genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
- legfrissebb
- legrégebbi
Tudja-e, hogy melyik a világ legidősebb élő fája?
Korábban a 4.000-5.000 éves észak-amerikai mamutfenyőket vélték a legidősebb fáknak, de kiderült nem ők azok, mert Svédország hegyeiben zöldellnek az eddig ismert legidősebb élő fák, amelyeknek kora kétszer annyi, mint amerikai rokonaiké.
Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?
Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Íme az ember legközelebbi élő halrokona
Német biológusok feltérképezték az "élő kövület, vagyis az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.
- címkék:
- genetika
- genom
- hal
- gén
- Címkefelhő »
Egyre biztosabban tudják a kutatók előrejelezni a járványhullámokat
Járványkezelés, kutatás-fejlesztési és innovációs projektek, járványügyi rendszerek erősítése, az új koronavírussal kapcsolatos legújabb eredmények. Többek között ezekre fókuszált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjával együttműködésben szervezett konferenciát Pécsett.
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.
Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt
A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.
- címkék:
- Eurázsia
- genetika
- genom
- ló
- háziasítás
- lovak
- sztyeppe
- vadló
- Címkefelhő »
Egy kihalt állat genomjának megfejtése lehet a kulcs egy bőrbetegség gyógyításához
A jégkorszakban egykor Észak-Európában és Amerikában olyan hatalmas emlősök éltek, mint a mamutok, a kardfogú macskák és a gyapjas orrszarvúak. Az északi félteke hideg óceánjai olyan óriásoknak is otthont adtak, mint a Steller-tengeritehén, amely akár nyolc méter hosszúra is megnőtt és tíz tonnát is nyomhatott és körülbelül 250 éve kihalt. Most egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie ennek a jégkorszaki fajnak a genomját fosszilis csontokból. Arra a kérdésre is választ találtak, hogy mit árul el ennek a kihalt tengeri tehénfajnak a genomja a mai bőrbetegségekről.
Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez
Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Drámai felfedezés: halálos vírusokat találtak emberekben
A rokonoktól örökölt gének között elszórtan megtalálhatók azoknak a vírusoknak a maradványai, amelyek a múltban megpróbálták legyőzni felmenőink szervezetét. Ha ezeknek az egykori betolakodóknak a nyomait kutatjuk saját testünkben, akkor pár érdekes dolgot kideríthetünk a betegségekről. Egy új kutatás arra jutott, hogy az ősi vírustöredékek aktívak lehetnek és még az egészséges szövetekben is kifejlődhetnek. Hogy ez mihez vezet, még nem tudni, de akár szerepet játszhat az olyan betegségek kialakulásában és terjedésében is, mint a rák. Emellett a jelenség diagnosztikai célokra is használható – összegzi a most megjelent tanulmányt a SScience ...