "sajátos nevelési igényűnek" minősítettek Szabolcs megyében. Az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely még 3 millió forintot ítélt meg. A diákok mégis kapnak 1-1 milliót, mivel a pedagógiai szakértői intézet elmulasztotta a fellebbezési határidőt. 

Ismét sikertelen lett a digitális táblák beszerzése

Az egyetlen jelentkező érvénytelen pályázatot adott be, így másodszor sem sikerült beszereznie az NFÜ-nek a Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő áltl 2007-ben megígért digitális táblákat. Harmadik pályázat már nem lesz, a pénzt szétosztják az iskolák közt.

Nem izgatta a cigányosztály az OKM integrátorát

Minisztériumok által megrendelt tanulmányok bizonyítják, hogy a cigány gyerekek harmadát nem engedik az iskolákban a nem cigányokkal tanulni Magyarországon. Egy alapítvány 50 millió forintra pereli emiatt az államot. Az oktatási minisztérium azt állítja, mindent megtesz, és ez a probléma így nem elég konkrét. Egy éve azonban még a tárca háttérintézményének munkatársa mondta azt Tiszavasváriban, hogy nem kell aggódni, a hátrányos helyzetűek külön tanulnak majd.

Hetedikig nem gyalulnák a gyerekek agyát

Hetedik osztályig természetismeretet, nyelvismeretet és hasonló, az alapkészségeket fejlesztő témaköröket oktathatnának a gyerekeknek az iskolák - ez a lényege annak a törvényjavaslatnak, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek Magyar Bálint, Sándor Klára szabad demokrata és Szabó Zoltán, valamint Deák Istvánné szocialista képviselő. Magyar szerint a mostani rendszer rossz, mert elveszi a gyerekek kedvét a tanulástól.

Áldiszlexiásokat szül az iskolai rohanás

Pár hónap alatt meg lehetne tanítani olvasni a diszlexiásnak nyilvánított gyerekek számottevő részét - állítja egy logopédus, aki szerint a kapkodó olvasástanítás miatt produkál rengeteg diák a diszlexiához hasonló olvasászavart. A diszlexiásnak nyilvánított gyerekeket mentesíthetik egyes tárgyakból az osztályozás alól, de a jó szándékú könnyítés visszaüthet.

"Nehogy már anyámmal beszéljem meg" - diákok a felvilágosításról

Milyen gumit kell venni, lehet-e túl sokszor csinálni, mi történik a szűzhártyával nőgyógyászati vizsgálat közben? - kérdések, amelyekre középiskolás diákok szeretnének választ kapni az iskolai szexuális felvilágosító órákon. Egy felmérés szerint a fiatalok 97 százaléka elégedetlen a felvilágosítással, pedig akad olyan budapesti szakképző, ahol a lányok nagy része már túl van az első abortuszán. Az [origo] tizenéves iskolásokat kérdezett szexről, praktikus tudnivalókról.

Igazgatójukért sztrájkolnak a pécsi roma gimnázium tanulói

A régi igazgatónőért tüntettek a pécsi Gandhi Gimnázium tanulói, mivel az iskola kuratóriuma eltávolította a posztról. A diákok mellett a szülők, a tantestület és a diákönkormányzat sem adta áldását a döntéshez. Állítólag azért kellett távoznia a posztról, mert nem roma származásúként állt a romák számára létesített gimnázium élén. A kuratórium az igazgató nem megfelelő végzettségével indokolta az elmozdítást.

Átlát a BKV-n a nem kompetens tizedikes

Szerdán írták a magyar iskolások az úgynevezett kompetenciafelmérést, ami azt vizsgálja, mennyire talpraesettek a gyerekek, mennyire tudják alkalmazni az életben, amit az iskolában megtanultak. Egy általunk megkérdezett tizedikesnek gőze sem volt róla, mit jelent a kompetencia szó, de azért nem kell érte aggódni: a BKV nyakatekert üzletszabályzatát simán dekódolta és épp egy rossz lányról olvas.

Van még egy utolsó esélyük a beskatulyázott diákoknak

Ha egy diák nem elégedett vele, nem kell elfogadnia az év végi jegyet egy tantárgyból sem. Levizsgázhat egy független bizottság előtt, és az itt szerzett jegye kerül be a bizonyítványába. A megoldás jó azoknak is, akik úgy érzik, pikkel rájuk a tanár, de jó a tanároknak is, akik ezzel védhetik magukat a gyerekükről túl sokat képzelő szülők ellen. A legtöbb iskolában szerdáig lehet kérni a független vizsgát.

Szülők éhségsztrájkolnak egy magániskoláért

Jogerősen megszüntetett egy, részben speciális nevelési igényű diákokat oktató budai magániskolát az államigazgatási hivatal, ezért éhségsztrájkba kezdett hat érintett szülő. Az iskola igazgatója szerint nem kaptak konkrét választ arra, hogy miért jogsértő a tevékenységük.

Részeg diákokhoz hívtak mentőt egy egervári iskolába

Hét deci pálinkát ivott meg két egervári általános iskolás diák szerda reggel, tanítás előtt. A gyerekek szokatlan viselkedésére az iskolában felfigyeltek a pedagógusok, és mentőt hívtak hozzájuk - olvasható a Zalai Hírlapban. Az esetről az oktatási intézmény értesítette a gyámügyi osztályt és gyermekjóléti szolgálatot.

Mégis lesz gázszünet hétfőtől több középiskolában

Azon vitatkozik a megyei önkormányzatok szövetsége és az oktatási tárca, hogy a közoktatási törvény értelmében el lehet-e rendelni iskolaszünetet a gázhelyzet és a hideg miatt. A megyei önkormányzatok körülbelül fele rendelt el hétfőtől valamilyen tanítási szünetet. Van, ahol csak egy intézményt érint a gázszünet, más megyében 15 iskolában nem lesz tanítás.

Életmentést tanítana az iskolában az MSZP

Kötelezővé tenné az MSZP a közoktatásban a laikus életmentés és az elsősegélyoktatást. Törvényt hoznának a nemdohányzók védelméről, bővítenék a szívbarát programot és bevezetnék a vastagbélrák országos szűrését is. A Fidesz szerint viszont pénzelvonások közepette nem lehet eredményes népegészségügyi programot csinálni.

Alkotmányellenes az egyházi iskolák finanszírozásának módja

Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság. Miközben a testület nyilvánosságra hozta határozatát, az oktatási minisztérium elkészítette az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos új tervezetét, mert a régit az Állami Számvevőszék egy hónappal ezelőtti jelentése elégtelennek találta.

Az EU-tól reméli a kormány a tanügy jobbítását

Milliárdokkal támogatná meg a közoktatást és a pedagógusokat az oktatási tárca, az összeg nagyobb részét az EU-s forrásokból fedeznék. Plusz támogatást kapnának a pályakezdő és a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárok. A legnagyobb pedagógus-szakszervezet támogatja a javaslatot, egy roma szervezet azonban bejelentette, szerintük a tanárok plusz támogatás csak veszélyességi pótlék.

Bérpótlékkal emelnék a kezdő tanárok fizetését

A Népszabadság szerint integrált természettudományos oktatás, kezdő tanároknak járó bérpótlék, kedvező laptopvásárlási lehetőség szerepel a kormányprogram közoktatást érintő pontjaiban. A miniszterelnök és Hiller István oktatási miniszter kedden jelenti be a terveket.

Kiegészítik a koalíciós szerződést

Az MSZP választmánya és az SZDSZ Országos Tanácsa egyaránt elfogadta szombaton, hogy melléklettel egészítsék ki két kormánypárt koalíciós megállapodását. Bekerül a mellékletbe a közoktatási szegregáció elleni fellépés, a szakképzési reform folytatása, a nyugdíjak értékállósága, a munkanélküliek motiválásának eszközei, valamint a pártfinanszírozás átláthatósága is.

Nehéz a katedráról a titkárnői székbe ülni

A közoktatásban dolgozók nehéz heteket, hónapokat élnek át. Az iskolaösszevonások, a csökkenő költségvetési támogatás, a kötelező óraszámemelés következtében több ezren veszítik el állásukat és új pálya felé kénytelenek orientálódni. A versenyszféra hasonló bért, de alacsonyabb presztízsű munkát kínál a pályamódosító tanároknak.

Száz fős tanári elbocsátás Debrecenben

Debrecenben 104 tanár veszíti el állását a közoktatási törvény kötelező óraszámemelésre vonatkozó passzusa miatt - jelentette be Halász D. János alpolgármester.

Óvodába mennek szerdán a képviselők

Kétszáz országgyűlési képviselő látogat el szerdán, a magyar közoktatás napján az ország több óvodájába és iskolájába - írja a Népszabadság.

Pedagógussztrájk lehet az ingyenmunka vége

Sztrájkot is lehetségesnek tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásokat kezdeni a már elfogadott közoktatási reformról. Pénteken ezernél is több tanár és szülő tiltakozott a Képviselői Irodaház mellett a meg nem fizetett óraszámemelés és az új adminisztrációs kötelezettségek miatt.

Az MSZP vitatja a kormány tanórás terveit

Nem ért egyet azzal a kormányjavaslattal az MSZP-frakció, ami szerint a pedagógusok számára már most szeptembertől elrendelhető, hogy a kötelező óraszámon felüli két további kötelező tanórát kell tartani. A szocialista képviselők szerint ezzel a szabállyal a jobb tanárokat büntetnék. A közoktatási törvényről hétfőn szavaz a parlament.

Tanári leépítés: átképzéssel új munkahelyre

Elbocsátások helyett a közoktatás átszervezésére lenne szükség - tájékoztott Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a tervezett leépítési hullám hírére reagálva. A szervezet azt is sérelmezi: a tervezett elbocsátásokról előzetes egyeztetések nélkül, a sajtóból értesültek. A távozó tanárokra valószínűleg átképzés vár.

A diplomásoknak kevésbé tetszik az oktatás

A lakosságnak csak valamivel több mint a fele elégedett a közoktatás színvonalával - derül ki egy felmérésből. A közvélemény-kutatás szerint főként a magasabb iskolai végzettségűek elégedetlenek a hazai oktatással. Az oktatási reform egyes lépéseit, többek között a kétszintű érettségit, viszont a megkérdezettek többsége támogatja.

A giliszták sörtéit is számon kérik a diákokon

A magyar gyerekeknek többet kell tudniuk Anglia második világháborús történelméről, mint a brit diákoknak, alsósoknak szóló tankönyvben lehet olyan kérdést találni, amire még a tanárok sem tudják a választ, eközben a tanulók nagy része alig érti meg, amit olvas - derült ki egy közoktatásról szóló sajtótájékoztatón. Az iskolarendszerrre jellemző a szegregáció, gyakori a roma és a sajátos nevelési igényű gyerekek elkülönönítése. Most tesztelik azokat az oktatási programcsomagokat, amelyek pedagógus-továbbképzéssel, módszertani újításokkal változtatnának a helyzeten.

Újabb azonosítót kapnak a diákok

Oktatási azonosító számot kap november végéig másfél millió diák és tanár. Az azonosító segítségével a jövőben jobban ellenőrizhető lesz az oktatási jogviszony, illetve az ezzel járó juttatások. Sok tanárt meglepett az azonosító bevezetése, pedig az oktatási tárca szerint az iskolák kézikönyvet is kaptak a közoktatási nyilvántartással kapcsolatos tudnivalókról.

Kizárják a versenyből a kéttannyelvűsöket

Nem mérettethetik meg magukat az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) a kéttannyelvű iskolák tanulói a célnyelvből. Az [origo] által megkérdezett szakemberek aggályosnak és az esélyegyenlőség csorbításának tartják a jelenlegi helyzetet. Az Oktatási Minisztériumnál pedig úgy gondolják, az okoz esélyegyenlőtlenséget, ha a "kéttannyelvűsök" a célnyelvből azonos kategóriában indulhatnánk a sima közoktatási rendszerben tanulókkal szemben. A megoldás egy új kategória lenne, de erre még várni kell.

Törvény rontja a fogyatékosok esélyeit

A közoktatási törvény radikálisabb módosítását szeretné elérni három civil szervezet, mert szerintük a jogszabály pedagógiai és anyagi értelemben is hátrányba hoz 2500 súlyosan fogyatékos gyereket és családjukat. A gyerekek sokszor annak ellenére nem részesülhetnek alapfokú oktatásban, csak pár órás fejlesztő képzésben, hogy sokuk nem értelmi fogyatékos, csak kommunikációs képességeivel vannak gondok. A civilek szerint a szerény képzés miatt a gyerekek minden lehetőséget elveszítenek a beilleszkedésre, családjuk pedig teljesen elszegényedik.

Sipos János

OM közoktatási helyettes államtitkár

Szeptembertől él a netes tananyag-archívum

A Sulinet Digitális Tudásbázis első fázisban a következő tanév elejétől lesz elérhető a közoktatás számára - közölte Magyar Bálint hétfőn. Az oktatási tárca vezetője szerint lényeges a tanárok informatikai képzése is.

Szeptembertől nő a tanárok pótléka

Szeptembertől két és félszeresére nő az osztályfőnöki pótlék és 3900 forintról 5000 forintra emelkedik a minőségi bérpótlék - közölte a közoktatási helyettes államtitkár. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint viszont az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülése terén a tárca teljesítménye "egykettednek" felel meg.

A szegény diákokon spórolnak az iskolák

A Kurt Lewin Alapítvány vizsgálatot készített a közoktatásban tapasztalható, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő jogalkalmazási visszásságokról. A tanulmányból kiderül, hogy a szegény családok gyerekeit rendszeresen éri valamilyen jogsértés. A kutatatók találkoztak olyan iskolával is a felmérés során, ahol a testi fenyítés még mindig része a működő pedagógiai gyakorlatnak, ráadásul maga az igazgató verte a gyerekeket. Több iskolában előfordult, hogy a nyelvoktatásból kihagyták a hátrányos helyzetű gyerekeket. Voltak olyan iskolák, ahol az egészségnevelési program keretében a gyerekeket a helyes WC-használatra tanították meg.

Egyre kevesebb a férfi tanár

A közoktatásban dolgozó pedagógusok átlagéletkora és a nők aránya nőtt az elmúlt évtizedben, de képzettségük átlagos szintje csökkent - írja a Magyar Hírlap. A pályakezdő férfi tanároknak anyagilag nem túl vonzó tanárként elhelyezkedni, viszont az iskolai állások sokkal biztonságosabbak a versenyszféránál. 

A tanárokra bízza a titoktartást a kormány

Módosítani kívánja a kormány a közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó passzusait a kormány. Az új változat szerint a tanárok megoszthatják a szülőkkel a korábban titkosnak ítélt információkat abban az esetben, ha a tanár megítélése szerint a diáknak ebből nem származik kára. A korábbi törvényszöveg a gyerek hozzájárulását követelte meg az információk átadásához, igen sok vitát váltott ki.

Korlátozzák a tanári titoktartást

A közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó előírásait várhatóan még ebben az évben pontosítja a szaktárca - közölte az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Hozzátette: konkrétan rögzítik majd, hogy mely esetekben köteles a tanár a birtokába jutott információkról tájékoztatni a szülőket.

Kevesebb kirándulásra jutnak el a diákok

Jövőre az iskolák többsége nem tudja a szokásos két-három napos tanulmányi kirándulásra elvinni a diákokat. A közoktatási törvény szerint a tananyag elsajátításához kapcsolódó kötelező programokért nem lehet pénzt kérni a szülőktől, a költségeket azonban az iskolák fenntartói nem tudják állni.

Nem akarnak titkot tartani a tanárok

Országos aláírásgyűjtő akciót indított a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE). A szervezet azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra a közoktatási törvény titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályozását.

Iskolákból nyugdíjasotthon

Egyre több iskolát kell majd idősek otthonává alakítani, ha nem áll meg a gyermekek létszámának folyamatos csökkenése, és tovább öregszik a társadalom - jósolta Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, miután kiderült, jóval több, összesen 398 települést és 1120 közoktatási létesítményt érintettek az iskolabezárások és intézményátszervezések, mint amire számítottak - írja a Népszabadság.

Törvénytelenül szervezhették a tanulmányi kirándulásokat

A módosított közoktatási törvény szerint a tanulmányi kirándulásokért nem kérhető pénz a szülőktől, hanem az iskolának, fenntartójának kell finanszírozni. Az önkormányzatok költségvetésébe azonban még nem kalkulálták bele az iskolánként akár 6-12 millió forintos költséget. A Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke úgy véli, emiatt az iskolák valószínűleg törvénytelenül szervezték meg a szeptemberi kirándulásokat - írja a Népszabadság.

Hitelesítették a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezést

Hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási, valamint a közoktatási törvény módosítását célzó népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát csütörtöki ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB).

Legális lesz a magániskola Jászladányon

A roma gyerekek elkülönítésének szándékával létrehozott jászladányi magániskolában szeptembertől legálisan is elkezdődhet a tanítás. A tanintézmény ugyanis megkapta a működési engedélyt, és a szaktárca is regisztrálta. Ugyanakkor Sipos János, a szaktárca helyettes államtitkára szerint a közoktatási törvény szeptembertől hatályba lépő módosítása lehetőséget ad az etnikai alapú elkülönítés megakadályozására.

Az Ab-hez fordul az oktatási törvény miatt a Fidesz

A szülők egyik alkotmányos alapjogának sérelme miatt fordul az Alkotmánybírósághoz a Fidesz a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzéki párt a pedagógusok szülőkkel szemben előírt titoktartási kötelezettségét találta aggályosnak. Pokorni Zoltán pártalelnök szerint nonszensz, hogy a szülő csak saját gyermekének írásbeli engedélyével tudhat meg róla dolgokat a tanártól. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is az Alkotmánybírósághoz fordult a Mádl Ferenc által kedden aláírt törvény miatt.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közoktatási törvény miatt

Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden aláírta a közoktatási törvényt. A törvénymódosítást június 23-án fogadta el a parlament, de azt mind az ellenzék, mind a szakszervezet kifogásolta. Az államfőnek keddig volt a törvény szerint ideje meghoznia döntését. A változtatások a tanévkezdéskor lépnek életbe.

Mádl ma dönt a közoktatási törvényről

Mádl Ferenc köztársasági elnöknek ma kell döntenie arról, hogy a közoktatási törvény nemrég elfogadott módosítását aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Ha Mádl visszaküldi a törvényt, akkor rendkívüli nyári ülést kell összehívni ahhoz, hogy a most következő tanévben életbe léphessenek a változások.

Mádl késleltetheti az oktatási reformot

Ha Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden visszaküldi a közoktatásról szóló törvényt, akkor rendkívüli nyári ülést kell összehívni ahhoz, hogy a most következő tanévben életbe léphessenek a változások. Ebben az esetben komoly szerephez jut a frakciófegyelem: a kormánypárti képviselőket szinte teljes létszámban kell összetrombitálni a nyári szabadságukból, hogy újra elfogadhassák a törvényt. 

Az államfő keddig dönt a közoktatási törvényről

Kedden közli a köztársasági elnök, hogy aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja, vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek a közoktatási törvény módosítását. Mádl Ferenc pénteken hivatalában fogadta Pokorni Zoltánt, a Fidesz alelnökét a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban.

Oktatási Minisztérium: Pokorni félrevezeti Mádlt

Pokorni Zoltán a hírek szerint megpróbálta félrevezetni a köztársasági elnököt - áll az Oktatási Minisztérium vasárnapi közleményében, melyben arra reagálnak, hogy a közoktatási törvény kapcsán, pénteken Mádl Ferenc fogadta Pokorni Zoltánt. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint a törvénymódosítás nélkülözi a szakmai és társadalmi támogatást, a minisztérium ezzel szemben állítja: a legfontosabb szakmai szervezetek a módosítás mellett állnak.

Elfogadták a közoktatási törvény módosítását

A kormánytöbbség megszavazta a közoktatási törvény módosítását a parlament hétfői ülésén. Így az általános iskolák első három évfolyamában csak szülői beleegyezéssel lehet buktatni. Emellett az első három évben félévkor és évvégén a jogszabály szöveges értékelést ír elő.

Csak keveset enged a kormány a tanároknak

Továbbra sem sikerült megegyezni a közoktatási törvényjavaslat legvitatottabb pontjairól a pedagógusszakszervezetnek a kormányoldallal. A törvénnyel kapcsolatos csütörtöki tárgyaláson az MSZP és az Oktatási Minisztérium képviselői a legnagyobb vitát kiváltó kérdésben nem engedtek. Így az általános iskolák első három osztályában továbbra is csak szülői beleegyezéssel lehet buktatni, és nem kapnak érdemjegyeket sem a kisdiákok, ehelyett szövegesen értékelik őket.

Alkotmánybírósághoz fordulnának a tanárok

Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha a közoktatási törvényt június 23-án jelenlegi formájában fogadja el a parlament. Az érdekvédelmi szervezet megbeszélést kezdeményezett az Országgyűlés oktatási bizottságának elnökével.

Tanárok: Buktatni muszáj

Közös nyilatkozatban tiltakozott az oktatásban tevékenykedő hét szakszervezet a parlament elé terjesztett új közoktatási törvény elfogadása ellen. Nem értenek egyet többek között az óraszámcsökkentéssel, az alsósok buktatásának korlátozásával és a szövegértés tantárgy bevezetésével.

Fidesz: A kormány csak az éj leple alatt vitázik

A Fidesz úgy tartja, hogy a kormány szándékosan, kései órákban, az "éj leple alatt" a televíziós műsoridőn kívül, ezzel kirekesztve a közvéleményt kívánja a felsőoktatási és közoktatási törvény módosításának országgyűlési általános vitáját és a részletes vitát megtartani.

A szülők nem kaphatnak adatot gyerekeikről az iskolától

Az Országgyűlés kedden megkezdte a közoktatási törvény módosításáról szóló javaslat általános vitáját. A módosítás elfogadását követően a diákokat az első három osztályban nem lehetne megbuktatni. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a javaslat néhány része - amely az adatkezeléssel foglalkozik - pontosításra szorul.

Az első három osztályban nem lehet buktatni

A kormány szerdai ülésén döntött a közoktatási törvény módosításáról. Az eredeti javaslat nagy vitát váltott ki a szakmai szervezetek között. A kormány által támogatott verzió szerint a diákokat az első három osztályban nem lehetne megbuktatni.

Csak a mulasztó alsósokat lehet megbuktatni

Csak azok a kisdiákok kötelezhetők évismétlésre, akik (igazolt vagy igazolatlan) mulasztásaik miatt nem tudtak megfelelni a követelményeknek - derül ki az államigazgatási egyeztetés alatt álló közoktatási törvénytervezetből. Eszerint az általános iskola első három évfolyamába járók még megúszhatják a hagyományos osztályzást: őket még szövegesen értékelik évvégén is.

Csak a szülő beleegyezésével bukhat a kisdiák

A közoktatási törvény módosításával az általános iskola 4. osztályáig csak a tantestület és a szülő beleegyezésével lehet megbuktatni egy diákot. Az oktatási tárca alapvető célja a törvénymódosítással, hogy az alsó tagozaton a mostaninál biztosabb alapkészségeket szerezzenek a gyerekek, vagyis jól tudjanak olvasni, biztosan végezzék az alapszámításokat, helyesen írjanak, és értsék is, amit olvasnak.

Jónak tartják a tanárok, hogy mégis lehet buktatni

Minden korábbinál nagyobb iskolabezárási hullámra számít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Állítják: az idei költségvetés ugyanis nem ad elegendő pénzt a tavaly megemelt pedagógusi bérekre. A PDSZ több ponton is bírálja a közoktatási törvény tervezett módosítását, azt azonban jónak tartja, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben mégis lesz mód a kisdiákok megbuktatására.

Mégis bukhatnak a kisiskolások

A korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz kötelező a buktatás tilalma az általános iskolák alsó tagozatán: az oktatási tárca finomított javaslatán. A szakminisztérium közoktatási törvényt módosító tervezete a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel, egyházi fenntartókkal folytatott egyeztetések nyomán több más ponton is módosult.

Fel kell szabadítani a diákok szabadidejét

A szülők és a gyerekek szerint is megterhelő és elavult a közoktatási rendszer, amelyet a nélkülözhető lexikális ismeretek túlsúlya jellemez - derül ki az oktatási tárca megbízásából készült felmérésből. A szaktárca megreformálná a közoktatást: kevesebb stressz és több szabadidő lehet a diákoknak, akiknek elsősorban a készségeit és képességeit fejlesztenék.

Csökken a diákok óraszáma

Az általános és középiskolás diákok napi óraszáma várhatóan csökken a következő tanévtől - tartalmazza a közoktatási törvény tervezett módosítása.

Az oktatási biztos a gyerekverők elbocsátása mellett

Az összes jogsértés közül a legsúlyosabb a testi fenyítés, aminek egyáltalán nincs, illetve nem lehet helye a közoktatásban - mondta Aáry-Tamás Lajos. Az oktatási jogok biztosa közölte: ha az ilyen panaszok igaznak bizonyulnak, akkor ő mindig az elkövető pedagógus elbocsátását javasolja az intézményvezetőknek.

Törvénymódosítást sürget az OM a jászladányi ügy kapcsán

Font Sándor MDF-es képviselő a plenáris ülésen azt kérdezte az Oktatási Minisztériumtól, mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy elrendezzék a jászladányi ügyet. Font utalt a bíróság döntésére, mely szerint nem törvénysértő az alapítványi iskola létrehozása. Az államtitkár szerint módosítani kell a közoktatási törvényt.

Pazarló volt a Comenius 2000

Pazarlónak és sok esetben formálisnak látja az Oktatási Minisztérium az előző kormány által indított Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési programot, amelyre már eddig másfél milliárd forintot költöttek - tudta meg a Magyar Hírlap.

Elmarasztalták az előző oktatási minisztert

Visszásságot okozott az oktatási miniszter azzal, hogy a rendelkezésére álló jogi eszközöket nem alkalmazta akkor, amikor egyes iskolák az országgyűlési választási kampányba bekapcsolódva a szülőkre, a tanulókra gyakorolt hatással az alkotmányos jogokat és ezeknek a közoktatási törvénybe foglalt szabályait megszegték - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese.

Később kezdődhet a tanév

Az Országgyűlés elfogadta a közoktatási törvény módosítását keddi ülésén. Az új szabályok értelmében többek között visszaáll a tanévkezdés és -befejezés korábbi rendje, illetve nagyobb mozgásteret kapnak a tanárok a kerettantervet illetően.

Milliárdokat zárol az oktatási tárca

Az Oktatási Minisztérium 15,8 milliárd forintot zárol háttérintézményeinél, s felülvizsgálja többek között a Comenius minőségfejlesztési program folytatását. Kiderült, a tárcának alig maradt szabadon felhasználható pénze idén, ezért kérdéses a fővárosi hallgatói központ befejezése, s várhatóan összevonnak több közoktatási intézetet és PHARE-irodát is. A minisztérium volt közigazgatási államtitkára szerint az indokolatlan zárolások aránytalan kárt okozhatnak.

Radikális béremelést követelnek a tanárok

Polgári engedetlenségi mozgalommal fenyegetőznek a pedagógusok alacsony bérük miatt - írja a Népszabadság. A Szakmaiság és önbecsülés nevű fórum sajtóközleményben tette közzé követeléseit a közoktatási dolgozók radikális béremeléséről. Az ezer iskola, körülbelül húszezer tanára határidőt is szabott: 2003. január 1-ét.

Pénzért vették a jobb jegyeket a hallgatók

Közel 1500 ügyben kezdeményezett vizsgálatot a két éve hivatalban lévő oktatási jogok miniszteri biztosa. A panaszok kétharmada a közoktatás területéről, több mint harminc százaléka az egyetemekről és a főiskolákról, két százaléka pedig a szakképzés területéről érkezett. Az általános és középiskolákból csaknem azonos arányban jutottak el a tanulói, illetve a pedagógusjogok sérelmével kapcsolatos beadványok. Jó néhány olyan panasz is érkezett, amelyben a hallgatók súlyos jogsértésre hívták fel a figyelmet.

Ma döntenek a népszavazásról

Az Országos Választási Bizottság (OVB) ma dönt az MSZP újra benyújtott népszavazási kezdeményezésről. A testület egyszer már jóváhagyta a szocialisták aláírásgyűjtő ívét, ám az Alkotmánybíróság megsemmisítette a határozatot. Az MSZP tartalmilag nem, csak formailag módosított a kérdéseken, eszerint a hétvégi szabadnapok rendjéről, a nyugdíjemelés módjáról, a hivatásos hadseregre való áttérésről és a közoktatásban megszerezhető ingyenes középfokú nyelvvizsgáról kérdeznék a választókat.