GfK Piackutató Intézet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Magyarország
- devizapiac
- piac
- kiskereskedelem
- vásárlás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hazánkban még mindig kevés felnőtt internetezik
Az internetet használó magyar felnőttek száma fél év alatt 300 ezerrel nőtt, és eléri az 1,8 milliót. Így a 15 éves és idősebb lakosság 21 százaléka él a világháló adta előnyökkel. Európában Dániában és Svédországban használja a legtöbb felnőtt az internetet - derül ki a GfK Piackutató Intézet legfrissebb elemzéséből.
Stagn�l a befektet�si hajland�s�g
Magyarorsz�gon stagn�l a befektet�si hajland�s�g, �llap�tja meg a GfK Piackutat� Int�zet legfrissebb felm�r�se. A magyar lakoss�g egyharmada rendelkezett p�nz�gyi befektet�ssel id�n tavasszal, ez megegyezik a 2002-es szinttel. A befektet�k ar�ny�nak csehorsz�gi n�veked�se �s lengyelorsz�gi cs�kken�se k�vetkezt�ben a h�rom k�z�p-eur�pai orsz�gban a lakoss�g p�nz�gyi befektet�ssel rendelkez� r�sze az �tlagos 39 sz�zal�kr�l 33 sz�zal�kra esett vissza.
Ciprus a legnépszerűbb célpont az új tagországok közül
Tengerparti strandon szeret nyaralni a magyar felnőttek többsége, utána a szabadság kellemes otthoni eltöltése következik, majd tópart, hegyek, illetve vidéki környezet jön mint legkedveltebb úti cél. Magyarországra leginkább Ausztriából és Szlovéniából jönnének nyaralni az emberek, ha tehetnék, de a nyugat-európai polgárok az új tagok közül elsősorban Ciprust és Máltát választják - derül ki a GfK Piackutató Intézet húsz országban végzett, a nyaralási szokásokról készített felméréséből.
Öntudatosan választanak gyógyszert a betegek
Jogomban áll tudni, hogy milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre - állítja az orvosi kezelésre járók harmada a Gfk Piackutató Intézet felmérése szerint. A lakosság további 9 százaléka - főleg az idősek - pedig a kedvezőbb ár miatt kérdezi meg orvosát arról, hogy milyen gyógyszerekkel kezelhető. Bár a felmérés szerint a betegek öntudatosan választanak kezelési módot, az orvosok többsége csak egy kezelési lehetőséget említ.
Egyre többet költünk hétvégén
Az elmúlt évben a magyar vásárlók átlagosan 91 milliárd forintot költöttek napi fogyasztási cikkekre hétvégi vásárlásaik alkalmával. Ez az összeg 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban regisztrált 78 milliárd forintot - derül ki a GfK Piackutató Intézet most megjelent "Kereskedelmi aAnalízisek 2003" című tanulmányából.
Bizakodók a fogyasztók a csatlakozás miatt
A tavalyi második félévben tapasztalt negatív hangulatot követően az EU-csatlakozás után újra bizakodók a magyar fogyasztók. Különösen az ország gazdasági helyzetében várnak a következő öt éven belül fejlődést. A hajlandóság tartós fogyasztási cikkek vásárlására most legnagyobb az elmúlt kilenc évben végzett hasonló felmérésekkel összehasonlítva - derül ki a GfK Piackutató Intézet legfrissebb kutatásából.
Egyre többen ruházkodnak hipermarketből
A ruházati cikkek forgalma 2003-ban 7 százalékkal, 339 milliárd forintra bővült egy év alatt - közölte a GfK Piackutató Intézet csütörtökön. Az adatok szerint nem vásárolunk gyakrabban ruhát, viszont a vásárlások alkalmával egyre több pénzt költünk. Egyre többen öltözködnek a hipermarketekből.
Minden tizedik felnőttnek van hiteltartozása
Magyarországon minden tizedik magyar felnőtt törleszt valamilyen hitelt a GfK Piackutató Intézet adatai szerint. Nőtt az autóhitellel vagy lízinggel rendelkezők száma, ugyanakkor visszaesett a lakáshitelt vagy folyószámlahitelt igénybe vevők köre.
Hét százalékkal több ruha fogyott tavaly
A ruházati cikkek forgalma 2003-ban az előzetes adatok szerint elérte a 339 milliárd forintot, ez 7 százalékkal több, mint az előző évi 317 milliárd forint - közölte a GfK Piackutató Intézet szerdán. Az intézet kutatása szerint a piac az első félévben stagnált, a bővülés a felsőruházati termékek második félévben megnőtt forgalmának köszönhető.
A többség szerint szegényedést hoz az EU
A lakosság kevesebb mint harmada számít arra, hogy az uniós csatlakozásnak köszönhetően javulnak majd az életkörülményei - áll a GfK Piackutató Intézetének legfrissebb felmérésében. A leendő uniós állampolgárok többsége szerint áremelkedések várhatók. Sokan bíznak ugyanakkor a munkalehetőségek bővülésében is.