klímaváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- üvegházgázok
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Eltüntetik az óceánok a globális felmelegedést
Az óceánok mélye annyi hő elnyelésére képes, hogy ez akár egy évtizeden át is kiegyenlítheti a globális felmelegedés hatását, állapították meg az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) kutatói. A kiegyenlítés viszont csak átmenetileg ellensúlyozza az üvegházgázok kibocsátása miatti klímaváltozást.
Nem erősít rá az El Nino-katasztrófákra a klímaváltozás
Egyes éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség, amely Ausztráliában súlyos szárazságokat okoz. Egy nemzetközi kutatócsoport kagylókövületek évgyűrűinek tanulmányozásából következtett arra, hogy a klímaváltozás nem fokozza majd az El Nino hatásait.
Ennyi üvegházgázt pöfög a levegőbe Magyarország
Több mint egyharmadával kevesebb üvegházhatású gáz került a levegőbe Magyarországon 2008-ban, mint 1990-ben. Az ország ezzel a kibocsátást csökkentő államok közé tartozik az Európai Unióban. Ausztriában, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában viszont nőtt a kibocsátás. Az unióban Németország a legnagyobb kibocsátó, de ott is egyötödével kevesebb üvegházgáz keletkezett.
Királyrák-invázió fenyeget az Antarktiszon
Eddig csupán nagy mélységekben éltek a királyrákok az Antarktisz környéki vizekben, ugyanis a sekélyebb, jeges vizek túl hidegek voltak számukra. Az óceán viszont évtizedenként egytized fokkal felmelegedett, így a rákok megjelentek a déli kontinens talapzatán is, elpusztítva a korábban jellemző élővilágot.
A korom elleni háborúval fékezhető a felmelegedés
A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésű kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.
A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát
Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.
Nincsenek felhők az élőlények párája nélkül
Az élőlények által kibocsátott természetes pára nagyobb hatással van a felhőképződésre, mint a kozmikus sugárzás. Az összefüggés azért fontos, mert nem mindegy, mekkora és milyen vastag felhőrétegek verik vissza vagy nyelik el a napsugárzást, így befolyásolva a globális felmelegedés ütemét.
Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás
A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.
Tetovált lepkékkel kutatják a klímaváltozás hatásait - videó
A Föld környezeti változásokra legérzékenyebb élőlényeivel tesztelik francia kutatók azt, miként reagál az állatvilág a klímaváltozásra. A francia Pireneusokban felállított szabadtéri kísérleti telepen negyvennyolc dobozt alakítottak ki, mindegyikben mások a klimatikus viszonyok. A cél pontosan rögzíteni, melyikből melyikbe vándorolnak a szárnyukon, tetoválásszerűen megjelölt fehér káposztalepkék és a fejükön festékcseppel megkülönböztetett közönséges gyíkok.
A száguldó gleccserek bizonyítják: tovább gyorsul a felmelegedés
Az alig-alig mozgó gleccserek világában roppant gyorsnak számít, hogy az Antarktisz belső vidékein néhol évi 240 méteres sebességgel mozog a jég a tenger felé. Egyre-másra töredeznek, olvadnak fel a parti jégmezők, így egy idő után nem lesz, ami útját állja a belső tájak roppant jégtömegének. Ha pedig ez mind elolvad, akkor a világtenger szintje akár 60 méterrel is emelkedhet. Két magyar Antarktisz-expedíció vezetője szerint azért érdemes a fagyott földrészt kutatni, mert vannak olyan fontos információk, amelyeket csak így tudhatunk meg a Földről.
Csak okos légi irányítással lesz zöldebb a repülés
Évi két tonnával csökkenthető a repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása, ha jobban menedzselik a hosszú távú járatokat például az Egyesült Arab Emirátusok és Ausztrália között. Iparági becslések szerint egy liter üzemanyag a légi forgalomban háromszor akkora üvegházhatást vált ki, mintha a felszínen lett volna elégetve.
Nincs királyi út a globális felmelegedés visszafogásához
Nem igazán lehet ellensúlyozni a légkörbe kerülő szén-dioxid üvegházhatását azzal, ha radikálisan visszafogjuk a többi üvegházhatású gáz kibocsátását - állapították meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) kutatói. További gond, hogy például metán nem csak az emberi tevékenység miatt kerül nagy mennyiségben a légkörbe.
Emelkedik az Antarktisz az olvadás miatt
Mint a sajtfelfújt a sütőben: lassan, de biztosan emelkedik az antarktiszi kontinens, mert egyre könnyebbé válik. Az Antarktiszt borító átlagosan két kilométer vastag jégréteg folyamatosan olvad a globális felmelegedés miatt, továbbá még mindig érződik az utolsó nagy jégkorszak végének hatása.
Júliusban és augusztusban vágtat Magyarország felett a szaharai por
A szelek szárnyán Magyarország fölött áthaladva Lengyelországig is eljut a szaharai viharok vöröses pora. A jelenség egyes kutatások szerint mérsékli a globális felmelegedést, ugyanakkor aszályt okoz, és rontja a nagyvárosok amúgy is szennyezett levegőjének minőségét.
A klímaváltozás nyertesei lehetnek a szürke bálnák
Mainál sokkal változatosabb étrendjüknek köszönhették a szürke bálnák, hogy számos globális lehűlési és felmelegedési ciklust túléltek az elmúlt évmilliók során. Amerikai paleontológusok szerint az aljzaton élő gerinctelen állatok mellett heringeket és apró rákokat is fogyasztottak, így a bálnavadászat előtti populációk a mai 22 ezres egyedszám négyszeresét is elérhették.
A két legrosszabb forgatókönyv klímaváltozás esetére
Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár hét Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés várható, amennyiben az emberiség mindenféle korlátozás nélkül használja tovább a fosszilis tüzelőanyagokat. A svájci és amerikai kutatók megnézték, mi történne az emberiség 11-15 milliárdosra nőne, és továbbra is szénerőműveket használna.
Visszafogta a melegedést a kénszennyező Kína
Az óriási ütemben bővülő kínai ipar energiaigényeit főleg szénerőművekkel fedezték Kínában. Emiatt egyre több kénvegyület került a levegőbe, amely elősegítette a felhőképződést, így verve vissza a napsugárzást. A legutóbb mért melegrekordok azonban már a globális felmelegedés gyorsulását jelzik.
Földcsuszamlást okozhatnak az eltűnő gleccserek
Veszedelmes helyi következményei is lehetnek a világszerte jellemző gleccserolvadásnak. A visszahúzódó gleccserek után maradt tavak elönthetik a völgyekben fekvő településeket, továbbá a jégár visszahúzódása után a hegyoldalak is instabillá válnak. Európai uniós pénzből a kutatók a gleccserolvadás veszélyeit mérik fel.
Gyorsan melegszik a Vörös-tenger
Egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb a Vörös-tenger vize, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.
Katasztrofális az óceánok helyzete
A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság előzetes közlése szerint az óceánokban a történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltőn belül.
Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés
A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.
Szuperforró nyarakat jósolnak amerikai klímakutatók
Már az évtized végére extrém hőhullámok lesznek jellemzők Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi régióiban. A mediterrán Európát 2070 körül érik el a minden történelmi rekordot megdöntő hőhullámok. A kutatók meglepődtek azon, milyen gyorsan alakulnak majd ki a hőhullámok, noha számításaikat közepes mértékű üvegházgáz-kibocsátásra alapozták.
Soha nem engedtünk annyi üvegházgázt a levegőbe, mint tavaly
Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentéséből. Ennek oka az, hogy a világ ipari termelése lassan fellendül a válság után. A legtöbb üvegházhatású gáz az energiatermelés miatt kerül a levegőbe.
A megatüzek is fokozzák a fölmelegedést
A klímakutatók eddig úgy vélték, a globális fölmelegedés következtében válnak mind gyakoribbá a különösen pusztító erdőtüzek. A legújabb kutatás szerint azonban a megatüzeknek nevezett katasztrófák maguk is gerjesztik a klímaváltozást.
Már lehetetlen megállítani a grönlandi olvadást
Soha nem látott mértékben olvad az északi, különösen a grönlandi jégtakaró, a különböző világszervezetek egymás után adják ki a vészjelzéseket, mert a kutatások szerint az olvadás egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. A vidék lakói számára a rohamtempóban közelgő változás új feltételeket teremt - a katasztrófa mellett föllendülés is remélhető a sarkkör mentén.
Meghozta a harci kedvet a sarkvidéki olvadás
Új hatalmi központ alapjait vetette meg nyolc ország a múlt héten. Az Északi-sarkvidékkel határos országok egyre komolyabban veszik a hatalmas nyersanyaglelőhelyeket rejtő, olvadozó sarkvidékért folytatott versengést, diplomatáik fegyverkezésről suttognak, féltékenyen figyelik a többiek lépéseit, és próbálnak a területen élők bizalmába férkőzni. Eközben a sarkvidék teljes ökológiai átalakuláson megy át, amit tovább gyorsíthat a nyersanyagokért folyó versenyfutás.
Transparency International: Évi ötvenezermilliárd forintos korrupcióval jár a klímaváltozás
A klímaváltozás korrupciós kockázataira figyelmeztet a Transparency International legújabb jelentése, mely szerint évente 50 000 milliárd forintnyi befektetés áramlik ellenőrizetlen piacokon keresztül az éghajlatváltozás enyhítésére világszerte. A szervezet szerint gondot jelent a lobbierők megosztottsága is.
Az egész világnak elég lesz a megújuló energia, állítja az IPCC
Az emberiség teljes energiaszükségletének négyötödét fedezni lehetne megújuló energiával négy évtizeden belül - állította frissen bemutatott jelentésében az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC). Ha az összes megújulóenergia-termelési módszert bevetik, a kritikusnak tartott 450 részecske/millió (ppm) szint alatt lehetne tartani az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben.
Elfeledett áramlat fűtheti Európát, ha leáll a Golf
Az eddigi éghajlatváltozási modellek jócskán alulbecsülték az Agulhas-szivárgás hatását a Golf-áramlathoz képest. Ez a hatás melegítheti az európai kontinenst akkor, ha a Golf-áramlat leáll - mutatta ki az USA Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatala által készített számítógépes modell.
Kétszer több kéjgázt bocsát ki az erdőtalaj, mint eddig vélték
A mezőgazdaság, a járműforgalom, a szerves anyagok tüzelése és az ipar által termelt nitrogénvegyületek az erdőtalajban ülepednek ki az a levegőből és a savas esőkből, amely nagy mennyiségben képtelen a tárolásukra. A vegyületek veszélyes dinitrogén-oxiddá (N 2 O) alakulnak, amelyből kétszer annyi kerül vissza a légkörbe, mint amennyit korábban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) becsült.
Oázist Párizsból a klímaváltozás ellenére
Párizsban már most tervezik, milyen átalakításokat kell végrehajtani, ha a globális klímaváltozás miatt megemelkedik az átlaghőmérséklet. A ma még autóktól nyüzsgő főváros a gyalogosok és kerékpárosok oázisa lenne 2100-ra, aszfaltutak helyett füves sétányokkal, csónakázópatakokkal és tetőkertekkel.
Inkább hiszünk a becsapós időnek, mint a klímaváltozásnak
Akik az átlagnál melegebb időt tapasztaltak egy adott napon, inkább hajlandók elfogadni a globális felmelegedés valóságát.
Osztrigahéjakra van írva, hogyan hűlt le a Föld
Nagy időrendi pontossággal képesek felvázolnia Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés szakaszait a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai. Ez a hideg periódus még most is tart, noha egy meglehetősen enyhe szakaszában járunk. A kutatók megkövült osztrigahéjak szezonális növekedési mintájának elemzésével dolgoznak.
Biometrikus szárnypróba - így hat a madarakra a klímaváltozás
Módosult az utóbbi években egyes vonuló madarak testalkata a klímaváltozás hatására, sőt még fészkelési szokásaik is - bizonyították be magyar kutatók. A nem vonuló szárnyasoknak elvileg előnyös a felmelegedés, azonban az enyhébb téli időjárás önmagában kevés a túléléshez. A hosszú távon vonuló madarakat hazatéréskor nagyobb konkurencia várja, emiatt ijesztően lecsökkenthet a fiókáik száma.
Mit tettünk? Szigeteket temet maga alá az ár!
Szavunk járása, hogy semmi sem tart örökké. Gondolunk ilyenkor a szerelemre, a barátságra, a munkánkra és még millió más dologra. De abba valahogy nehezen gondolunk bele, hogy esetleg az a hely sem tart örökké, ahol épp élünk, legyen az egy város, sziget vagy éppen maga a Föld...
Még megmenekülhet a legnagyobb szárazföldi ragadozó
A legújabb eredmények szerint még nincs túl késő a jegesmedvék számára, amelyek az utóbbi évtizedekben a klímaváltozással fenyegetett élővilág egyik szimbólumává váltak. Egy Kanadában élő, magyar származású jegesmedve-kutatót kérdeztünk a medvék jövőbeli kilátásairól.
Inkább tűnik rémmesének a felmelegedés, mint a klímaváltozás
Az amerikai állampolgárok inkább elfogadják a klímaváltozás, mint a globális felmelegedés tényét, pedig a jelenségegyüttes ugyanaz. A kérdésben megosztott az USA közvéleménye a republikánus-demokrata ellentétek mentén.
Obama rákényszerülhet az amerikai klímaprogram elhalasztására
A költségvetési megszorítások miatt elképzelhető, hogy az amerikai elnök rákényszerül arra, hogy két évvel elhalassza kormánya környezetvédelmi programját. Ha nem sikerül megállapodnia a republikánusokkal, akkor Barack Obama nem tudja betartani választási ígéretét, amelyben száznyolcvan fokos fordulatot ígért a klímapolitikában.
Gyorsuló szintemelkedéssel fenyeget a Földközi-tenger
Már húsz centimétert emelkedett a Földközi-tenger szintje a 21. század elején. A tenger melegebb és sósabb is, mint az előző évszázadban. A szintemelkedés folyamatos gyorsulást mutat, de hogy ez a klímaváltozás kizárólagos következménye lenne, azt egyelőre nem erősítik meg a jelenséggel foglalkozó spanyol kutatók.
Megaszárazsággal sújtotta a kőkorszaki embert a klímaváltozás
A modern embert érő legkomolyabb klímakatasztrófa 17-16 ezer évvel ezelőtt következett be Afrikában és Dél-Ázsiában. Teljesen elmaradt a monszun, hatalmas tavak száradtak ki, a Nílus és a Kongó szinte patakká zsugorodott. Az ok a jégkorszak végén bekövetkező jégolvadás volt.
Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember
Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.
Végre megáll az ózonréteg pusztulása - kép
Sötétkék és lila színben rajzolódik ki az Antarktisz feletti ózonlyuk, mely láthatóan nagy változáson ment keresztül az első műholdas mérések óta. Az ózonréteg vékonyodása nagy léptekben haladt a közelmúltig, ez a tendencia azonban megtörni látszik.
Katasztrofális aszály sújtja a Föld tüdejét
Az amazóniai esőerdők területén kialakult aszályoknak nagyobb hatása van a globális klímaváltozásra, mint az Egyesült Államoknak egy év alatt - állítják brit és brazil tudósok.
Világszerte menekülnek a korallok
Egy frissen megjelent tanulmány szerint a Japán partjainál élő korallok észak felé vándorolnak. Egyes fajok akár 14 kilométert is haladhatnak évente, köszönhetően az óceánok klímaváltozás okozta melegedésének.
Felfűti a Jeges-tengert az Atlanti-óceán
Egysejtű élőények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.
Kilenc napig úszott egy jegesmedve jég után kutatva
Maratoni távot úszott egy jegesmedve a Beaufort-tengeren: az állat 232 órát töltött egyhuzamban a hideg vízben, amíg a szárazföldtől a legközelebbi jégtábláig eljutott. A nőstény medve közel 700 kilométert tett meg ez idő alatt. A klímaváltozás miatt a jegesmedvéknek egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy a jégtakaróig eljussanak.
Olvadnak vagy növekednek a Himalája gleccserei?
Bár a Himalája gleccserei összességében visszahúzódóban vannak, egyes jégárak növekednek a felmelegedés ellenére is. A Tibeti-fennsíkon viszont megváltozott a széljárás, emiatt porosabb lesz a vidék, ez pedig felgyorsíthatja az olvadást és megváltoztathatja a monszunesők körforgását.
Éhínséget okoz és étlapot cserél a klímaváltozás
Gyakorlatilag 900 millió embert ítélne éhezésre az, ha a Föld átlaghőmérséklete 2,4 Celsius-fokkal lenne melegebb 2020-ban. Ez akkor következik be, ha nem sikerül korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és minden megy tovább úgy, mint ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években megszoktuk. Táplálkozási szakértők alkalmazkodást javasolnak, például hús helyett együnk inkább lencsét a proteinszükséglet fedezésére; klímakutatók viszont erősen túlzónak tartják a 2,4 fokos hőmérsékleti előrejelzést.
Egyre jobban felfűti a Nap a Földet
Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.
Holtversenyben lett a legforróbb év 2010
A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.
Veszélybe sodorják a pingvineket a kutatók
Veszélyeztetik a kutatások a vadon élő, szárnygyűrűkkel és más megfigyelőkészülékekkel ellátott pingvinek életét: a jelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint jelöletlen fajtársaiknak.
Legalább még ezer évig eltart a klímaváltozás
Még legalább ezer évig elkerülhetetlenül hatni fog a földi klímára a légkörbe kerülő szén-dioxid. A hatások akkor sem lennének elkerülhetők, ha már 2010-ben leállt volna az emberiség a szén-dioxid-kibocsátással. Kanadai kutatók becslése szerint több mint kilenc évszázad múltán, 3000 tájékán omolhat össze a nyugat-antarktiszi jégmező.
Így harcol New York és Seattle a klímaváltozás ellen
Kulturális és földrajzi különbségeik ellenére két amerikai város, Seattle és New York nagyon hasonlóan készül a közelgő klímaváltozásra. Miután megkeresték üvegházgáz-kibocsátásaik fő gócpontjait, mindkét város agresszív csökkentésbe kezdett. Ezzel együtt az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.
Ráerősíthetett a Golf-áramlatra a klímaváltozás
Jócskán felerősödött a Golf-áramlat hatása az Atlanti-óceán északnyugati részén 1970 óta. A jelenség egyedülálló az utóbbi kétezer évben, és valószínűleg összefügg a globális felmelegedéssel.
Szinte világítanak a városi hőszigetek - műholdkép
Markánsan kirajzolódnak a városok körvonalai a NASA Landsat műholdjának hőmérsékleti különbségeket ábrázoló felvételén: ez a városi hősziget-jelenség.
Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat címmel közölt összeállítást az OzoneNetwork arról, miként hat ki a globális felmelegedés Magyarország klímájára. Cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja az itt olvasható megjegyzéseket fűzte hozzá a cikkhez. ,
Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon
Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 műhold első, tudományos szempontból jelentős mérései válaszolnak. Az eddig is sejthető volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak előrejelzésére.
Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei
Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.
Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlősöket
A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen előfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élővilágra.
Egy fokot még le kell faragni: mire elég a klímacsúcson kötött megállapodás?
A tárgyalásokat megelőző pesszimista hangulat ellenére több kulcskérdésben is előrelépés történt az ENSZ klímakonferenciáján Mexikóban. Ám a Cancúnban kötött egyezség csak kiindulási alap, mert a jelenlegi szén-dioxid-csökkentési vállalásokkal is 3,2 Celsius-fokkal lenne melegebb a Föld az iparosodás előtti állapothoz képest, a még biztonságosnak tekintett 2 fok helyett.
A valaha volt legmelegebb november volt a 2010-es
"Hacsak most decemberben nem esik radikálisan a hőmérséklet, 2010 lesz a valaha mért legmelegebb év" - állítja a NASA méréseire hivatkozva a potsdami klímakutató központ vezetője. Novemberben a Kárpát-medencében és Moszkvában is melegrekordok dőltek meg.
Oxfam: 21 ezer halottja van a klímaváltozásnak 2010-ben
Összesen 21 ezer ember életét követelték világszerte az éghajlathoz kapcsolódó időjárási katasztrófák az Oxfam segélyszervezet szerint idén január és szeptember között. A halottak száma kétszer annyi az idén, mint 2009-ben volt.
Népirtással vádolták a fejlett államokat a klímacsúcson
Újabb nehéz napra és éjszakába nyúló tárgyalásokra készülnek a diplomaták és környezetvédelmi szakértők az ENSZ klímakonferenciájának utolsó napján a mexikói Cancúnban. Bolívia elnöke "ökonépirtással" vádolta azokat a fejlett államokat, amelyek jelen formájában fel akarják mondani az üvegházgáz-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt.
Csúfos kudarccal fenyeget a cancúni klímakonferencia
Tovább folyik a diplomáciai adok-kapok a cancúni ENSZ-klímakonferencián. A helyzet nagyban emlékeztet a 2009-es koppenhágai patthelyzetre, azzal a különbséggel, hogy most senki sem vár el új, nemzetközi klímaegyezményt a tárgyalófelektől. Az sem lenne tragédia, ha 2011-ben sem sikerülne a 194 tagállamnak megállapodnia, és az üvegházgáz-korlátozó kiotói egyezmény jórészt kimúlna - állítja a gödőllői egyetem egyik klímagazdaság-kutatója.
A klímaváltozás áll a halálos izraeli tűzvész hátterében
A klímaváltozás tipikus hatásai közé tartozik az izraeli Kármel-hegyen bekövetkezett tűzvész, állítja az ország első, az ENSZ-hez benyújtott klímaváltozási jelentésének egyik szerzője. Összesen 43-an haltak meg a Haifa melletti bortermelő vidéken és természetvédelmi területen kitört erdőtűzben.
Orvosi gázok, égő avar - ezek az új klímakockázatok
Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - jelentették be dán kutatók a Cancúnban (Mexikó) zajló klímaváltozási konferenciára időzítve. Az egyre gyakoribb erdőtüzek a füst mellett az avarból, a tőzegből és a felső talajrétegől felszabaduló szén-dioxid miatt kockázatosak klímaszempontból.
Jégkorszaki állatokkal védik Szibériát az olvadástól
Visszatérnek a vadlovak és a pézsmatulkok Észak-Szibériába. Szergej Zimov orosz kutató - eredeti szakterületére nézve kvantumfizikus - azért telepíti be újra ezeket a jégkorszaki fajokat, mert meglátása szerint a növényevő állatokkal benépesített vidék kevésbé lenne érzékeny a klímaváltozás hatásaira.
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
Megdőlt az üvegházgáz-rekord
A valaha mért legmagasabb szintet érte el az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben 2009-ben. Az iparosodás óta tavaly volt a legerősebb az üvegházhatás a Meteorológiai Világszervezet szerint.
A folyamat életben tartása lehet a cél az idei klímacsúcson
Hétfőn nyílt meg az ENSZ klímacsúcsa a mexikói Cancúnban, de a jóval kevesebb érdeklődés és elvárás kíséri, mint a tavalyi, koppenhágai csúcstalálkozót. A legfőbb cél az lehet, hogy ne rekedjen meg a folyamat.
- címkék:
- Cancún
- klímaváltozás
- klímacsúcs
- ENSZ
- Címkefelhő »
2010 a legforróbb év lehet a Földön
A meteorológusok arra számítottak, az idei év átlaghőmérsékletei nem fogják meghaladni a korábbi melegrekordot megdöntő 1998 adatait, azonban a globális felmelegedés rácáfolt a várakozásaikra.
Újjáalakul a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Bencsik János energetikai államtitkár szerint decemberben alakulhat újjá Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a klímaváltozás elleni fellépés és a fenntartható fejlődés feltételeit a társadalom ugyanis csak közösen tudja megteremteni.
NASA: világszerte melegednek a tavak
Melegebbé váltak a legnagyobb tavak az utóbbi huszonöt évben a klímaváltozás hatására. Először mérték fel világszerte, melegedik vagy hűvösebbé válik-e a legjelentősebb tavak vize. A kutatást a NASA végezte.
Összecsapnak a jegesmedvék a grizzlykkel a melegedés miatt
Nagy valószínűséggel veszíteni fognak a jegesmedvék a grizzlyk ellen a táplálékért vívott küzdelemben, mert állkapcsuk és fogazatuk nem igazán jó növényevésre. A két medvefaj a Föld éghajlatának melegedése miatt egyre közelebb kerül egymáshoz.
A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is
"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.
Károsabb lehet a biodízel, mint a hagyományos
Még inkább felgyorsíthatják az éghajlatváltozást Európában a bioüzemanyagok a hagyományos üzemanyagok használatához képest - állítja környezetvédelmi szervezetek közös jelentése. Legrosszabb esetben ez akkora szennyezéssel járna, mintha 26 millióval több kocsi kerülne az európai utakra.
Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus
Az üvegházhatás hasznos, de nem mindegy, milyen erősségben, és az sem, mi várható húsz, ötven év vagy egy évszázad múlva. Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa két tanulmányban állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Meteorológusok, klímakutatók szerint viszont Miskolczi alaptalanul vezet be új törvényt a légkör hőháztartásáról, és köztudottan hibás az a meteorológiai adatbázis, amelyre elméletét alapozza.
Csúnyán füstölnek majd a magánűrhajók
Még el sem indultak a kereskedelmi célú űrutazások, máris kiderült, az űrjárművek sűrű startja szennyezi majd a légkört. A kerozinhajtású rakéták pazarolják az üzemanyagot; az új, szilárd és folyékony tüzelőanyagú hajtóművek takarékosak, de jóval több kormot juttatnak a légkörbe, mint a repülőgépek. A koromszennyezés tovább erősíti a globális felmelegedést.
Jobban tisztítják a levegőt a fák, mint eddig gondolták
Egy észak-amerikai nyárfafaj levelei 40 százalékkal több illékony szerves vegyületet képesek felvenni, mint amit a kutatók gondoltak, állapította meg egy amerikai tanulmány, amely újra megvizsgálta, hogy mekkora mértékben vesznek részt a lombhullató fák a szennyezett levegő tisztításában. Az eredmények elsősorban abban segíthetnek, hogy a jelenleginél pontosabb klímamodelleket hozzanak létre a szakemberek.
Koszosabb nyarak várhatók a felmelegedés miatt
Eltérő módon érinti a globális felmelegedés az északi és a déli félteke időjárását: északon az évszaktól függően alakul ki több vagy kevesebb ciklon, míg a délin egész évben több lesz a a felhősebb, csapadékosabb időjárást hozó mérsékeltövi ciklon.
Banglades és India a két legnagyobb klímavesztes
A jövő nagy gazdaságait érintheti a legérzékenyebben a klímaváltozás hatása - ez derült ki egy napokban közzétett klímajelentés szerint. A Maplecroft szakemberei szerint Banglades és India lakói nézhetnek szembe a legnagyobb veszélyekkel. A szakemberek 170 ország gazdaságát, populációját, természetes élőhelyeit vették számba, valamint azt, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás hogyan befolyásolja az ország jólétét, a sűrűn lakott területeket, valamint a várható áradások-szárazságok milyen hatással lehetnek az államok mezőgazdaságára. Azt is figyelembe vették a modellezéseknél, hogy milyen felkészülten várják az ország pollitikusai, ...
Egyre több a városi medvetámadás Japánban
A klímaváltozás és a természetes élőhelyek visszaszorulásával Japán északi részén egyre gyakoribbak a végzetes kimenetelű medvetámadások, az utóbbi hat hónapban négy embert martak halálra, további nyolcvanat megsebesítettek az élelem után kutató állatok.
Fókák fedezték fel az Antarktisz jégolvasztó áramlásait
Az antarktiszi fókákat vonták be a tudományos kutatómunkába a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem tengerbiológusai, akik így sokkal olcsóbban jutnak új információkhoz, mintha a tengerfenék alakjáról hajóval gyűjtenének adatokat. Az állatokat mélységmérő érzékelőkkel látták el, amelyek a méréseket követően egy műholdra továbbították az adatokat.
Lassulnak a szelek az északi féltekén
Erdősítés és klímaváltozás: ez a két tényező az oka annak, hogy lassabban fújnak a földfelszíni szelek az északi féltekén, mint korábban. A szélerőművek üzemeltetőit a jelenség még nem érinti, de ha a trend változatlan marad, a szélenergiát hasznosító erőművek is kevesebb áramot tudnak majd termelni.
Környezetvédelmi Hónap novemberben a Francia Intézetben
Ha érdekel a környzetvédelem, a klímaváltozás jelene és jövője, fontosnak tartod a biológiai sokféleség megőrzését, novemberben a Francia Intézetben a helyed! A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Francia Köztársaság Nagykövetsége nyolcadik alkalommal rendezi meg a Környezetvédelmi Hónapot.
A népesség öregedése jót tesz a Földnek
A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.
Magyarországon jártak a Big Ask európai klímakampány képviselői
Hazánkba látogattak a "Big Ask" (Nagy Kérés) európai klímakampány képviselői azért, hogy megosszák tapasztalataikat a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ), a kezdeményezés magyarországi résztvevőjével. A kampány célja, hogy a kormányok hozzanak létre egy olyan törvényt, melynek segítségével évről-évre csökkenteni lehetne az adott ország fosszilis energiafelhasználását.
Veszélyes a Földre a nitrogéntúladagolás
Semmi sem növelte annyira a nitrogén mennyiségét az elmúlt 2,5 milliárd évben, mint az emberi tevékenység. Ez a gáz alapvető feltétele az életnek, de a mennyiségét még tovább növelve komoly természeti károkat okozhat, és ráerősít a klímaváltozásra.
Váratlanul befűtött a Nap a Földnek
Minél gyengébb a naptevékenység, annál melegebb a Föld. Józan paraszti ésszel azt képzeljük, ha csökken a Nap aktivitása, akkor bolygónk éppenséggel hűlni fog. Műholdas adatok elemzéséből derült ki, hogy a hétköznapi logika nem mindig válik be klímaügyi kérdésekben.
Helyre teszi a klímatudományi botrányokat a brit tudományos akadémia
Még nem világos teljesen, miért olvadnak a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégmezők, de az biztos, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység termelte üvegházgázok okozzák - szögezte le a brit Royal Society, a világ legrégebbi tudományos akadémiája.
Jól tippelték meg az Északi-sark idei olvadását
Rekordsebességgel olvad a Jeges-tenger jégpáncélja. Az olvadás mértéke a harmadik legaggasztóbb 1979 óta, amióta műholdas megfigyeléssel mérik az Északi-sark jegét.
Partra űzött az olvadás több tízezer rozmárt Alaszkánál
Partra kényszerült több tízezer rozmár Alaszkánál, mivel elolvadtak a jégtáblák, amelyeken rendszerint pihenni szoktak. Elengendő táplálékot viszont találnak.
Ismét nagyon olvad az Északi-sark jege
Erősen fogyatkozik az Északi-sarkot ölelő jég: a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jégpáncél a tenger felszínét, ráadásul nagyon törékeny is.
Inka földműveléssel a klímaváltozás ellen
Felélesztenék Peruban az inkák teraszos földművelési módszerét. Az inka "történelmileg jó eredményei" vannak, így az eljárás felhasználható a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Előre jelzik a klímaváltozás hatásait a termeszvárak
A termeszvárak méretéből és elhelyezkedéséből előre lehet jelezni a klímaváltozás okozta ökológiai változásokat, állapították meg az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai részlegének munkatársai. A kutatók kifinomult légi képalkotó eljárásokkal több mint 40 ezer termeszvár helyzetét térképezték fel az afrikai szavannán.
Különleges térkép készült a növényekben tárolt szén mennyiségéről
Műholdas térképezés, légi lézeres eljárás és helyszíni vizsgálatok kombinálásával amerikai kutatók elkészítették a trópusi erdei növényzetbe zárt, valamint a földhasználat miatt a levegőbe felszabaduló szén mennyiségét ábrázoló első nagy felbontású térképeket. Segítségükkel az eddigieknél sokkal pontosabban meg lehet majd határozni az erdőirtások és egyéb pusztítások miatti szénkibocsátás mértékét.
Viharok tépázzák a klímaháború élén álló kutatót
Már lassan egy éve zajlik a klímatudósok között az a nyilatkozatháború, melynek főszereplője Radzsendra Pacsauri, az ENSZ illetékes szervének az elnöke. Az indiai tudós többek szerint is alkalmatlan a szervezet vezetésére, és az irányítása alatt kidolgozott jelentésben több szakmai hibát is felfedeztek. A közelmúltban két vizsgálati eredmény is napvilágot látott, az egyik tisztázza a nevét, a másik szerint azonban mennie kellene.
Tengeri átjáró szelte át az Antarktiszt
Egymásra nagyon hasonlító tengeri élőlények igazolják, hogy a jelenleg egy hatalmas tömbből álló Déli-sarkon nem is olyan régen egy átjáró volt. A nyugat-antarktiszi jégtábla feldarabolódása a klímaváltozás miatt most is könnyen megismétlődhet, és szélsőséges esetben a tengerszint 3-5 méteres emelkedését is okozhatja.
Sűrűbben olvadt el a nyugat-antarktiszi jégmező, mint gondolták
Rendkívüli mértékben hasonlítanak az apró tengeri lények a nyugat-antarktiszi jégmező két szemközti oldalán, a Ross-tenger és a Weddel-tenger fenekén. Ez a tény arra utal, hogy a roppant jégmező százezer éve teljesen elolvadhatott. Ha ma következne be ugyanez, akkor legalább 3,5 méterrel emelkedne a világtenger szintje.
Ugyanaz lehet az oka a pakisztáni árvíznek és a moszkvai hőségnek
Katasztrófákat okozott idén nyáron az időjárás: Pakisztánban hetek óta kivételesen erős monszuneső tombol, Oroszországban a rendkívüli forróság hatalmas erdőtüzeket okozott. Nem kizárt, hogy a katasztrófák hátterében ugyanaz a meteorológiai jelenség áll.