A Stanford Egyetem kutatói mesterséges intelligenciával tárják fel az extrém időjárás rejtélyeit

Mesterséges intelligencia segít a tudósoknak megérteni, hogy miért egyre gyakoribbak az extrém csapadékos napok Középnyugaton, az Egyesült Államokban. Segíthet a tudósoknak a jobb előrejelzések elkészítésében, és hogy ezek, illetve más extrém időjárási események hogy fognak változni a jövőben.

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Az idei texasi hideg krízis az olvadó Jeges-tenger jegével áll kapcsolatban

Az extrém hideghullámot, ami emberek millióit hagyta áram nélkül múlt télen, úgy tűnik, hogy valószínűleg a több ezer kilométerrel arrébb lévő Jeges-tenger jegének olvadása okozta, sugallja egy kutatás.

A világ legnagyobb hajózási vállalata csökkenteni igyekszik a hajózás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatását

A hajózás hatása erősebben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a repülés, és az egyik olyan szektor, ahol az emisszió növekszik, ahelyett, hogy csökkenne.

Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt

Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.

A tudósok állítják: az európai heves esőzések a klímaváltozás következményei

Tudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta.

Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban

Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.

Esik az eső az Északi-sark közelében

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett a Grönlandot tartósan borító jégtakaró legmagasabb pontján - közölte az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC).

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett Grönlandon

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett a Grönlandot tartósan borító jégtakaró legmagasabb pontján - közölte az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC).

Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot

Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.

A CFC-gázok betiltásával időt nyertünk a felmelegedés elleni harcban

Időt nyert magának az emberiség az ózonréteget pusztító gázok (CFC-k) használatának betiltásával, ugyanis ezek a kemikáliák plusz 2,5 Celsius-fokkal növelték volna a globális átlaghőmérsékletet a század végéig - állapították meg brit, amerikai és új-zélandi kutatók.

A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés

Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.

Jégkorszakra emlékeztető kemény teleket is hozhat a globális felmelegedés

Sokan a globális felmelegedés cáfolatát látták az elmúlt tél hidegrekordjaiban. Aztán pár hónap múlva a melegrekordok is megdőltek. Légkörkutatók elmagyarázzák, hogy mindkét szélsőség mögött ugyanazok a klímaváltozási folyamatok állnak.

Az idei volt a harmadik legmelegebb július a világban

A tavalyival karöltve az idei volt a harmadik legmelegebb július a világban a mérések kezdete óta - jelentette be csütörtökön az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amely szerint az elmúlt hónapot szokatlanul magas hőmérsékletek kísérték Finnországtól kezdve egészen az Egyesült Államokig.

Végleg kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava

Valószínűtlennek tartják a bolíviai Poopó-tó újbóli feltöltődését a kutatók, amely az öntözésre használt víz elvezetésének esett áldozatul.

Kritikus a jégolvadás az orosz sarkköri vidéken

Az Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét - állapították meg brit kutatók.

Negyvenfokos hőhullámok várhatók a globális felmelegedés miatt ebben az országban

Soha nem látott hőhullámokra, 40 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletekre kell számítani nyaranta Nagy-Britanniában még akkor is, ha sikerül 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest - figyelmeztettek csütörtökön brit szakértők.

Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

Az idei lehet az utolsó elviselhető nyár: vészjósló jövő áll az emberiség előtt

Enyhe telek, pokolian meleg nyári nappalok és éjszakák. Ugye, neked is ismerős? A klímaváltozás következményeit a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk, és ha így folytatjuk, a helyzet csak rosszabb lesz.

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig, hogy a katasztrofális felmelegedés elkerülhető legyen - állapította meg egy szerdán közzétett jelentés.

Megoldódik a rejtély? Ez végre lerántja a leplet a Loch Ness-i szörny legendájáról

Soha nem volt még ilyen alacsony a Loch Ness-i tó vízállása, melynek következtében a szakértők szerint végre fény derülhet Nessie létezésének rejtélyére. 

Az emberiség nem tud ezzel megbirkózni: drámai következményei lesznek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek

Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitűzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.

Ilyen következményei lehetnek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek

Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitűzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.

Az online divat márkák fele szűz műanyagból készül

A gyors divat fellendülése miatt növekszik a fosszilis üzemanyagból készült szintetikus rostok használata, mutatja az Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA)  tanulmánya, írja a The Guardian.

Eltűnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból

Nem könnyű azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz időszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlődtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hő- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi műholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésű részein az elmúlt évtizedekben.

A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon

Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.

Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését

A hétvégén a természetvédők az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.

Kína károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve

Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve. A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Akár tíz éven belül eltűnhetnek Németország gleccserei

Nem lehet megmenteni Németország gleccsereit, akár tíz éven belül elolvadhat az "örök" jég - derült ki a csütörtökön Münchenben bemutatott második bajorországi gleccserjelentésből.

A korábban véltnél több szén-dioxidot vesz fel a Déli-óceán

A korábban véltnél több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán - állapították meg svájci tudósok.

Minden korábbinál gyorsabban olvad a világ csaknem összes gleccsere

A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben - állapította meg egy szerdán közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.

Hibrid medvefaj jöhet létre a globális felmelegedés következtében

A tudósok szerint a globális felmelegésnek az lesz a vége, hogy a veszélyeztetett jegesmedvék Alaszkában majd a grizzly medvékkel párosodnak és egy olyan hibrid állatot hoznak létre, amely jobban ellenáll a klímaváltozásnak.

Klímacsúcs - Duda: Lengyelország 2040-ig hetven százalékról tizenegyre csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát

Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát - jelentette be Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, az amerikai kormányzat által szervezett virtuális klímavédelmi csúcstalálkozón.

Fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál

Meglepő módon egy fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltő, a szakértők szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.

Klímacsúcs - Putyin együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében

Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.

Óvd a bolygónkat: 7 dolog, amivel sokat tehetsz a Föld megmentéséért – 2. rész

A globális felmelegedés mindenki életét érinti, és bár nagyon könnyű másokat hibáztatni, a felelősség mindenki vállát nyomja. Előző cikkünkben már felfedtünk néhány apró trükköt, amivel mi, hétköznapi emberek is sokat tehetünk bolygónkért, most pedig újabb tíz dolgot hoztunk, amit könnyedén beintegrálhatunk a mindennapokban.

Egyre több a halálzóna a világtengereken

Egy ENSZ-jelentés szerint jelentősen nőtt a világtengereken a halálzónák száma, az olyan övezeteké, ahol az oxigénhiány miatt alig lehetséges élet.

Dobozközösség mellé áll a Viasat Nature a Föld napján

Több mint 50 éve ünnepeljük a Föld napját, az idei figyelemfelhívás pedig a bolygó újratöltésére és helyreállítására irányul. A világ szinte minden pontján kezdeményezések ezrei indulnak a téma keretében, hogy tudatosítsák: csak egy Földünk van! Hazánk természetcsatornája, a Viasat Nature idevágó ismeretterjesztő műsorai mellett idén a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetői által életre hívott RAKUN Dobozközösséggel szövetkezett újrahasználható éttermi elviteles edények népszerűsítésére.

ENSZ: fogytán az idő a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére

Fogytán az idő az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt.

WMO: a három legmelegebb év között van 2020

A koronavírus-világjárvány feltartóztatását célzó korlátozások sem tudták elejét vennie annak, hogy 2020 a három legmelegebb év egyike legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta - közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a termesztőket a klímaváltozás elleni küzdelemben

Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a klímaváltozás elleni küzdelemben a kávétermesztőket.

Az emberi tényezők miatt csökken az esőzés mértéke Közép-Ázsiában

Az üvegházhatású gázok és az emberi tevekénységből származó aeroszolok okozzák az esőzés mértékének csökkenését Közép-Ázsia északi részén.

A kétéltűek védelmében

A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.

Brazília vállalja, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek

Ígéretet tett a brazil elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására, és az amerikai elnököt levélben biztosította arról, hogy Brazíliában 2030-ig véget vetnek az illegális fakitermelésnek - jelentette a Folha de S. Paulo című lap helyi idő szerint szerdán.

Rekonstruálták az óceánok hőmérsékletének 700 ezer éves változásait

Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.

Ötven nappal hosszabb a nyár hazánkban, mint korábban volt

Jelentősen megváltozott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben. A nyár például 50 nappal hosszabb, mint a '70-es években volt.

A klímaválság különösképpen fenyegeti a fajokban gazdag régiókat

A globális felmelegedés különösen nagy fenyegetést jelent a gazdag élővilágú régiókra, azokon belül is a csak ott honos fajokra, például a himalájai hópárducokra, a madagaszkári makikra vagy afrikai erdei elefántokra - kongatták meg kutatók a vészharangot a Biological Conservation című tudományos folyóiratban.

Rekordmagas volt a permafroszt hőmérséklete tavaly a svájci Alpokban

Az elmúlt 20 évben 2019 szeptembere és 2020 október között volt a legmagasabb a permafroszt hőmérséklete a svájci Alpokban - közölte csütörtökön a svájci permafroszt megfigyelő hálózat (PERMOS).

A klímaváltozással várhatóan súlyosbodni fognak a szénanátha szezonok

Az emelkedő hőmérséklet és növekvő szén-dioxid emisszió következtében a fák és füvek több pollent fognak kibocsátani, ami a súlyosbítja a szénanáthás szimptómákat.

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

KVÍZ: Mennyit tudsz a korallzátonyokról?

Korunk egyik égető témájává vált a környezetvédelem, ezen belül a korallzátonyok megóvása. Te mennyit tudsz a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségeiről? Teszteld tudásod!

Megdöbbentő eredmény! Akár eddig is eltarthatnak a nyarak a jövőben

Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.

Szó szerint meg fog sülni az emberiség egy része

A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvő hőség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint.

Bill Gates megmondja a tutit: így menthetjük meg a Földet a koronavírus után

A Microsoft vezetője, Bill Gates elmagyarázta, hogyan kellene reagálnia a világnak, miután a koronavírus-járvány milliárdokat érintett.

A három legmelegebb év egyike volt 2020

A három legmelegebb év egyike volt 2020 a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta.

Gyorsabban tűnik el a bolíviai Tuni gleccser, mint azt eddig vélték

Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tűnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévő fővárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.

Az Antarktiszra indul a Polarstern kutatóhajó északi-sarki expedíciója után

Októberben befejeződött egyéves északi-sarki expedíciója után december 20-án az Antarktiszra indul a Polarstern német kutatóhajó - jelentett be hétfőn az Alfred Wegener Sarkkutatóintézet.

Lehet, hogy ez az egyik oka az aggasztó antibiotikum-rezisztenciának

A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint.

Problémát okozhat az aeroszolok csökkentése a klímaváltozásban

Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem - mutatta ki egy új amerikai kutatás.

Európa legmelegebb októbere volt az idei

Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.

Emelkedhet a partvidéki áradások veszélye egy új globális felmérés szerint

Egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási események, a viharok és heves esőzések az északi félteke partvidéki területein egy globális nemzetközi felmérés szerint.

Több milliárd tonna jeget vesztettünk már el

A legfrissebb kutatások szerint a Föld fagyott területeiről származó, több milliárd tonna jégveszteség valószínűleg további 0,4 Celsius-fokkal növelheti a globális hőmérsékletet. A tudósok most közzétett tanulmányukban kiemelik a melegedés „ördögi körének" veszélyét.

Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye

A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.

Kéjgáz melegíti a bolygót

A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyeire figyelmeztet egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya.

Visszaszámláló óra figyelmeztet a globális felmelegedés veszélyeire

Visszaszámláló órát helyeztek ki helyi klímaaktivisták New York központjában, a szerkezet azt mutatja, hogy mennyi idő van hátra addig, amíg a globális felmelegedés eléri a kritikus szintet.

Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet, melynek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.

Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék

A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.

A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó

A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.

Nyolcvan éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt

Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi

A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.

Komoly aggodalomra adnak okot az Északi-sarkon mért legújabb adatok

A jégmezők összterülete jelentősen zsugorodott az Északi-sarkon a júliusban mért adatok szerint. Úgy tűnik, egyre gyorsabb az olvadás.

Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban

Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.

Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik

Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.

Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban

Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

Eltűnhetnek a jegesmedvék a század végére

Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

Már öt éven belül átlépi a világ a kritikus 1,5 fokos felmelegedést

Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból.

Abnormális hőséget mértek Szibériában

Júniusban rekordot döntött az átlaghőmérséklet Szibériában.

Rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken

Rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint.

Rózsaszínű lett a hó az Olasz-Alpokban

Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják - írta a The Guardian online kiadása hétfőn.

Viharos katasztrófák, emberi sorsok

Manapság az anyatermészet többször figyelmeztet minket arra, hogy vigyázzunk Földünkre. Számos olyan időjárási jelenségnek teszi ki emberiségünket, amelyek úgy seprik el az általunk alkotott tárgyakat, mint egy kártyavárat. Azonban ezek a katasztrófahelyzetek gyakorta hozzák ki belőlünk a segítő szándékot: hókotró tisztítja az utat az újszülöttmentő előtt, életünket kockáztatva segítünk munkatársainkon, önkéntesként mentjük a bajba jutottakat.

A halak 60 százaléka kipusztulhat a felmelegedés miatt

A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.

Vietnámban olyan meleg van, hogy a farmerek éjjel dolgoznak a rizsföldeken

Drámaian olvadnak az Alpok gleccserei

Egyre csak zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.

Drámai folyamat zajlik az Alpokban

Drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.

Az aszálykárok megelőzése kulcskérdés

A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.

A korábban véltnél nagyobb területen irtották ki az esőerdőt

A korábban véltnél nagyobb, több mint tízezer négyzetkilométeres területen irtották ki az esőerdőt Brazíliában 2018 augusztusa és 2019 júliusa között a dél-amerikai ország űrkutatási hivatalának (INPE) felülvizsgált adatai szerint.

Hamarosan megismerheti hazánk legismertebb geológusának véleményét a klímaváltozásról

Húszmilliárd fát ültet Etiópia a következő négy évben

Négy éven belül húszmilliárd fa ültetését tervezi az etióp kormány az ország erdőterületeinek növelése érdekében.

A legmelegebb május volt az idei a mérések kezdete óta

Világszinten a legmelegebb május volt az idei a mérések kezdete óta: 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) pénteki közlése szerint.

A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nőtt májusban

A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseiből.

A klímaváltozás befolyásolja, hol csap le trópusi ciklon és hurrikán.

A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni.

Nem csak képzeli, a pollenszezon tényleg évről-évre rosszabb

A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erősebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.

Kevesebb metánt juttathatnak a levegőbe a tehenek egy módosítással

A világon elsőként sikerült manipulálniuk tehenek szervezetében élő mikrobák rendszerét az izraeli Ben Gurion Egyetem (BGU) kutatóinak.

Az idei volt az eddig mért két legmelegebb április egyike

Az idei volt az eddig mért két legmelegebb április egyike a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) keddi közleménye szerint.

Hatalmas esőzés válthatta ki a Kilauea vulkán 2018-as kitörését

Hatalmas és tartós esőzés válthatta ki a Hawaiin lévő Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint.

2019 volt a legmelegebb év Európában a mérések kezdete óta

A tavalyi volt a legmelegebb év Európában a rendszeres mérések kezdete óta - közölte szerdán, a Föld napján az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S).

Nyolc méterrel növelte a tengervízszintet az eurázsiai jéglemez olvadása

Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Már 2050 előtt jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger

Nagy valószínűséggel már 2050 előtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különböző klímamodell elemzése alapján.