Így tekerje maximumra PC-s játékait!

Rég elmúltak azok az idők, amikor a PC-s játékosoknak csak el kellett indítaniuk a programot, és máris belevethették magukat a küzdelembe. Egy modern játék telepítése után többnyire szükség van a videokártya meghajtóprogramjának frissítésére, majd a kalandok elkezdése előtt még ezernyi ezoterikus grafikai beállításon kell keresztülverekednie magát a gamernek. Tanácsok a videojátékok finomhangolására, hogy egy program se fusson "képregény-módban".

Újabb képen a legújabb Volkswagen Passat

A legfrissebb Volkswagen Passatról készült grafika járta be a világsajtót. Norvégiából indult, és állítólag magától a gyártól származik.

Megvan a Furmint Február logó

Jövőre is lesz Furmint Február. Logó is készült, a pályázatot Szentirmai Zsolt, sárospataki szabadúszó grafikus nyerte meg. Az idén indult programsorozat célja feldobni a nehéz téli hónapot ezzel a kiemelkedő szőlőfajtával. A hazánkban példátlan összefogás keretében éttermek, borkereskedések, pincészetek egyszerre, közösen népszerűsítik a furmint fogyasztását.

Az ember az AIDS-es Reagan mögött - Kálmán Tibor életműve

Tőle indultak a Benetton divatcég radikális reklámkampányai, tervezett karórát, és készített lemezborítót a Talking Headsnek is. A Budapestről az Egyesült Államokba kivándorolt Kálmán Tibor szemlélete gyökeresen változtatta meg a grafikai designt. Provokatív képekkel küzdött az előítéletek ellen: Erzsébet királynőt színes bőrűként, Ronald Reagent pedig lesoványodott AIDS-betegként ábrázolta. Csütörtökön posztumusz Moholy-Nagy Díjat kap.

A hazugság csúf emlékművei: Földvári Dávid a világ körül

A Taschen kiadó a 21. század száz legjobb grafikusa közé sorolta, decemberben 2011 tíz legjobbja közé választották egy Kadhafit ábrázoló magazinborítóját, a Museum of London pedig Charles Dickens születésének kétszázadik évfordulójára iPhone-ra és iPadre tervezett képregényben az ő rajzaival mutatja be a viktoriánus London sötét oldalát. David Foldvari Budapesten született, és tizenhárom évesen költözött Angliába, ahol eleinte könnyebben fejezte ki magát rajzolással. Még mindig emlékszik arra a magyar rajzfilmre, amelytől annak idején majdnem összecsinálta magát.  

A második legjobb munka az országban

A hatvanas és a hetvenes évek az egyedi film- és reklámplakátok utolsó aranykora volt Magyarországon, ennek ellenére az akkor készült remekművek többsége az utcák falain rohadt meg, ma pedig ritkaságnak számít. A grafikusok más művészeti ágakhoz képest sokkal több teret kaptak a rendszerben, bár meg kellett vívniuk a maguk harcát a politikával és kerülőúton túljárniuk az eszén - vagy megalkudniuk vele. Mely színeket nem szerette a politikai vezetés? Hogyan lehetett Skodát venni a virágos képeslapért kapott pénzből? Érdemes volt-e Nyugatra szöknie annak, aki jól rajzolt? Interjú Darvas Árpáddal, a sokak által a szakma zárt elitjének ...

Rajzolt szobákkal spórol az IKEA

A vásárló észre sem veszi, de számos, 3D-s technológiával készült kép került be az IKEA legújabb katalógusába. A svéd bútoróriás a költségeit szeretné csökkenteni, mert eddig a marketingkiadások kétharmada ment el arra, hogy csak a fotó kedvéért berendeztek egy konyhát vagy egy nappalit. Az IKEA 2013-as katalógusából várhatóan kétszer annyit nyomnak majd, mint a Bibliából.

Az arculatod szerepe a céged sikerében

Egyre több cég ismeri fel annak jelentőségét, hogy a grafikusát kezdettől bevonja a marketingterveibe. Ennek nem az az oka, hogy a vezető képtelen megkülönböztetni a piaci trendeket figyelő kollégát a monitorán elmélyült mosollyal színeket, vonalakat próbálgató kollégától, hanem az, hogy a tapasztalat bizonyítja: ez a fajta együttműködés hasznos. Szükség lehet rá. 

Csak egyszer vertem meg propagandistát

Hogyan fest meg egy debreceni fiú négy pengővel a zsebében egy tízméteres Gary Coopert, majd két évvel később, immár hadifogolyként egy kétemeletes Sztálin-portrét, hogy aztán a szocialista rendszer legfoglalkoztatottabb plakátgrafikusává váljon? A So-Ky grafikus páros több évtizedes munkássága sok szempontból meghatározta a szocializmus arculatát, másrészt folyamatos konfliktusban állt nemcsak a szakmával, de néha magával a politikával is. A rendszerváltás után a művészi kánon hajlamos volt mellőzni Kemény Évát és Sós Lászlót, mint a rendszer haszonélvezőit, ugyanakkor külföldön a mai napig elismerik a munkájukat: a So-Ky-t az Ideaa ...

Világsiker lett az első homoerotikus postabélyeg