Homo sapiens
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Neandervölgyi ember
- Neander-völgyi ember
- evolúció
- ősember
- Afrika
Már 54 ezer éve elsajátítottuk az íjak és nyilak használatát
A kutatók már 2022-ben részletesen beszámoltak a franciaországi Madrin-barlangban talált 1500 kőhegyről. Az ezekkel végzett vizsgálatok most azt mutatják, hogy ezeket nyílhegyként használhatták, ami körülbelül 40 ezer évvel „tolja hátrébb" az íjászat bizonyítékait Eurázsiában.
- címkék:
- Homo sapiens
- technológia
- nyíl
- íj
- kőpenge
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Döbbenetes bizonyíték: létezett a Homo sapiensnél fejlettebb emberfaj
Egészen mostanáig azt feltételezték a tudósok, hogy az állandó tűzgyújtás és használat képessége a modern ember privilégiuma volt, amire nagyjából ötven-hetvenezer éve tett szert a Homo sapiens. Egy dél-afrikai ásatáson előkerült bizonyítékok szerint azonban egy egészen 2015-ig ismeretlen kihalt emberfaj a Homo sapiens előtt csaknem kétszázezer évvel korábban már rendszeresen használta a tüzet.
Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?
A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez
Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.
Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk
Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...
A modern emberek a véltnél korábban merészkedtek Európába
A Science magazinban most megjelent régészeti tanulmány szerint a Homo sapiens jóval korábban merészkedett a neandervölgyi területekre Európában, mint azt korábban a tudósok gondolták. A régészeti felfedezések eddig ugyanis azt mutatták, hogy a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el az európai kontinensről, röviddel „unokatestvérük", a H. sapiens érkezése után. De nincs bizonyíték a két csoport találkozására. Az új kutatások azt is jelentik, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.
Sárkányember és a sötétség gyermeke: a tavalyi év nagy felfedezései
Emberi őseink és rokonaink több tízezer évvel ezelőtt éltek, ám még mindig rengeteget kell tanulnunk létezésükről és képességeikről. A korábbi évekhez hasonlóan, a kutatók 2021-ben is számos nyomot vizsgáltak, beleértve az ősi koponyákat, amelyek fényt derítettek az agy evolúciójára, illetve a korábban ismeretlen Homo fajokból származó csontokat és a megkövesedett lábnyomokat. Íme a 2021-es év legizgalmasabb felfedezései emberelődeinkről.
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be a paleoantropológusok.
Már 400 ezer éve elkezdődhetett a tűzhasználat elterjedése
A Leideni Egyetem és a holland Eindhoven Műszaki Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya szerint az emberi evolúció széles körű kulturális elterjedésének első világos példája körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt történt. A tudósok erre a tűzhasználat régészeti nyilvántartásában bekövetkezett változások alapján jutottak.
Már a neandervölgyi emberek között is akadtak művészek
Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is - közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.
Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították
Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.
Megtalálták a Homo sapiens legrégebbi sírját
Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek - jelentették be szerdán a sírt feltáró kutatók.
- címkék:
- Afrika
- Homo sapiens
- sír
- Címkefelhő »
Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens
Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.
Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az agyat, mint a riasztó sikoly
Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az emberi agyat, mint a riasztó sikoly - állapították meg zürichi kutatók.
Mamutmaradványok mesélnek az ősi húsfeldolgozás különös menetéről
Különleges és ritka leleteket találtak Alsó-Ausztriában egy magyar régészeti magáncég, a Salisbury Kft. szakemberei, akik tájékoztatták erről szerkesztőségünket. A körülbelül 15-16 ezer évvel ezelőtt használt felső paleolit vadásztelepen egy mamut feldolgozásának fázisait tárhatták fel. Emellett újabb részletek kerültek elő a fiatalabb őskőkorszakban élt ember korai szakaszának egy telepén az első Homo sapiens vadászokról. A Salisbury Kft. egyetlen magyar pályázóként indult a feltárási munkákra irányuló osztrák közbeszerzésen, amelyen sikerrel szerepelt.
Megfejtették a világ legrégibb ikersírjának titkait
Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait.
Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.
Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét
Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.
120 ezer éve jártak erre, nemrég találták meg a lábnyomaikat
Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban.
- címkék:
- Szaúd-Arábia
- Homo sapiens
- lábnyom
- Címkefelhő »
Negyvenezer éve már íjjal vadászhatott az ősember Srí Lankán
Az íjak és nyilak használatának Afrikán kívüli legkorábbi bizonyítékára bukkantak Srí Lankán. 45-48 ezer éves nyílhegyeket és állati csontokat találtak a sziget délnyugati részén lévő Fa-Hien Lena barlangban.
A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában
A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerű tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a neandervölgyi embertől származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkező Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.
Kötelet is készített a neandervölgyi ember
Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.
Kiderült, már a neandervölgyi-emberek is halásztak a tengeren
Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent a neolitikumban
Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent 7300 évvel ezelőtt a spanyol Pireneusok egy barlangjában talált leletek tanúsága szerint.
Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
Még mindig rengeteg a kérdés a rejtélyes boszniai piramisok körül
A közelmúltban egy amatőr régész azt állította, hogy a Balkánon felfedezte Európa legrégebbi piramisait. Az egyik legősibb bosnyák város, Visoko határában magasodó Visocica hegyről egyesek azt tartják, hogy nem természetes képződmény, ám ezt a geológusok határozottan cáfolják. A hegy belsejébe vájt járatokat valóban emberkéz alkotta, de hogy mikor, az több mint kérdéses. Most Sam Semir Osmanagich nagy port felvert felfedezésének nyomába eredtünk, és összegyűjtöttük a témában eddig született különböző hipotéziseket.
Az eddig véltnél tovább éltek a Földön az ember közvetlen ősei
Hosszabb ideig élt a Földön az ember egyik őse, mint azt eddig vélték: tudósoknak sikerült meghatározniuk a Homo erectus legfiatalabb ismert maradványainak korát.
Mind régebbinek és összetettebbnek tűnik a Homo sapiens története
A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.
Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken
Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.
Majomvadászat segített a Homo sapiensnek Dél-Ázsiában
Majomra vadászott a Homo sapiens Sri Lanka őserdeiben nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, ez segítette a túlélést a zord körülmények között - állapította meg egy nemzetközi kutatás.
- címkék:
- Dél-Ázsia
- Homo sapiens
- vadászat
- majom
- Címkefelhő »
A neandervölgyiek élete nem volt veszélyesebb, mint a Homo sapiensé
A neandervölgyiek nem éltek veszélyesebben, mint a Homo sapiens - erre a megállapításra jutottak a Nature szerdai számában megjelent tanulmány szerzői.
Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek
Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.
A világ legrégebbi rajza egy hashtag
Egy hashtagre hasonlít a legrégebbi emberi rajz: a dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak a rajzra, amely legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.
- címkék:
- Homo sapiens
- rajz
- lelet
- Címkefelhő »
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
A véltnél korábban vándorolhatott ki a Homo sapiens Afrikából
Indiában talált csaknem 400 ezer éves kőeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók.
Negyvenezer éve váltak el egymástól az európaiak és az ázsiaiak ősei
A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.
- címkék:
- Európa
- Ázsia
- DNS
- ősember
- Homo sapiens
- Címkefelhő »
Találtak valamit, ami átírhatja az egész emberiség történetét
Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.
- címkék:
- Ázsia
- Afrika
- evolúció
- Homo sapiens
- ember
- elmélet
- Címkefelhő »
Lassabban fejlődött a Neander-völgyiek agya, mint a miénk
Spanyol kutatók szerint a Neander-völgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.
Százezer évvel korábban eredeztethető a modern ember
- címkék:
- Afrika
- Homo sapiens
- ásatás
- Címkefelhő »
Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.
Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.
A kőkori ember nem volt fejlettebb, mint a neander-völgyi
Többfunkciós kőszerszámot találtak neander-völgyi területen – ez kérdésessé teszi, hogy őseink valóban annyival fejlettebbek voltak-e, mint vitatott rokonaink.
Több ezer évvel korábban érkezhettek Európába őseink
A modern ember legrégebbi nyomára bukkantak Európában, az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a Homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, mintegy 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Európa legrégibb lábnyomait fedezték fel Erdély határában
A 35 ezer éves nyomokat hat-hét Homo sapiens hagyta hátra.
- címkék:
- Homo sapiens
- lábnyomok
- Címkefelhő »
Időgépbe ültet egy rendkívüli combcsont
A modern embertől származó eddigi legkorábbi, mintegy 45 ezer éves DNS-szekvencia elemzése a véltnél későbbre helyezi a Neander-völgyiekkel való keveredés időpontját.
Mégse Európa az emberi technológia őshazája
A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.
Csúcsfegyverekkel irtottuk ki testvérfajunkat
Dél-Afrikában felfedezett, finoman megmunkált kőszerszámok írhatják át a kőkorszaki technológia történetét. A kis pengék és dárdahegyek sok ezer évvel korábban készültek, mint az eddig feltárt leletek, és fejlettebbek, mint a Neander-völgyiek későbbi kőeszközei.
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.