Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és ûrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerõsebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esõként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyûlik össze.
Túl fényes szupernóvák
Már negyedszer észleltek olyan szokatlan szupernóvát, amely átalakíthatja a Világegyetem tágulásával kapcsolatos új képünket.
Negyedik évüket kezdik a marsjárók
A vörös bolygón dolgozó két robotgeológus, a Spirit és az Opportunity 2004 eleje óta üzemel, sokszorosan túlteljesítve minden eddigi célkitûzést. A földi irányítók most olyan új szoftvert töltenek fel a két roverre, amely tovább növeli munkavégzésük hatékonyságát, így az öregedõ berendezések a korábbiaknál is több információt küldhetnek haza 2007-ben.
Életet segítõ meteorzáporok
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és elõfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képzõdésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekbõl a molekulákból sok beépül a születõ bolygórendszerek anyagába. Errõl a Naprendszerben az idõs meteoritok vizsgálata nyújt információt.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-ûrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetû hegyvonulat azonosítása.
Startolt az új exobolygó-vadász
Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai ûrteleszkóp, amelytõl a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív idõszaka 2007 januárjában kezdõdik.
Ez történt a világûrben 2006-ban
Ismét rendszeresen indultak az ûrrepülõgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világûr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.
Az elsõ égitestek sugárzása - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévõ, és ezért annak korai állapotát képviselõ objektumokat tanulmányoztak. Az Õsrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét idõszak végét jelölheti.
Az Enceladus gejzírkitöréseinek oka
Két új modell szerint az Enceladus gejzírjei nem feltétlenül felszín alatti folyékony víztõl törnek ki.
Discovery: sikerült összecsukni a napelemtáblát
A negyedik, hétfõi ûrséta alkalmával sikerült összecsukni a rakoncátlan napelemtáblát, és ezzel a Discovery legénysége sikeresen elvégezte összes feladatát. A visszatérésre az eredetileg tervezettnél egy nappal késõbb, pénteken kerül sor.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringõegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az ûreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az ûreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekrõl.
Fokozatosan fejlõdõ galaxisok - a hét asztrofotója
Elméleti megfontolások alapján már régóta feltételezték, hogy egy galaxis fejlõdésére a környezete is erõs hatással van. Elsõ alkalommal sikerült azonosítani ilyen összefüggést kiterjedt méretskálán is.
Kezdõdhet az ûrállomás átalakítása
Hétfõn este 22:12-kor a Discovery csatlakozott a Nemzetközi Ûrállomáshoz. Az eddig elkészült videofelvételek és radarmérések alapján nem történt veszélyesnek tekinthetõ esemény a start során. Minden készen áll arra, hogy az ûrhajósok megkezdjék az ûrállomás egyik legnagyobb átalakítását.
Tervezik a legnagyobb rádióteleszkóp- rendszert
Közel 3000 kilométer átmérõjû rádióteleszkóp-rendszert tervez közösen az ASTRON és az IBM. Az eredmények segítségével talán mélyebben pillanthatunk be az Univerzum fejlõdésébe.
Elindult a Discovery
Hazai idõ szerint vasárnap 2.47-kor sikeresen startolt a Discovery ûrrepülõgép, két nappal a pénteki, rossz idõjárás miatt törölt startidõpont után. Ez a harmadik ûrrepülõgépes küldetés az elmúlt fél évben - újra nagy lendülettel zajlik a Nemzetközi Ûrállomás építése.
Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken
A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringõ jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdõdött program elsõ két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is mûködõ Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.
Csillagontó csillagváros - a hét asztrofotója
Egy magányos, mégis heves csillagkeletkezést mutató galaxis a hét asztrofotója.
Veszélyes leszállóhely a Marson
A következõ Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.
Meg nem született galaxisok
Egy új szimuláció alapján számos olyan sötét anyagcsomó lehet a Tejútrendszer közelében, amely nem fejlõdött galaxissá.
Videochat az ûrbõl ma este
Az ûrkutatás történetében elõször chatelhetnek egy a világûrben tartózkodó ûrhajóssal az érdeklõdõk. A jelenleg a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó Thomas Reiterrel német ûrhajós kedden este 21.15-tõl várja a kérdéseket, német nyelven.
Emlékezés egy pazar Mars-szondára
Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor ûrszondával. Úgy tûnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-tõl új alapokra helyezõ ûreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.
Kétmillió kilométert száll az ûrben elütött golflabda
Megtörtént minden idõk legnagyobb golfütése: a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó orosz Mihail Tyurin egy golflabdát ütött el a világûrbe. A szokatlan ötlet kivitelezését egy golfklub szponzorálta.
Nem elég sûrû a láthatatlan tömeg
A megfigyelések szerint a galaxisok központi vidékén a vártnál sokkal lazábban csoportosul a láthatatlan tömeg. A jelenséget egy új modell szerint szupernóva-robbanások magyarázhatják.
Újabb közeli csillagokat azonosítottak
Húsz, korábban ismeretlen, halvány törpecsillagot azonosítottak a Nap környezetében.
Sötét energia uralja a Világegyetemet
A Hubble-ûrtávcsõ legújabb megfigyelései is megerõsítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.
Csillaghullás a hétvégén - a hét asztrofotója
A Leonida meteorraj aktivitása vasárnap hajnalban éri el a 2006-os maximumot. Némi izgalomra adhat okot, hogy idén annak az anyagfelhõnek az elõrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a raj szülõüstököse 1932-es napközelségekor dobott ki. Ebbõl kiindulva az optimista elõrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott.
Ellentmondásos törpegalaxisok
Egy új felmérés szerinte a törpegalaxisokban szinte teljesen hiányoznak a Tejútrendszer halójában bõséggel elõforduló, nehéz elemekben legszegényebb csillagok.
Aktív vulkán nyoma a Titanon
A Cassini ûrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt mûködõ vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.
Mars-szondák kritikus helyzetben
A bolygó körül keringõ Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és elõfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterbõl.
Fiatal vulkáni nyomok a Holdon
Az elmúlt néhány millió évben lezajlott gázkitörés nyomát azonosították a Holdon. Az új megfigyelések az alkalmanként régóta észlelt átmeneti fényjelenségek (Transient Lunar Planomena, TLP) egy részére is magyarázattal szolgálhatnak.
Egy új napkutató ûrszonda pazar felvételei - a hét asztrofotója
A japán Hinode napszonda elsõ képei látványosan mutatják be csillagunk felszíni folyamatait.
Szerves köd a Titanon és az õsi Földön
Újabb kísérlet erõsítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az õsi Földön is elõfordulhatott. Ez nem csak bõséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszûrésében, így erõsen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.
Amikor kibillent a Föld forgástengelye
Új eredmények szerint a Föld forgástengelyének térbeli helyzete sokkal nagyobb mértékben változott a múltban, mint azt eddig gondolták. Ez jelentõsen átalakíthatja a bolygónkról alkotott képünket.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- bolygó
- NASA
- Europa
- Címkefelhõ »
Galaxishalmazok heves összeütközése
Két galaxishalmaz ütközésétõl keletkezett hatalmas buborékot figyeltek meg bolygónktól 600 millió fényévnyire. Az ilyen heves intergalaktikus ütközések hozhatják létre az ún. ultranagy-energiájú kozmikus sugarakat.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- csillagok
- Címkefelhõ »
Egy kozmikus hagyma robbanása
Sikerült egy szupernóva-robbanáskor kidobott anyag réteges eloszlását megfigyelni.
Portermelõ átlagcsillagok
Új eredmények szerint a bolygók keletkezéséhez szükséges por jelentõs részét nem szupernóva-robbanások, hanem kisebb, átlagos csillagok szórhatták szét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygók
- csillagok
- Univ
- Címkefelhõ »
Új célpontok a Deep Impact ûrszondának
A korábban rendkívül sikeres alapküldetést végrehajtó ûreszköz folytatja tevékenységét: a Boethin-üstököst látogatja meg, hibás kamerájával pedig exobolygókat fog észlelni.
Mégis megjavítják a Hubble-ûrtávcsövet
Fellélegezhetnek a csillagászok és a legõsibb tudomány rajongói: a NASA keddi bejelentése alapján a Hubble-ûrtávcsövet, az optikai teleszkópok koronázatlan királyát negyedik alkalommal is meglátogatja egy ûrrepülõgép. A szervizküldetésre a tervek szerint 2008-ban kerül sor.
Kígyó alakú csillagközi felhõ - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóppal egy a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában lévõ, sötét és sûrû csillagközi felhõt tanulmányoztak.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Carey
- Nyilas
- csillagkép
- Címkefelhõ »
A legrészletesebb panorámafelvétel a Marsról
A Spirit marsjárónak a vörös bolygón töltött ezredik napja alkalmából, 2005. október 26-án nyilvánosságra hozták az eddigi legrészletesebb panorámafelvételt a Mars felszínérõl. A McMudro nevû panorámakép összesen 500 megabyte információt tartalmaz, és 1449 kisebb képbõl állt össze.
Küldje el nevét a kisbolygóövbe!
A Dawn ûrszonda 2007 júniusában indul a fõ kisbolygóövbe. Aki még "fel akar kerülni a fedélzetre", az gyorsan látogassa meg az ûreszköz honlapját.
Szkeptikusok XII. Országos Konferenciája
Az európai Science on Stage sorozat részeként rendezik meg hazánkban a Szkeptikusok XII. Országos Konferenciáját.
Vándorló csillagok egy gömbhalmazban - a hét asztrofotója
Egy hétéves megfigyelési sorozattal igazolták, hogy a csillagok tömegük szerint elkülönülnek egymástól a gömbhalmazokban.
Kitört a SWAN üstökös
Az esti égbolton megfigyelhetõ a felfényesedett C/2006 M4 (SWAN) jelzésû üstökös.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- égbolt
- MCSE
- Címkefelhõ »
Ütközõ galaxispáros új csillaghalmazokkal - a hét asztrofotója
Minden korábbinál részletesebb felvételt készítettek a hozzánk legközelebbi ütközõ galaxispárosról.
Új ötletek a Mars-utazáshoz
Az emberes mars- és holdutazásokhoz sok technikai újítás szükséges. Az ötletek közül néhányat egy közelmúltban megrendezett amerikai konferencián mutattak be.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ötlet
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Új képek marskörüli pályáról
A legújabb amerikai keringõegység, a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) eddig közölt képei alapján valóban új korszak kezdõdött a vörös bolygó kutatásában.
Robbanás nyoma a Szaturnusz gyûrûjében
Egy 1984 körül bekövetkezett robbanásnak és a törmelék kiszóródásának nyomát azonosították a Szaturnusz D-gyûrûjében.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Azonosították a kozmikus erózió nyomát
Az Itokawa kisbolygó felszíni összetételének vizsgálata alapján bizonyítást nyert a kozmikus erózióval kapcsolatos modell.
Egy exobolygó meteorológiája
Elõször sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hõmérsékletkülönbséget kimutatni.
A Plútó-szonda elsõ képe a Jupiterrõl - a hét asztrofotója
Sikeresen tesztelték a New Horizons ûrszonda több mûszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhetõ a bolygó felhõrendszere, valamint az Io és az Europa.
Készül az új magánûrhajó
Nem csak biztonságos, de kényelmes is a turistáknak készülõ új ûreszköz belseje. Az SS2 prototípusának néhány fotóját már nyilvánosságra hozták, bár a próbarepülések csak közel egy év múlva kezdõdnek, és a turistautakra 2009-tõl kerül sor.
Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül
A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.
Napkitörések veszélyeztethetik a GPS-rendszert
Egy új felfedezés arra utal, hogy nagy napkitörések alkalmával csökken a globális pozíció-meghatározó (GPS) rendszer használhatósága.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- GPS-rendszer
- Címkefelhõ »
Új fejezet a Mars kutatásában
Új fejezet kezdõdött a Mars felszínének megismerésében. A Mars Reconnaisance Orbiter nevû új amerikai keringõegység pazar felvétele - amelyen a Victoria-kráter peremén várakozó Opportunity marsjáró is tisztán látható - már ugyanazt a szerepet játssza a kutatásban, mint egy légifotó a geológusok földi munkájánál. Ennek alapján állapítják meg a szakemberek, hol érdemes a vizsgálatot kezdeni, hol vannak a biztonságosan megközelíthetõ pontok, hol van a legbiztonságosabb útvonal a kráter belsejébe. Eddig egyébként soha nem volt példa arra, hogy 100%-os biztonsággal és tisztán lássunk egy felszíni egységet egy keringõegység felvételén.
A Szaturnusz új gyûrûje - a hét asztrofotója
A Cassini-ûrszonda felvételein egy korábban ismeretlen gyûrût azonosítottak a Szaturnusznál, Janus és az Epimetheus holdak pályája mentén.
Temérdek õsi galaxis
Az Õsrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel létezett törpegalaxisok sokaságát kapták lencsevégre a Hubble-ûrtávcsõvel. A felvételen megörökített számos csillagváros az eddigi legrészletesebb áttekintést adja a fiatal Világegyetemrõl.
Összjáték a Plútó holdjai között
Egy új modell alapján a Plútó Charon nevû holdja eredetileg a mainál sokkal elnyúltabb pályán keringhetett.
Por a galaxisszomszédunkban - a hét asztrofotója
A Nagy Magellán-felhõ eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételbõl állították össze.
Por a galaxisszomszédunkban - a hét asztrofotója
A Nagy Magellán-felhõ eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételbõl állították össze.
Érdekes meteorit a Holdról
Égi kísérõnkrõl származó, ritka meteoritot találtak az Antarktiszon. A kõzetdarab segíthet a Hold fejlõdéstörténetének rekonstruálásában.
Az eddigi legtávolabbi galaxis
Minden korábbinál távolabbi, az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezõ galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
Gigantikus szerelés az ûrben
Még átlagos földi körülmények között is igen bonyolult egy olyan szerkezetet a helyére illeszteni, amelynek szerelését jelenleg végzi az Atlantis ûrrepülõgép legénysége odafent az ûrben. Az asztronauták eddig hibátlanul hajtották végre feladataikat az emberes ûrrepülés történetének egyik legbonyolultabb küldetése keretében. Képes beszámolónk.
Új egzotikus és lakható bolygók
Egy új modell alapján olyan csillagok körül is lehetnek Föld-típusú bolygók, ahol korábban ezt nem feltételezték.
Jó erõben az Atlantis
Az Atlantis külsõ burkolata sérülésektõl mentes. Megkezdõdött az új napelemtábla felszerelésére az ûrállomásra.
Plútó: élt 76 évet
A Plútó végleg kikerült a nagybolygók körébõl: tegnaptól a 134 340-es sorszámú kisbolygóként tartják nyilván.
Tökéletes formában az Atlantis
Sokszori halasztás után szombaton végre elindult az Atlantis ûrrepülõgép, hat fõs legénységgel a fedélzetén. Az eddigi vizsgálatok alapján nem történt számottevõ sérülés a startnál, és az Atlantis tökéletes "formában" van.
Naprendszeren kívüli bolygó? - A hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közvetlenül örökítettek meg egy olyan égitestet, amely feltehetõleg egy Naprendszeren kívüli bolygó. A felfedezés ismét rávilágít a bolygók definíciójával kapcsolatos problémára.
Csütörtökön este sem indulhat az Atlantis
Egy elektromos áramot termelõ folyadékcella hibája miatt lefújták az Atlantis szerdára és csütörtökre tervezett startját. Legközelebb pénteken indulhat az ûrrepülõ.
A legmagasabb felhõk a Naprendszerben
Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhõket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.
A Holdba csapódott az európai ûrszonda
Az európai SMART-1 ûrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idõ szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelõen a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos elsõ tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.
Csillagkeletkezést gátló fekete lyukak - a hét asztrofotója
Egy új felmérés szerint az elliptikus galaxisok centrumában lévõ szuper-nagytömegû fekete lyukak akadályozzák a csillagok keletkezését.
Visszaindult az Atlantis a startpadhoz
Az Ernesto trópusi vihar elõl fedél alá szállított Atlantis legkorábban szeptember 6-án indulhat.
Leszerelik az indítóállványról az Atlantist
Hazai idõ szerint kedden kora délután megszületett a döntés: az Atlantis ûrrepülõgépet a közeledõ vihar miatt leszerelik a starthelyrõl, majd az üzemanyag leeresztése után védett, fedett helyre szállítják.
Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben
A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.
Ugráló Mars-szondák
Egy új terv alapján apró, ugráló szondákkal lehetne felderíteni a vörös bolygó veszélyes területeit és felszín alatti üregeit. Az elsõ tesztpéldányokkal 2006 szeptemberében új-mexikói barlangokban végeznek kísérleteket.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
Az eltûnt lítium nyomában
Az új megfigyelések igazolták a feltételezést: az õsi lítium jelentõs része a csillagok belsejében bomlott le.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- csillagok
- ESO
- Címkefelhõ »
Nyolc új molekula a csillagközi térben
Nyolc, az élet keletkezése szempontjából fontos összetett molekulát most azonosítottak elõször a csillagközi térben.
Gazdátlan bolygók
Két olyan bolygószerû objektumot azonosítottak, amelyek központi csillag nélkül, mondhatni "gazdátlanul" mozognak az ûrben.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygók
- csillag
- ûr
- ESO
- Címkefelhõ »
Gyilkos por a Marson
Az új vizsgálatok és modellek alapján a marsfelszíni porban az általunk ismert élõlényekre nézve halálos mérgek halmozódhattak fel.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Marson
- por
- modell
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
A leghalványabb csillag
Egy rendkívül halvány objektumot találtak a Naptól 16,2 fényévre, amelyhez hasonlóból még sok rejtõzhet a közelünkben.
Két Vörös Folt egymás mellett - a hét asztrofotója
A Jupiter második legnagyobb légörvénye megközelítette a Nagy Vörös Foltot, és békésen elhaladt mellette.
Jön az augusztusi csillaghullás
A következõ napokban számos fényes, kékes-zöldes csíkot húzó meteor tûnik fel az égen. A Perseida-meteorraj idei maximuma hétvégére esik, de a telihold zavaró hatása miatt érdemes már a most megpróbálkozni az észlelésssel.
Elnyúlt lehetett a Hold õsi pályája
Az õsi Hold, születése után kissé elnyúlt pályán keringhetett a Föld körül.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- pálya
- Hold
- Címkefelhõ »
Túlélte a bekebelezést a barna törpe
Egy megfigyelés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy egy barna törpe megfelelõ körülmények esetén túlélhet egy vörös óriás felfúvódott légkörében töltött idõszakot.
Keressen csillagport a Földön!
A NASA az internetezõ közösséget hívja segítségül a Stardust-ûrszonda által a Földre szállított porszemek megtalálásához.
A Venus Express elsõ eredményei
Az európai Venus Express 2006. április 11-én érkezett meg belsõ bolygószomszédunkhoz, majd 2006. május 7-én elérte végsõ, 24 óra keringési idejû pályáját. Az alábbiakban az eddigi eredményekbõl mutatunk be néhányat: például egy szokatlan, kettõs sarkvidéki légörvényt és az átlagosnál magasabb felhõzetet.
A nagy galaxisok születtek elõször
Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegû csillagvárosok születtek elsõként a Világegyetemben, majd késõbb követték õket kisebb társaik.
Egy lusta neutroncsillag
Egy társainál sokszor lassabban forgó neutroncsillag röntgensugárzását vizsgálták. Az objektumnak 6 óránál is hosszabb idõ kell egy fordulathoz.
Csillagokat fékezõ bolygók
Egy új felmérés alátámasztja a régi elgondolást: a csillagok forgását születõ bolygóik erõsen lassítják.
Három rendkívüli galaxis - a hét asztrofotója
Ezúttal három olyan, egymástól igen különbözõ csillagvárost mutatunk be, amelyek alakját különféle kölcsönhatások torzítják el.
Mégis lehetnek tavak a Titanon
A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhetõ, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.
Meteoritot talált a Spirit - a hét asztrofotója
A Spirit második telét tölti a vörös bolygón, miközben téli pihenõhelyén véletlenül két meteoritot is talált.
Szokatlan ûrutazás baktériumoknak
Egy új elméleti modell alapján elképzelhetõ, hogy a Föld globális mágneses tere révén baktériumok repülnek ki az ûrbe. A folyamat akár az õsi Marson is lejátszódhatott.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Marson
- ûrutazás
- ûr
- Pilis
- Címkefelhõ »
Földi táj a Titanon
A Cassini-ûrszonda radarfelvételei egy földire emlékeztetõ vidéket mutatnak a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján. Ez újabb bizonyíték a Naprendszerben arra, hogy azok a folyamatok, amelyeket gázok, folyadékok és fagyott anyagok mozgása idéz elõ, és a Földön a szél, a víz és a jég felszínformálásának nevezünk, a földitõl merõben eltérõ környezetben is mûködnek.
Az Androméda-galaxis fejlõdéstörténete
Új megfigyelések alapján az Androméda-galaxis korongja körülbelül 6 milliárd éve keletkezett. Galaktikus szomszédunk a két magterület között számos fiatal csillagot is tartalmaz, amelyek port szórnak szét maguk körül.
Discovery: eddig teljes siker
A Discovery ûrrepülõgép küldetése eddig teljes siker. A földi irányítók megállapították, hogy sem a szárnyak belépõélein, sem az orrkúpon nem történt olyan sérülés, amely veszélyeztetheti a visszatérést. A NASA szerint a fejlesztések biztonságosabbá tették a rendszert.
Ahol fémesõ hullik az égbõl
Az elmúlt évek megfigyelési alapján készült modellek szerint a barna törpék légkörében fémesõ is hullhat a furcsa felhõkbõl.
Sikeresen dokkolt az ûrrepülõgép - egyelõre nincs nyoma sérülésnek
A Discovery csütörtökön, magyar idõ szerint 16:52-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással. Az ûrállomásról készült felvételek elsõ gyors vizsgálata során nem mutatkozott komolyabb sérülés a gépen - a küldetés tehát felhõtlennek ígérkezik.
Vándorló fekete lyuk
Egy fekete lyukat és egy körülötte keringõ, nehéz elemekben szokatlanul gazdag csillagot vizsgáltak a Tejútrendszert övezõ gömb alakú térrészben.