Svájc eltűnő gleccserei veszélyeztetik Európa vízkészletét

A svájci gleccserek több, mint fele eltűnt kevesebb, mint 100 év alatt, és az idei hosszú, forró nyár gyorsította az olvadást, ezt mutatja egy új tanulmány. - hívja fel a figyelmet a BBC tudomány magazinja.

A kontinensek mozgása alakította az óceánok élővilágát

Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.

Megdöbbentő dolgot találtak az atomrobbanás helyszínén

Szokatlan dolgokat hozott létre a világ első atombombájának felrobbantása az új-mexikói sivatagban: olyan kvázikristályokat, amiket még nem láttak a szakemberek.

Így pusztíthatja ki az emberiséget egyetlen vulkánkitörés

Sötétségbe borította a világot és hat évig tartó vulkanikus telet idézett elő 73 000 évvel ezelőtt a Toba szupervulkán kitörése. Ez az eddig ismert egyik legnagyobb ilyen jellegű katasztrófa, ami világunkat sújtotta. Sokáig rejtély volt, mi idézte elő, kutatók egy csoportja azonban közelebb juthatott a titok megfejtéséhez.

Megdöbbentő kutatás: már az ember előtt élhettek fejlett lények a Földön

Kutatók egy csoportja szerint az üledékrétegek vizsgálatával választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy élt-e az emberiség előtt másik fejlett civilizáció a Földön.

Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei

Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.

290 millió éves megkövesedett erdőt fedeztek fel Brazíliában

Fizikusok kiszámították pontosan, hogy egy gyümölcshalom mikor fog leesni

Számítógép szimulációk megmutatják annak feltételeit, hogy eltávolítva egy narancsot egy halomból mikor okot gyümölcslavinát. - írja  New Scientist magazin.

A Mecsek-hegységről készült geológiai ismeretterjesztő kisfilmsorozat

Háromrészes természettudományos oktató- és ismeretterjesztő kisfilmsorozat készült a Mecsek-hegység földtanáról a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény kedden az MTI-vel.

Marsi szobrokat talált a NASA

Absztrakt szobrokra emlékeztető képződményeket fotózott a Marson a Curiosity.

Varázslatos képeken Kína színekben pompázó hegyei

Ősi lényeket szabadítanak ki egy kristályból, sokan katasztrófától félnek

Ősi prokariótákat és algákat találhattak 830 millió éves kősókristályokban, ráadásul ezek a lények még mindig életben lehetnek. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt – írja az IFL Science tudományos portál.

Elképzelhetetlen erejű volt a történelem legnagyobb földrengése

Óriási, 9,5-es erősségű földrengés rázta meg a chilei Atacama-sivatagot 3800 évvel ezelőtt. Ez lehetett minden idők egyik legnagyobb földmozgása, hatására 20 métert is elérő szőkőár alakulhatott ki – írja egy nemrég megjelent kutatás.

Alakváltók rejtőznek a föld alatt

Két hatalmas alakváltó képződmény rejtőzik Afrika és a Csendes-óceán mélyén – írja a Science Alert tudományos portál.

Kettétört a gonosz lelkét őrző szikla

Kettéhasadt a japán mitológia egyik hírhedt démonának lelkét őrző szikla Japánban – írja az IFL Science tudományos magazin.

Olaszországból származhat a világhírű jégkorszaki willendorfi Vénusz

Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kőzetből készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, női alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus művészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.

Bármikor kitörhet a Yellowstone-i szupervulkán

2 millió tonna levegőbe kerülő kénsav, 3 teljes állam lerombolása, majd arra 4 méter magas láva- és hamuréteg borítása – néhány példa a Yellowstone-i szupervulkán kitörésének lehetséges következményei közül, amelyet a Yellowstone-i szupervulkán című dokumentumsorozat alkotói feszegetnek. Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat, köztük ezt az időzített bombát is, amely kitörésekor valószínűsíthetően a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a szunnyadó fenevad, és hogyan érintené mindez az egész bolygót, azt is latolgatjja ...

Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben

Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.

Túl gyorsan hűl ki a Föld, kihalhat az élet

Amíg a Föld felszíni és légköri hőmérséklete az elmúlt korok során mindig ingadozott, addig bolygónk belseje annak 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulása óta folyamatosan hűlt. A folyamat a jövőben is tovább folytatódik, egészen addig, míg a Föld belsejének folyékony területei teljesen meg nem szilárdulnak. Ha ez bekövetkezik, az élet fennmaradásának feltételei megszűnnek.

A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon

Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hőmérsékleteken is.

Hatezer éve égő tűz terjed Ausztráliában, elpusztít mindent, ami az útjába kerül

Az ausztráliai Sydney-től mindössze négyórányi autóútra kiolthatatlan tűz ég 6000 éve egy nemzeti parkban. Az „Égő Hegyként" ismert földalatti tűz a világ legrégebbi ismert tüze, és kutatók számításai szerint sokkal régebb óta létezhet, mint korábban gondolták – írja a Science Alert tudományos portál cikke.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Ismeretlen barlangot találtak Mátraverebély-Szentkúton

Eddig nem ismert barlangot fedeztek fel Mátraverebély-Szentkúton, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai a nemzeti kegyhelyen található bazilikától mintegy 500 méterre, egy elhagyott kőbányában találták meg a természeti képződményt - olvasható a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely által hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett

A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

Soha nem látott ásványt fedeztek fel a Föld mélyéből származó gyémántban.

Első ízben azonosítottak természetben előforduló nagy nyomású kalcium-szilikát perkovszkit (CaSiO3) ásványt a Föld alsóbb köpenyéből, jelentették tegnap a kutatók az American Association for the Advancement of Science magazinban.

Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.

Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az őskontinensen, a Pangeán

A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tűnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erők lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan időszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas őskontinensen, a Pangeán.

Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövőnk számára

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlődött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hőmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.

Megvizsgálták a pokol kútjának fenekét, és ijesztő dolgokra bukkantak

Először vizsgálták meg a Barhout, a jemeni "pokoli kút" fenekét: a 112 méter mély üregben a kutatók kígyókra, elpusztult madarakra és barlangi gyöngyökre bukkantak - a legendák ellenére természetfeletti jelenségekre viszont nem.

Szoláris rádiójelekkel vizsgálják az olvadó sarki jégtakarókat

A Stanford Egyetem kutatói szerint az új módszer, hogy belelássunk a jégtakaróba a Napból jövő rádiójeleket használva lehetővé teheti a jégtábla alakulásának és a jégtábla tengerszint emelkedéshez való hozzájárulásának olcsó, kisenergiájú és széleskörű monitorozását.

Három hely a Börzsönyben, ahol aranyra bukkanhatunk

Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban

Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.

A tudósok talajtérképekkel segítik a bűnügyi nyomozók munkáját

De Patrice de Catritac a kanadai rendőrség kérésére talajtérképet készített, mely segít a nyomozóknak felderíteni a bűneseteket. A geokémikus júliusban, az éves geokémiai konferencián prezentálta a ténymegállapításait.

Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki

A ma részben összeomlásban lévő Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idő alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.

A Wisconsini Egyetemnek el kellett távolítania egy sziklát, mert a rasszizmust látták benne

A Wisconsini Egyetem pénteken eltávolított egy sziklát a madisoni tanszékéről, mert a kisebbségi hallgatók szerint a szikla a rasszizmus szimbólumának tekinthető. A történelmi szimbólum eltávolítása nagyjából 50 ezer dollárba került - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt

Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetők meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtőzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.

Váratlan fordulat: eltűnhettek a marsi élet bizonyítékai

Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az ősi életnyomokat őrző agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.

Városnyi méretű aszteroidák bombázták a Földet

Az ősi Földet a város méretű aszteroidák rendszeresen eltalálták. A dinoszauruszokat eltörlőhöz hasonló léptékű aszteroidabecsapódások a 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtti időszakban átlagosan 15 millió évente ismétlődtek.

Nincs magyarázat arra, amit a Holt-tenger mellett találtak

Egy eddig kizárólag csak meteoritokban azonosított, Földön kívüli ásványt találtak a Holt-tenger partvidékének üledékrétegeiben - írja a Science Alert. A szakértők biztosak benne, hogy az anyag nem az űrből érkezett, hanem itt keletkezett bolygónkon, kérdés, hogyan.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Mintha a pokol bejárata lenne - furcsa lyukat találtak a sivatagban

Démonokról szóló legendák és babonák lengik körbe azt a titokzatos lyukat, amit korábban Jemen keleti részén azonosítottak. Egyelőre a szakértők sem tudják, miként keletkezett e természeti csoda, aminek még a mélységét sem tudják pontosan meghatározni - írja ismeretterjesztő cikkében a Phys.org tudományos portál.

Sokkal több és pusztítóbb földrengés és cunami lehet a jövőben

Az Új-Mexikói Egyetem kutatói szerint az alábukási zónákban – ahol az óceáni lemez a kontinentális lemez alá bukik – a jelenleg becsültnél nagyobb lehet a cunamik és földrengések kockázata.

Egy 32 éven át tartó jelenség okozott katasztrofális földrengést

Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést - állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.

Újra feléledhet a Kárpát-medence vulkánja

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben 15 éve vizsgálja a székelyföldi Csomádot, ahol a Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörése volt. Legújabb eredményeik szerint még egy hosszan szunnyadó vulkán alatt is található kristálykása állapotú magmatározó. Ez pedig akár több százezer éven keresztül is folyamatosan fennállhat.

A világ „legizlandibb” jelenete: haláli nyugalommal röplabdáznak a kitörő vulkán tövében

Villámgyorsan terjedt el az interneten a kitörő vulkán mellett röplabdázó emberekről készült videó, amit gyorsan el is neveztek a „legizlandibb" jelenetnek. Nem csoda, hiszen a szigeten 140 vulkán van a kráterek száma pedig meghaladja az ezret.

Egy elveszett bolygó maradványait rejtheti a Föld mélye

4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nagyjából Mars nagyságú objektum ütközhetett a Földdel. Egyes elméletek szerint ez a kozmikus karambol vezetett a Hold létrejöttéhez. Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a titokzatos égitest maradványai ott rejtőzhetnek a földköpenyben - írja a Science híroldala.

Megdöbbentő eredményre jutottak tudósok: ez rejtőzik a Föld belsejében

Tudósok azt állítják, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Theia nevű bolygó ütközött a korai Földdel és maradványai a mai napig rejtőznek a Föld belsejében.

KVÍZ: Felismered ezeket a kristályokat?

Egyre többen gyűjtenek kristályokat, hordják őket ékszerként, marokkőként. Te felismered őket? Töltsd ki kvízünket!

Különös dolgot talált a Hold sötét oldalát felderítő kínai holdjáró

Különös formájú sziklát fedezett fel a kínai Jütu-2 holdjáró a Hold túloldalán. A kutatók kinézete miatt „mérföldkőnek" nevezték el az objektumot.

A hógolyó Föld létezése már nem puszta találgatás

A Caltech geológusa, Joseph Kirschvink 1989-ben tárta a világ elé a "hógolyó Föld" hipotézist. Ezt azóta számos klímamodell lefuttatása igazolta, sőt az utóbbi években egyre gyarapodnak az elméletet alátámasztó, kézzelfogható bizonyítékok is. Pár éve az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján.