Drámai klímaváltozást jósol a Római Klub

Több aszályra és áradásra, a kártevők és az extrém időjárási események elszaporodására számíthat a bolygó az évszázad közepétől. A nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a Római Klub most közölte friss jelentését.

A vártnál jobban fűtik a Földet

Elszaladó üvegházgáz-kibocsátás az ára annak, hogy rengeteg terméket már csak Kína és India gyárt. A fejlődő országok gyors iparosodása miatt 7-11 milliárd tonnával kerül több üvegházgáz a levegőbe a még biztonságos szinten felül.

Évről évre hátrálnak az alpesi virágok

Hét év alatt 2,7 méterrel feljebb költöztek a szövetes (magasabb rendű) növények Európa déli hegyvidékein. A klímaváltozás miatt beindult folyamat a magashegyi fajok, számos ritka alpesi virág kihalásához vezethet.

Korallok gyógyszere a potencianövelő

A tengeri uborkát tömegesen halásszák Ázsia-szerte étkezési és gyógyászati célból, holott emésztési végterméke megmentheti a savasodó tengervíz miatt pusztuló Nagy-korallzátonyt az ausztrál partok mentén.

Súlyosbítja az allergiát a klímaváltozás

Egyre több a pollen Európa levegőjében, mert a szén-dioxid-bőség miatt gyorsabban nőnek a növények. Az enyhe idő és a betelepült növényfajok ráadásul meghosszabbítják a pollenszezont.

Sokan ugranának a szénpénzekre

Vita van a szén-dioxid-piaci szakértők között arról, hogyan hasznosuljanak az üvegházgázok kvótáinak eladásából származó állami bevételek. A fejlesztési miniszter 4 milliárdjához képest a Magyar Energiahatékonysági Intézet 30 milliárd forintot remél ebből a forrásból. A részvényekhez hasonló kvóták ára azonban történelmi mélypontra süllyedt.

Közel áll a Föld a forrponthoz

Nincs messze a földi klíma attól, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés. A mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában, mondják Londonban tanácskozó klímakutatók.  

A biztonságos szint fölé melegszik a Föld

Önkéntes jelentkezők számítógépein futtatták le több ezerszer azt a klímaváltozást előrejelző modellt, amely szerint átlagosan 3 fokkal lesz melegebb a Földön 2050-ben, mint amilyen 1950-ben volt. A klímatudomány a 2 fokos melegedést tartja még biztonságos mértéknek.

A legforróbb éveket hozza a harmadik évezred

Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A klímakutató szerint nem a tizedfokok számítanak, hanem az, hogy az utóbbi évtized évei sorra felkerülnek a legforróbb esztendők toplistájára.

Közel áll Grönland a teljes olvadáshoz

Jóval sebezhetőbb a grönlandi jég a globális felmelegedéssel szemben, mint korábban gondolták. Ha tartós lesz a klímaváltozás, Grönland ismét zöld szigetté válik, mert a jég évezredek múlva sem bír regenerálódni.

Mégis van értelme a fehér tetőnek

A klímavédelem szempontjából mégis megéri fehérre festeni a háztetőket - mondják a Columbia Egyetem és a NASA munkatársai. Kutatásuk szerint az olcsó fehér festék is segít abban, hogy ritkábbak legyenek a városi hősziget-jelenség miatt erősödő hőhullámok New Yorkban.

A tartós jég sem bírja már az Arktiszon

Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellően vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.

Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon

Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.

Eltűnik a jég a kanadai hokisok alól

Bizonytalanná teszi a szabadtéri jéghoki jövőjét Kanadában a klímaváltozás, mert egyre rövidebbek a tartósan fagyos telek. Az országot jobban sújtja a globális felmelegedés, mint amire korábban számítottak.

Ahol egy évezredben egyszer havazik - régi arab kéziratok és a klímaváltozás

Egy évezredben egyszer havazik Bagdadban - többek között ez is kiderült, mikor spanyol kutatók középkori arab történetírók munkái alapján rekonstruálták az időjárási furcsaságokat a mai Irak területén. A múltbeli időjárási jelenségek segítenek megérteni a jelenkori klímaváltozást.

Mászhatatlan lehet az Everest a klímaváltozás miatt

Már rövid távon is lehetetlenné teszi a klímaváltozás a Mount Everest megmászását egy nepáli serpa szerint, aki már huszonegyszer járt a világ tetején. Az egyre kisebb hó- és jégtakaró miatt gyakoribbá válnak a sziklaomlások.

Újra süllyed Sanghaj

Az emelkedő vízszint és a talaj süllyedése fenyegeti Sanghajt, amely mindössze három méterrel fekszik a tengerszint felett.

Okosabbak lesznek a gyíkok a melegben

A melegebb hőmérsékleten keltetett gyíkok gyorsabban tanultak új feladatokat, azaz jobb lett az alkalmazkodóképességük. Ez döntő lehet a fennmaradásukhoz a klímaváltozás körülményei között, mert amúgy hőségben ritkábban párzanak.

A halványabb Nap sem hűti le a Földet

Ugyan kevesebb napsugárzás éri a Földet, de ez nem fogja érezhetően csökkenteni a globális felmelegedést a következő 90 évben. Az sem okozna jelentős lehűlést, ha visszatérne az eddig mért leggyengébb naptevékenység.

Fél évszázada nem volt ilyen meleg az Északi-sark

A 2011-es év volt fél évszázada a legmelegebb esztendő az Északi-sarkvidéken orosz kutatók szerint. Az Antarktisz is melegszik, de jóval kevésbé.

Túl gyorsan mennek tönkre a tengerek

Az emberi tevékenységből származó, légkörbe kerülő szén-dioxid egyharmadát a világtenger egymilliárd köbkilométernyi vize nyeli el. Az üvegházhatású gáz miatt elsavasodik a víz, és a veszélyeztetett élőlényeknek egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a gyors ütemű változásokhoz.

Lehűtheti Európát a Jeges-tenger kitüremkedése

Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén. Ha megváltozik a széljárás, az édesvíz átfolyik az Atlanti-óceánba, jelentősen befolyásolva az enyhébb észak-európai időjárást biztosító áramlatokat.

Elitalakulatok védték a kiszáradó esőerdőt

Gyorsabban nő az amazonasi őserdő, mint amire a kutatók számítottak. A fák valószínűleg az egyre bőségesebb szén-dioxidot hasznosítják, viszont a sok esetben illegális fakitermelés miatt már véglegesen felborult a térség klímája.

A forróbb nyár okozza a keményebb teleket

Még a megszokotthoz képest is zordabb a tél Alaszkában: egész városokat temet be a hó, alig birkóznak meg a jégtörők a befagyott Bering-szorossal. A korábbiaknál több havazással járó téli időjárást a melegebb nyarak okozzák az északi féltekén amerikai klímakutatók szerint, és ez a magyarázat arra, hogy lehet hideg tél trópusi vidékeken is.

Felszámolja az alpesi réteket a globális fölmelegedés

A klímaváltozás jóval erősebb hatást gyakorol a magashegyi növényzetre, mint azt eddig feltételezték. A békésen legelésző marhacsordák, a zergék és mormoták élőhelyéül szolgáló vadvirágos réteket szerte Európában kietlen sziklarengeteggé csupaszíthatja az aszályosodás és az erózió.

Előrevitték az Ítéletnap Óráját

Egy perccel előremozdították a globális veszélyekre jelképesen figyelmeztető Ítéletnap Órája mutatóját, amely így öt perc múlva éjfélt mutat. Az óra mögött álló tudóscsoport a katasztrofális klímaváltozás megelőzését sürgeti.

Késve költöznek a madarak a klímaváltozás miatt

Késve költöznek hűvösebb élőhelyre egyes pillangó- és madárfajok - ez az egyik következménye a gyors ütemű felmelegedésnek Európában, ráadásul kiszorulóban vannak a hegyvidéki növényfajok.

Elhalasztja az új eljegesedést a szén-dioxid-kibocsátás

Annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe az ipari forradalom kezdete óta, hogy már bizonyosan befolyásolja, mikor következik be az újabb eljegesedés a Földön. A bolygó pályájából és forgástengelyének ferdeségéből az következne, hogy 1500 év múlva kezdődjön az eljegesedés, ám ez biztosan kitolódik egy új kutatás eredményei szerint.

Elolvad a jég a grönlandi fókák alól

Drámaian megnövekedett a grönlandi fókák halandósága az Atlanti-óceán északi részének felmelegedése miatt. A fókák szaporodóhelyén vékonyodó jég jelentősen veszélyezteti az állatok sikeres utódnevelését.

Szokatlanul csapadékos volt 2011 Ausztráliában

Bár éppen hőség tombol Ausztráliában, a statisztikák szerint 2011 az elmúlt évtizedek egyik legcsapadékosabb éve volt a kontinensen, és hűvösebb is volt a sokéves átlagnál.

Lazsálástól óv a klímavédelemben a Nemzetközi Energiaügynökség

Óv attól a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), hogy a körvonalazódó globális klímavédelmi megállapodás miatt az egyes államok egy évtizedig ne tegyenek semmit az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére.

Mégsem engednék megfulladni a Földet

Korántsem elegendők a klímaváltozás kordában tartásához az eddigi vállalások, néhány éven belül mindenkire egyformán kötelező szabályok kellenek, hogy a Föld megmeneküljön - ismerték el a világ országai az ENSZ klímakonferenciáján. A megállapodáshoz az kellett, hogy a tárgyalások az összeomlás szélére kerüljenek. Az egykori magyar klímaügyi főtárgyaló szerint a megállapodás relatív siker, de a megoldáshoz vezető út még nem látszik.

Sorra száradnak ki a tavak Kínában

Évente húsz természetes tó szárad ki Kínában az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozások miatt. A tavaknak nagy szerepük lenne az ökológiai egyensúly fenntartásában.

Elmarad az áttörés a klímakonferencián

Valószínűleg az utolsó pillanatban sem tudja az EU rávenni Kínát, Indiát és az USA-t a minél gyorsabb üvegházgáz-csökkentésre. A tárgyalások akár a jövő nyáron is folytatódhatnak, de a nemzetközi klímapénzalap kérdésében már előbbre jutottak a felek - mondta a durbani ENSZ-klímakonferencia helyszínéről Kovács Tamás Iván, a NFM helyettes államtitkára az [origo]-nak.

Videón hátrál a rekordgyorsan olvadó gleccser

Egy összesen 1445 képkockát tartalmazó felgyorsított képvideót készítettek chilei szakemberek arról, hogyan húzódik vissza rekordsebességgel az egyik patagóniai gleccser. A leggyorsabban visszahúzódó hegyi gleccserek valószínűleg Dél-Amerikában vagy a Himalájában vannak.

Megfordíthatatlan melegedés felé tart a Föld

A 3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés felé halad a Föld, ha maradnak a jelenlegi vállalások az  üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ez jóval meghaladja a legfeljebb 2 Celsius-fokos felmelegedési célt, ami az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményeinek elkerüléséhez szükséges.

A legrosszabbul alakul a szén-dioxid-kibocsátás

Először 2010-ben érte el a 10 milliárd tonnát egy esztendő teljes szén-dioxid-kibocsátása, ezzel veszélybe kerül az a cél, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne legyen magasabb 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest. Az új üvegházgáz-rekordot a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) Tyndall Klímakutató Központja mérte.

Mégis olvadnak a Himalája gleccserei az ENSZ szerint

Mégiscsak olvadnak a Himalája gleccserei, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) egy új kutatásra hivatkozva. Korábban a szervezet kénytelen volt visszavonni azt az állítását, hogy a gleccserek 2035-re eltűnnek a térségből.

Az üvegházgázstop a kisebbik rossz az IPCC elnöke szerint

Egyértelműen olcsóbb lenne korlátozni az üvegházgáz-kibocsátást, mint várni addig, amíg visszafordíthatatlanná válik a klímaváltozás egy ENSZ-tanulmány szerint. Egyre inkább a "halogatók" és a "nem halogatók" ellentéte a jellemző a Dél-Afrikában zajló nemzetközi klímakonferenciájára. Az előbbiek csak 2015 után kezdenének el egyáltalán tárgyalni új klímavédelmi egyezményről.

Rosszul startolt a klímakonferencia

Felmondaná Kanada a fejlett országokat üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére kötelező kiotói jegyzőkönyvet, emiatt bontakozott ki az ENSZ durbani klímakonferenciájának eddigi legnagyobb vitája. Kiderült az is, hogy a házigazda Dél-Afrika óriási szénerőműveket épít.

Patthelyzettel indul a Föld jövőjéről szóló tárgyalás

A fejlődő államok nem akarnak olyan klímavédelmi egyezséget, amely őket is arra kötelezné, hogy jelentősen fogják vissza üvegházgáz-kibocsátásukat. A fejlettek viszont nem vállalnak több csökkentést, amíg nem látszik az átfogó megállapodás. A volt magyar klíma-főtárgyaló szerint tipikus "róka fogta csuka" helyzet áll elő a hétfőn kezdődő durbani klímakonferencián.

Tönkreteheti az Alpok lejtőit a hóágyúzás

Milliók kedvenc téli időtöltéséről kevés embernek jut eszébe a környezetszennyezés, vagy az élővilág pusztítása, pedig sajnos a sízésnek - főként mióta tömegek űzik - ilyen hatása is van. Most akkor káros a természetre a síturizmus, vagy nem? Megnéztük mindkét véleményt.  

Ráerősítenek az üvegházhatásra az ózonréteget kímélő gázok

Az ózonréteget inkább kímélő klórozott-fluorozott szénhidrogéneket azután kezdték a hűtőgépekben vagy aeroszolos palackokban használni, miután kiderült, hogy az ózonlyukat a freongáz okozza. A Meteorológiai Világszervezet üvegházgáz-jelentéséből kiderül, hogy e gázok viszont fokozzák a globális felmelegedést.

Lemmingek miatt is zöldül az északi sarkvidék

Legelésükkel és ürülékükkel a lemmingek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább zöldelljen az északi sarkvidék - derítették ki amerikai kutatók. A látszat ellenére ez nem feltétlenül rossz: a rágcsálóknak köszönhetően nagyobbra növő növények több szenet tudnak raktározni, ami elősegíti a légkör szén-dioxid-koncentráció csökkenését.

Üvegházgáz-rekord árnyékában startol a durbani klímacsúcs

Rekordot ért el a szén-dioxid légköri szintje az ENSZ hétfői bejelentése szerint. Rossz bevezető ez az egy hét múlva kezdődő újabb klímacsúcshoz, ahol valamit le kellene tenni az asztalra a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény helyett. Az egyik legfontosabb cél, hogy a ma már a kibocsátás több mint feléért felelős fejlődő országok is vállaljanak csökkentést.

Angolszász divat tagadni a klímaváltozást

A "trendszkeptikusok" magát a globális felmelegedés tendenciáját is tagadják, a "tulajdonítási szkeptikusok" elfogadják ugyan a klímaváltozás valóságát, de természetes okoknak tulajdonítják. A klímaszkepticizmus elsősorban angolszász jelenség a Reuters hírügynökség médiakutató intézetének munkatársai szerint.

Végleges klímaváltozásra figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség

Valószínűleg annyi szén- és földgázerőmű, energiafaló üzem és nem kellően hőszigetelt épület épül a következő öt év alatt, hogy emiatt lehetetlenné válik a biztonságos szint alatt tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását - ez a lényege a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) a világ energiainfrastruktúrájáról szóló, szerdán nyilvánosságra hozott elemzésének.

Hanyagsággal vádolják a vezető klímajelentés szerkesztőit

Szakmailag lektorált tudományos cikkek helyett napilapok írásaira, civil szervezetek jelentéseire vagy épp egyszerű sajtóközleményekre is hivatkozik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2007-es összegző jelentése a klímaváltozásról, pedig ezt tiltja a testület szabályzata - állítja egy kanadai oknyomozó újságíró. A jelentés most készülő új változata szerint sűrűsödni fognak az extrém időjárási jelenségek.

Városi legenda, hogy a fehér tető enyhíti a globális fölmelegedést

Fehérre festés helyett inkább szereltessen napelemet a tetőre az, aki szén-dioxid-lábnyomát akarja csökkenteni - tanácsolják a Stanford Egyetem kutatói, akik elsőként modellezték, milyen lenne a festés hatása húsz év alatt a klímaváltozás szempontjából. Eredményeik szerint lényegében semmilyen.

Rekordmennyiségben kerül üvegházgáz a levegőbe

Minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedett 2010-ben a világ szén-dioxid-kibocsátása az amerikai energiaügyi minisztérium szakembereinek számítása szerint. A kibocsátás növekedése túltesz az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének legrosszabb forgatókönyvén.

Magyarország fejlett az ENSZ friss ranglistája szerint

A klímaváltozás és a környezetszennyezés káros hatásai még a legfejlettebb országokban is csökkentik a fejlődés ütemét az ENSZ friss jelentése szerint, amely az emberi fejlettségi index szempontjai szerint rendezi rangsorba az országokat. Magyarország továbbra is a legfejlettebbek csoportjába tartozik, a toplista élén Norvégia áll.

Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt

Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.

Leszakadó gleccser veszélyeztet egy falut a svájci Alpokban

Egyre-másra szakadnak le kisebb darabok a Giesen gleccser nyelvéből a Jungfrau nyugati lejtőjén a svájci Alpokban. Ha végképp destabilizálódik a gleccser, akkor tizenkét focipályányi jég zúdul le a völgybe. A túraútvonalakat máris lezárták Lauterbrunnen környékén.

Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába

Nem mindegy, mikor és hogyan olvad el a Nyugat-Antarktisz roppant jégtömege - a világtenger néhány méteres emelkedése élet-halál kérdése lehet. Ennek pontos megállapítására egy százezer éve érintetlen, jég alatti tóból akar első ízben mintát venni egy brit kutatócsoport.

Megtizedeli a kétéltűeket a klímaváltozás

Különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók az éghajlati előrejelzéseket. Az eredmény a következő: a gyors hőmérsékletingadozások megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.

Hatalmas darab vált le Európa tetejéből

Csaknem egy órába telt, míg a hatalmas porfelhőtől újra látni lehetett a Mont Blanc csúcsát a Chamoix-völgyből szeptember második hétvégéjén, ugyanis egy 12 000 köbméteres darab vált le a hegyvonulat szikláiból. A sziklatömeg a franciaországi Tignes falvacskától nem messze zuhant le. A jelenség a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb lehet francia kutatók szerint.

Vízhiányhoz vezethet a felmelegedés az Alpokban

Vízhiányt okozhat a globális elmelegedés Észak-Olaszországban, Svájcban, Dél-Németországban és Kelet-Franciaországban. Az Alp Water Scarce nemzetközi kutatási program szakértői szerint már most fogyóban vannak a kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források.

Eltüntetik az óceánok a globális felmelegedést

Az óceánok mélye annyi hő elnyelésére képes, hogy ez akár egy évtizeden át is kiegyenlítheti a globális felmelegedés hatását, állapították meg az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) kutatói. A kiegyenlítés viszont csak átmenetileg ellensúlyozza az üvegházgázok kibocsátása miatti klímaváltozást.

Nem erősít rá az El Nino-katasztrófákra a klímaváltozás

Egyes éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség, amely Ausztráliában súlyos szárazságokat okoz. Egy nemzetközi kutatócsoport kagylókövületek évgyűrűinek tanulmányozásából következtett arra, hogy a klímaváltozás nem fokozza majd az El Nino hatásait.

Ennyi üvegházgázt pöfög a levegőbe Magyarország

Több mint egyharmadával kevesebb üvegházhatású gáz került a levegőbe Magyarországon 2008-ban, mint 1990-ben. Az ország ezzel a kibocsátást csökkentő államok közé tartozik az Európai Unióban. Ausztriában, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában viszont nőtt a kibocsátás. Az unióban Németország a legnagyobb kibocsátó, de ott is egyötödével kevesebb üvegházgáz keletkezett.

Királyrák-invázió fenyeget az Antarktiszon

Eddig csupán nagy mélységekben éltek a királyrákok az Antarktisz környéki vizekben, ugyanis a sekélyebb, jeges vizek túl hidegek voltak számukra. Az óceán viszont évtizedenként egytized fokkal felmelegedett, így a rákok megjelentek a déli kontinens talapzatán is, elpusztítva a korábban jellemző élővilágot.

A korom elleni háborúval fékezhető a felmelegedés

A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésű kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.

A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát

Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.

Nincsenek felhők az élőlények párája nélkül

Az élőlények által kibocsátott természetes pára nagyobb hatással van a felhőképződésre, mint a kozmikus sugárzás. Az összefüggés azért fontos, mert nem mindegy, mekkora és milyen vastag felhőrétegek verik vissza vagy nyelik el a napsugárzást, így befolyásolva a globális felmelegedés ütemét.

Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás

A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.

Tetovált lepkékkel kutatják a klímaváltozás hatásait - videó

A Föld környezeti változásokra legérzékenyebb élőlényeivel tesztelik francia kutatók azt, miként reagál az állatvilág a klímaváltozásra. A francia Pireneusokban felállított szabadtéri kísérleti telepen negyvennyolc dobozt alakítottak ki, mindegyikben mások a klimatikus viszonyok. A cél pontosan rögzíteni, melyikből melyikbe vándorolnak a szárnyukon, tetoválásszerűen megjelölt fehér káposztalepkék és a fejükön festékcseppel megkülönböztetett közönséges gyíkok.

Nincs királyi út a globális felmelegedés visszafogásához

Nem igazán lehet ellensúlyozni a légkörbe kerülő szén-dioxid üvegházhatását azzal, ha radikálisan visszafogjuk a többi üvegházhatású gáz kibocsátását - állapították meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) kutatói. További gond, hogy például metán nem csak az emberi tevékenység miatt kerül nagy mennyiségben a légkörbe.

Emelkedik az Antarktisz az olvadás miatt

Mint a sajtfelfújt a sütőben: lassan, de biztosan emelkedik az antarktiszi kontinens, mert egyre könnyebbé válik. Az Antarktiszt borító átlagosan két kilométer vastag jégréteg folyamatosan olvad a globális felmelegedés miatt, továbbá még mindig érződik az utolsó nagy jégkorszak végének hatása.  

Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép

A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.  

A két legrosszabb forgatókönyv klímaváltozás esetére

Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár hét Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés várható, amennyiben az emberiség mindenféle korlátozás nélkül használja tovább a fosszilis tüzelőanyagokat. A svájci és amerikai kutatók megnézték, mi történne az emberiség 11-15 milliárdosra nőne, és továbbra is szénerőműveket használna.  

Visszafogta a melegedést a kénszennyező Kína

Az óriási ütemben bővülő kínai ipar energiaigényeit főleg szénerőművekkel fedezték Kínában. Emiatt egyre több kénvegyület került a levegőbe, amely elősegítette a felhőképződést, így verve vissza a napsugárzást. A legutóbb mért melegrekordok azonban már a globális felmelegedés gyorsulását jelzik.  

Gyorsan melegszik a Vörös-tenger

Egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb a Vörös-tenger vize, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.

Vettünk valamit hétszázezerért a legkisebb szigetországtól

Aggódnak a Naurui Köztársaság jövőjéért a Nauru-barát magyar fiatalok - írta két miniszterhez intézett írásbeli kérdésében egy jobbikos parlamenti képviselő. A kormány - több más kis szigetország mellett - tavasszal döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít az apró óceániai állammal, ami jól jöhet az ENSZ Biztonsági Tanácsába pályázó Magyarországnak. A kapcsolatot más nem nagyon indokolja, a gazdasági miniszter szerint utoljára öt éve érkezett Magyarországra naurui import, mi pedig 22 milliáért szállítottunk üzemanyagot a szigetre, de az is több éve volt.

Katasztrofális az óceánok helyzete

A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság előzetes közlése szerint az óceánokban a történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltőn belül.

Újból megrohamozta a Greenpeace a magyar aktivista által megmászott fúrótornyot

Ismét akcióba kezdett a Greenpeace azon a Grönland melletti tengeri olajfúrótornyon, amelyre két hete egy magyar aktivista is átszállt. A környezetvédő szervezet ezúttal nemzetközi igazgatóját küldte a toronyra, hogy a sarkvidéki olajfúrás ellen tiltakozzon. A férfit előbb vízágyúval próbálták visszatartani, majd a dán hatóságok őrizetbe vették.

Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés

A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.

Szuperforró nyarakat jósolnak amerikai klímakutatók

Már az évtized végére extrém hőhullámok lesznek jellemzők Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi régióiban. A mediterrán Európát 2070 körül érik el a minden történelmi rekordot megdöntő hőhullámok. A kutatók meglepődtek azon, milyen gyorsan alakulnak majd ki a hőhullámok, noha számításaikat közepes mértékű üvegházgáz-kibocsátásra alapozták.

Soha nem engedtünk annyi üvegházgázt a levegőbe, mint tavaly

Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentéséből. Ennek oka az, hogy a világ ipari termelése lassan fellendül a válság után. A legtöbb üvegházhatású gáz az energiatermelés miatt kerül a levegőbe.

A megatüzek is fokozzák a fölmelegedést

A klímakutatók eddig úgy vélték, a globális fölmelegedés következtében válnak mind gyakoribbá a különösen pusztító erdőtüzek. A legújabb kutatás szerint azonban a megatüzeknek nevezett katasztrófák maguk is gerjesztik a klímaváltozást.

Már lehetetlen megállítani a grönlandi olvadást

Soha nem látott mértékben olvad az északi, különösen a grönlandi jégtakaró, a különböző világszervezetek egymás után adják ki a vészjelzéseket, mert a kutatások szerint az olvadás egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. A vidék lakói számára a rohamtempóban közelgő változás új feltételeket teremt - a katasztrófa mellett föllendülés is remélhető a sarkkör mentén.

Meghozta a harci kedvet a sarkvidéki olvadás

Új hatalmi központ alapjait vetette meg nyolc ország a múlt héten. Az Északi-sarkvidékkel határos országok egyre komolyabban veszik a hatalmas nyersanyaglelőhelyeket rejtő, olvadozó sarkvidékért folytatott versengést, diplomatáik fegyverkezésről suttognak, féltékenyen figyelik a többiek lépéseit, és próbálnak a területen élők bizalmába férkőzni. Eközben a sarkvidék teljes ökológiai átalakuláson megy át, amit tovább gyorsíthat a nyersanyagokért folyó versenyfutás.  

Az egész globális felmelegedés csak átverés?

Évtizedek óta másról sem hallunk csak a globális felmelegedésről. Ha ezt csináljuk, akkor is felmelegszünk, ha ezt, akkor is, és tulajdonképpen magunknak köszönhetjük az összes katasztrófát, ami mostanában sújt minket. Ám, lehet, hogy ebből egy szó sem igaz...

Oázist Párizsból a klímaváltozás ellenére

Párizsban már most tervezik, milyen átalakításokat kell végrehajtani, ha a globális klímaváltozás miatt megemelkedik az átlaghőmérséklet. A ma még autóktól nyüzsgő főváros a gyalogosok és kerékpárosok oázisa lenne 2100-ra, aszfaltutak helyett füves sétányokkal, csónakázópatakokkal és tetőkertekkel.

Kétszer több kéjgázt bocsát ki az erdőtalaj, mint eddig vélték

A mezőgazdaság, a járműforgalom, a szerves anyagok tüzelése és az ipar által termelt nitrogénvegyületek az erdőtalajban ülepednek ki az a levegőből és a savas esőkből, amely nagy mennyiségben képtelen a tárolásukra. A vegyületek veszélyes dinitrogén-oxiddá (N 2 O) alakulnak, amelyből kétszer annyi kerül vissza a légkörbe, mint amennyit korábban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) becsült.

Inkább hiszünk a becsapós időnek, mint a klímaváltozásnak

Akik az átlagnál melegebb időt tapasztaltak egy adott napon, inkább hajlandók elfogadni a globális felmelegedés valóságát.

Osztrigahéjakra van írva, hogyan hűlt le a Föld

Nagy időrendi pontossággal képesek felvázolnia Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés szakaszait a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai. Ez a hideg periódus még most is tart, noha egy meglehetősen enyhe szakaszában járunk. A kutatók megkövült osztrigahéjak szezonális növekedési mintájának elemzésével dolgoznak.

Biometrikus szárnypróba - így hat a madarakra a klímaváltozás

Módosult az utóbbi években egyes vonuló madarak testalkata a klímaváltozás hatására, sőt még fészkelési szokásaik is - bizonyították be magyar kutatók. A nem vonuló szárnyasoknak elvileg előnyös a felmelegedés, azonban az enyhébb téli időjárás önmagában kevés a túléléshez. A hosszú távon vonuló madarakat hazatéréskor nagyobb konkurencia várja, emiatt ijesztően lecsökkenthet a fiókáik száma.

Mit tettünk? Szigeteket temet maga alá az ár!

Szavunk járása, hogy semmi sem tart örökké. Gondolunk ilyenkor a szerelemre, a barátságra, a munkánkra és még millió más dologra. De abba valahogy nehezen gondolunk bele, hogy esetleg az a hely sem tart örökké, ahol épp élünk, legyen az egy város, sziget vagy éppen maga a Föld...

A félelmetes felmelegedés

Még sincs globális felmelegedés?

Inkább tűnik rémmesének a felmelegedés, mint a klímaváltozás

Az amerikai állampolgárok inkább elfogadják a klímaváltozás, mint a globális felmelegedés tényét, pedig a jelenségegyüttes ugyanaz. A kérdésben megosztott az USA közvéleménye a republikánus-demokrata ellentétek mentén.

Gyorsuló szintemelkedéssel fenyeget a Földközi-tenger

Már húsz centimétert emelkedett a Földközi-tenger szintje a 21. század elején. A tenger melegebb és sósabb is, mint az előző évszázadban. A szintemelkedés folyamatos gyorsulást mutat, de hogy ez a klímaváltozás kizárólagos következménye lenne, azt egyelőre nem erősítik meg a jelenséggel foglalkozó spanyol kutatók.

Megaszárazsággal sújtotta a kőkorszaki embert a klímaváltozás

A modern embert érő legkomolyabb klímakatasztrófa 17-16 ezer évvel ezelőtt következett be Afrikában és Dél-Ázsiában. Teljesen elmaradt a monszun, hatalmas tavak száradtak ki, a Nílus és a Kongó szinte patakká zsugorodott. Az ok a jégkorszak végén bekövetkező jégolvadás volt.

Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember

Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.

Felfűti a Jeges-tengert az Atlanti-óceán

Egysejtű élőények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.

Mennyit mozog évente a világ leggyorsabb gleccsere?

Óránként 1,7 métert és évente 15 kilométert halad a tenger irányába a grönlandi Jakobshavn gleccser, emellett évről évre folyamatosan csökken is a kiterjedése. A Jakobshavn olvadása a világtenger szintjének emelkedéséből mintegy 4 százaléknyit tett ki a múlt században.

Olvadnak vagy növekednek a Himalája gleccserei?

Bár a Himalája gleccserei összességében visszahúzódóban vannak, egyes jégárak növekednek a felmelegedés ellenére is. A Tibeti-fennsíkon viszont megváltozott a széljárás, emiatt porosabb lesz a vidék, ez pedig felgyorsíthatja az olvadást és megváltoztathatja a monszunesők körforgását.

Rekordmeleg év volt-e 2010?

Csak a "második legmelegebb év" címre számíthat 2010 brit meteorológusok mérései szerint, míg amerikai kollégáik azt állapították meg, 2005 és 2010 volt a legmelegebb év a 19 század közepe óta, amióta az időjárási adatokat rendszerszerűen rögzítik. A globális felmelegedés trendje viszont egyértelmű: a tíz legmelegebb évből egy kivétellel valamennyi az elmúlt évtizedben volt.

Éhínséget okoz és étlapot cserél a klímaváltozás

Gyakorlatilag 900 millió embert ítélne éhezésre az, ha a Föld átlaghőmérséklete 2,4 Celsius-fokkal lenne melegebb 2020-ban. Ez akkor következik be, ha nem sikerül korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és minden megy tovább úgy, mint ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években megszoktuk. Táplálkozási szakértők alkalmazkodást javasolnak, például hús helyett együnk inkább lencsét a proteinszükséglet fedezésére; klímakutatók viszont erősen túlzónak tartják a 2,4 fokos hőmérsékleti előrejelzést.

Egyre jobban felfűti a Nap a Földet

Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.