genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
- legfrissebb
- legrégebbi
A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhő »
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
Új DNS-elemző technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Pontosabban lehet géneket szerkeszteni egy új módszerrel
Egy új genetika eljárással sikerült megjavítani azt a hibás génszakaszt, amely a súlyos véralvadási rendellenességért, a hemofiliáért felelős. A módszert egyelőre még csak egereknél alkalmazták, de remélhetőleg embereknél is használható lesz.