Három hely a Börzsönyben, ahol aranyra bukkanhatunk

Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban

Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.

A tudósok talajtérképekkel segítik a bűnügyi nyomozók munkáját

De Patrice de Catritac a kanadai rendőrség kérésére talajtérképet készített, mely segít a nyomozóknak felderíteni a bűneseteket. A geokémikus júliusban, az éves geokémiai konferencián prezentálta a ténymegállapításait.

Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki

A ma részben összeomlásban lévő Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idő alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.

A Wisconsini Egyetemnek el kellett távolítania egy sziklát, mert a rasszizmust látták benne

A Wisconsini Egyetem pénteken eltávolított egy sziklát a madisoni tanszékéről, mert a kisebbségi hallgatók szerint a szikla a rasszizmus szimbólumának tekinthető. A történelmi szimbólum eltávolítása nagyjából 50 ezer dollárba került - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt

Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetők meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtőzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.

Váratlan fordulat: eltűnhettek a marsi élet bizonyítékai

Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az ősi életnyomokat őrző agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.

Városnyi méretű aszteroidák bombázták a Földet

Az ősi Földet a város méretű aszteroidák rendszeresen eltalálták. A dinoszauruszokat eltörlőhöz hasonló léptékű aszteroidabecsapódások a 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtti időszakban átlagosan 15 millió évente ismétlődtek.

Nincs magyarázat arra, amit a Holt-tenger mellett találtak

Egy eddig kizárólag csak meteoritokban azonosított, Földön kívüli ásványt találtak a Holt-tenger partvidékének üledékrétegeiben - írja a Science Alert. A szakértők biztosak benne, hogy az anyag nem az űrből érkezett, hanem itt keletkezett bolygónkon, kérdés, hogyan.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Mintha a pokol bejárata lenne - furcsa lyukat találtak a sivatagban

Démonokról szóló legendák és babonák lengik körbe azt a titokzatos lyukat, amit korábban Jemen keleti részén azonosítottak. Egyelőre a szakértők sem tudják, miként keletkezett e természeti csoda, aminek még a mélységét sem tudják pontosan meghatározni - írja ismeretterjesztő cikkében a Phys.org tudományos portál.

Sokkal több és pusztítóbb földrengés és cunami lehet a jövőben

Az Új-Mexikói Egyetem kutatói szerint az alábukási zónákban – ahol az óceáni lemez a kontinentális lemez alá bukik – a jelenleg becsültnél nagyobb lehet a cunamik és földrengések kockázata.

Egy 32 éven át tartó jelenség okozott katasztrofális földrengést

Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést - állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.

Újra feléledhet a Kárpát-medence vulkánja

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben 15 éve vizsgálja a székelyföldi Csomádot, ahol a Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörése volt. Legújabb eredményeik szerint még egy hosszan szunnyadó vulkán alatt is található kristálykása állapotú magmatározó. Ez pedig akár több százezer éven keresztül is folyamatosan fennállhat.

A világ „legizlandibb” jelenete: haláli nyugalommal röplabdáznak a kitörő vulkán tövében

Villámgyorsan terjedt el az interneten a kitörő vulkán mellett röplabdázó emberekről készült videó, amit gyorsan el is neveztek a „legizlandibb" jelenetnek. Nem csoda, hiszen a szigeten 140 vulkán van a kráterek száma pedig meghaladja az ezret.

Egy elveszett bolygó maradványait rejtheti a Föld mélye

4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nagyjából Mars nagyságú objektum ütközhetett a Földdel. Egyes elméletek szerint ez a kozmikus karambol vezetett a Hold létrejöttéhez. Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a titokzatos égitest maradványai ott rejtőzhetnek a földköpenyben - írja a Science híroldala.

Megdöbbentő eredményre jutottak tudósok: ez rejtőzik a Föld belsejében

Tudósok azt állítják, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Theia nevű bolygó ütközött a korai Földdel és maradványai a mai napig rejtőznek a Föld belsejében.

KVÍZ: Felismered ezeket a kristályokat?

Egyre többen gyűjtenek kristályokat, hordják őket ékszerként, marokkőként. Te felismered őket? Töltsd ki kvízünket!

Különös dolgot talált a Hold sötét oldalát felderítő kínai holdjáró

Különös formájú sziklát fedezett fel a kínai Jütu-2 holdjáró a Hold túloldalán. A kutatók kinézete miatt „mérföldkőnek" nevezték el az objektumot.

A hógolyó Föld létezése már nem puszta találgatás

A Caltech geológusa, Joseph Kirschvink 1989-ben tárta a világ elé a "hógolyó Föld" hipotézist. Ezt azóta számos klímamodell lefuttatása igazolta, sőt az utóbbi években egyre gyarapodnak az elméletet alátámasztó, kézzelfogható bizonyítékok is. Pár éve az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján.

Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába

Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.

Váratlanul felgyorsult a Föld forgása

Egyre gyorsabban forog a Föld, állapították meg kutatók. Egyelőre nem tudni, mi van a jelenség hátterében – írja a Phys.org tudományos portál.

Igazi tudományos szenzáció, amit a Mecsekben találtak

Így változott meg Horvátország felszíne a földrengés miatt

A Sentinel-1 műholdak adatai alapján elkészült az első térkép azokról a felszíni változásokról, amiket a keddi horvátországi földrengés okozott.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kőzetmintákat

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

Apokaliptikus pusztítást okozott tízezer éve egy megacunami

Egy óriási szökőár söpört végig a Földközi-tenger keleti partvidékén, a mai Izrael területén nagyjából tízezer évvel ezelőtt - állapították meg izraeli és amerikai kutatók.

Angyal, szív és ördög a Marson

Három hónap alatt földrengések tízezrei rázták meg az Antarktiszt

Több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta - írták tanulmányukban a Chilei Egyetem kutatói, akiket meglepett a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.

Alaszka kis szigetei egyetlen, óriási vulkán részei lehetnek

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Érdekli, hogy milyen volt az ország tízmillió évvel ezelőtt? A geológiai tanösvényeken megnézheti!

Nem kell ahhoz kőzetgyűjtő kalapáccsal járkálni mindenfelé, hogy valakit érdekeljen a geológia. És még ha valaki nem akar elmerülni a kőzetek pontos megnevezésében vagy a különböző földtörténeti korok részletes leírásában, akkor is sok meglepetést tartogat egy-egy, a témára felhúzott kirándulás. Most olyan hazai geológiai tanösvényeket mutatunk önöknek, amelyek alapvetően is kellemes kirándulások: vannak köztük hosszabbak-rövidebbek, és a földtani érdekességüket leszámítva is nagyon jó kis kiruccanást jelentenek az egész családnak.

Új óceán keletkezhet az afrikai sivatagban

Rejtett utakon jártunk a Káli-medence láthatatlan tavainak nyomában

A Káli-medence elég könnyen bekerült nálunk a „soha meg nem unós" kategóriában, de ezúttal nem a kőből rakott, romantikus kis házikókról, szőlősdombok között megbúvó fehér templomtornyokról, a tanúhegyek és a csillogó Balaton bársonyos vizének látványáról szeretnénk ódákat zengeni. Sokkal inkább azokról a rejtett kis ösvényekről, amelyek általában nem kerülnek középpontba, amelyek kertek alatt és erdők mélyén kanyarognak, mégis épp a táj lényegét mutatják meg.

Sokan azt hitték, rántott hús van a képen, aztán jött a döbbenet

Sajttal töltött rántott csirkemellnek látszó kristály képét osztotta meg egy 20 éves amerikai lány - írja a Vice magazin.

Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson

Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szőtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott műszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...

Elveszett kontinenst sikerült feltérképezni

A Föld rejtélyes nyolcadik kontinense nem található meg a hétköznapi térképeken. Nem csoda, hiszen területének csaknem 95 százaléka a Csendes-óceán mélyén van. Kutatók egy csoportja most minden eddiginél részletesebben térképezte fel Zélandiát - írja a Live Science tudományos magazin. 

Megfejtették, honnan származik a legendás Hope gyémánt

A Föld alsó köpenyéből, tehát háromszor akkora mélységből származik a Hope, vagyis Remény nevet viselő legendás gyémánt, mint a legtöbb hasonló drágakő.

Kiderült, miért nem magasabbak a hegyek

Lehetnének-e magasabbak a földi hegységek? És ha nem, mi az akadálya? Geológusok meglepő választ találtak: nem a felszíni erők pusztító munkája, hanem a földkéreg teherbíróképessége szab gátat annak, hogy a hegyek az égig emelkedjenek.

Valami hatalmas dologra bukkantak a Föld mélyén

Modern képalkotó technikával hatalmas struktúrákat fedeztek fel a Föld magjának közelében. Az eredmény jól mutatja, mennyire keveset tudunk bolygónk belső szerkezetéről – írja a Futurism tudományos portál.

Különös fotók, amik a Marson készültek

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthető: egy viszonylag kis kőzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhető geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kőzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk időjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.

Ezrek életét követelhette minden idők legnagyobb földrengése

Hatvan éve, 1960. május 22-én pattant ki Chile partjainál az eddig feljegyzett legnagyobb, a Richter-skálán 9,5-ös erősségű földrengés, amely több ezer ember halálát okozta, az elemi csapás nyomán keletkezett szökőár pusztított Hawaii szigetén és Japánban is.

Több mint száz kilométerrel lett rövidebb a Duna

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt - állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

Azt hittük halott égitest a Hold, de tévedtünk

Új hegyvonulatokat fedeztek fel a Hold Föld felé néző oldalán. Ennek a hegyrendszernek a geológiája arra utal, hogy a Hold még mindig tektonikailag aktív - közölte kedden a Berni Egyetem.

A Hold első átfogó geológiai térképét adták közre amerikai kutatók

Az amerikai geológiai társaság (USGS) közzétette a Hold első hiteles, átfogó geológiai térképét, amely segít megmagyarázni a Föld legközelebbi szomszédjának 4,5 milliárd éves történetét.

Hatalmas esőzés válthatta ki a Kilauea vulkán 2018-as kitörését

Hatalmas és tartós esőzés válthatta ki a Hawaiin lévő Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint.

Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon

Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.

Ősi kontinens elveszett darabját találták meg Kanadában

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. A tudósok a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra.

Titokzatos bolygó maradványai rejtőznek a Hold mélyén

Mégsem azonos a Föld és a Hold oxigénizotópjainak összetétele, ez pedig megváltoztathatja a Hold kialakulásának jelenlegi elméleteit.

Jóindulatú daganatot fedeztek fel egy kréta időszaki fosszílián

Jóindulatú daganatot azonosítottak izraeli kutatók egy fiatal dinoszaurusz két megkövült farokcsigolyáján - közölte kedden a Tel-Avivi Egyetem.