Varga szerint az évtized végén jöhet az euró

Az évtized végére akár euróval is fizethetünk - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a kormány a következő ciklusban tűzheti ki a céldátumot.

Eladók, figyelem! Jönnek a lakásvásárlók

Egyre kevesebbet ér a forint, alig adnak kamatot a bankok, nem csoda, hogy mind többen menekítik a pénzüket ingatlanba. Az évek óta haldokló lakáspiac az idén mintha éledezne, egyes fővárosi ingatlanközvetítők már-már válság előtti forgalomról beszélnek.

Többen másolják a magyar nyugdíjelvonást

Kelet-Közép-Európa több országában olyan kormányzati döntések születnek, amelyek a költségvetési helyzet javítása érdekében a nyugdíjpénztárak vagyonát az állami nyugdíjalapba terelik, és ezzel veszélyeztetik a nyugdíjrendszereket - hívta fel a figyelmet az uniós PensionsEurope nevű intézmény.

Matolcsyék már látják a célszalagot

Húsz hónap kamatcsökkentése után bejelentette a jegybank, hogy lassan itt a kamatvágások vége. Ha szerencsésen alakulnak a külpiaci feltételek, akkor beleférhet még egy kamatvágás, de a célszintet már így is elérték, úgyhogy az sem baj, ha nem lesz több csökkentés. A forint közben tartósan gyengélkedik, de ez már a kormányt se nagyon zavarja.

Kinek fáj majd Magyarországon a gazdasági háború?

Úgy néz ki, gazdasági háborúvá fajul az Ukrajna körüli nemzetközi konfliktus. A nyugati hatalmak szankciókkal válaszolnak az Ukrajna elleni orosz lépésekre. Mit érez meg ebből Magyarország?

Megéri-e devizában takarékoskodni?

Devizát veszünk, ha a forint gyengülésére számítunk, ha a befektetéseinket meg akarjuk osztani vagy ha külföldön akarjuk elkölteni a pénzünket. Nem mindegy azonban, milyen megoldást váalsztunk: jelenleg például jobban járunk, ha az euró mellett döntünk.

Oroszország szeme közé céloz az amerikai olajfegyver

Oroszország készül az elhúzódó gazdasági háborúra, amelyet a vasárnapi krími népszavazás robbanthat ki. Az Egyesült Államok viszont meglepte a gazdaságát főleg az energiaexportból fenntartó Oroszországot azzal, hogy bevetette a saját olajfegyverét.

Miért éri meg a régi lakáshitel kiváltása?

A jegybanki kamatcsökkentés után a 2011-ben és 2012-ben felvett hitelek kiváltása szinte kötelező. Egy átlagos, 7 milliós hitel esetén 3,5-6 millió Ft közötti összeget takaríthatunk meg, a havi törlesztőrészlet pedig azonnal 25-30 százalékkal csökkenhet.

Milliárdos jegybanki bírság 35 banknak

Mindegyik, eddig vizsgált pénzügyi szervezetnél talált jogsértést a nemzeti bank. Több bankot közel 100 millió forintos bírsággal sújtanak, de még nagyobb csapás számukra a díjak visszafizetése, amely 10 milliárd forintot is elérhet.

A hat legfontosabb kérdés a Takarékbankról

A kormány szűk kilenc hónap alatt előbb államosította a Takarékbankot, majd 9 milliárdért továbbadta egy magánbefektetői körnek, teljesen átrendezve egy 2100 milliárdos piacot. Eközben sok csavar és furcsaság történt, nem csoda, ha valaki menet közben elvesztette a fonalat. Nekik próbálunk segíteni azzal, hogy hat pontban összefoglaljuk a lényeget.

Nagy kamatokkal nyomulnak a kis bankok

El kell felejteni a jól ismert bankokat, ha az ember a legegyszerűbb módon szeretne pénzt csinálni a pénzéből. A bankbetétek kamatai a legnagyobb bankoknál a legalacsonyabbak, miközben a kicsik egész jó akciókkal próbálnak piacot szerezni.

Résnyire nyitott ajtón szivárogtak a magyar ötletek

A szabadalmak arra valók, hogy ha valakinek van egy fantasztikus ötlete, akkor azt mások ne tudják ellopni, azaz ne ők gazdagodjanak meg belőle, ha az ötlet beválik. A magyar szabadalmakat védő internetes adatbázist viszont úgy rakták össze, hogy aki kicsit is szemfüles, az pár hónapig hozzáfért mások titkaihoz, és az sincs kizárva, hogy magyar államtitkokba is belenézhetett. A hibát valaki kiszúrta, szólt a kormánynak, és azóta háborúzik a szabadalmi hivatallal. A vita már Orbán Viktorhoz is elért, furcsaságát jól mutatja, hogy egy önfeljelentés oldhatná meg.

A gazdagok még hitelhez is olcsóbban jutnak

Vonzó hirdetésekkel bombázzák a hitelre ácsingózókat a bankok, de az átlagember csak drágábban kaphat kölcsönt, a legjobb ajánlatokhoz eleve magas jövedelem kell. Teszteltük a legnagyobb bankokat.

Odavághat a horvát nyaralásnak Matolcsy

Külső és belső tényezők is gyengítik a forintot, de ez egyelőre nem aggasztja a Magyar Nemzeti Bankot. Pedig a benzin már a jövő héten drágább lesz, előbb-utóbb az élelmiszerek is többe kerülnek, és az exportőrök is csak átmenetileg örülnek.  

Vér még nem folyt, de már vannak áldozatok

Megérezné Oroszország, ha Amerika vagy az EU beváltaná a gazdasági fenyegetéseit, vagy valójában ezekkel nem lehet sarokba szorítani Putyint? Vajon kinek fájna jobban, ha korlátoznák az energiakereskedelmet? Az EU-nak, ahová a felhasznált olaj több mint 30 százaléka és a felhasznált földgáz közel 40 százaléka Oroszországból jön, vagy Moszkvának?

Amikor az oligarchák rendezik a forradalmat

Julija Timosenko pályázik a májusi választáson a bukott Viktor Janukovics helyére. Timosenko abból a Dnyipropetrovszkból emelkedett fel, amely több más ukrán oligarchának is pályája elejét jelentette. Második cikkünkben rajtuk kívül bemutatjuk a Timosenko legnagyobb ellenfelét jelentő RUE-csoportot és a csokikirályt.

Valahogy mindig ott voltak a tűznél Ukrajna igazi urai

A megbukott Viktor Janukovics politikai karrierje a Donyeck-medencéből indult, ahonnan nemcsak ő, hanem Ukrajna és a világ leggazdagabbjai is kinőttek. Ukrajna politikai elitje szorosan összefonódott egy viszonylag szűk gazdasági csoporttal, akiknek a rivalizálása gyakran a politikai vezetők cserélődését hozta magával. Első cikkünkben bemutatjuk a donyecki klán legfontosabb tagjait.

Magyarország nagy része az EU legszegényebb területeihez tartozik

Ilyen furcsán nem adtak még el bankot Magyarországon

A végéhez közeledik a Takarékbank eladása, és bár eredményt még nem hirdettek, mindenki tudja, hogy ki győzött. Ahogyan az állam tavalyi bevásárlása, úgy az eladás körülményei miatt is forrongnak a szövetkezeti bankárok.

Elszaladnak a régiós versenytársak Magyarország mellett

Magyarország gazdasága idén és jövőre is növekedhet, de annyival nem, hogy felzárkózzunk a régiós versenytársakhoz. A deficittel jól állunk, vagyis Brüsszel nem készül újabb túlzottdeficit-eljárással, de az államadósság elleni küzdelem az idén megbicsaklik. Megjelent az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése.

A rezsi lábát is kiütné Rogán

Az áramnál minimális, a gáznál érezhető, a távhőnél óriási rezsicsökkentést jelentene, ha az alapdíjat teljesen eltörölnék. Mit jelent Rogán Antal legújabb akciója a rezsiharcban?

Elmentek Orbánnal Kínába, meg nem is

Több mint 100 vállalat vezetői kísérték el a kormányt Pekingbe, de többségük nem jutott el a konkrét üzleti tárgyalásokig. A magyar menedzserek egymás között azonban egészen jól összejöttek a 12 órás repülőúton, illetve a közös kinti programokon.

Már lóbálja a husángot az állami Lúdas Matyi

A február újabb sorozatos banki díjemeléseket hozott, eltűntek bizonyos akciók, megszűntek régi számlacsomagok, és előre meghatározott időre drágultak a költségek. Rogán Antal figyelmeztetett, a jegybank vizsgálódik és büntetésre készül, de nehéz lesz a dolga, ha bizonyítani is akarja az igazát. Ezúttal nem nagyon látszanak a törvénysértés jelei.

Tagadja az Origo értesülését Cinkotai János

Egy kis Suzukival indul, aztán minden elúszik

Nagyon sokan képtelenek visszafizetni az autóhitelüket, és nem is tudják, hogy valójában mit kockáztatnak. Lázár János mentené az adósokat, de lehet, hogy még nagyobb kárt okozna.

Otthagyja a jegybankot, aki Simorral és Matolcsyval is szembeszállt

Hamarosan elhagyja a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb testületét, a monetáris tanácsot Cinkotai János, értesült az Origo. Simor Andrással sokat hadakozott, de voltak súrlódásai Matolcsy Györggyel is. Matolcsy már tudja, kit szeretne a helyére, de ebben a kérdésben Rogán Antalnak is van szava. A jegybank szerint információink nem helytállóak. 

Nincs gyorsított engedély az Alt Cash kasszáknak

Tárgyalt, de nem döntött a devizahitelekről az Alkotmánybíróság

Most a devizahitelek méregfoga jön

Eddig hét komolyabb akcióval próbálták kihúzni a bajból a devizaadósokat, de a kormánypárti politikusok nyilatkozatai alapján érik egy következő lépés. Ha az Alkotmánybíróság a kabinetnek tetsző módon döntene, akár át is írhatják a szerződéseket.

A NAV türelmi időt ad a vaterás kereskedőknek

A Kúria némi rendet vágott az internetes kereskedésben egy tavaly decemberi döntésével. A NAV ez alapján azt mondja, hogy adóznia kell annak, aki üzletszerűen kereskedik a neten, de májusig türelmi időt adtak.

Érdemesebb lehet forinthitellel autót venni

A csökkenő alapkamat és a bankok által a devizaalapú konstrukciók átváltási költsége miatt ma már előnyösebbek lehetnek a forintalapú autóhitelek.

A kis Káplár Jancsi győztes csatája a nagy OTP ellen

Hétköznapi álmok, átlagos pénzügyi tájékozottság, milliók által ismert érzések és többévnyi kínlódás állnak a férfi mögött, aki jogerősen pert nyert az ország legnagyobb bankjával szemben. Övé az első, teljesen érvénytelennek mondott deviza alapú lakáshitel-szerződés.

Feketézett? Az állam tud rá megoldást!

Egyelőre még kevesen érdeklődnek az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla iránt. Pedig az ajánlat egészen nagyvonalú: nemcsak a feketén szerzett jövedelmeket lehet legalizálni, de öt év után a hozamokat is kifizeti az állam. Nem ez az első kísérlet arra, hogy a kormány hazacsalogassa a külföldre menekített pénzeket, de ezek az akciók nem igazán voltak sikeresek.

Egyre inkább online keresünk munkát

Minden korábbi rekordot megdöntött az online meghirdetett állások száma tavaly. A Profession.hu szerint leginkább fejlesztőket kerestek. Tavalyhoz képest 35 százalékkal többen regisztráltak, legtöbben a területi képviselői, az asszisztensi és az adminisztrátori munkakörökre jelentkeztek.

Beárazzák a pártok ígéreteit

Két civil szervezet arra vállalkozott, hogy beárazzák a pártok választási programjait. A Transparency International Magyarország  és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest szeretné, ha a választók tisztában lennének azzal, hogy mi vár rájuk, ha egyik vagy másik párt nyer április 6-án.

Nehéz munkát találni Szlovákiában

Kirúgták az Engedélyezési Hivatal vezetőjét

Nyugdíjasként is lesz még tizenhat éve

Aki ma Magyarországon megéri a nyugdíjaskort, az átlagosan még tizenhat évig él. A többség csak az államtól számíthat nyugdíjra, de onnan is egyre kevesebbre. Két megoldás van: az ember kesereg, vagy megpróbál felkészülni.

Bruttó reálbéremelkedés lesz az idén

Ha a tervezett alacsony infláció megmarad, 2013 után idén is bruttó reálbér-növekedés várható. Azonban még így is kevesebbet érnek a fizetések, mint 2008-ban.

A bankok szórakoznak velünk, vagy a Fidesz húzza a prést?

A bankok nem átallnak díjakat emelni, pedig a kormány csökkentené a pénzügyi rezsit – mondja Németh Szilárd rezsibiztos, aki a hétvégén a díjmentes készpénzfelvétel kiterjesztését javasolta. Rogán Antal is csatlakozott, és Döbröginek nevezte a bankokat, akiknek háromszor adják majd vissza. A bankokat politizálással, az emberek megtámadásával és kartellezéssel is meggyanúsították. Pár akciót tényleg kiszerveztek, de a banki díjakat a kormánypárt politikája is hajtja.

Szász Károlyt szeretik a törvények

Szász Károly a szerencse fia. A pénzügyi felügyelet egykori elnökét rengeteg pénzzel kárpótolta az állam, amiért megszűnt a munkahelye tavaly ősszel. Ráadásul a kormányzat úgy módosította a róla szóló törvényt, hogy bármikor elhelyezkedhet a pénzügyi szférában, pedig ez a kettő együtt nagyon keveseknek adatik meg. Szásznak ráadásul nem is először volt ekkora mázlija a törvényekkel. Még azok sem nyilatkoznak az ügyről, akik lehetővé tették mindezt Szásznak.

Miért engedékenyek az írekkel azok, akik szigorúak a magyarokkal?

Írország előbb került ki a bóvliból, mint Magyarország, pedig nagyobbat buktak a válságban, nagyobb mentőövre volt szükségük, és nagyobb adósságban is ülnek, mint Magyarország. Ehhez az IMF–EU-program megszorításokkal járó végrehajtására is szükség volt.

Utolsó utáni pillanatban durvult el a kasszakáosz

Csütörtök este az Engedélyezési Hivatal közleményt adott ki két online pénztárgép forgalmazási engedélyének visszavonásáról. Az egyik kassza az Alt Cash utolsó engedélyezett gépe, így a hivatal döntésével eltűnnek az magyar piacról a 20 éve uralkodó pozícióban lévő Samsungok, melyekre eddig az online átállásban is a legtöbb megrendelést adták le. Több tízezer kereskedő maradhat hoppon, a Facebookon némelyikük már forradalommal fenyegetőzik.

Káosz a pénztárgéppiacon, a minisztérium rendkívüli tanácskozást hív össze

Az engedélyezési hivatal végleg visszavonta a legnépszerűbb pénztárgép engedélyét, mert vizsgálatuk során állítólag kiderült, hogy a berendezések lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre. Az online pénztárgépek bevezetésének akadozó folyamatára a minisztérium is felfigyelt, és soron kívül összehívják az átállással foglalkozó bizottságot. A kereskedők továbbra sem tudják, mit tegyenek.

Demjánék az államosítás miatt perelnek

Sikeres a számlalottó Szlovákiában

Az új szerencsejátékba eddig csaknem 40 millió szelvénnyel kapcsolódtak be. A bolti nyugtákkal akár 10 ezer eurót is lehet nyerni.

A csillagok maradtak, Széles Gábor szállodája repült

Széles Gábor zalacsányi szállójára tavaly kikerült egy negyedik csillag is. Önmagában ezzel semmi gond, mert 2009 óta annyi csillagot tehet ki egy szálloda, ahányat csak akar. Ezúttal viszont egy védett tanúsítvány csillagairól volt szó, ezért a szállodát kitették a Hotelstars Unionból.

Nem tolongtak az ingyenes készpénzfelvételért

A banki ügyfelek 35-40 százaléka igényelte az ingyenes készpénzfelvételt a hétfői határidőig. Többségük a bankfiókokban nyilatkozott.

A magyar állam is kéri a jussát a virtuális bizniszből

2009-ben jött létre, de csak nemrégiben robbant be a köztudatba a bitcoin, az egyre terjedő, központ nélküli virtuális pénz. Aki ügyes, szép vagyont hozhat össze, de számíthat rá, hogy az adóhatóság is érdeklődni fog nála. Magyarországon is.

Régi vitát mos partra az új paksi atomerőmű

A paksi atomerőmű bővítésével újabb blokkokat kell hűteni, és jó lenne megoldani az éjszakánként elpocsékolt áram tárolását is. Ezt a két problémát egyszerre tudná kezelni az időnként újra és újra felbukkanó vízlépcsős megoldás. Ugyanakkor szakértők szerint ezek a Duna duzzasztása nélkül is meg lehet oldani.

Félünk a kölcsöntől, mint a tűztől

A válság előtt a magyar családok több hitelt vettek fel, mint amennyit az ésszerűség diktált volna, ma viszont hiába van több pénzük, és hiába lett olcsóbb a hitel és az ingatlanok, nem mernek eladósodni. Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor ügyvezető igazgatójával azt boncolgattuk, hogy miért estünk át a ló túloldalára, miért lett a hitel rossz, mitől félnek még mindig az emberek, mire kell figyelniük, ha mégis kölcsönt szeretnének, és vajon többet ér-e egyszer a lakásuk, mint most.

A nagy elszántság ellenére sem valósultak meg a nagy álmok

A nagy elszántság ellenére a kormány nagy terveiből jó néhány befuccsolt. A devizahiteles károsultak lakóparkja nem épül tovább, nem lehetünk állami mobilcég előfizetői, nem egyéni nyugdíjszámlán gyűlik a pénzünk, és nem nemzeti légitársasággal megyünk üdülni. Állami lett a tankönyvek piaca, újraosztották a trafikokat, és bevezették az e-útdíjat. Miként menedzselte az állam a számára fontos projekteket?  

Egy rendíthetetlen nő őrzi tovább a dollárt

Angela Merkelt is letaszíthatja a legbefolyásosabb nők listájának éléről Janet Yellen, aki februártól átveszi az amerikai jegybank, a Fed vezetését. Ő volt az, aki idejében szólt a túl alacsony kamat miatt, és bő egy évvel a válság előtt figyelmeztetett a veszélyre. Rögtön meg is kapja a feladatot: hátráljon ki a pénzöntésből úgy, hogy ne jöjjön újabb összeomlás, de az infláció se szabaduljon el. Egy befektető szerint, ha Marx kinevezne valakit a jegybank élére, az Janet Yellen lenne.

Nocsak, nem csak erőből lehet rezsit csökkenteni

Csökkentik a rezsit, átrajzolják a számlákat, és beszólnak az energiaszolgáltatóknak. Mindez nemcsak Magyarországon történik, hanem Nagy-Britanniában is. A különbségek azonban még a hasonlóságoknál is jelentősebbek: a brit kormány próbálja takarékosságra bírni az angolokat, a cégekkel pedig úgy szúrnak ki, hogy igazából a fogyasztók mellett ők is jól járhatnak a végén.

Önmagukat már padlóra küldték, most megkapják egész Európát

Görögország Európa soros elnöke januártól júliusig. Az Európai Uniót így a leginkább megtépázott tagország fogja vezetni, amelyikben minden negyedik ember munkanélküli, az államadósság 175 százalékos, évek óta folyamatos a megszorítás, és az EU-IMF hitelezőpáros nem engedi, hogy elkezdjenek lazítani. Görögöket kérdeztünk, hogyan élik meg ezeket a napokat, és mit várnak Görögországtól.

Mitől féljünk 2014-ben?

Viszonylag nyugodt évre számítanak az elemzők 2014-ben, de mivel a válságból való kilábalás után még mindenhol törékeny a helyzet, bármikor jöhetnek kellemetlen meglepetések. Összeszedtük a legfontosabb folyamatokat.

Nem feltételeztünk többet, mint ami bennünk volt? - interjú Chikán Attilával

A növekedésnek örülhetünk, csak épp Magyarországban nincs ennél több. A legnagyobb baj, hogy nem sikerült helyreállítani a bizalmat sem egymás közt, sem a külfölddel szemben. Az országra jellemző a bizalomhiányt szimbolizálja, hogy egy uniós pályázathoz a diákok több pulóvert visznek inkább, csak ne kelljen minden tanórát külön dokumentálni. Gazdasági összefoglaló interjú Chikán Attila egyetemi tanárral, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterével.

Fogadja el az állam ajándékát!

Három jó döntéssel 206 ezer forintot kaphat ajándékba, aki még decemberben lép - legálisan, a magyar államtól. Egy a bökkenő: ehhez hosszabb időre félre is kell tudni tenni.

Putyin vagy az IMF szorítása közül választhat Ukrajna

Az egyik irányban az IMF-féle megszorításokat és az EU politikai követeléseit, a másikban Vlagyimir Putyin gazdasági érdekszféráját találja a tüntetők által támadott Viktor Janukovics ukrán elnök. Az idő sem neki dolgozik, mivel bár az ország nincs eladósodva, egyre jobban fenyeget az államcsőd. A kutyaszorítóban azt a megoldást találták ki, hogy a legjobb az lesz, ha pénzt kapnak.

Akkor most vége a válságnak?

A világgazdaságra még mindig az amerikai gazdaság van a legnagyobb hatással, ha ott beindul a növekedés, az pozitívan hat Európára, és benne Magyarországra is. Most egymást érik a meglepően jó amerikai gazdasági adatok, de azért nem árt óvatosnak lenni.

Mire nem képes 1000 tonna búza

Kirobbanóan jól sikerült a harmadik negyedév, a gazdaság az előző hónapokhoz képest szinte szárnyalt. A részletes adatokból azonban az látszik, hogy a növekedés döntő része annak köszönhető, hogy a tavalyi, szárazsággal sújtott évhez képest a mezőgazdaság jól termelt.

Matolcsyék egyre bátrabban korcsolyáznak az olvadó jégen

Még javában tart a piaci optimizmus a nemzetközi pénzvilágban, a forint mégis gyengült az elmúlt napokban. A piac elfogadja, hogy a jegybank kamatot akar csökkenteni, de a nyilatkozatok alapján azt látják, hogy Matolcsyék talán túl messzire mennek.

Ha nem várok, most lenne 24,5 millám

Elképesztő száguldást produkált a világ legelterjedtebb virtuális pénze, a bitcoin novemberben. Akinek volt a hónap elején, és megtartotta, annak most ötször annyit ér a pénze, amely mögött azonban semmilyen jegybank nem áll. Magyarországon is egyre többeket érdekel a bitcoin, van, aki épp az állam elől menekül a virtuális pénzvilágba, pedig az eredeti funkciójára, a fizetésre itthon még szinte nem is lehet használni.

Sokat költünk az egészségünkre, csak rosszul

A gazdasági válság ellenére a magyarok ugyanannyit áldoznak a családi büdzséből az egészségük megőrzésére vagy a betegségük kezelésére, mint tíz évvel ezelőtt, de a legtöbb kiadás továbbra is gyógyszerre megy.

Pórul jártak, akik üldözőbe vették az OTP-t

Orbán Viktor ugyanúgy sanyargatja őket, a magyar államtól ugyanazokat a pofonokat kapják, mindannyian küzdenek a devizahitelesekkel, mégis másképp viselik a sorsukat. A banki mezőny mára csúnyán kettészakadt, és a dolgok mélyén az OTP áll. Az az eszetlen verseny, amelyet a legnagyobb bankot üldöző második boly diktált a válság előtti években.

Hiába nyomasztja Orbán a Kúriát, a devizahiteleseknek ettől nem lesz jobb

Erős politikai nyomás van a Kúrián, amely most hét devizahiteles kérdésben próbál rendet vágni. Már a kérdések is megosztják a jogászokat, akik abban sem értenek egyet, hogy egyáltalán jó-e, ha jogegységi döntés születik. A döntés után csökkenhet-e a jogi káosz, és vajon jobb lesz-e az adósoknak is?

Minden második kft.-nek tőkét kell emelnie

Az e-útdíj 63,5 milliárdnál tart

Az év végére az e-útdíjból származó bevétel eléri a tervezett 75 milliárd forintot - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten, egy fuvarozói konferencián.

A vállalatok végtelenül optimisták lettek

A víz alól húzza ki a kormány a sportklubokat

Sportlétesítményekre és működésre kapnak pénzt a legnagyobb fővárosi klubok, amelyektől még az adósságot is átvállalja az állam. A kormány bőkezűsége nem áll meg itt, mert még állami ingatlanok fenntartása is átkerülhet az egyesületekhez. Egyelőre csak egy megállapodást kötöttek meg a hatból, így nem tudni, mennyi lesz a program végszámlája. De az már most látszik, hogy nem kevés: csak az MTK esetében több mint 8 milliárd forintra tett vállalást a kormány.

Minden negyedik kisvállalat bővítené a létszámát

Cseberből vederbe öntjük a pénzünket

Miután a soha nem látott mélységbe esett alapkamat eltüntette a biztonságos, de jól fialó bankbetéteket, a magyarok új befektetési lehetőségeket kerestek. Az új kedvenc a befektetési alap, de sokan nem jól választanak. Most megtudhatja, mire figyeljen.  

Most már minden olcsóbb lesz?

A szakértőket is meglepte, hogy ennyire alacsony lett az éves infláció, és mivel két hónapig egyszerre fog hatni a rezsicsökkentés két köre, összességében olcsóbb hely is lehet Magyarország. Ezzel együtt minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben vissza fog térni a 40 év alatt megszokott drágulás.

Nincs olyan cég, amelynek ne dőlt volna be partnere

A rezsi olcsóbb, az étel, ital jóval drágább lesz jövőre

Négy évtizede nem volt ilyen lassú a drágulás üteme, de ez nem jelenti azt, hogy minden termék és szolgáltatás ára lecövekelt volna. A rossz termés sok élelmiszert megdrágít, és a húsok közül is csak a disznónak lesz alacsonyabb az áfája. Drágább lehet a jogosítvány és a nyelvtudás megszerzése, de megúszhatjuk a készpénzfelvétel díját, és még a temetés is ingyen lesz annak, aki hajlandó ásni.

A bírók a bankoknak ítélnek

A háromezret közelíti a hazai bankok ellen indított devizahitelperek száma. Az eddigi statisztikák elég meggyőzőek: a bankok simán nyerik a perek zömét, még ha a bíróságokon látszólag nagy is az összevisszaság. Előfordul, hogy ugyanazért győz egy devizaadós, amiért más bíró a banknak adott igazat.

Az új hidegháború miatt maradhatunk gáz nélkül

Ukrajna ezer és ezer szállal kacsolódik Oroszországhoz, Kijev most mégis arra készül, hogy társulási megállapodást ír alá az EU-val, jó eséllyel kivívva Moszkva bosszúját. Mi lesz, ha újra elapad a gáz Kelet-Európában, és ki menti meg Ukrajnát az államcsődtől?

Sodródunk lefele, ami talán rosszabb a válságnál

Tiszta a lelkiismerete, de döntéshozóként erélyesebbnek kellett volna lennie a devizahitelezés miatt: bár kiabált, de homokot kellett volna szórni a gépezetbe - mondja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke. Nekiállt megírni történeteit abból a hat évből, amelyet élete egyik legnyomorúságosabb és egyben legizgalmasabb időszakának tart, de ez nemcsak az ő könyve lesz, hanem az akkori jegybank minden munkatársáé.

Az ipar termeli a szlovák GDP egynegyedét

Szlovákiában az iparban előállított hozzáadott érték GDP-aránya a harmadik legmagasabb volt az EU országai közül. A listán Magyarország a kilencedik, holtversenyben Bulgáriával. Egy elemzés szerint jellemző, hogy az ipari termelés – Németország és Ausztria kivételével – többnyire a viszonylag olcsóbb munkaerőt kínáló EU-s országokba összpontosul.

Tényleg szegények vagyunk

Az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerőt tekintve Magyarország lemaradt Horvátországhoz és Szlovákiához képest, és 42 állam közül a 31. helyen végzett. A magyarok az európai átlag kevesebb mint 40 százalékával rendelkeznek, de Budapesten és a budakeszi járásban jobb a helyzet: itt akár a balti államok átlagát is elérik. Magyarország lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 5009 euró. Liechtensteinben 58 844 euró.

Miért tudná a Fidesz, amit már Marx sem tudott?

A rezsiharc egyik casus bellije az extraprofit, amit a szolgáltatók zsebre tesznek. Amennyire egyértelmű ellenség a túlzott nyereség, annyira nem tudja senki megmondani, hogy hol is lenne az a vonal, ami fölött már extra a profit. A tőke 8 százaléka? A bevétel 2-3 százaléka? Néhány éve még az MSZP-nek volt sok a bankok profitja, és a Fidesz nem értette, mi számít túlzott nyereségnek. Mindkét párt mestere Karl Marx lehetett.

Nagy a kísértés, mégsem szabad ingatlant venni

Öt nagyon stabilnak hitt ország, ahol a lakások értéke évek óta emelkedik, és sokan hajlamosak elhinni, hogy egy soha ki nem fogyó aranybánya nyílt meg. Pedig lehet, hogy lufi az egész, amely előbb-utóbb kipukkad.

Bűncselekmény gyanúja egy brókerháznál

A Civis Globál Brókerház Zrt. évi 18 százalékos hozamot ígért az ügyfeleinek, a negyedéves kifizetések egy részét azonban nem tudta időre teljesíteni. A Magyar Nemzeti Bank eljárást folytat a társasággal szemben, a bűncselekmény gyanúja is felmerült.

Eljöhet a kis pálinkafőzdék virágkora

Jövőre lényegében bármelyik kereskedelmi szeszfőzdében ihatunk és vehetünk pálinkát. Most csak a nagyobbak engedhetik meg maguknak, hogy látványfőzdét üzemeltessenek, és külön helyiségben árulják a pálinkát. A törvényváltoztatás így a kisebb főzdéknek kedvez: ők is becsalogathatják az érdeklődőket, könnyebben megismertethetik magukat a fogyasztókkal.

A társadalmi stressz hozza a következő válságot

Ha sok a vevő, csődbe megyünk

A kiskereskedőknek adomány, a pénztárgép-szaküzleteknek átok a kötelező kasszacserére nyújtott állami támogatás. Csak egy forgalmazó tudta jól kihasználni a helyzetet, így hamar dominánssá vált a piacon. Ez viszont - úgy tűnik - az Engedélyezési Hivatalnak nem tetszik.

A gazdagabbak járnak jobban a szegények támogatásával

A kis keresetűek megsegítéseként hirdeti a kormány a januártól életbe lépő új adószabályt, a változtatások legnagyobb nyertesei azonban a legalább három gyereket nevelő tehetősebbek lesznek. Mindez jól illeszkedik a kormány eddigi adópolitikájába, amely eredményeként sok százmilliárd forint maradt a lakosságnál. Csakhogy ez a hatalmas többlet korántsem egyenlően oszlik meg, a pénz jó része az eleve jól keresőkhöz áramlott, a gyerektelen szegények pedig pórul jártak.  

A bankok türelme elfogy

A nyolc magyarországi nagybankból kettőt vagy hármat öt éven belül el fog adni a tulajdonosa, de a bankrendszer többsége nem kerül magyar tulajdonba – erre szavazott a Budapesti Gazdasági Fórum jórészt bankárokból, vagy más pénzügyi intézmények szakembereiből álló közönsége a Portfolio.hu által szervezett konferencián. Szó volt hitelezési fordulatról, kiszámíthatóságról, és a jegybank által indított növekedési hitelprogram kockázatairól.

A csúcsról a süllyesztőbe

Egyszer hopp, máskor kopp. A legerősebb vállalat is pillanatok alatt válhat sereghajtóvá, a legnagyobb innovátor termékeiből is könnyen lesz ócskaság. Az elemzők most épp a BlackBerryről szedik le a keresztvizet, pedig a gyártó telefonjainak néhány éve még nem volt vetélytársuk. Összeszedtünk még 10 céget, melyek valaha szimbólumnak számítottak, mostanra viszont durván lemaradtak, vagy akár be is dobták a törülközőt.

Csak a szomszéd fel ne jelentsen!

Kisemberek nagy üzletébe tiporhat bele az adóhatóság, ha valóban komolyan gondolja, hogy fülön csípi a feketéző lakáskiadókat. A piac pörög, és bár manapság már a szabályokat betartva sem rossz biznisz az ingatlan kiadása, a legtöbben eltitkolják az ebből származó jövedelmüket. Sokan egyszerűen nem akarnak a NAV látóterébe kerülni, ráadásul nem is nagy ördöngösség elbújni a hatóság elől.

Honnan tudtam volna, hogy száz tonna krumplit kellene vennem?

Vásároljon bedőlt lakáshitelt, krumplit vagy domainnevet! Tavaly ilyenkor ez talán még egy befektetési tanácsadótól is furcsa ajánlat lett volna. Pedig óriási hasznot lehetett elérni velük, miközben a hagyományos befektetések pocsékul teljesítettek. Mivel lehetett a legtöbb pénzt szakítani a közelmúltban, és hogyan gazdagodhatnak meg azok, akik nem riadnak vissza a nagyobb kockázattól?

Elrendelték Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását

A Zágrábi megyei bíróság előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mert úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés veszélye. Az előzetes elrendelése után a horvátországi hatóságok körözést és elfogatóparancsot adhatnak ki Hernádi ellen. 

Egyre gazdagabbak az amerikai gazdagok

Harminc éve mélyül a szakadék szegények és gazdagok között Amerikában, de tavaly különösen elhúztak a legtehetősebbek. A válság az ő vagyonukat is megtépázta, de úgy tűnik, ez csak átmeneti volt.

Ha elegünk van a hervasztó kamatból

A bankok egyre gyatrább kamatokat kínálnak, így nincs könnyű dolgunk, ha fialtatni szeretnénk a félretett pénzünket. A bankbetétek állománya a csekély hozamok ellenére is növekszik, pedig vannak jobb befektetési lehetőségek is. Ezeket gyűjtöttük össze. 

Az élet mindig drága

A számokból szépen kirajzolódik: mindig akkor kellett többett fizetni a bankoknak, amikor újabb adóterhet kaptak a nyakukba. A rezsicsökkentéssel tényleg minden családnak több pénze marad, de egy sor másik intézkedés miatt a többség el is költi a többletet. Mandinerből drágul az élet.

A világforradalom már megint elmarad

A 2000-es évek második fele a BRICS országok brutális gazdasági növekedéséről szólt. Miközben többször eltemettük az Egyesült Államokat, Japánt és az Európai Uniót, és világgazdasági átrendeződésre vártunk, elterelődött a figyelem arról, hogy a feltörekvő országok mindegyike komoly szerkezeti gondokkal küzd. Most, hogy a hagyományosan erős gazdaságok kimásznak a gödörből, még világosabban látszik, hogy a brazilokkal, az oroszokkal és a BRICS csoport többi tagjával komoly bajok vannak.

A kormány befagyasztotta, mégsem fagyott be a bértábla

Zsonglőrködik az állami fizetésekkel a kormány. Spórolás miatt befagyasztotta a bértáblát, de közben több ágazatban rendkívüli béremeléseket hagyott jóvá. A kivételezettek nagyon jól jártak, de olyan is van, akinek évek óta nem nő a fizetése.

Jókor jó helyen

Sok pénzébe kerülhet az államnak, ha megveszi az egyszer már privatizált Dunaferrt. Nem ez lenne az első balul elsült magánosítás: volt, hogy nagyon benézték, mit mikor és kinek adnak el, de volt, hogy briliáns döntést hoztak, és százmilliárdokat kasszíroztak. Az ide-oda adogatott Malév története vagy a magyar cukorgyártás halálra ítélése a súlyos mellényúlások kategóriájába tartozik, a vagonnyi pénzért eladott ferihegyi reptér és a MÁV Cargo inkább a zseniális húzások közé sorolható.

Segélyhalmozók és csalók ellen indul a kormány

Naprakész adatbázist készít a kormány arról, hogy ki mennyi szociális támogatást kap az önkormányzattól. Most ellenőrizhetetlen, hogy ki jut hozzá jogosulatlanul állami pénzhez. Ez ellen tudna harcolni a kormány a nyilvántartással, de jól jön a teljes segélyplafon bevezetéséhez is, amire régóta készül.

A kéjelgő és a csodagyerek

A július legvégén elkezdett szerbiai kormányátalakítás a végéhez közeledik, megvan az új pénzügyminiszter, és az is egyre biztosabb, hogy nem lesz szükség előrehozott választásokra. Kérdés azonban, hogy a 29 éves, nem túl tapasztalt Lazar Krstic képes lesz-e rendbe tenni a szerb gazdaságot. Az IMF egykori vezetője, Dominique Strauss-Kahn tanácsadóként mehet Belgrádba.