jaltai konferencia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hidegháború
- Sztálin
- második világháború
- Szovjetunió
- Franklin D. Roosevelt
Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború
A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...
- címkék:
- Joszif Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Harry Truman
- Clement Attlee
- megszállás
- Szovjetunió
- hidegháború
- Győzelem Napja
- jaltai konferencia
- szövetséges hatalmak
- potsdami konferencia
- teheráni konferencia
- Új Világrend
- jóvátétel
- szuperhatalmak
- érdekszférák
- befolyási övezetek
- Győzelem napja kiemelt
- határmegállapítás
- Külügyminiszterek Tanácsa
- Szövetséges Ellenőrző Tanács
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig
A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...
- címkék:
- Mihail Gorbacsov
- Ronald Reagan
- Borisz Jelcin
- Sztálin
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Szovjetunió
- hidegháború
- prágai tavasz
- Brezsnyev-doktrína
- jaltai konferencia
- Vietnámi háború
- kubai rakétaválság
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Truman-doktrína
- érdekszféra
- keleti blokk
- nagyhatalmi szembenállás
- Orosz-ukrán háború
- máltai konferencia
- NATO
- Varsói Szerződés
- Címkefelhő »
A legfőbb bűnös a halálba menekült - 75 éve hirdettek ítéletet Nürnbergben
1946. október elsején délelőtt zsúfolásig megtelt a nürnbergi igazságügyi palota 600-as számú nagy tárgyalóterme. A Nemzetközi Katonai Törvényszék győztes szövetséges nagyhatalmak bíráiból álló tanácsa közel egy évig tartó tárgyalás után hirdetett ítéletet huszonkettő náci háborús főbűnös felett. A bíróság elé állított és elítélt vádlottak köre azonban korántsem volt teljes: a második világháború kirobbantója és a Harmadik Birodalom nevében elkövetett népirtások legfőbb felelőse, Adolf Hitler 1945. április 30-án a felelősségre vonás elől az öngyilkosságba menekült csakúgy, mint Joseph Goebbels, valamint a milliók haláláért közvetlennül ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Franklin D. Roosevelt
- Cordell Hull
- nemzetközi jog
- második világháború
- Harmadik Birodalom
- ítélethirdetés
- náci haláltáborok
- jaltai konferencia
- nürnbergi per
- háborús bűntettek
- teheráni konferencia
- emberiség elleni bűncselekmény
- náci háborús bűnösök
- nürnbergi jogelvek
- Nemzetközi Katonai Törvényszék
- Címkefelhő »
Hetvenöt éve kezdődött a hidegháború
Kereken hetvenöt éve, 1946. március 5-én mondta el nagyhatású beszédét a Missouri állambeli Fultonban Sir Winston Churchill, volt világháborús brit miniszterelnök, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a náci zsarnokság legyőzésében. Churchill, aki a klasszikus bismarcki reálpolitika egyik utolsó nagy alakjának tekinthető, a fultoni Westminster College hallgatósága előtt elhangzott és világszerte nagy visszhangot kiváltó beszédében az Európát fenyegető új zsarnokság, a szovjet bolsevizmus térhódításának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A volt londoni háborús kormány egykori miniszterelnökének fultoni beszédétől szokás számítani a ...
Rejtélyes körülmények közt halt meg az amerikai tábornok, aki meg akarta állítani Sztálint
A robbanékony természetéről és nyers szókimondásáról ismert George S. Patton hadseregtábornok, a második világháború egyik legkiválóbb hadvezére sohasem csinált abból titkot, hogy Sztálint és a szovjet bolsevik rendszert tekinti a nyugati civilizáció legveszélyesebb ellenségének. A náci Németország felett aratott győzelem kivívásában óriási érdemeket szerzett George Patton éles szovjetellenessége miatt a háború utolsó hónapjaiban egyre kellemetlenebbé vált az amerikai kormány számára, a szovjet diktátor, Sztálin pedig egyenesen a halálát kívánta. 1945. december 9-én furcsa autóbaleset érte a tábornokot, akinek két héttel később, deecember ...
Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború
Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- gazdasági válság
- második világháború
- Szovjetunió
- hidegháború
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- jaltai konferencia
- háborús bűntettek
- Antant
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- szőnyegbombázás
- weimari Németország
- furcsa háború
- befolyási övezet
- Címkefelhő »
Amikor végleg ledobta álarcát a lopakodó diktatúra
Hetvenhárom éve, 1947. február 25-én este, a Magyar Államrendőrség kommunista irányítás alatt álló hírhedt szervezete, az Államvédelmi Osztály (ÁVO) Andrássy út 60. alatti központjában a szovjet titkosszolgálat ügynökei rajtaütésszerűen letartóztatták a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Béla országgyűlési képviselőt, akit a mentelmi valamint a nemzetközi jog durva megsértésével a Szovjetunióba hurcoltak, és egy titkos perben koholt vádak alapján húszévi kényszermunkára illetve börtönbüntetésre ítéltek. Kovács Béla gyalázatos elhurcolására úgy tekinthetünk, mint az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra leplezetlen színrelépéésének ...
Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát
A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.
- címkék:
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- megszállás
- Kelet-Közép-Európa
- Lengyelország
- Szovjetunió
- náci Németország
- Hitler
- Vörös Hadsereg
- jaltai konferencia
- második villágháború
- angolszász szövetségesek
- Molotov- Ribbentrop paktum
- teheráni konferencia
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Címkefelhő »
Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme
1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Kreml
- hidegháború
- liberalizmus
- náci Németország
- Fehér Ház
- Győzelem Napja
- 1956
- reálpolitika
- jaltai konferencia
- második villágháború
- Molotov- Ribbentrop paktum
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- nemzetállamok
- teheráni konferencia
- brit háborús kabinet
- nagyhatalmak
- Győzelem napja kiemelt
- ENSZ
- Címkefelhő »
Személyesen Churchill hagyta jóvá a drezdai bombázást
Hetvennégy éve, 1945. február 13-án a késő esti órákban egyre jobban erősödő fenyegető morajlás töltötte be az éjszakai sötétségbe borult szász fővárost, Drezdát. A világ egyik legszebb barokk városa, az „Elba menti Firenze” történelmi városmagját mindaddig elkerülték a Németország nagyvárosait romba döntő szövetséges szőnyegbombázások. Pontban este tíz óra kilenc perckor a brit királyi légierő város fölé érkezett 800 négymotoros nehézbombázójából elkezdtek hullani a várost percek alatt tűzviharba borító gyújtóbombák ezrei. Mind a mai napig vitatott a drezdai pokol áldozatainak pontos száma, mint ahogy az is, hogy a kegyetlen pusztíítás ...
- címkék:
- Giulio Douhet
- Arthur Harris légi marsall
- Konrad Adenauer
- Drezda
- második világháború
- nehézbombázó
- náci Németország
- jaltai konferencia
- háborús bűntettek
- angolszász szövetségesek
- szőnyegbombázás
- légi offenzíva
- Avro Lancester
- foszforbomba
- 8. amerikai légi hadsereg
- Royal Air Force
- Luftwaffe
- Bomber Command
- Címkefelhő »
Kékcédulák kövezték ki a lopakodó diktatúra útját
Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előre hozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi demokratikus pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom kiépítése felé.
- címkék:
- Rákosi Mátyás
- Tildy Zoltán
- Kliment Vorosilov
- Nagy Ferenc miniszterelnök
- választási csalás
- ÁVO
- kékcédulás választások
- jaltai konferencia
- kommunista diktatúra
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- Balodali Blokk
- Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Nagyhatalmi paktum szülte a demokráciát kivégző lopakodó diktatúrát
1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus" fordulat éve" néven emlegették. A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése valóban történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében. A két párt egyesülésével, 1948. június 12-én száz százalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja, az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.
Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban
A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot.
Orosz hírességekről nevezték el a Kuril-szigetek néhány tagját
Újabb fordulatot vett a Kuril-szigetek körüli orosz-japán vita: Japán tiltakozást jelentett be, miután Oroszország néhány szigetet orosz tábornokokról és politikusokról nevezett el - közölte kedden a tokiói kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a lépés ellentmond a japán álláspontnak és "rendkívül sajnálatos".
Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést
1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.
Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában
Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete.
- 1