Kolontár
címke rss- kapcsolódó címkék:
- vörösiszap
- Devecser
- katasztrófa
- iszapömlés
- Mal Zrt.
- legfrissebb
- legrégebbi
Két hete még semmi baj nem látszott az átszakadt gáton
Négy éve szerzett engedélyt az ajkai timföldgyár, hogy üzemeltethesse azt tározót, ahonnan hétfőn délben kitört a vörösiszap és elöntött több környékbeli települést. A gátszakadás előtt alig két héttel ellenőrizte utoljára a vízügyi hatóság az iszaptározót, de semmilyen rendellenességet nem találtak, igaz, az ellenőrzés csak egy bejárás volt. A cégnek februárig van engedélye a tározó üzemeltetésére.
Hogyan lehet eltakarítani egymillió köbméter iszapot?
Takarítanak Kolontáron és a település környékén, miután hétfőn elöntötte a falut az Ajka melletti tározóból kitörő vörösiszap. Markolók, úttisztító kocsik, lapátos emberek próbálják eltakarítani az utcákat, házak falát ellepő iszapot. Nézze meg videón, hogy kezd magára találni az elárasztott falu!
"Nem biztos, hogy van hibás" - a MAL vezetői a katasztrófáról
Nem érzik magukat felelősnek a vörösiszap-katasztrófáért az ajkai tározót üzemeltető Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) vezetői. Tolnay Lajos, a cég elnöke szerint ők betartották a technológiai előírásokat, és rendszeresen elvégezték az ellenőrzéseket. Bakonyi Zoltán cégvezető azt mondta: az sem biztos, hogy van hibás. Szerinte ilyen baleset még nem történt a világon sehol, így fel sem lehetett rá készülni. Videóinterjú a cég vezetőivel.
iWiW-csoport is segíti a vörösiszap-katasztrófa áldozatait
Elsősorban természetbeni adományokkal, ruhával és élelemmel szeretne segíteni az iWiW közösségi oldalon szerveződő klub a hétfői iszapömlés áldozatainak.
Már hét éve is láttak kockázatot az ajkai tározóban
2003-ban és 2006-ban is készült egy nemzetközi jelentés, amely a Dunát veszélyeztető szennyezett területeket, ipari, bányászati tárolókat gyűjtötte össze. Mindkét listában szerepelt a Mal Zrt. ajkai vörösiszap-tárolója, ahonnan hétfőn kiszabadult a szennyező anyag jelentős része, ami elöntötte a környező településeket. Az ENSZ védnöksége alatt készült tanulmányok szerint az ajkai tározó nem jelentett komoly veszélyt a Dunára.
Több iszap folyt ki Kolontárnál, mint olaj a Mexikói-öbölben
Az elmúlt évtizedek ipari termeléssel összefüggő legnagyobb katasztrófái közé sorolható a hétfőn bekövetkezett kolontári iszapömlés. A tározó gátjának átszakadásával becslések szerint közel 1 millió köbméter lúgos vörösiszap szennyezte be a környező falvakat, a talajt és a vizeket, ez pedig meghaladja a Mexikói-öbölbe kifolyt olaj mennyiségét. A szennyeződés ma délelőtt már a Mosoni-Dunát is elérte.
Jó hír: nincs sok káros nehézfém a vörösiszapban
Két helyen vettek mintákat a talajból a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei kedden a Veszprém megyében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa helyszínén. A mérések alapján sem a talajban, sem a vörösiszapban nincsenek számottevő mennyiségben az egészségre veszélyes nehézfémek. A szakemberek szerint a kiömlés hosszú távú hatásai a kármentesítés módjától és a gyorsaságtól függenek.
Akiknek mindenét elöntötte az iszap - képriport
Nézze meg belülről hogy néznek ki a devecseri és kolontári iszappal elöntött házak, és a tulajdonosok, akik igyekeznek menteni ami még menthető.
A szövetekbe is beeszi magát a vörösiszap
A lehető leggyorsabban kell eltakarítani az Ajka környékét hétfőn elöntő vörösiszapot, az anyag ugyanis szépen lassan mindenhová beeszi magát és kiszárad, ami megnehezíti eltávolítását. Több helyen valószínűleg teljesen ki kell cserélni majd a földet, az elöntött házakban pedig valószínűleg nem maradhatnak meg a korábbi bútorok sem. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet vezetője szerint a takarítás "elég nehéz ügy".
A Greenpeace szerint sok a veszélyes anyag a kolontári iszapban
Két laborban vizsgáltatta be a Kolontáron vett iszapmintáit a Greenpeace környezetvédő szervezet, és a vizsgálatok eredménye szerint a mintákban magas az arzén koncentrációja. Az MTA és ÁNTSZ korábban azt közölte, hogy a vörösiszap nem tartalmaz egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű nehézfémet. A Greenpeace szerint a különbség oka, hogy az MTA egy 1987-ben készült vörösiszapmintát vizsgált, a Greenpeace által felkért laborok pedig friss, kolontári minta alapján dolgoztak.