A felnőtt világ kegyetlenségeivel nehezen birkózott meg a gyermeki szívem

Amikor anyukámat hallgattam arra gondoltam, örülök, hogy végre van valakije a személyemben, akinek elmondhatja a bánatát. Aztán körbenéztem és rájöttem, hogy nekem viszont nincs senkim. Ha neki én vagyok a támasza, akkor a saját bajaimmal nem terhelhetem őt, meg kell oldanom azokat akkor is, ha csak egy gyerek vagyok.