A zászlóról is meggondolták magukat az alaptörvényről szavazó fideszesek

Elnyerte közel végleges formáját az új alaptörvény, miután a parlament hétfőn szavazott a módosító indítványokról. A kormánypártok meggondolták magukat az Alktománybíróságról, a megyéről és a címeres zászlóról, de nem írják bele az alaptörvénybe a génmódosított szervezetek tilalmát sem. A Jobbik hiába kérte, a halálbüntetést nem állítják vissza.

Áttekinthetőbb lesz a cafeteria rendszer jogi szabályozása

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatos kormányrendelet megszületésével áttekinthetőbb lesz a haza cafeteria rendszer jogi szabályozása, amely jótékonyan hathat a belföldi turizmus fejlődésére - mondta el az [origo] - nak a Magyar Szállodaszövetség főtitkára.

E-ügyintézés: lemaradásban van a jogalkotás

Számos jogszabály tartalmaz tiltó rendelkezéseket az e-ügyintézés kapcsán, és a jogalkotás, néhány területet kivéve, lemaradásban van - tudtuk meg a Microsec Kft. szakértőjétől, Barsi András Attilától.

Drasztikus áremelkedést okozna a kapcsolt erőművek javasolt szabályozása?

A hazai piaci szereplők levélben tiltakoznak egy múlt heti képviselői indítvány miatt, amely szerintük nagyon komoly, sőrt drasztikus áremelést eredményezne, és lényegében ellehetetlenítené a hazai energetika ezen, az elmúlt években dinamikusan fejlődő területét.

Gazdagabb lett a magyar konszernjog

A magyar társasági jogban az elmúlt időszakban törvényi szinten szabályozták az elismert és a tényleges vállalatcsoportot, és a két új jogintézmény révén gazdagabb lett a magyar konszernjog - mutat rá a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Magyarországon is szükség lenne a magáncsőd intézményére

A pozitív európai tapasztalatok ellenére a hazai csődjog még nem ismeri a természetes személy fizetésképtelensége esetén lefolytatható adósságrendezési eljárást, ám javaslatok már születtek az ügyben - mondta el az [origó] - nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Átláthatóvá tenné a közpénzeket elnyelő vállalkozói láncokat egy LMP-s javaslat

Ne lehessen alvállalkozói szerződésekkel elrejteni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználását - javasolja Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki ennek érdekében a polgári törvénykönyvet és a közbeszerzési törvényt is módosítaná. Javaslata értelmében az alvállalkozói szerződések legfontosabb adatait ugyanúgy nyilvánosságra kellene hozni, mint a fővállalkozókét.

Nem egyértelműek a közbeszerzési összeférhetetlenségi szabályok

Bár az idén éppen a pontosabb megfogalmazás érdekében változtattak a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon, a Patay Ügyvédi Iroda szakértője szerint néhány helyen még mindig kicsit "döcög" a jogszabály szövege.

Európában jól működik a magáncsőd intézménye

Európai országok gyakorlatához hasonlóan időszerű lenne a magánszemélyekre vonatkozó csődszabályok hazai megalkotása is, mert a magáncsőd intézménye segítene a magyar adósoknak - mondta el az [origo] - nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Történelmi vállalásra készül utolsó ülésén a parlament

Karácsony előtt egy nappal, a jövő évi költségvetés elfogadásával zárja az évet a parlament. Ha megvalósul a kormány terve, akkor 2011 lehet az első év a rendszerváltás óta, amikor 3 százalék alatt lesz a hiány. A parlament dönt több más törvényről is: szó lesz a társasházak életét megnehezítő adósokról, a sztrájkról és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról is.

Megszavazták a sokak által támadott médiatörvényt

A kormánypárti képviselők szavazatával elfogadta az országgyűlés az új médiatörvényt, amely ellen több szakmai és civil szervezet is tiltakozott. A kormánypárti képviselők a szavazás előtt még módosító indítványokat nyújtottak be, ezek nagy részét a parlament elfogadta. Nem került vissza azonban a törvénybe az, hogy a Médiatanács által kiszabott bírságok azonnal végrehajthatók. Az alkotmányügyi bizottság javaslatát senki nem támogatta.

Káromkodás miatt lett vita a parlament hajnali ülésén

Egy bekiabálás miatt alakult ki szóváltás keddre virradó hajnalban az országgyűlésben. Az elnöklő Jakab István le akarta zárni a sztrájktörvény vitáját, mire egy szocialista képviselő trágár megjegyzést tett a kormánypártiakra. A fideszesek felhördültek és bocsánatkérést követeltek.

Nem tárgyalják újra a nyugdíjkorhatár emelését

Hiába gyűjtött össze a  Szakszervezetek Együttműködési Fóruma több mint 60 ezer aláírást, a parlament nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár tavaly nyáron megszavazott emelését. A népi kezdeményezésre csak a Jobbik és az LMP képviselői szavaztak igennel, a kormánypáriak ellene voksoltak, a szocialisták tartózkodtak.

Leszavazta a kormányt a Fidesz-frakció

Először fordult elő, hogy a Fidesz-frakció nyíltan szembement a kormánnyal, amikor a múlt héten támogatták Rogán Antal alkotmánymódosító javaslatát. Lázár János frakcióvezető szerint a vita csak a törvényalkotás tempójáról szól, nem a médiahatóság elnökének személyéről, akinek rendeletalkotási jogot adna Rogán javaslata. A frakció hétfőn úgy döntött, támogatja Rogán javaslatát.

Nem kérdezhették Orbánt a szocialisták - parlamenti tudósítás

Bár Orbán Viktor kormányfő az ülés elején a teremben volt, később három MSZP-s képviselő is hiába próbált neki kérdést feltenni, Navracsics Tiborral kellett volna beérniük. A Fidesz-frakció hétfőn a kormánnyal is szembement, és támogatta azt az alkotmánymódosítást, amely rendeletalkotási jogot is biztosítana a médiahatóság elnökének. A kulturális államtitkár beharangozta Alföldi Róbert leváltását a Nemzeti Szníház éléről.

Kivenné a pártok kezéből a választók adatait a Jobbik

A Jobbik egyik képviselője kitörölné a választási törvényből azt a rendelkezést, amely szerint a pártok a választások előtt megvásárolhatják a névjegyzéket, vagyis a választók személyes adatait. A képviselő szerint adatvédelmi aggályokat vet fel, hogy az állam eladja az emberek adatait, és ezt szerinte az állampolgárok is sérelmezik.

Megadja-e a csodafegyvert a Fidesz Schmittnek?

Több nyitott kérdése is van még a készülő új alkotmánynak, és ezek egyike az a javaslat, amely szerint az államfőnek a jövőben joga lenne feloszlatni a parlamentet "súlyos bizalomvesztés" esetén. Egyelőre nem dőlt el az sem, hogy bekerül-e az új alaptörvénybe az alkotmánymódosítást megnehezítő rendelkezés, a felsőház létrehozásának ötlete viszont várhatóan elbukik az illetékes parlamenti bizottság jövő heti ülésén.

Liga: Korlátozni akarja a sztrájkjogot a kormány

Jelentősen korlátozná a közszolgáltató cégek dolgozóinak sztrájkjogát a kormány - állítja a Liga Szakszervezetek egy még be nem nyújtott, de állítólag a minisztériumok közt keringő módosító indítványra hivatkozva. A javaslat szerint a jövőben csak akkor sztrájkolhatnának például a MÁV vagy a BKV dolgozói, ha sikerül megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról.

A magyarázkodás joga kikerülhet az új Ptk.-ból

Megmarad a bejegyzett élettársi kapcsolat, nem lesznek agyonszabályozva a fogyasztóvédelmi kérdések, és a bíróságokhoz kerülhet a telekkönyvi nyilvántartás. Ezt javasolja a kormánynak az a bizottság, amely a múlt héten kezdett el újra dolgozni a tavaly elfogadott, de életbe nem lépett polgári törvénykönyv átdolgozásán. A testület nélhány ponton szigorúbban értelmezné a jogokat, mint az életbe nem lépett Ptk.

A pertársaság előnyös a károsultaknak

Pertársaságot alakítanak az iszap-károsultak, reményeik szerint ez segíti a hatékonyabb jogi képviseletet. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jogintézménynek nyilvánvaló előnyei vannak.

Közbeszerzés: hatályon kívül helyezték az elhibázott szabályt

A Patay Ügyvédi Iroda jogásza szerint a közbeszerzési kódex módosítása az utóbbi évek egyik legátgondolatlanabb paragrafusát, az egyetlen érvényes ajánlatról szólót helyezte hatályon kívül.

Betiltják az állatcsonkítós pornót az USA-ban

Az amerikai Szenátus igazságügyi bizottsága szerdán elfogadta azt a jogszabályt, amely betiltja azoknak a szexvideóknak a forgalmazását, amelyekben állatokat megcsonkítanak vagy megölnek. A szerdai döntés azt jelenti, hogy valószínűleg a Szenátus is megszavazza a tilalmat.

Számos bizonytalanságot okozhat a vételi jog gyakorlása

A vételi jog, az opció a pénzügyi intézmények szerződése gyakorlatában széles körben elterjedtnek tekinthető, ugyanakkor számos bizonytalanságot hordoz magában - hívta fel a figyelmet a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Felvázolta a nyilvánosság új határait a Fidesz

Egy határig védené az újságírók titkos informátorait és véleményét a Fidesz, de még mindig nem egyértelmű, mit kezdene a bloggerekkel - derül ki a párt szakpolitikusa által a médiaszabályozásról szóló törvényhez benyújtott utolsó módosító javaslatokból. Az MSZP javaslatai alapján számos dologban egyetért a Fidesszel, az LMP viszont aggódik többek között a borreklámokért, a KDNP-s Pálffy István pedig a családok védelmét erősítené meg.

Fideszes többségű bizottság jelölheti az Alkotmánybíróság tagjait

Tizenöt tagú, fideszes többségű bizottság jelöli a jövőben az Alkotmánybíróság tagjait a parlament hétfői határozata szerint. A parlament a tervek szerint jövő csütörtökön választja meg az új alkotmánybírákat.

Új Ptk. 2013-ban: széles körű egyeztetést ígér a Fidesz

Várhatóan 2013. január 1-jén léphet hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) - közölte a tavaly elfogadott kódex hatályba nem lépéséről szóló előterjesztés vitája során Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Médiatörvényt alkot és ÁSZ-elnököt választ a parlament

Csak részletkérdésekben enged a Fidesz az alkotmánybírók jelöléséről szóló, az államfő által visszaküldött törvényben, amelyet hétfőn várhatóan ismét elfogad a parlament. Az országgyűlés hétfőn szavaz az új médiafelügyeletről szóló törvényről, megválasztja az Állami Számvevőszék új vezetőit, illetve felállítja az új alkotmányt előkészítő bizottságot is.

Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének

Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.

Sólyom aláírta a három csapást bevezető törvényt

Bár korábban egy jogvédő szervezet azt kérte Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy küldje az Alkotmánybírósághoz, az államfő aláírta a Btk. szigorítását. A törvénymódosítás bevezeti a három csapást, így akár életfogytiglani büntetést is kaphat, aki harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt. A törvény a jövőben szigorúbban bünteti a tanárokra támadókat is.

Visszakozni készül a sajtóval viaskodó Fidesz

Tompíthatják egy fideszes képviselő javaslatai azt a törvénytervezetet, amellyel a Fidesz átalakítaná a sajtó működésének szabályait. A kulturális bizottság fideszes elnöke elhagyná azt a többek által bírált ötletet, amely lehetővé tenné a vélemények helyreigazítását, lerövidítené a helyreigazítási határidőket, és nem írná elő azt sem, hogy minden tévéadón híradót kell sugározni. Emellett egyértelművé tenné, hogy sajtótörvény nem vonatkozik a magánszemélyek oldalaira.

Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is

Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.

Helyi tévék bánhatják a Jobbik módosító indítványát

Egyetlen, ellenzéki képviselők által a médiaszabályozásról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványt támogatott hétfőn a parlament. A jobbikos indítvány csak egy feltételes módot illesztett a törvénybe, de egyes tévék számára ez komoly nehézségeket okozhat. A Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a médiahatóság elnökét a kormányfő nevezhesse ki, de pár kisebb ügyben átvette az ellenzéki javaslatokat.

Száz elintézetlen ügyet hagy az új parlamentre a régi

Összesen száz elintézetlen törvény- és határozati javaslatot, illetve megtárgyalatlan jelentést hagy utódjára a leköszönő Országgyűlés. A törvényjavaslatok csak akkor futnak tovább, ha az új kormány is sajátjaként kezeli azokat, de a jelentések automatikusan halmozódnak. Utóbbiak közt vannak olyanok, amelyeket egy évtizede nem tárgyaltak meg, hamarosan már a negyedik parlament kerülgeti majd azokat.

Pár száz emberre csaphat le a Fidesz vasökle

A Fidesz azt ígéri, egyik első intézkedése lesz az úgynevezett három csapás törvény bevezetése, amellyel az erőszakos visszaesők büntetését súlyosbítanák. Bár a bűncselekmények száma több tízezer, évente alig néhány száz olyan ember követ el bűncselekményt, akit már korábban is elkaptak velemiért, ráadásul egy részük nem is erőszakoskodik, nem tör senki életére. Az erőszakos visszaesők nagy része már most is börtönben ül, a Fidesz által idézett amerikai példa pedig a helyi kutatók szerint semmit sem bizonyít.

Pár óra múlva csak két év a gyes

Pár óra múlva, a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében csupán kétéves korig jár majd a gyermeknevelési segély (gyes), szemben az eddigi három évvel.

Fordítási hiba miatt ússzák meg külföldi gyorshajtók

Szinte lehetetlen utólag behajtani a kiszabott bírságot azokon, akik külföldi rendszámú autóval sértik meg a közlekedési szabályokat - írja a Népszabadság. Több jogász szerint évekkel ezelőtt fordítási hiba került a törvénybe, ezért tehetetlenek a magyar hatóságok.

Az államfő visszaküldte a csoportos keresetindításról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását szerdán. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke üdvözölte a döntést.

Áprilistól jöhetnek a csoportos perek

A Polgári perrendtartásról szóló törvény új jogintézményének köszönhetően áprilistól a magán- és jogi személyek nagyobb eséllyel pereskedhetnek az angolszász mintára átvett, úgynevezett csoportos perindításnak köszönhetően. A várakozások szerint a csoportos perlés költség- és időmegtakarítást eredményez.

Függesszék fel a bírósági végrehajtáson kívüli árveréseket?

A bedőlt lakáshitelek, a bajba került adósok, és az árverések kapcsán egyetértés mutatkozik a Magyar Hitelszövetség és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara között: az adósoknak elsősorban a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvényben szereplő szigorú szabályok jelenthetnek garanciát.

Magáncélra is létrejöhet alapítvány

Az új Polgári törvénykönyv egyik legfontosabb változása, hogy amennyiben az alapító okiratban megjelölt célkitűzések nem ütköznek a törvényben tételesen meghatározott, valamely kizáró okba, lehetséges a magáncélra történő alapítványrendelés.

Májustól így változtatja életüket a Ptk.

Mivel az Országgyűlés újra elfogadta az új Polgári törvénykönyv hatálybalépéséről szóló törvényt, a jelenlegi "állás" szerint májustól a kódex egyes részei hatályba lépnek, és fontos változást hoznak a mindennapi életünkben.

Adótörvényt módosítanak a hazai filmek érdekében?

Kevesebb magyar film készülhet a társasági adóról szóló törvény tavaly decemberi módosítása miatt - jelezte az origo-nak a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper. A Pénzügyminisztérium azt közölte, dolgoznak a megoldáson.

Szalámitaktikával trükköznek a cégek

A hazai jogszabályokban szereplő küszöbértékeket kihasználva, úgynevezett szalámitaktika alkalmazásával spórolják meg a cégek az időigényes, és drága környezeti hatástanulmány elkészítését - hívta fel a figyelmünket a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Megsemmisítette az Ab a jogalkotási törvényt

Alkotmányellenes a jogalkotás rendjéről szóló törvény az Alkotmánybíróság szerint. A testület úgy döntött, a törvény nincs összhangban a jogrendszerrel. A rendszerváltás óta minden kormány megpróbálta lecserélni a most megsemmisített 1987-es jogszabályt, de nem jártak sikerrel.

Nem mutogatják Obamának Magyarország szégyenfoltját

Iráni verőemberekkel, bloggerek bebörtönzőivel és terrorista csoportokkal is egy osztályba került Magyarország azzal, hogy kedden határozatban ítélte el az amerikai képviselőház a Sláger és a Danubius Rádió frekvenciájának megpályáztatását. A határozatból nem lesz törvény és valószínűleg Barack Obama amerikai elnökhöz sem jut el. A Külügyminisztérium nem kívánt reagálni az [origo]-nak a határozatra, a frekvenciákról döntő ORTT pártdelegáltjai viszont csak legyintettek.

Vaktölténnyel lő a gárdistákra a kormány

Mit tesz majd a rendőr, ha gárdista egyenruhások szalonnát sütnek? Többek között ezt a kérdést is felveti az a szerdán bejelentett jogszabály-módosítás, amely szerint 50 ezer forintra lehet büntetni a bíróság által feloszlatott szervezet egyenruhásait. Az [origo] által megkérdezett jogászok szerint a szabály könnyen kijátszható és visszafelé is elsülhet. A gárda már be is jelentette, hogy jogi lépéseket tesz a rendelet miatt, és engedetlenségi mozgalmat indít.

Kamaszkorba lépett a közbeszerzési törvény

Kamaszkorba lépett a közbeszerzések törvényi szintű szabályozása, ha azt nézzük, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó első törvényünk majdnem 14 éve lépett hatályba. Nem véletlenül írtuk a kamaszkort, a jogszabály magán viseli ennek a "kornak" bizonyos jeleit.

Rengeteg ponton átírnák az új Ptk.-t

Hétfőn megtartják az új polgári törvénykönyv zárószavazását az Országgyűlésben. A Fidesz szerette volna elhalasztani a szavazást a beérkezett mintegy háromszáz módosító indítvány miatt, de a szocialisták ezt nem támogatták.

Vadonatúj jogintézmények a polgári jogban

Finisben az új Ptk., évtizedes kodifikálás után, várhatóan ma kerül sor az új Polgári törvénykönyv végszavazására. Az 1220 paragrafusból álló kódex vadonatúj jogintézményeket (sérelemdíj, segítő személy), és igen jelentős egyéb változásokat vezetne be - derült ki a CompLex Kiadónak az új Polgári törvénykönyvről tartott rendezvényén.

Sorsolni fogják a felszámolókat

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló jogszabály szerint a jövőben számítógépes program jelöli ki a felszámolót. Az érintettek az [origo]-nak elmondták, az elképzelés alapvetően jó, a gyakorlati működését illetően azonban akadnak kérdések.

Egyszerűsödhet a jogérvényesítés Európában

Jelenleg számos gyakorlati és jogszabályi akadály áll az uniós tagállamok állampolgárai közötti öröklés érvényesítésének útjában, ezért az Európai Unión belüli polgári jogi kapcsolatok fejlődése egyre inkább megkövetelné a nemzeti jogrendszerek közelítését is. ezúttal A közeljövő uniós törvényhozása előtt egyre egyre sürgetőbb a feladat, hogy - például az európai öröklési bizonyítvány bevezetésével - teremtse meg a közös európai családjogi szabályozás alapjait.

Uniós jogot sért a szerencsejáték-reklámozás korlátozása

A magyar jogalkotás és jogalkalmazás szempontjából is fontos döntést hozott a Fővárosi Bíróság március végén: az Európai Közösséget alapító Római Szerződés egy cikkére és az Európai Bíróság joggyakorlatára hivatkozva hatályon kívül helyezte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogsértő határozatait. Az ítélet kiemelkedő jelentőségű lehet nemcsak a szerencsejáték-szolgáltatások liberalizációja terén, de a közösségi jog magyarországi érvényesülésében is.

Az előzetes bizonyítással elkerülhető a pereskedés

Gurult-e még a málna vagy csupán lének volt már jó? Ha a szerződő felek közt vita is támad a teljesítés színvonalát, a forgalmazott termék minőségét illetően, nem szükségszerű a pereskedés. A gazdasági érdeket felismerő jogalkotó ezért januártól lehetővé tette, hogy az érintettek előzetes bizonyítási eljárást kérhessenek a területileg illetékes közjegyzőtől.

Átalakítás előtt a csődtörvény

Az adós és a hitelezők nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy reorganizálják a fizetésképtelen céget - ez a legfontosabb változás a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvénymódosító javaslatában, amelyet az igazságügyi és rendészeti miniszter terjesztett a parlament elé, és amely hétfő óta olvasható az Országgyűlés honlapján.

II. Erzsébet is a válságról beszél

Nem tett le a kormány az internetadóról

Továbbra is a kormány tervei között szerepel az internetadó bevezetése, ami része a kormány második féléves jogalkotási tervének. Az internetszolgáltatások után fizetendő 0,8 százalékos járulék a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénybe kerülne. Az új adó ötlete áprilisban élénk tiltakozást váltott ki.

Csak 33 törvényt nyújtana be ősszel a kormány

Benyújtotta az őszi jogalkotási tervét a Gyurcsány-kormány: mindössze 33 törvényjavaslat szerepel benne, pedig a tavaszi ülésszak sem volt túl termékeny - írja a Napi Gazdaság.

Csak fél füllel hallgat a véleményünkre a kormány

Gyurcsány Ferenc kormányfő februárban bejelentette, mostantól nem akar verdiktet hirdetni, minden fontos kérdésben társadalmi vitát akar. Bár az egyeztetésnek megvannak a törvényi feltételei, a kormányok nem szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, igyekszenek kibújni a civilek megkérdezésének kötelezettsége alól. Ha pedig meg is kérdezik a véleményünket, akkor sem kötelezi őket semmi sem arra, hogy figyelembe is vegyék azt. Az [origo] tesztelte a tárcákat, figyelnek-e a hozzájuk eljuttatott véleményekre, és egy elveszett törvényjavaslat nyomába eredt.

Erősödik a céges lobbi

Az átláthatóbb gazdaság, a kiszámíthatóbb piaci viszonyok és a körbetartozások mérséklése mellett a céges érdekek védelmét is célba vette a jogalkotás az év második felében megalkotott törvényekkel. Átültették a magyar jogba a tőkeegyesítő társaságok egyesüléséről szóló uniós szabályokat és megkezdődött az egyéni vállalkozásokra vonatkozó előírások modernizációja is.

Törvényben szabályozzák a kisajátítást

Az eddig törvényerejű rendeletben szabályozott kisajátításról törvényt terjesztett az Országgyűlés elé az igazságügyi és rendészeti miniszter - a javaslat szövege a parlament honlapján olvasható. A jogalkotást az Alkotmánybíróság két döntése indokolta.

Márciustól törvénymódosítások sora várható

Több, a gazdasági életet befolyásoló törvénytervezet kerülhet még ezekben a hetekben a parlament elé a kormány jogalkotási programja szerint. A cégtörvény módosítását még ebben a hónapban kellene benyújtani, a szabályozás célja a gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsítása, hitelezővédelmi nyilvántartás létrehozása.

Vékás Lajos

Mennyiben szuverén egy EU-tagállam jogalkotása? (Magánjogi kodifikáció az EU küszöbén)

Az SZDSZ szerint nem jó a kormány sms-kampánya

Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője szerint nem jó, hogy a kormány olyan kérdésekről kérdezi sms-ben az embereket, amelyeket szakmailag nem készítettek elő és nem illeszkednek a jogalkotási programba. Gusztos szerint a kampány így nem teremti meg az értelmes társadalmi vita lehetőségét.

A Mindentudás Egyeteme könyvsorozat második kötetének tartalma

Alkotmánybírósághoz fordulnak a lakáshitel-szigorítás miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul a lakáshitelezést megszigorító kormányrendelet miatt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség. "A méltánytalanul gyors változtatás ellentétes az alkotmány jogállamisági kritériumával és a jogalkotási törvényben előírt kötelező felkészülési idő követelményével" - indokolta a szervezet.  

Egyezkedés a képviselőházban

A jelek szerint a jogalkotás állami és politikai szereplői egyaránt szeretnék, ha a mai hírközlési szabályozásnál sikeresebb lenne az EHT. Erre utal, hogy a kormánypárti és ellenzéki képviselők nem egy esetben közösen javasolták a törvénytervezet egy-egy részletének módosítását.

Konzultáció a prostitúcióról

A prostitúció szabályozásához és a nemzetközi emberkereskedelem elleni fellépéshez jogalkotásra, a gyakorlati intézkedésekre koncentráló programra és tárcaközi bizottságra lenne szükség - hangzott el a Belügyminisztériumban tartott tanácskozáson csütörtökön.

Magyar vezető a brüsszeli roma irodában

Kóczé Angéla szociológust nevezték ki a brüsszeli Európai Roma Információs Iroda igazgatójává. A tervek szerint az iroda tájékoztatja majd a cigányságot az európai jogalkotás fejleményeiről, a pályázati lehetőségekről.

Jambrik Mihály lehet a hírközlési államtitkár

Az eddigi gazdasági helyettes államtitkár, Jambrik Mihály kapja meg a közigazgatási álamtitkári posztot az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. Az előző államtitkárt, Rácz Zsoltot a múlt héten mentették fel, mert a tárca jogalkotási tevékenységében részt vettek annak az ügyvédi irodának a munkatársai is, amelynek korábban Rácz tagja volt.

Újabb alkotmánymódosítás készül az EU miatt

Hamarosan politikai egyeztetést kezdeményeznek az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény módosításáról, valamint a jogalkotásról és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló új törvényekről - írja a Népszabadság Hankó Faragó Miklósra, az igazságügyi tárca politikai államtitkárára hivatkozva. Ősszel már kis mértékben módosították az alkotmányt, ugyancsak az EU-csatlakozás érdekében.

Interneten is megjelennek a törvénymódosítások

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és elfogadta a jogalkotásról szóló törvény módosítását, mely többek között azt tartalmazza, hogy a módosító javaslatokat minden esetben közzé kell tenni az interneten. A "nép ügyvédje" a jövőben rendelkezésére fog állni azoknak, akik nem tudnak ügyvédet fogadni, arról azonban még nem döntöttek, hogy kinek lesz jogosultsága erre a szolgáltatásra.

Az EU-ban is kellenek magyar törvények

A nemzeti jogalkotás folytatása mellett érvelt Vékás Lajos akadémikus jogászprofesszor a Mindentudás Egyeteme február 17-i előadásán. A neves jogtudós vezeti az új magyar polgári törvénykönyv kodifikációs csapatát.

Cégbotrányok és lassuló növekedés

Az amerikai számviteli botrányok és a lassú gazdasági növekedés éve volt 2002 a világgazdaságban, míg itthon a kedvezményes lakáshitelek, az IBM-gyárbezárás és a növekvő egyensúlytalanság miatt marad emlékezetes az idei év.

Egyelőre nem csökkennek a mobilhívások díjai

Egyelőre nem változnak a vezetékes telefonról mobilkészülékre kezdeményezett hívások díjszabásai. A törvénymódosítás szerint ugyanis vasárnaptól életbe lépnek a kormány által megállapított hatósági árak, azonban az ezek mértékét meghatározó kormányrendelet még nem készült el. A jogalkotási törvény szerint a két jogaszabályt egy időben kellene hatályba léptetni.

Egy MDF-es képviselő a kormányt megelőzve beterjesztette a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatát

Bár a kormány őszi jogalkotási programjában szerepel a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat elkészítése, Medgyasszay László MDF-es képviselő megelőzte a kabinetet, és a múlt héten beterjesztette saját javaslatát. A Fidesz szerint a földalap kezelését az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-re (ÁPV Rt.) kellene bízni, míg a Független Kisgazdapárt (FKGP) a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium alá rendelné a földalapot. Medgyasszay úgy látja: a földalapot olyan intézménynek kell kezelnie, amely fölött csak az Országgyűlés gyakorol felügyeletet. A képviselő rendkívül komoly jogosítványokkal rendelkező, aktív hivatalt kképzel ...

Egy MDF-es képviselő a kormányt megelőzve beterjesztette a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatát

Bár a kormány őszi jogalkotási programjában szerepel a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat elkészítése, Medgyasszay László MDF-es képviselő megelőzte a kabinetet, és a múlt héten beterjesztette saját javaslatát. A Fidesz szerint a földalap kezelését az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-re (ÁPV Rt.) kellene bízni, míg a Független Kisgazdapárt (FKGP) a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium alá rendelné a földalapot. Medgyasszay úgy látja: a földalapot olyan intézménynek kell kezelnie, amely fölött csak az Országgyűlés gyakorol felügyeletet. A képviselő rendkívül komoly jogosítványokkal rendelkező, aktív hivatalt kképzel ...