Neves szakemberek inspirálják a gyerekeket

Idén április 23-án indult el harmadik alkalommal a Fenntarthatósági Témahét, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök. A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között. A rendezvénysorozat az EMMI támogatásával a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében 2018. április 27-ig zajlik folyamatosan.

Neves közéleti szereplőkkel hozott létre klímavédelmi alapítványt az államfő

Áder János köztársasági elnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy klímavédelmi alapítványt hozott létre, aminek kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő. Az államfő azt is bejelentette, hogy megújult az Élő bolygónk (www.elobolygonk.hu) honlap, aminek legfontosabb küldetése növelni az olvasók tudását, ismereteit a klímaváltozással kapcsolatban.

Dédunokáinknak is rendkívüli kihívás lesz az éghajlatváltozás

A Bonnban zajló nemzetközi klímacsúcs a fő kérdésre, a szorító gondok elleni hatékony fellépés módszereire fókuszál. Jerry Brown Kalifornia állam kormányzója, és Karl-Heinz Lamberz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ezekről a gondolatokról nyilatkozott röviden az Origó helyszínen lévő tudósítójának.

Áder János New Yorkban beszélt a klímavédelemről

Áder János köztársasági elnök a New Yorkban helyi idő szerint kedden megtartott klímavédelmi tanácskozáson azt javasolta António Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy világszerte bővítsék a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó kezdeményezésben részt vevő városok, tartományok, szövetségi államok körét.

Csökkentette károsanyag-kibocsátását a Telekom

A Magyar Telekom volt az az első cég, amely 2016-ban az országban egyedülálló módon kidolgozta fenntarthatósági stratégiáját. A cégcsoport közleménye szerint ebben kiemelt szerepet kapott a klímavédelem, valamint fókuszban az oktatás és tudásformálás is.

Japán is aláírja a párizsi klímamegállapodást

A japán kormány is úgy döntött kedden, hogy aláírja a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást.

Virtuális erdővé változik az Eiffel-torony

A most zajló párizsi klímacsúcson nem csak a döntéshozók, és a szakmai teamek tanácskozásai irányítják a közvélemény figyelmét a Föld megóvásának fontosságára, hanem egyénien kreatív akciók is.

Az eddigi legveszélyesebb klímacsúcs jön

Napokon belül megrendezik a párizsi klímacsúcsot (COP21). A november 13-i párizsi terrortámadás ellenére megtartott, mérföldkőnek számító globális klímatalálkozó fokozott biztonsági intézkedések mellett mintegy 50 ezer embert vár a világ minden pontjáról. Fontos tudnivalók a klímacsúcsról.

Amikor a végső harang szól, már késő lesz

Magyarország első tematikus zöld csatornája, az OzoneNetwork alapítói, már 2010-ben elhatározták, hogy minden évben az Ozone Zöld-díj odaítélésével ismerik el azoknak a hazai szervezeteknek és magánszemélyeknek a munkásságát, akik sokat tettek és tesznek környezetünk és természeti értékeink megóvásáért. Idén hatodik alkalommal kerül sor a rangos díj átadására, még lehet jelentkezni!

Áder János üzleti lehetőségekről beszélt

A klímavédelemben üzleti lehetőségek is vannak, ezek kihasználása bővíti a vállalkozások piacait - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök kedden, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásairól rendezett konferenciáján Budapesten.

Átadták az idei DELFIN Díjakat

Elektromos taxival lehetett idén elnyerni a Magyar Telekom DELFIN Díját. Az átadón az is elhangzott, hogy a Telekom az Oekom fenntarthatósági világranglistáján a dobogón végzett.

Miniszterelnök rég állt így a sarkára

Ultimátumot adott minisztereinek David Cameron: vagy támogatják abban, hogy szélesebb brit mozgástérért lobbizzon Brüsszelben, vagy lemondanak. Kritikusai szerint alkotmányellenes, amit a brit miniszterelnök tesz. A bajorországi G7-csúcsnak eddig messze ez a legizgalmasabb fejleménye.

Magyarország nagyon komoly munkát végzett

Magyarország az utóbbi időben, és főleg a riói klímakonferencia óta nagyon komoly munkával járult hozzá a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a fenntartható fejlődés megteremtése területén - jelentette ki vasárnap az MTI-nek Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap politikai és tudományos igazgatója, akit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár február 1-jével klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettessé nevezett ki.

Ferenc pápa: A klímaváltozás jórészt az emberek hibája

A pápa is megszólalt klímaváltozás-témában. Csütörtökön azt nyilatkozta, hogy főként az emberiség a felelős a globális felmelegedésért, és reméli, hogy a novemberi párizsi klímacsúcson bátor lépéseket tesznek a környezet megóvására.

Mennyi olajról, gázról és szénről kellene lemondjunk?

Nem lenne szabad kitermelnie az emberiségnek a kőolajtartalék egyharmadát, a földgáz felét és a szén több mint 80 százalékát, amennyiben a globális felmelegedést a bűvös 2 Celsius-fok alatt akarjuk tartani. A melegedés viszont jó darabig akkor sem áll le, ha egycsapásra leállunk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával.

Hasznos, de sarokba szorít a paksi bővítés

Sokkal jobban járunk a paksi atomerőmű bővítésével, mint ha szénerőműveket építenénk, ismeri el az ENSZ éghajlat-változási testületének magyar tagja, de egyúttal egy nehezen fenntartható pályára szorul be az ország. Hőszigeteléssel, épületfelújítással és átfogó hatékonyságnöveléssel annyi energiát takaríthatnánk meg, hogy azzal jobban védenénk a klímát, mint az atomenergiával.

A válság sem használt a Földnek

Az elmúlt évtizedben szinte kétszer gyorsabb volt az üvegházgáz-kibocsátás, mint a megelőző harminc évben, derül ki a kiszivárgott ENSZ-klímajelentésből. Mindez a gazdasági-pénzügyi világválság ellenére történt.  

Ez kevés lesz az európai klíma megmentéséhez

Negyven százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását az Európai Unió 2030-ig. Félő, hogy ez csak papíron látszik merésznek, és sokkal többre lenne szükség, hogy jó példát mutasson a világ legnagyobb szennyezőinek, az Egyesült Államoknak és Kínának.

Miért jó nekünk Paks II., és miért nem?

A Roszatom a lehető legbiztonságosabb reaktorokkal kecsegtet, az atomerőmű kiszámítható energiaforrás, és a klíma szempontjából is előnyös döntés Paks bővítése. Nagy kérdés viszont, hogy ki tudunk-e használni egy rugalmatlan áramtermelési rendszert, megéri-e a beruházás, és miből fizetjük vissza az oroszoktól felvett, tízmilliárd eurós hitelt.

Összehozták a szegény-gazdag egyezséget a klímacsúcson

Kompromisszumot kötöttek a varsói klímacsúcson a fejlett és a fejlődő országok tárgyalói arról, hogy minden országnak erőfeszítéseket kell tennie a klímaváltozás lelassítása érdekében. Most úgy néz ki, 2015 végén meglesz a mindenkire vonatkozó klímavédelmi egyezség.

Védd a klímát, ne siránkozz!

Három-négy Celsius-fokkal melegebb nyarak, több mint egy hónappal tovább tartó hőség, kiszámíthatatlanabb vízhozamú folyók: erre érdemes készülni a 21. század második felében. Az új éghajlatváltozási stratégia szerint nagyon vissza tudnánk fogni üvegházgáz-kibocsátásunkat, amellyel védjük a klímát, és még jól is járunk.

Táncoló gémek, hangyák a csúcson

A Bayer Hungária és a UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) klímavédelmi fotópályázatára beérkezett legszebb, környezetvédelmi üzenetet is közvetítő alkotásokat idén június 26. és július 19. között láthatják az érdeklődők a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. Nézze meg a legjobb képekből készült válogatásunkat!

Alig működik a szén-dioxid-varázslat

Velencében egy volt elmegyógyintézet épületében rendeztek európai konferenciát a szén-dioxid földalatti tárolásának lehetőségeiről. A résztvevők szerint ez nem őrült ötlet, csak nagyon sok pénz kell hozzá. Pénz pedig van bőven, például az olajipari cégektől.

Elsötétült egy órára Budapest is

Ma este fél kilenctől fél tízig a világ 152 országának több ezer településén és vállalatánál, sokmillió háztartásban és számos híres épületen kialudtak a fények a Természetvédelmi Világalap (WWF) Föld órája elnevezésű akciója keretében, a klímavédelem és az energiatakarékosság jegyében.

Fémszivacs ejti csapdába a szén-dioxidot

Új típusú lyukacsos szerkezetű anyagot fejlesztettek ki brit kutatók, amely nagy mennyiségben képes megkötni és tárolni az üvegházhatású szén-dioxidot. Az NOTT-202 pont a tökéletlensége miatt ilyen hatékony.

Ahol komolyan vették a Föld óráját

Egy évig viseli Nyíregyháza a Föld órája mozgalom magyarországi fővárosa címet. Az elismerés oka, hogy a 120 ezres szabolcsi megyeszékhelyről csatlakoztak a legtöbben március 31-én a klímaváltozás elleni környezetvédelmi akcióhoz. Veszprém a klímasztár díjat kapta az Európai Klímaszövetségtől.  

Fukusima valódi ára - világszerte megroppantotta az atomipart a japán földrengés

Mintaország volt Japán a nukleáris technológiában, ezért változott meg az atompolitika világszerte a fukusimai katasztrófa után, tovább csökkentve a befektetők lelkesedését az új erőművek építéséhez. Egyelőre nincs újabb hír a tervezett paksi bővítésről sem.

Így harcol New York és Seattle a klímaváltozás ellen

Kulturális és földrajzi különbségeik ellenére két amerikai város, Seattle és New York nagyon hasonlóan készül a közelgő klímaváltozásra. Miután megkeresték üvegházgáz-kibocsátásaik fő gócpontjait, mindkét város agresszív csökkentésbe kezdett. Ezzel együtt az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.  

Büntetni lehetne az égve hagyott villanyt - tervek Kaliforniában

Senki sem hitte volna az 1960-as években, amikor a kaliforniaiak szinte fele dohányzott, hogy a nikotinfogyasztás negyven év múlva kihalófélben levő szenvedélynek számít majd. A hasonló társadalmi változások elemzése azt jelzi előre, hogyan terjedhetnek el a klímavédelmi intézkedések és a zöld életmód - nemcsak az Egyesült Államokban.

Helyre teszi a klímatudományi botrányokat a brit tudományos akadémia

Még nem világos teljesen, miért olvadnak a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégmezők, de az biztos, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység termelte üvegházgázok okozzák - szögezte le a brit Royal Society, a világ legrégebbi tudományos akadémiája.

Egyre kellemetlenebb a büszkén beharangozott magyar üzlet

Az előző kormány 2008-ban büszkén jelentette be, hogy két nagyszabású üzlettel a szén-dioxid kereskedelem egyik úttörője lett. A sikerként bemutatott üzlet azonban egyre kínosabbá válik egy számvevőszéki jelentés szerint. A Pénzügyminisztérium ráült arra a 28,2 milliárd forintra, amit a magyar állam szerzett szén-dioxid eladásával más országoktól, pedig szerződésben vállalta, hogy a pénzt környezetvédelmi beruházásokra fordítja. Az nem egyértelmű, hogy a pénz sorsa mi lett.

BP-szintű katasztrófától tartanak a szén-dioxid-temetők ellenzői

A BP mexikói-öbölbeli fiaskójához hasonló katasztrófától félnek a szén-dioxid földalatti tárolásának ellenzői. Bár kísérleti stádiumban, de szén-dioxid-temetés a gyakorlatban is zajlik már néhány helyen a világon. Támogatói szerint ez az emberiség legjobb esélye, ha nem akar rövid időn belül lemondani a fosszilis energiaforrásokról.

Patthelyzet: késnek a klímatörvények az USA-ban és itthon is

Éghajlatváltozásra reagáló energiatörvény sok helyen van készülőben, de Nagy-Britannián kívül még sehol nincs elfogadott. Az amerikai demokraták a korábbi hírekkel ellentétben egyelőre mégsem adják fel, Magyarországon viszont már biztos, hogy nem lesz klímatörvény a következő országgyűlési ciklus előtt.

Klímaalapot javasol az IMF

A Nemzetközi Valutaalap feje szerint a világ országainak ki kell dolgozniuk egy kvóta-rendszert, amely biztosítja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükséges pénzforrásait.

Egyre több híve van a Nagy Villanyoltásnak

Hongkongi cégtől jöttek vissza a magyar széndioxidkvóták

Egy hongkongi kereskedőház volt az, amelynek révén visszakerültek az EU-ba a magyar állam által az EU-n kívülre eladott széndioxidkvóták - írja a brit Sunday Times. A cég körülbelül kétmillió eurót profitált az üzletből, amely miatt múlt szerdán leállították az uniós széndioxidtőzsdéken az ilyenfajta kvótákkal való kereskedést.

Pengeélen táncol Magyarország a kreatív kvótabiznisszel

Kellemetlen következményei lettek a magyar állam egy jogilag tiszta, de példátlan kvótaügyletének. A négymilliárd forintos tranzakciót a környezetvédők a klímabiznisz ünnepelt úttörőjéből hitelét vesztett sereghajtójává vált Magyarország kényszerű húzásának tekintik, de van, aki szerint kreatív ötletről van szó.

Magyar kvóták miatt függesztették fel a kereskedést a szén-dioxid-tőzsdén

Már értékesített szén-dioxid-kvóták újbóli felbukkanása miatt függesztették fel a kvótákkal való kereskedést a párizsi Bluenext tőzsdén. A magyar környezetvédelmi minisztérium korábban értékesített kvótái bukkantak fel, amelyeket csak az EU-n kívül lehetne felhasználni. A minisztérium szerint ők jóhiszeműen jártak el, a galibát valamelyik sokadik közvetítő okozhatta.

Bizottság bizottságával ellenőrzi klímakutatóit az ENSZ

Tizenöt nemzeti tudományos akadémiát tömörít az a szervezet, amely ellenőrzi az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) munkáját. Az új szuperbizottság neve InterAcademy Council (IAC), ami a maga során egy újabb bizottságra bízza a hibafeltárási módszerek finomítását.

Karbon Kerekasztal a Grundon - fiatal döntéshozók klímavédelmi találkozója

Ha nem megy felülről, próbáljuk alulról. Ez a gondolat vezérelte a British Council fiatal klímanagyköveteit, amikor szervezni kezdték Karbon Kerekasztal című klímavédelmi rendezvényüket. Az eseményen olyan fiatal vezetőket ültetnek le közös asztalhoz az üzleti, a köz- és a civil szférából, akiknek döntéseiben már klímavédelmi szempontok is szerepet játszanak. A helyszín a 8. kerületi Grund, ahol a lebontásra ítélt romos épületek közösségi terekként kaptak új funkciót.

"Szuperbizottsággal" ellenőrizteti klímatanácsadóit az ENSZ

Független tudósokból álló bírálótestület fogja ellenőrizni az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) munkáját, amelynek jó hírén az utóbbi időszakban tévedések miatt esett csorba. Hasonló intézkedésre még nem volt példa az IPCC fennállásának huszonkét évében.

Kihátrált az MSZP a klímatörvény mögül

A következő parlamentre marad az éghajlatvédelemről szóló törvény elfogadása, mivel hétfőn, a jelenlegi ciklus utolsó ülésén az ipari lobbi nyomására kihátrált mögüle a beterjesztő MSZP. Pedig a javaslatot a többi párt is támogatta. A törvényből ugyan többen hiányolták a konkrétumokat, de a második ilyen jogszabály lehetett volna Európában.

MSZP-s belvita lassíthatja a klímatörvényt

Még a hamarosan véget érő parlamenti ciklusban szeretnék elfogadtatni az éghajlat védelméről szóló kerettörvényt, amelyről kedden vitázik a parlament. Elfogadását sürgeti az MSZP-s Szili Katalin, de közben két párttársa módosító javaslatokkal lassíthatja a folyamatot. A törvény egyebek mellett a szennyező gázok kibocsátásának 1990-hez képest 40 százalékos csökkentését írná elő 2020-ig, a szocialista módosító javaslatok azonban ezt a célt 20 százalékra változtatnák.

Minket is fenyeget a klímaváltozás

Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

"Nem katasztrófa a kudarc" - interjú Thomas L. Friedmannal a klímacsúcson

A klímakonferencia nélkül is nagyon izgalmas dolgok történnek a nap- és a szélenergia felhasználásához hasonló tiszta technológiák fejlesztésében, ezért olyan nagyon nem kell aggódni Thomas L. Friedman világhírű publicista szerint, aki a koppenhágai csúcson adott interjút az [origo]-nak. Azért a New York Times munkatársa sem teljesen optimista, csak akkor nyugodna meg, ha az Egyesült Államok állna a klímaváltozás elleni harc élére.

Egy elitklub tárgyalt a klímáról a célegyenesben

A csütörtök esti királyi vacsora után ült össze az a több mint 20 országból álló elitklub, amely megkísérelte rendezni a klímaváltozás elleni globális harcot gátoló konfliktusokat. Tárgyaltak éjjel kettőig, majd reggel folytatták kiegészülve Barack Obamával. Így nézett ki a klímacsúcs a legfőbb vezetők megérkezése után.

Csak 90 civil vehet részt a klímacsúcs legfontosabb napján

Egyre szigorúbbak a biztonsági intézkedések a vége fele közeledő klímacsúcson Koppenhágában. A környezetvédelmi szervezeteket egyaránt frusztrálják a toporogva haladó tárgyalások és a konferenciaközpontba belépők megválogatása.

Bajnai nem akar klímás szemrehányást a gyerekeitől

Bajnai Gordon miniszterelnök sem bízik abban, hogy áttörés lesz a klímacsúcson, de szerinte valamilyen megállapodást muszáj megkötni - derült ki a konferencián elmondott beszédéből. Bajnai közölte, nem szeretné, ha a gyerekei húsz év múlva arról kérdezgetnék, mi járt a fejében, amikor meg kellett volna oldalni a klímaproblémát.

Zűr és tanácstalanság uralja a klímatárgyalásokat

Kritikus 24 óra következik az egyik főtárgyaló szerint a koppenhágai klímakonferencián, ahol péntekig meg kéne egyezni a klímaváltozás elleni globális küzdelemről. Az EU szerint már csak a kínaiaknak és az amerikaiaknak kéne egy kicsit engedniük a csúcstalálkozón, amelyet rendbontások sora és tanácstalanság jellemez. Az [origo] helyszíni tudósítása a klímakonferenciáról.

"Nincsen B-bolygónk" - kezdődik a klímacsúcs

Magyarország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb áldozata az ENSZ szerint, ezért különösen fontos, hogy a hétfőn kezdődő koppenhágai klímacsúcson valamilyen értékelhető eredmény szülessen. Megállítható még a klímaváltozás? Ki mit hajlandó tenni ezért? Ki az, aki csak látszólag nagyvonalú? Mit akar Magyarország? És egyáltalán: tudnak-e együttműködni a világ országai egy globális probléma megfékezéséért? Kövesse a klímacsúcs eseményeit az [origo]-n!