hidegháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- Sztálin
- második világháború
- Hruscsov
- Egyesült Államok
- legfrissebb
- legrégebbi
Bedobozolt amerikai csontokat adott át Észak- Korea
Az Észak-Korea által az Egyesült Államoknak átadott földi maradványok szinte bizonyosan amerikai katonák földi maradványai - jelentette ki a dél-koreai Osan amerikai légi támaszponton John Byrd, az amerikai védelmi minisztérium igazságügyi szakértője.
Tudja-e, melyik volt az űrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?
Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 műholdat, az Egyesült Államok kemény űrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követő kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet űrhajós jutott ki elsőként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.
Nemzeti színekben pompázó Delfin a Duna felett
Talán nem véletlen, hogy pont augusztus 15.-én, a légierő napján vált jeles repüléstörténeti eseménnyé az egykori tököli katonai légi bázis betonja. Délután három óra előtt pár perccel felragyogtak a startengedélyre várakozó legendás gyakorló vadász, az Aero L-29 Delfin felszállófényei, és a gyönyörű kis fekete gépmadár, immár a HA-DLF magyar lajstromjellel az oldalán, sivító turbinával, az elszabaduló lóerők fülsiketítő dübörgése közepett végigszáguldott a betonon, majd méltóságteljesen felemelkedett a kék levegőóceánba. Öt év kemény munkájának eredményeként, ezzel valóra vált egy régi álom.
- címkék:
- vadászgépek
- műrepülés
- pilóta
- hajtómű
- felszállás
- légi irányítás
- hidegháború
- lajstrom
- oldtimer
- gázturbina
- sugárhajtású repülőgép
- légi bemutató
- Goldtimer Alapítvány
- katonai repülés
- L-29 Delfin
- berepülés
- szovjet légierő
- katonai légtér
- Légügyi Hatóság
- Varsói Szerződés
- Magyar Néphadsereg
- Komo-Sky Team
- Címkefelhő »
Egy név hiányzik még a listáról, az enyém
1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.
- címkék:
- Gáspár Sándor
- Kádár János
- Nyers Rezső
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Lázár György
- gazdasági reform
- Kádár-korszak
- hidegháború
- konszolidáció
- Új Gazdasági Mechanizmus
- prágai tavasz
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- palotaforradalom
- katonai intervenció
- Fock Jenő miniszterelnök
- keményvonalasok
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Varsói Szerződés
- SZKP
- Szakszervezetek Országos Tanácsa
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy mi lett a Naprendszer első mesterséges bolygója?
A hidegháborús időszak két szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között az 1950-es évek második felében kibontakozó űrverseny első szakaszát egyértelműen Moszkva nyerte meg, a korabeli nyugati közvélemény legnagyobb megrökönyödésére. Az 50-es évek legvégén az űrkutatásban illetve az asztronautikában elért szovjet sikersorozat csattanósan rácáfolt arra az általános nyugati vélekedésre, hogy az oroszok sohasem lesznek képesek túlszárnyalni a nyugatiak technológiai fölényét.
Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren
Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.
- címkék:
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Jan Palach
- Alexander Dubček
- Antonín Novotny
- Bauer Sándor
- Kreml
- tüntetés
- rendszerváltás
- tiltakozás
- ellenállás
- szovjet megszállás
- hidegháború
- intervenció
- önégetés
- prágai tavasz
- kádár-rendszer
- bársonyos forradalom
- reformok
- szocialista rendszer
- Varsói Szerződés
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Csehszlovák Kommunista Párt
- Címkefelhő »
A pilóta, aki ellopta a szovjetek szupertitkos vadászgépét
1976 szeptemberében Viktor Ivanovics Belenko, a szovjet légierő elit vadászpilótája, a Nyugat által rettegett szupertitkos, rendkívül gyors vadászgéppel, a MIG-25-tel Japánba disszidált. Belenko végig becslés alapján repült a térképről való emlékei szerint, amit felszállása előtt gondosan tanulmányozott. Eredetileg a Chitose légibázisra akart repülni, de mivel gépének üzemanyaga kifogyóban volt, a legközelebbi elérhető reptéren kellett landolnia, így végül a Hakodate Repülőtéren tette le gépét.
Tiltott gyümölcsök a hidegháború korszakából
Ma már ki gondolná, hogy az egykoron divatos asztali számítógép, a Commodore 64 a hidegháború egyik gazdasági fegyverének számított? Pedig így volt, ugyanis a nyugati országok által vezetett „feketelistázós" szervezet, a COCOM az 1980-as évek elején ezt a számítógépet is tiltott gyümölcsnek minősítette a kelet-európai (azaz KGST) országok és Kína számára.
Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság
Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.
Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme
1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Kreml
- hidegháború
- liberalizmus
- náci Németország
- Fehér Ház
- Győzelem Napja
- 1956
- reálpolitika
- jaltai konferencia
- második villágháború
- Molotov- Ribbentrop paktum
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- nemzetállamok
- teheráni konferencia
- brit háborús kabinet
- nagyhatalmak
- Győzelem napja kiemelt
- ENSZ
- Címkefelhő »