A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Tudja-e, hol lakik Magyarország egyetlen sárkánya?

A többfejű sárkány, a mágikus és spirituális tulajdonságokkal felruházott mitikus lény nem csak a magyar népmesékben visszatérő szereplő. A honfoglalás idején egy törzsi tisztséget jelölt, a 15. században Magyarországon működött a Sárkány Lovagrend, de megjelenésüket gyakran hozták összefüggésbe a pusztító viharokkal vagy éppen a kincseket őrző mesebeli lényekkel is. A Mecsek északi oldalán megbúvó Sárkány-kútban azonban még ma is hallhatjuk egy „barlangban rekedt sárkány” furcsa hangját.

Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Szinte sokkolta a kalandozó magyarokat az augsburgi vereség

Pontosan 1064 évvel ezelőtt, 955. augusztus 10-én a magyarok súlyos vereséget szenvedtek német földön, Augsburg közelében, a Lech folyó mellett. A sorsdöntő csata jelentősége abban rejlik, hogy mintegy esszenciája az ezt megelőző évek, évtizedek problémáinak. A magyarok ugyanis nem számoltak a német királyi hatalom megerősödésével, a német tartományok és fejedelemségek közötti kiegyezésekkel. A vereség után azonban örökre megtanulták, hogy az egységesülő német állam ellen nem célszerű további kalandozó hadjáratot indítani.

Vélhetően ősmagyar sírokat tártak fel Oroszországban

Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit a kutatók szerint

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.

Hazánkban először láthatók ezek a 9-10. századi régészeti leletek

Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...

A honfoglalás korát bemutató tárlat nyílik Nyíregyházán - galéria