Magyar Nemzet: Felső tagozaton is bevezetnék az egész napos iskolát

Szerdai ülésén tárgyalja a kormány a közoktatási törvény koncepcióját. A Magyar Nemzet birtokába került tervezet szerint új elemként bevezetnék a felső tagozaton is az egész napos iskolát. A délutáni foglalkoztatásokról szülői kérésre, igazgatói engedéllyel lehetne távol maradni.

Az egyik legnépszerűtlenebb iskolai állás kerül a miniszter kezébe

Az iskolaigazgatók megbecsülését fogja jelezni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint, hogy jövőre már a minisztertől kapják kinevezésüket. Az iskolaigazgatói posztokért jelenleg nem kapkodnak a pedagógusok, és az [origo] által megkeresett iskolákban attól tartanak, hogy az új kinevezési rendszer még ronthat is a vezetők helyzetén.

Nem ad pluszpénzt a kormány tankönyvekre az önkormányzatoknak

A kormány nem fogja még egyszer kifizetni a könyvek árát azok helyett az önkormányzatok helyett, amelyek tartoznak a tankönyvkiadóknak - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A kiadók bojkottja miatt többezer gyerek maradhat könyv nélül. A kormány jövőre kötelezi az önkormányzatokat, hogy a tankönyvre szánt pénzt a tankönyvekre fordítsák.

A fenntartásért cserébe kaphatnak iskolákat az önkormányzatok

Az állam átveszi az összes iskolát az önkormányzatoktól, de azok bizonyos költségek vállalása esetén visszakaphatják azok üzemeltetést - jelentette be az oktatási államtitkár egy konferencián. Hoffmann Rózsa szerint elkészültek a 2012-es tanévtől életbe lépő köz- és a felsőoktatási törvények tervei, ezeket a jövő héten tárgyalja a kormány. Az új közoktatási törvényben szerepelnek a kötelező kerettantervek, a Petőfi-versek tanítását is előíró új Nemzeti alaptanterv, új érettségi rendszer, illetve a pedagógusok új bértáblája és új feladataik.

Hoffmann: A miniszter nevezi ki az iskolaigazgatókat

A 2011-12-es tanév a nagy változások, egyben a további változások előkészítésének éve lesz - mondta Hoffmann Rózsa egy salgótarjáni tanévnyitón. Az iskolaigazgatókat például ezentúl a miniszter nevezi ki - mondta az oktatási államtitkár.

Későbbre ígér részleteket az angoltanítás jövőjéről a kormány

Rövidesen nyilvánosságra kerül a nyelvoktatási stratégia tervezete - közölte az oktatási államtitkárság közleményben az [origo]-nak arra a cikkére reagálva, amelyben beszámoltunk arról, hogy vannak olyan tervek, amelyek szerint a jövőben az angolt nem első nyelvként tanítanák az iskolákban.

Tud-e angolul, aki shoppingolásról beszél? Megváltoztatja az angoltanítást a kormány

Háttérbe szorítaná az angol nyelv oktatását az oktatási államtitkárság, amit az [origo] birtokába került stratégiatervezet részben azzal indokol, hogy az angolt túl könnyű megtanulni, és így félrevezetheti a diákokat. Van olyan vélemény is az államtitkárságon, hogy az angolt maguktól is könnyen elsajátíthatják a diákok az internetről és videoklipekből, angoltanárok szerint azonban téves ez a feltételezés. Szerintük az angol megtanulásához is kemény munkára és hosszú időre van szükség.

MN: Hoffmann Rózsa lebontaná a bolognai rendszerű tanárképzést

Visszaállítaná a korábbi, kétszakosságra épülő képzést az oktatási államtitkárság - írja a szerdai Magyar Nemzet. A tervezet szerint az általános iskolai tanárokat főiskolákon, 4+1 éves, a középiskolai tanárokat pedig 5+1 éves képzés keretében oktatják majd.

Kevesebb tanár és diák kezdi meg a szeptemberi tanévet

Közel 2200 pedagógussal és 24 ezer gyerekkel kevesebb kezdi meg a szeptemberi tanévet, mint a tavalyit. A hétfői Magyar Nemzet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium statisztikai osztályának adataira hivatkozva azt írja, kétezerrel több gyerek lesz az óvodákban, mint egy éve.

Két idegen nyelv lesz kötelező az általános iskolában

Az általános iskola hetedik évfolyamától bevezetné a második idegen nyelv tanítását, és emelné a nyelvórák számát a kormány - ez áll az oktatási államtitkárság nyelvoktatási stratgéiájában a Magyar Nemzet szerint. A Magyar Hírlap pedig arról ír, hogy az oktatási államtitkárság bevezetné az iskolából ingyenesen hozzáférhető tankönyvek rendszerét, iletve tantárgyanként, évfolyamonként és iskolatípusonként csak néhány tankönyvet hagyna jóvá.

Több száz diákot vettek őrizetbe a közoktatás ellen tiltakozó chilei tüntetéseken

Vízágyúkat és könnygázt vetett be a chilei rendőrség a közoktatással elégedetlen diákok tüntetésén. Több száz tüntetőt őrizetbe vettek.

Zumbázó szlovákok nyomába erednek a magyar gyerekek

Élményszerűbbé tenné a testnevelést a kormány, mert a gyerekek nem élvezik a merev tornaórákat, és így nem is szeretik meg a testmozgást. Szlovákiában divatos, aerobikszerű mozgásformákat vezetnek be a testnevelésórákon, hogy újra felkeltsék az érdeklődésüket. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma ilyet nem tervez, de táncok és eddig nem tanított sportágak felbukkanhatnak az iskolákban.

Felkészítés nélkül rázós lehet a diákok kötelező önkénteskedése

A kormány az érettségi feltételévé tenné az önkéntes munkát, de hasznos-e, ha egy középiskolás diák betegek ápolásával, kikötözött kutyák megmentésével, fogyatékosoknak rendezett színházi előadásokkal tölti a szabadidejét? Akik már próbáltak ilyesmit, azok szerint igen. Sokkal jobb, mint a láblógatás, ráadásul együtt érzőbbek és együttműködőbbek lesznek, de időt kell nekik hagyni, hogy feldolgozzák a munkával járó stresszt és a szívszorító helyzeteket.

Réthelyi szerint nem lesznek személycserék a minisztériumában

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nem kíván távozni posztjáról, és szerinte államtitkárai is maradnak helyükön. A miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban azt mondta, nem ő, hanem Orbán Viktor miniszterelnök bírta maradásra Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt.

Latin nyelvekkel törné meg az angol egyeduralmát a magyar kormány

A nyolcosztályos gimnáziumokban legalább három idegen nyelvet kellene tanítani, és az angol egyeduralmát megtörheti a francia és a spanyol - az [origo] információja szerint a többi között ez áll az oktatási államtitkárság készülő nyelvoktatási stratégiájában. A hamarosan a kormány elé kerülő tervezet írná elő azt is, hogy kötelező lenne a nyelvvizsga az egyetemi és főiskolai felvételihez.

A felvett diákok több mint fele bejutott az államilag finanszírozott képzésbe

Közel 98 ezer diák jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe az idén, és mintegy 53 ezren kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe. Az átlagos felvételiző átlagteljesítménye a tavalyi 352 pontról 354 pontra nőtt.

A pelenkázás és a hivatali ügyintézés is bekerül a tananyagba

A konnektorszerelést, a pelenkázást, a közlekedési lámpák működését és a devizahitel fogalmát is meg kell majd tanulniuk az iskolásoknak, ha idén elfogadja a kormány az új Nemzeti alaptantervet (NAT). A most készülő és a tervek szerint 2012 szeptemberében életbe lépő új tanterv szerint biztosan lesz külön művészet és etika óra, de az iskola döntése alapján külön tanórán oktathatják majd a honismeretet is. Iskolatípusonként két kerettanterv lehet, amely kilencven százalékban meghatározza majd, mit kell tanítani.

A nemzetközi gazdálkodás a legkeményebb szak 2011-ben - nyilvánosak a felvételi ponthatárok

A rekorder szak idén a nemzetközi gazdálkodás a Corvinuson 463 ponttal, általános orvosi képzésre 417-tel is be lehet jutni, a jogászok 416 pont alatt a legtöbb helyre nem jutottak be. Kecskeméti anyagmérnök 246 ponttól lehet valaki. Megjelentek a 2011-es felvételi ponthatárok.

A vécépapírtól a kémiatanár kávéjáig - az iskolák állapotát vizsgálta az ÁNTSZ

A kémiai kísérlethez előkészített tárgyak mellett kávézó tanárnő, a megviselt folyékonyszappan-tartók, de az elöregedett csőszerelvények és a túl párás konyha miatt is figyelmeztetett általános iskolákat az ÁNTSZ, amely az iskolák közegészségügyi állapotát vizsgálta az elmúlt hónapokban. Nem csak a statisztika kedvéért töltették ki a több száz kérdéses kérdőíveket: az iskoláknak a hibákat ki kell javítaniuk.

Kipróbálná a 30 perces tanórákat az oktatási államtitkár

Kisiskolásoknak megterhelő 45 percen át figyelni, ezért a most készülő közoktatási koncepció valószínűleg lehetőséget ad majd arra, hogy alsó tagozaton csak 30 perces legyen egy tanóra - mondta az MTI-nek adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Hoffmann szerint az ősszel a kormány elé kerülő új törvény szerint az állam jobban beleszól majd a tananyagba, mint eddig, a nyári szünet hossza pedig egyelőre nem változik.

A román diákoknak több mint a fele megbukott az érettségin

A vizsgázóknak több mint a fele megbukott Romániában az érettségi vizsgán, amelynek eredménye a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb - közölte hétfőn a román oktatási minisztérium.

"Népszokás", de nem kényszer a nagyszülőkre bízni a vakációzó gyerekeket

Minden önkormányzatnak kötelező olyan ügyeletes intézményt kijelölni a gyermekvédelmi törvény szerint, ahol a nyári szünetüket töltő gyerekekre vigyáznak. A lehetőségről sokan nem tudnak, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint így népszokás a gyerekeket a nagyszülőkre hagyni. Sok családban csak nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári elhelyezését, de az [origo]-nak nyilatkozó szülők nem bánják, hogy van idejük pihenni a gyerekeknek.

Az LB szerint jogellenesen különítik el a jászladányi iskolásokat

A Legfelsőbb Bíróság szerdai ítélete szerint egyértelmű, hogy a cigány és a hátrányos vagyoni helyzetű diákok társadalmi helyzetük miatt nem járhatnak Jászladányban az alapítványi iskolába. Egy új bírósági eljárásban arról kell majd dönteni, hogy milyen lépésekkel kell megszüntetni a két iskola diákjainak elkülönítését.

Lázár: Hoffmann Rózsa a kormány egyik "legmegbecsültebb tagja"

A Fidesz frakcióvezetője a kormány egyik legmegbecsültebb tagjának tartja Hoffman Rózsát, erről Lázár János a Tv2 Mokka című műsorában beszélt kedden reggel. Az oktatási államtitkár hétfőn ajánlotta föl lemondását, de Szijjártó Páter erre úgy reagált, hogy Hoffmann Rózsa az oktatási államtitkár, és még sokáig az is marad.

Bátorítást kért Orbán a lemondását felajánló államtitkárának

Orbán Viktor a szóvivője szerint még nem beszélt személyesen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral arról, hogy az államtitkár miért ajánlotta fel lemondását egy levélben. Az ügyet ismerő kormányzati források ugyanakkor azt mondták az [origo]-nak, több embert is megkért, hogy beszéljenek az államtitkárral, és öntsenek bele lelket. A források szerint Orbán lelki problémának tekinti Hoffmann ügyét, az államtitkár viszont arra panaszkodik levelében, hogy nemtelen támadások érik, és szakmai támogatás nélkül nem tudja megoldani az oktatás problémáit.  

Hatszázötvenmilliárdra lehet pályázni humánfejlesztési területen

Többek között az úgynevezett atipikus foglalkoztatás támogatására, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjának elősegítésére, valamint a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sikeres munkaerő-piaci esélyeinek növelésére lehet pályázati pénzt nyerni az Új Széchenyi-terv humánfejlesztési programjában felkínált 650 milliárd forintból.

Az oktatási ombudsman szerint gyakori a testi fenyítés az iskolákban

A testi fenyítés és a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a hazai közoktatásban az oktatási ombudsman szerint. Aáry-Tamás Lajos szerint sokszor nem találnak megfelelő intézményt a sajátos nevelési igényű gyermekeknek.

Nem temeti el az összes legendát az iskolai Trianon-emlékanyag

"A nemzet múltjának tudatosítása" a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam?

"Egyelőre nem szédülök" - interjú Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral

Továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát, és csak látszat, hogy harcban áll az oktatásügy valamennyi szereplőjével - mondta az [origo]-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Bár a kormány gazdaságélénkítési terve erről szól, Hoffmann szerint nem lehet kivonni 88 milliárd forintot a felsőoktatásból. Átalakításokra viszont szükség lesz, bár egyelőre nem dőlt el, hogy mi lesz az egyetemek sorsa, a kormány elhalasztja az erről szóló döntést.

Vezetők nélkül maradt az iskoláért küzdő Rábatamási

A polgármester és az alpolgármester is lemondott posztjáról a Győr-Moson-Sopron megyei Rábatamásiban. A község elesett a kistérségi normatívától, így egyre nagyobb gondot okoz az iskola fenntartása.

Magyar Nemzet: Törvényben rögzítenék a dolgozatjavítási határidőt a diákok

A diákönkormányzatok által felhasználható, tanítás nélküli munkanapok számának növelését és a dolgozatok kijavítási határidejének rögzítését kérik a diákok a kormánytól - közli a diákparlament 22 pontos ajánlásának legfontosabb elemeit a keddi Magyar Nemzet.

Sztrájkbizottságot alakított öt közoktatási szakszervezet

Nem a munkabeszüntetés, hanem a tárgyalás kikényszerítése a célja az öt közoktatási szakszervezet által alakított sztrájkbizottságnak. Az egyik szervezet vezetője ugyanakkor bejelentette, béremelést követelnek a pedagógusok számára.

Pokorni szerint az államnak kell fizetnie a pedagógusok bérét

Pokorni Zoltán 60-70 százalékra növelné az állami finanszírozást az oktatásban, erről a politikus az M1 Ma reggel című műsorában beszélt hétfőn. A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint az állam a pedagógusok bérét állná, az intézmények fenntartása lenne csak az önkormányzatok feladata, amelyek akár teljes mértékben visszaadhatják az iskolák működtetését az államnak.

Az oktatási államtitkár szerint alapos vizsgálat kell az iskolába járás előtt

Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Elmondta azt is, hogy a tervek szerint 2016-tól az egyetemi jelentkezés feltétele lesz a C típusú nyelvvizsga.

Hoffmann Rózsa: nyárra meglesz az új közoktatási törvény

Nyárra a felsőoktatási és közoktatási törvényt is elfogadja a parlament az oktatásért felelős államtitkár szerint. Hoffmann Rózsa megerősítette, hogy néhány év múlva az érettségi feltétele lesz ötven óra közösségi munka elvégzése.

Nem biztos, hogy elhagyhatják az iskolát a 15 évesek

A kormány gazdasági reformcsomagjában szereplő, 15 éves korig tartó tankötelezettség helyett az oktatási államtitkárság szeretné elérni, hogy a korhatár legalább 16 év legyen. Az [origo] információi szerint a kormányon belül folyik az egyeztetés, és az eredetileg 17 éves korhatárt javasló oktatási államtitkárságon azzal számolnak, hogy kompromisszumos megoldás fog születni.

Magyar Nemzet: Csökkenhet a választható érettségi tárgyak száma

A következő években legalább a felére csökkentené a választható érettségi tárgyak számát az oktatásirányítás - írja a Magyar Nemzet a közoktatási helyettes államtitkárra hivatkozva, aki szerint a lépéssel több száz millió forintot takarítana meg az állam.

Hoffman: 2014-től az érettségi feltétele lehet az önkéntesség

Az oktatási államtitkár szerint legkorábban 2014-től már az érettségi feltétele lehet az önkéntes munka. Hoffmann Rózsa egy konferencián azt mondta, hogy középiskolásoknak 50-60 óra közösségi munka előírását tervezik.

Tartanak az új közoktatási rendtől az alternatív iskolák

Bizonytalan az alternatív iskolák jövője az új közoktatási törvény koncepciója alapján: az iskoláknak egyenként kell majd megegyezniük a minisztériummal arról, hogy eltérhessenek a központilag előírt tantervektől, és arról is, hogy kapnak-e kiegészítő támogatást. A kormány jelezte, fontosnak tartja az alternatív oktatási módszereket, de még azt sem tudja senki, hogy a plusz pénzekért cserébe mit kér majd az állam az alternatív iskoláktól.

Egyszerűsíti a kormány a hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatását

Rövidebb idő után juthatnak hozzá az óvodáztatási támogatáshoz a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szülei, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát - írja a Magyar Nemzet. A jelenlegi rendszerben sokszor hónapokat kell várni a pénzre.

Jobban értik a magyar diákok, amit olvasnak

Javult a korábbi évekhez képest a magyar diákok szövegértése - derül ki a 2009-ben végzett, nemzetközi PISA-felmérésből. A nagyszabású vizsgálatot 65 országban végezték el, ennek alapján az OECD-tagországok átlagával azonos a magyar 15 évesek szövegértési képessége. Az elmúlt években a magyar diákok szövegértése mindig átlag alatti volt a PISA-vizsgálatokon.

Nem akart sorban állni a diák, ezért felpofozta a tanárát

Nem akart sorban állni, és az emiatt kialakult vitában felpofozott egy tanárt egy püspökladányi diák. A diákot előzetes letartóztatásba helyezték.

Gázspray-vel lefújt csipsz miatt kerültek kórházba kisiskolások

Néhány általános iskolás szórakozott egy gázspray-vel Dunaharasztiban. A hányingerre és fejfájásra panaszkodó gyerekeket megvizsgálták, kettőt kórházban szállítottak, de senkinek nincs komoly baja.

A lemaradókra és az elitre figyel a kormány közoktatási terve

Érettségi hat tárgyból, kötelező önkénteskedés a diákoknak, ingyenes tankönyvek - többek között ilyen intézkedések szerepelnek a kormány közoktatási koncepciójában. A kormány a koncepció szerint élesen elválasztaná a többi iskolától az elitképzésre kijelölt intézményeket, és speciális osztályokat hozna létre a lemaradó diákoknak.

Évi ötvenmilliárd forint pluszt adna a közoktatásnak Hoffmann Rózsa

Általános iskolákban tilos lesz felvételiztetni, a gimnáziumokban három idegen nyelvet kell tanulniuk a diákoknak, akik 17 éves korukig lesznek tankötelesek az új közoktatási törvény koncepciója szerint. Az MTI birtokába került tervezet azzal számol, hogy évente 50 milliárd forinttal több jut a közoktatásra, mint eddig. A tervezetről februárban tárgyalhat a kormány.

"Az iskolarendszer nem a szórakoztatóipar része" - interjú a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral

A legjobban ott működik a felsőoktatás, ahol nem vezették be a Bologna-rendszer szerinti kétszintű képzést, ezért a jövőben az egyetemek dönthetik majd el, hogy visszaállítják-e a régi rendszert - mondta az [origo]-nak Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár-helyettes. Az iskola fő feladata nem az, hogy ott jól mulassanak a gyerekek, és az lenne a jó, ha a tanár ismét a közösség lámpása lenne. Milyen lesz az új felsőoktatás a kormány terve szerint?

A cigány gyerekek ebédjével kezdődött a huzavona a borsodi Kanadában

Példaértékűnek mondott megegyezés született a taktaharkányi általános iskola és a jogvédők között, miután az iskolát két évig vizsgálták, hogy elkülöníti és hátrányba hozza-e a cigány gyerekeket. Bár most mindenki azon igyekszik, hogy megnyugodjanak a kedélyek, többekben tüske maradt. Az iskola úgy érzi, igazságtalanul vádolták, a cigány szülők pedig úgy, hogy továbbra is elhanyagolják a gyerekeiket. Riport a taktaharkányi ingyenebédről és a kisegítőbe járó gyerekekről.

Nyolc gyerek szüleitől vontak el pénzt eddig a sok hiányzás miatt

Nyolc iskolás gyűjtött össze annyi igazolatlan órát szeptember 1-je óta, hogy megvonták családjától az iskoláztatási támogatást, a korábbi családi pótlékot, további 2-300 sokat hiányzó gyerek miatt pedig már intézkedni kezdtek a jegyzők. A támogatás megvonásáról szóló új szabály ebben a tanévben lépett érvénybe, és az iskolába járást próbálja ösztönözni.

Papírra sincs pénze az oktatási ombudsmannak

Mindössze 1,3 millió forintos szakmai költségvetést kapott az idei évre az oktatási jogok biztosának hivatala, és hiába segítette ki a korábbi miniszter, már nyomtatásra sem jut pénz.

Nem foglalkozik a parlament a kötelező hittanoktatással

Nem fogja tárgyalni az országgyűlés a kötelező hittanoktatás bevezetésére vonatkozó jobbikos indítványt, miután az oktatási bizottságban nem kapott támogatást a javaslat. A Jobbik a vallásszabadságra hivatkozva vezetné be a kötelező hittant, de a kormány már korábban is jelezte, hogy ez nem szerepel a közoktatási terveikben.

Fantomok is vannak az iskolakerülők elleni harc célpontjai között

Saját gyerekeit nevelő fiatal, magát túlkorosnak érző középiskolás is van azok között a diákok között, akik a szeptember 1-jei iskolakezdés óta több mint 50 igazolatlan órát gyűjtöttek. Egy nyáron elfogadott törvénymódosítás szerint az ilyen gyerekek szüleitől megvonják a családi pórlékot váltó iskoláztatási támogatást. Az [origo]-nak nyilatkozó családsegítők szerint a szigor azokat a szülőket is sújtja, akik fontosnak tartják a tanulást, ugyanakkor javíthat a szülők és az iskolák viszonyán.

Nulladik osztályba küldenék a hátrányos helyzetű gyerekeket

Külön felzárkóztató osztályokat hotzna létre a hátrányos helyzetű gyerekeknek a kormány, és csak a felzárkóztatás után engednék őket első osztályba. A közoktatási szakállamtitkár szerint az oktatásban szükség lehet átmeneti szegregációra.

Visszahozzák a gyerekek szóbeli felvételiztetését

Visszaállítja a kormány a következő tanévtől a hat-és nyolcosztályos gimnáziumokban a szóbeli felvételi tavaly megszüntetett lehetőségét - írja a Népszabadság. Szóbelit csak a legnépszerűbb iskolák tarthatnak majd, azok, amelyekben legalább másfélszeres a túljelentkezés.

Elloptak egy üres érettségi bizonyítványt egy postáról

Elloptak egy kitöltetlen érettségi bizonyítványt, ehhez hasonló már több mint tíz éve nem fordult elő. Az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa külön rendelkezéssel érvénytelenítette a dokumentumot, amely egy postáról tűnt el.

A buktatásról és a médiahatóságról is szavaz a parlament

Az alsótagozatos buktatás engedélyezéséről és a médiafelügyelet átalakításáról is szavaznak hétfőn a parlamentben. Várhatóan döntés születik arról is, hogy viszavonják a Polgári törvénykönyv hatályba léptetését.

Iskolakerülők után nem jár majd családi pótlék

Az új tanévben már hatályban lesz az a törvény, amelynek értelmében megvonják a családi pótlék pénzben történő kifizetését azoktól a szülőktől, akiknek gyereke nem jár iskolába. A parlament hétfőn fogadta el a módosítást a kormánypártok és a Jobbik szavazataival.

"Az én gyerekem nem hülyébb" - kavarog a vita a buktatás körül

A gyerek kicsúfolásától és a család megbélyegzésétől tartva akadályozzák meg a szülők legtöbbször az alsó tagozatos gyerekük megbuktatását az iskolák szerint. Ezt a vétójogot ugyanakkor most várhatóan elveszítik, a Fidesz tervei szerint ugyanis visszaáll az a rend, hogy a tanárok döntenek az évismétlésről. A statisztikák alapján alsóban ma sem ritka a buktatás, ami azt mutatja, hogy a szülők nagy részét mégis meg tudják győzni a tanárok.

Hiba csúszott az emelt szintű biológiaérettségi feladatsorába

A Magyar Hírlap cikkét kell értelmezni a magyarérettségin

A magyar nyelv és irodalom vizsgával hétfőn reggel megkezdődött az érettségi. Az [origo] információi szerint a szövegértési feladat egy középkori magyar költőről szóló, a Magyar Hírlapban megjelent cikk volt, először az ehhez kapcsolódó feladatokat kellett megoldaniuk az érettségizőknek. Ezután következett a szövegalkotás, amelyen három lehetőség: Szabó Magda, Gelléri Andor Endre, illetve Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső szövegeihez kapcsolódó feladatok közül választhattak az érettségizők. 13 órától megnézheti a nem hivatalos megoldásokat az [origo]-n!

Vizsgálják a szekszárdi diákverést

A rendőrség és az iskola is vizsgálatot indított egy szekszárdi diáklány bántalmazása miatt. A lányt társai rendszeresen bántották a szakközépiskolában.

Bezártak egy baranyai iskolát a H1N1 miatt

Hatvan gyerek fertőződött meg a H1N1 típusú újinfluenzától a Baranya megyei Szederkény általános iskolájában, ezért az igazgató kérésére bezárták az intézményt. Az iskola jövő hétig biztosan zárva marad, bár a falu gyerekorvosa szerint nincs súlyos járvány. A településen kedden véradás volt, a vérellátó szerint előfordulhat, hogy valaki H1N1-es vért fog kapni.

Steril világot álmodnak a feszület ellenzői

Bár a strasbourgi bíróság szerint jogsértő lehet, biztosan nem tűnnek el a feszületek az olasz osztálytermekből. Van olyan magyar, aki országgyűlési biztoshoz fordult, mert zavarta a hajnali imára hívó harangszó, Európa számos országa pedig a muszlim fejkendővel nem tud megbékélni. Pedig a feszületet és a többi vallási jelképet nem csak vallásos emberek védik: sokak szerint ezek olyan mélyen gyökereznek kulturális hagyományainkban, hogy az ellenük való fellépés gyökereinket vághatja el.

A közoktatást sújtó elvonások miatt tüntettek Budapesten

A 2010-re tervezett költségvetés közoktatást érintő tételei ellen tüntettek szerdán szakmai és civil szervezetek. A demonstrációt meghirdető pedagógus szakszervezet elnöke 63 milliárd forintos pénzkivonásról beszélt. A bölcsődei dolgozók is tüntettek szombaton a szociális minisztériumnál.

Mégsem jár kártérítés a fogyatékosnak minősített romáknak

A másodfokú bíróság jogerős ítélete szerint nem jár kártérítés annak a két cigány diáknak, akiket "sajátos nevelési igényűnek" minősítettek Szabolcs megyében. Az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely még 3 millió forintot ítélt meg. A diákok mégis kapnak 1-1 milliót, mivel a pedagógiai szakértői intézet elmulasztotta a fellebbezési határidőt. 

Ismét sikertelen lett a digitális táblák beszerzése

Az egyetlen jelentkező érvénytelen pályázatot adott be, így másodszor sem sikerült beszereznie az NFÜ-nek a Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő áltl 2007-ben megígért digitális táblákat. Harmadik pályázat már nem lesz, a pénzt szétosztják az iskolák közt.

Nem izgatta a cigányosztály az OKM integrátorát

Minisztériumok által megrendelt tanulmányok bizonyítják, hogy a cigány gyerekek harmadát nem engedik az iskolákban a nem cigányokkal tanulni Magyarországon. Egy alapítvány 50 millió forintra pereli emiatt az államot. Az oktatási minisztérium azt állítja, mindent megtesz, és ez a probléma így nem elég konkrét. Egy éve azonban még a tárca háttérintézményének munkatársa mondta azt Tiszavasváriban, hogy nem kell aggódni, a hátrányos helyzetűek külön tanulnak majd.

Hetedikig nem gyalulnák a gyerekek agyát

Hetedik osztályig természetismeretet, nyelvismeretet és hasonló, az alapkészségeket fejlesztő témaköröket oktathatnának a gyerekeknek az iskolák - ez a lényege annak a törvényjavaslatnak, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek Magyar Bálint, Sándor Klára szabad demokrata és Szabó Zoltán, valamint Deák Istvánné szocialista képviselő. Magyar szerint a mostani rendszer rossz, mert elveszi a gyerekek kedvét a tanulástól.

Áldiszlexiásokat szül az iskolai rohanás

Pár hónap alatt meg lehetne tanítani olvasni a diszlexiásnak nyilvánított gyerekek számottevő részét - állítja egy logopédus, aki szerint a kapkodó olvasástanítás miatt produkál rengeteg diák a diszlexiához hasonló olvasászavart. A diszlexiásnak nyilvánított gyerekeket mentesíthetik egyes tárgyakból az osztályozás alól, de a jó szándékú könnyítés visszaüthet.

"Nehogy már anyámmal beszéljem meg" - diákok a felvilágosításról

Milyen gumit kell venni, lehet-e túl sokszor csinálni, mi történik a szűzhártyával nőgyógyászati vizsgálat közben? - kérdések, amelyekre középiskolás diákok szeretnének választ kapni az iskolai szexuális felvilágosító órákon. Egy felmérés szerint a fiatalok 97 százaléka elégedetlen a felvilágosítással, pedig akad olyan budapesti szakképző, ahol a lányok nagy része már túl van az első abortuszán. Az [origo] tizenéves iskolásokat kérdezett szexről, praktikus tudnivalókról.

Igazgatójukért sztrájkolnak a pécsi roma gimnázium tanulói

A régi igazgatónőért tüntettek a pécsi Gandhi Gimnázium tanulói, mivel az iskola kuratóriuma eltávolította a posztról. A diákok mellett a szülők, a tantestület és a diákönkormányzat sem adta áldását a döntéshez. Állítólag azért kellett távoznia a posztról, mert nem roma származásúként állt a romák számára létesített gimnázium élén. A kuratórium az igazgató nem megfelelő végzettségével indokolta az elmozdítást.

Átlát a BKV-n a nem kompetens tizedikes

Szerdán írták a magyar iskolások az úgynevezett kompetenciafelmérést, ami azt vizsgálja, mennyire talpraesettek a gyerekek, mennyire tudják alkalmazni az életben, amit az iskolában megtanultak. Egy általunk megkérdezett tizedikesnek gőze sem volt róla, mit jelent a kompetencia szó, de azért nem kell érte aggódni: a BKV nyakatekert üzletszabályzatát simán dekódolta és épp egy rossz lányról olvas.

Van még egy utolsó esélyük a beskatulyázott diákoknak

Ha egy diák nem elégedett vele, nem kell elfogadnia az év végi jegyet egy tantárgyból sem. Levizsgázhat egy független bizottság előtt, és az itt szerzett jegye kerül be a bizonyítványába. A megoldás jó azoknak is, akik úgy érzik, pikkel rájuk a tanár, de jó a tanároknak is, akik ezzel védhetik magukat a gyerekükről túl sokat képzelő szülők ellen. A legtöbb iskolában szerdáig lehet kérni a független vizsgát.

Szülők éhségsztrájkolnak egy magániskoláért

Jogerősen megszüntetett egy, részben speciális nevelési igényű diákokat oktató budai magániskolát az államigazgatási hivatal, ezért éhségsztrájkba kezdett hat érintett szülő. Az iskola igazgatója szerint nem kaptak konkrét választ arra, hogy miért jogsértő a tevékenységük.

Részeg diákokhoz hívtak mentőt egy egervári iskolába

Hét deci pálinkát ivott meg két egervári általános iskolás diák szerda reggel, tanítás előtt. A gyerekek szokatlan viselkedésére az iskolában felfigyeltek a pedagógusok, és mentőt hívtak hozzájuk - olvasható a Zalai Hírlapban. Az esetről az oktatási intézmény értesítette a gyámügyi osztályt és gyermekjóléti szolgálatot.

Mégis lesz gázszünet hétfőtől több középiskolában

Azon vitatkozik a megyei önkormányzatok szövetsége és az oktatási tárca, hogy a közoktatási törvény értelmében el lehet-e rendelni iskolaszünetet a gázhelyzet és a hideg miatt. A megyei önkormányzatok körülbelül fele rendelt el hétfőtől valamilyen tanítási szünetet. Van, ahol csak egy intézményt érint a gázszünet, más megyében 15 iskolában nem lesz tanítás.

Életmentést tanítana az iskolában az MSZP

Kötelezővé tenné az MSZP a közoktatásban a laikus életmentés és az elsősegélyoktatást. Törvényt hoznának a nemdohányzók védelméről, bővítenék a szívbarát programot és bevezetnék a vastagbélrák országos szűrését is. A Fidesz szerint viszont pénzelvonások közepette nem lehet eredményes népegészségügyi programot csinálni.

Alkotmányellenes az egyházi iskolák finanszírozásának módja

Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság. Miközben a testület nyilvánosságra hozta határozatát, az oktatási minisztérium elkészítette az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos új tervezetét, mert a régit az Állami Számvevőszék egy hónappal ezelőtti jelentése elégtelennek találta.

Az EU-tól reméli a kormány a tanügy jobbítását

Milliárdokkal támogatná meg a közoktatást és a pedagógusokat az oktatási tárca, az összeg nagyobb részét az EU-s forrásokból fedeznék. Plusz támogatást kapnának a pályakezdő és a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárok. A legnagyobb pedagógus-szakszervezet támogatja a javaslatot, egy roma szervezet azonban bejelentette, szerintük a tanárok plusz támogatás csak veszélyességi pótlék.

Bérpótlékkal emelnék a kezdő tanárok fizetését

A Népszabadság szerint integrált természettudományos oktatás, kezdő tanároknak járó bérpótlék, kedvező laptopvásárlási lehetőség szerepel a kormányprogram közoktatást érintő pontjaiban. A miniszterelnök és Hiller István oktatási miniszter kedden jelenti be a terveket.

Kiegészítik a koalíciós szerződést

Az MSZP választmánya és az SZDSZ Országos Tanácsa egyaránt elfogadta szombaton, hogy melléklettel egészítsék ki két kormánypárt koalíciós megállapodását. Bekerül a mellékletbe a közoktatási szegregáció elleni fellépés, a szakképzési reform folytatása, a nyugdíjak értékállósága, a munkanélküliek motiválásának eszközei, valamint a pártfinanszírozás átláthatósága is.

Nehéz a katedráról a titkárnői székbe ülni

A közoktatásban dolgozók nehéz heteket, hónapokat élnek át. Az iskolaösszevonások, a csökkenő költségvetési támogatás, a kötelező óraszámemelés következtében több ezren veszítik el állásukat és új pálya felé kénytelenek orientálódni. A versenyszféra hasonló bért, de alacsonyabb presztízsű munkát kínál a pályamódosító tanároknak.

Száz fős tanári elbocsátás Debrecenben

Debrecenben 104 tanár veszíti el állását a közoktatási törvény kötelező óraszámemelésre vonatkozó passzusa miatt - jelentette be Halász D. János alpolgármester.

Óvodába mennek szerdán a képviselők

Kétszáz országgyűlési képviselő látogat el szerdán, a magyar közoktatás napján az ország több óvodájába és iskolájába - írja a Népszabadság.

Pedagógussztrájk lehet az ingyenmunka vége

Sztrájkot is lehetségesnek tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásokat kezdeni a már elfogadott közoktatási reformról. Pénteken ezernél is több tanár és szülő tiltakozott a Képviselői Irodaház mellett a meg nem fizetett óraszámemelés és az új adminisztrációs kötelezettségek miatt.

Az MSZP vitatja a kormány tanórás terveit

Nem ért egyet azzal a kormányjavaslattal az MSZP-frakció, ami szerint a pedagógusok számára már most szeptembertől elrendelhető, hogy a kötelező óraszámon felüli két további kötelező tanórát kell tartani. A szocialista képviselők szerint ezzel a szabállyal a jobb tanárokat büntetnék. A közoktatási törvényről hétfőn szavaz a parlament.

Tanári leépítés: átképzéssel új munkahelyre

Elbocsátások helyett a közoktatás átszervezésére lenne szükség - tájékoztott Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a tervezett leépítési hullám hírére reagálva. A szervezet azt is sérelmezi: a tervezett elbocsátásokról előzetes egyeztetések nélkül, a sajtóból értesültek. A távozó tanárokra valószínűleg átképzés vár.

A diplomásoknak kevésbé tetszik az oktatás

A lakosságnak csak valamivel több mint a fele elégedett a közoktatás színvonalával - derül ki egy felmérésből. A közvélemény-kutatás szerint főként a magasabb iskolai végzettségűek elégedetlenek a hazai oktatással. Az oktatási reform egyes lépéseit, többek között a kétszintű érettségit, viszont a megkérdezettek többsége támogatja.

A giliszták sörtéit is számon kérik a diákokon

A magyar gyerekeknek többet kell tudniuk Anglia második világháborús történelméről, mint a brit diákoknak, alsósoknak szóló tankönyvben lehet olyan kérdést találni, amire még a tanárok sem tudják a választ, eközben a tanulók nagy része alig érti meg, amit olvas - derült ki egy közoktatásról szóló sajtótájékoztatón. Az iskolarendszerrre jellemző a szegregáció, gyakori a roma és a sajátos nevelési igényű gyerekek elkülönönítése. Most tesztelik azokat az oktatási programcsomagokat, amelyek pedagógus-továbbképzéssel, módszertani újításokkal változtatnának a helyzeten.

Újabb azonosítót kapnak a diákok

Oktatási azonosító számot kap november végéig másfél millió diák és tanár. Az azonosító segítségével a jövőben jobban ellenőrizhető lesz az oktatási jogviszony, illetve az ezzel járó juttatások. Sok tanárt meglepett az azonosító bevezetése, pedig az oktatási tárca szerint az iskolák kézikönyvet is kaptak a közoktatási nyilvántartással kapcsolatos tudnivalókról.

Kizárják a versenyből a kéttannyelvűsöket

Nem mérettethetik meg magukat az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) a kéttannyelvű iskolák tanulói a célnyelvből. Az [origo] által megkérdezett szakemberek aggályosnak és az esélyegyenlőség csorbításának tartják a jelenlegi helyzetet. Az Oktatási Minisztériumnál pedig úgy gondolják, az okoz esélyegyenlőtlenséget, ha a "kéttannyelvűsök" a célnyelvből azonos kategóriában indulhatnánk a sima közoktatási rendszerben tanulókkal szemben. A megoldás egy új kategória lenne, de erre még várni kell.

Törvény rontja a fogyatékosok esélyeit

A közoktatási törvény radikálisabb módosítását szeretné elérni három civil szervezet, mert szerintük a jogszabály pedagógiai és anyagi értelemben is hátrányba hoz 2500 súlyosan fogyatékos gyereket és családjukat. A gyerekek sokszor annak ellenére nem részesülhetnek alapfokú oktatásban, csak pár órás fejlesztő képzésben, hogy sokuk nem értelmi fogyatékos, csak kommunikációs képességeivel vannak gondok. A civilek szerint a szerény képzés miatt a gyerekek minden lehetőséget elveszítenek a beilleszkedésre, családjuk pedig teljesen elszegényedik.

Sipos János

OM közoktatási helyettes államtitkár

Szeptembertől él a netes tananyag-archívum

A Sulinet Digitális Tudásbázis első fázisban a következő tanév elejétől lesz elérhető a közoktatás számára - közölte Magyar Bálint hétfőn. Az oktatási tárca vezetője szerint lényeges a tanárok informatikai képzése is.

Szeptembertől nő a tanárok pótléka

Szeptembertől két és félszeresére nő az osztályfőnöki pótlék és 3900 forintról 5000 forintra emelkedik a minőségi bérpótlék - közölte a közoktatási helyettes államtitkár. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint viszont az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülése terén a tárca teljesítménye "egykettednek" felel meg.

A szegény diákokon spórolnak az iskolák

A Kurt Lewin Alapítvány vizsgálatot készített a közoktatásban tapasztalható, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő jogalkalmazási visszásságokról. A tanulmányból kiderül, hogy a szegény családok gyerekeit rendszeresen éri valamilyen jogsértés. A kutatatók találkoztak olyan iskolával is a felmérés során, ahol a testi fenyítés még mindig része a működő pedagógiai gyakorlatnak, ráadásul maga az igazgató verte a gyerekeket. Több iskolában előfordult, hogy a nyelvoktatásból kihagyták a hátrányos helyzetű gyerekeket. Voltak olyan iskolák, ahol az egészségnevelési program keretében a gyerekeket a helyes WC-használatra tanították meg.

Egyre kevesebb a férfi tanár

A közoktatásban dolgozó pedagógusok átlagéletkora és a nők aránya nőtt az elmúlt évtizedben, de képzettségük átlagos szintje csökkent - írja a Magyar Hírlap. A pályakezdő férfi tanároknak anyagilag nem túl vonzó tanárként elhelyezkedni, viszont az iskolai állások sokkal biztonságosabbak a versenyszféránál. 

A tanárokra bízza a titoktartást a kormány

Módosítani kívánja a kormány a közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó passzusait a kormány. Az új változat szerint a tanárok megoszthatják a szülőkkel a korábban titkosnak ítélt információkat abban az esetben, ha a tanár megítélése szerint a diáknak ebből nem származik kára. A korábbi törvényszöveg a gyerek hozzájárulását követelte meg az információk átadásához, igen sok vitát váltott ki.

Korlátozzák a tanári titoktartást

A közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó előírásait várhatóan még ebben az évben pontosítja a szaktárca - közölte az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Hozzátette: konkrétan rögzítik majd, hogy mely esetekben köteles a tanár a birtokába jutott információkról tájékoztatni a szülőket.

Kevesebb kirándulásra jutnak el a diákok

Jövőre az iskolák többsége nem tudja a szokásos két-három napos tanulmányi kirándulásra elvinni a diákokat. A közoktatási törvény szerint a tananyag elsajátításához kapcsolódó kötelező programokért nem lehet pénzt kérni a szülőktől, a költségeket azonban az iskolák fenntartói nem tudják állni.

Nem akarnak titkot tartani a tanárok

Országos aláírásgyűjtő akciót indított a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE). A szervezet azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra a közoktatási törvény titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályozását.