globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nagyon olvad az Antarktisz
Jóval több jég tûnik el az Antarktiszról, mint a kétezres évek közepén. Évente 159 milliárd tonna a veszteség, a leginkább a nyugat-antarktiszi jégmezõ olvad.
Ezt nem fogják megköszönni nekünk dédunokáink
Szinte észrevétlenül, évi 3-8 milliméterrel nõ a világtenger szintje, egy hétfõn bejelentett új eredmény szerint pedig elkerülhetetlen, hogy rengeteg jég olvadjon ki az Antarktisz mezõirõl. Mivel járna mindez? Öt méteres emelkedés esetén víz alá kerülne például Amszterdam, New Orleans és Miami, de már a 21. század végére várt egy méter is súlyos károkat okozhat.
Klíma-csodafegyver márpedig nincs
Ha az emberiség el akarja kerülni a klímaváltozás az eddiginél súlyosabb következményeit, akkor a Föld átlaghõmérséklete nem nõhet 2 Celsius-foknál többel az ipari forradalom elõtti szinthez képest. Ehhez a jelenlegihez képest háromszorosára-négyszeresére kell növelni a megújuló és az atomenergia részarányát az áramellátásban. A számos lehetséges intézkedés nem új, de minél gyorsabban be kell vezetni õket, mert 2030 után sokkal többe kerülne a klímavédelem. Itt az új ENSZ-jelentés az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésérõl.
A válság sem használt a Földnek
Az elmúlt évtizedben szinte kétszer gyorsabb volt az üvegházgáz-kibocsátás, mint a megelõzõ harminc évben, derül ki a kiszivárgott ENSZ-klímajelentésbõl. Mindez a gazdasági-pénzügyi világválság ellenére történt.
Még jól is járhatunk a klímaváltozással
Bár a legfrissebb jelentés sötét képet fest a klímaváltozás következményeirõl, a nagyobb meleg és a több szén-dioxid még jól is jöhet a magyar mezõgazdaságnak, ha idejében elkezdünk alkalmazkodni, és nem sajnáljuk rá a pénzt. Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódhatunk, az árvízveszélyt viszont lehet majd kezelni. Mit mond az ENSZ klímajelentése Magyarországról?
Már most kevesebb az étel a klímaváltozás miatt
A globális felmelegedés több milliárd ember élelmezését veszélyezteti, de egyre inkább érezhetõk lesznek a gazdasági következményei is. A változó hõmérséklet és csapadék miatt többszörösére nõhetnek az élelmiszerárak. A közvetett hatások ráerõsítenek a háborús konfliktusokra, és még bizonytalanabbá teszik világunkat.
ENSZ: összefüggés van a felmelegedés és a konfliktusok közt
Elsõ ízben lát összefüggést a klímaváltozás - a Föld légkörének melegedése - és a globális társadalmi problémák, nemzetközi konfliktusok között az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC).
Szélsõségesebb az idõjárás a melegedõ Tibetben
Tibetben növekszik az átlaghõmérséklet és egyre súlyosabbá válnak az idõjárási szélsõségek, derült ki a helyi klímaközpont friss jelentésébõl.
Készül a jelentés, amely elveszi az egész világ kedvét
A klímaváltozás növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, az erõszakba forduló tüntetésektõl kezdve a polgárháborúkig, mert ráerõsít a szegénységre és a gazdasági válságokra. Ez a lényege a felmelegedés következményeit összefoglaló új ENSZ-klímajelentésnek, amelybõl újabb részletek szivárogtak ki.
Több százmillió embert tehet földönfutóvá a klímaváltozás
Több százmillió ember kényszerül elköltözni, fõleg Ázsiában, emiatt megnõ a súlyos konfliktusok, háborúk kockázata, a világgazdaság pedig több ezermilliárd dolláros veszteségeket szenved. Ezek a legfontosabb megállapítások az ENSZ-klímajelentés készülõ második részében.
Meddig szaladhat el a klímaváltozás?
Hogyan lehetséges, hogy a kilencvenes években gyorsabb felmelegedést jeleztek elõre, mint ami végül bekövetkezett? Egy NASA-elemzés bebizonyítja, hogy a korábbi elemzések jók voltak, csak nem pontosan vették figyelembe a hûtõ hatású légszennyezõ részecskéket.
Mi lesz velünk, ha leáll a Golf-áramlat?
Elõször került elõ egyértelmû bizonyíték arra, hogy a felmelegedés miatt évszázados idõszakokra meg-megszakadt az Európának kellemes meleget hozó óceáni szállítószalag. Katasztrófától ugyan nem kell tartanunk, ha most állna le az áramlat, de bõven lehetnek kellemetlen következményei.
Addig nézzünk téli olimpiát, amíg még lehet!
Legalább nyolc, de inkább tizenhárom helyszínen nem lehetne a 21. század végén újabb téli olimpiát rendezni az eddigi tizenkilenc helyszín közül. Az átlaghõmérsékletek aggasztóan emelkednek, nem lesz kellõen hosszú a fagy és vastag a hó. Szocsiban sem kizárt, hogy a mostani az utolsó alkalom.
Meg lehetne operálni a Földet
Hatalmas vulkánkitörés hatásának utánzása fényvisszaverõ kénsavcseppekkel vagy titán-dioxiddal, az óceánok mûtrágyázása, genetikailag módosított tõzegmoha, fényvisszaverõ búza és kukorica. A bolygómérnökök azt ígérik, hogy egy jól célzott intézkedéssel enyhíthetõ a klímaváltozás, de nem számolnak a politikai és a környezetvédelmi kockázatokkal.
Brutálisabb lehet a globális felmelegedés, mint eddig gondolták
A kevesebb felhõ miatt az eddig gondoltnál is nagyobb erejû lehet a globális felmelegedés. Az évszázad végére 4 fokkal is megemelkedhet az átlaghõmérséklet.
- címkék:
- globális felmelegedés
- Címkefelhõ »
Majdnem végük lett Pesten. Aztán nyertek egy nemzetközi díjat
Az ormótlan vasbetonszörnyek kora lejárt, a növekvõ tengerszinttel szemben már a folyódeltákba telepített fákkal is védekezhetünk. A magyar ötlet hatékony, olcsó és a helyi élõvilágot sem terheli annyira, mint egy hagyományos gát, ráadásul új földeket is mûvelhetõvé tehet. Az elgondolás egy nemzetközi építészeti pályázaton fõdíjat és 10 ezer eurót ért, de mire elég ennyi pénz ma Magyarországon?
Félelmetes gyorsasággal olvad egy patagóniai gleccser
Forrás: NASA Az Upsala-völgygleccser az észak-patagóniai jégmezõ argentínai oldalán fekszik, a térség a Los Glaciares Nemzeti Park része. A jégár végpontja az Argentino-tó. A tó vizét a kõpor festi zöldesszürkére, mert a jégtömeg alatt szétzúzódnak a sziklatömbök. A fotó alsó részén látható tavak azt mutatják, hogy milyen kék lenne az Argentino is, ha nem a gleccser táplálná. A patagóniai gleccsereket érzékenyen érinti a globális felmelegedés, és nem csak egyszerûen rövidülnek, hanem a jég vastagsága is csökken.
2056-ban jön a klímafordulat Budapesten
Elõbb a trópusokon, majd a mérsékelt égövön kezd a mindennapokban is érezhetõvé válni a klímaváltozás. Infografikákon mutatjuk meg, melyik nagyvárosban mikor következik be a fordulópont, amely után már a leghûvösebb évek is melegebbek lesznek a megszokottnál.
A klímaváltozás miatt kért menedékjogot egy szigetlakó
A klímaváltozás miatt kért menedékjogot Új-Zélandon egy kiribati szigetlakó, akinek otthonát a globális felmelegedés miatt emelkedõ tengerszint fenyegeti. Kérelmét elutasították.
Nincs mese, jön a meleg
Egyértelmûen melegszik a földfelszín, a levegõ és az óceán a mérföldkõnek számító ENSZ-klímajelentés szerint, a változásoknak pedig 95%-ban az emberi tevékenység az oka.
Mennyit nõ a tengerszint unokáink idejére?
Mennyi jég olvad el a klímaváltozás miatt, és mennyire vannak veszélyben a tengerparti városok? Erre az egyszerû kérdésre meglepõen bonyolult a válasz. Infografikán mutatjuk be, hogy unokáinkat akkor is kellemetlen meglepetés érheti, ha magas parton laknak.
Csak átmenetileg szünetel a felmelegedés
Jelentõsen enyhíteni lehetne a klímaváltozás legrosszabb következményein, ha a világ országai hatékonyan és gyorsan visszafognák a szén-dioxid-kibocsátást. Ez a lényege az ENSZ klímajelentésének, amelynek véglegesítésével most foglalkoznak.
Már Finnországban is van krumplibogár
Az éghajlatváltozás elõsegíti a mezõgazdasági termények kártevõinek és betegségeinek elszaporodását az egész világon. A kártevõk évente három kilométert haladnak elõre.
Megakanyon a grönlandi jég alatt
Miért szakadnak le szigetnyi méretû jégmezõk az Antarktiszról, és miért nem ennyire látványos az olvadás Grönlandon? A sziget jege valószínûleg egy gigantikus kanyon miatt stabilabb, mint a déli kontinensé.
Grönland 100 éven belül kivirágozhat
Dán kutatók szerint a jelenleg nagyrészt jéggel borított szigetet erdõk lepik el.
Senki sem számított a planktonok esõfelhõire
Nem csak a halak pusztulnának ki a csillagászati mennyiségben tenyészõ planktonok nélkül, hanem még komolyabb lenne a globális felmelegedés. Mégis kihagyták õket az egyenletbõl.
Nem zárja ki a katasztrófát a kiszivárgott klímajelentés
Három fokkal is meghaladhatja a globális felmelegedés a még biztonságosnak tekintett szintet a 21. század végére. Nyilvánosságra került a készülõ ENSZ-klímajelentés elsõ kötetének nem végleges szövege. Utoljára öt éve jelent meg ilyen összefoglaló dokumentum.
A globális felmelegedés megkönnyíti a Kína és Európa közötti kereskedelmet
Valószínûleg a globális felmelegedés hatására nyílt új kereskedelmi út az Északi-tengeren. Az útvonal akár két héttel is rövidítheti Kína és legnagyobb kereskedelmi partnere, az EU közötti tengeri szállítási idõt.
Esõcsinálókat keres a CIA
Szokatlan területen próbál szerencsét az amerikai titkosszolgálat: olyan kutatást támogatna, amely azt vizsgálja, hogy befolyásolható-e érdemben az idõjárás mesterséges módszerekkel. A geoengineeringnek nevezett technika nem egyszerû õrültség: Kínában ezzel fakasztanak esõt a felhõkbõl, és a klímaváltozás ellen is vannak ötleteik, kár, hogy ezek egyelõre semmit sem érnek nagyban.
Milyen idõ lesz 2018-ban?
Gigászi számítógépes kapacitást mozgatnak meg a klímakutatók, hogy használható elõrejelzést kapjanak arról, milyen lesz a klíma tíz év múlva. Az eredmények eléggé ellentmondásosak.
Így füstöljük el gyermekeink jövõjét
Az ipar felelõs a legnagyobb részben azért, hogy rekordmennyiségben kerülnek a levegõbe az üvegházhatású gázok, de a lakóépületeink fenntartása is sokba kerül hosszú távon. Infografika arról, hogyan füstöljük el a szenet, az olajat és a gázt.
Borzasztó idegesítõen szól a klímaváltozás
Frappáns módját választotta egy amerikai egyetemista annak, hogy bemutassa a globális fölmelegedést: csellón játssza le az elmúlt 130 év átlaghõmérsékleti görbéjét mutató grafikont. A klímaváltozást hallgatni éppoly szokatlan, mint megtapasztalni.
A Földközi-tenger mentén a legrosszabb az európai klímaváltozás
A világ népességének egytizede súlyosan megszenvedheti az éghajlat melegedésének hatásait 2100-ra, ha addig semmi sem változik. Európában a mediterrán térség van a legnagyobb veszélyben.
A ragadozók tisztítják a levegõt
A táplálékul szolgáló növényzet különleges módon, több szén-dioxid megkötésével hálálja meg, ha gyérítik a pusztítóit, állapították meg amerikai közösségökológusok, akik újszerû nézõpontból elemezték a vadász-zsákmányállat kapcsolatot.
Hegyi cunamival fenyegetnek az olvadó gleccserek
Azok életét fenyegeti a globális fölmelegedés, akik alig szennyezik a Földet. A Himalája déli karéján óriási tavakat hagynak maguk mögött a visszahúzódó gleccserek. A gátak bármikor átszakadhatnak.
Olvad a Mount Everest
Szinte kétszáz métert hátrált a hóhatár ott, ahol 1,5 milliárd ember ivóvize függ a gleccserektõl. A jégárak átlagosan 400 méterrel rövidültek meg az Everest környékén az 1960-as évek eleje óta.
Titkos elit erõ szõ világuralmi összeesküvést
Marslakókat rejteget az amerikai kormány a híres-hírhedt 51-es körzetben? Átverés volt a Holdra szállás? Rémhír a globális felmelegedés? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében Timothy Melley, a Miami Egyetem professzora. A könyvbõl a Scientific American folyóirat válogatott ki érdekes részeket.
Afrikai hõség vár dédunokáinkra
Hat-nyolc fokkal melegebb augusztusok, még csapadékosabb telek, tavaszi és õszi hõségriadók: ilyen jövõ vár utódainkra, akik a mai Athénhoz, Kairóhoz vagy Miamihoz hasonló klímájú városokban élnek majd. Sosem látott szintre emelkedett az üvegházgázok mennyisége a légkörben. Milyen lesz az élet a 450 ppm-es Magyarországon?
Alig mûködik a szén-dioxid-varázslat
Velencében egy volt elmegyógyintézet épületében rendeztek európai konferenciát a szén-dioxid földalatti tárolásának lehetõségeirõl. A résztvevõk szerint ez nem õrült ötlet, csak nagyon sok pénz kell hozzá. Pénz pedig van bõven, például az olajipari cégektõl.
Baljós mérföldkõhöz érkezett az emberiség
Még néhány nap, és a légköri szén-dioxid mennyisége átlépi azt a szintet, ahonnan már nagyon nehéz, vagy lehetetlen lesz a visszaút.
Véget vetettünk a kétezer éves hidegnek
Hosszú, az összes földrészre kiterjedõ lehûlési idõszaknak vetett véget a 19. század végén kezdõdött globális felmelegedés. Kontinensekre bontva rekonstruálta az utóbbi kétezer év idõjárását egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült, hogy Tiberius, Nero és Titus római császár uralkodásának idején Európában még melegebb volt, mint most.
2050-re eltûnik Kuba egy része
2700 négyzetkilométernyi területet és több ezer lakást veszíthet a tengerszint emelkedése miatt a 21. század közepére, annak ellenére, hogy a hatóságoknak már van klímavédelmi programjuk.
Kóstoljon remek svéd borokat!
Egyre északabbra lehet majd jó bort termelni, délen viszont letaglózó alkoholtartalom teszi tönkre a kifinomult francia vörösborokat. Évtizedek múlva nem lesz meglepetés az angol vagy a svéd bor sem. Így hat a klímaváltozás a szõlõtermesztésre.
A sarki olvadás miatt jött a márciusi tél
Káoszt okozó havazás Magyarországon és Ukrajnában, tükörjég a németországi utakon, több tízezer lakás áram nélkül Nagy-Britanniában. Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásával hozza kapcsolatba az egész Európában harapós márciusi idõjárást.
Többször lesz Katrina a meleg miatt
Megtízszerezõdhet a globális felmelegedés hatására az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az USA mexikói-öbölbeli partvidékét letaroló hurrikán volt 2005 augusztusában. A szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hõmérsékleti változásokra.
Jobban bírják a klímaváltozást az õserdõk
Mégsem fenyegeti szárazság az Amazonas esõerdõit, sõt jól is járnak a rengeteg szén-dioxiddal. Az eddigi legátfogóbb elemzés szerint a erdõk meglepõen rugalmasan alkalmazkodnak a globális felmelegedéshez.
Ezért lobbantak fel az orosz erdõtüzek
A globális felmelegedés lelassítja a nagy kiterjedésû légáramlatok hullámszerû mozgását az északi féltekén. Emiatt alakulnak ki a potsdami Klímakutató Intézet munkatársai szerint olyan szélsõséges idõjárási jelenségek, mint a 2003-as európai hõhullám vagy a 2010-es erdõtüzek Oroszországban.
Az egész országot fûti Budapest
Egészen távoli vidékeken is felmelegedést okoz a milliós nagyvárosokban termelõdõ hulladékhõ. A szokatlan hõmérsékletek akár másfélezer kilométer távolságban is jelentkeznek melegebb telek vagy hûvösebb õszök formájában.
A mai teleknek örülnének ükanyáink
Szenvednének a mostani klímától ükanyáink, mert õk még egy jóval hûvösebb világban éltek. Egyre látványosabb adatsorok mutatják, hogyan forrósodik fel a Föld, és hogyan válnak megszokottá a korábban szélsõségesnek tartott nyári hõhullámok. Nézze meg, hogyan történik mindez a valóságban!
Kína lett a legnagyobb pöfögõ
Soha nem engedett ennyi üvegházhatású gázt Kína a légkörbe. A központi kormányzat is elismerte, hogy az ötéves terv ellenére 2030-ig valószínûleg nem tudják visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást.