Félünk a kölcsöntől, mint a tűztől

A válság előtt a magyar családok több hitelt vettek fel, mint amennyit az ésszerűség diktált volna, ma viszont hiába van több pénzük, és hiába lett olcsóbb a hitel és az ingatlanok, nem mernek eladósodni. Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor ügyvezető igazgatójával azt boncolgattuk, hogy miért estünk át a ló túloldalára, miért lett a hitel rossz, mitől félnek még mindig az emberek, mire kell figyelniük, ha mégis kölcsönt szeretnének, és vajon többet ér-e egyszer a lakásuk, mint most.

A nagy elszántság ellenére sem valósultak meg a nagy álmok

A nagy elszántság ellenére a kormány nagy terveiből jó néhány befuccsolt. A devizahiteles károsultak lakóparkja nem épül tovább, nem lehetünk állami mobilcég előfizetői, nem egyéni nyugdíjszámlán gyűlik a pénzünk, és nem nemzeti légitársasággal megyünk üdülni. Állami lett a tankönyvek piaca, újraosztották a trafikokat, és bevezették az e-útdíjat. Miként menedzselte az állam a számára fontos projekteket?  

Egy rendíthetetlen nő őrzi tovább a dollárt

Angela Merkelt is letaszíthatja a legbefolyásosabb nők listájának éléről Janet Yellen, aki februártól átveszi az amerikai jegybank, a Fed vezetését. Ő volt az, aki idejében szólt a túl alacsony kamat miatt, és bő egy évvel a válság előtt figyelmeztetett a veszélyre. Rögtön meg is kapja a feladatot: hátráljon ki a pénzöntésből úgy, hogy ne jöjjön újabb összeomlás, de az infláció se szabaduljon el. Egy befektető szerint, ha Marx kinevezne valakit a jegybank élére, az Janet Yellen lenne.

Nocsak, nem csak erőből lehet rezsit csökkenteni

Csökkentik a rezsit, átrajzolják a számlákat, és beszólnak az energiaszolgáltatóknak. Mindez nemcsak Magyarországon történik, hanem Nagy-Britanniában is. A különbségek azonban még a hasonlóságoknál is jelentősebbek: a brit kormány próbálja takarékosságra bírni az angolokat, a cégekkel pedig úgy szúrnak ki, hogy igazából a fogyasztók mellett ők is jól járhatnak a végén.

Önmagukat már padlóra küldték, most megkapják egész Európát

Görögország Európa soros elnöke januártól júliusig. Az Európai Uniót így a leginkább megtépázott tagország fogja vezetni, amelyikben minden negyedik ember munkanélküli, az államadósság 175 százalékos, évek óta folyamatos a megszorítás, és az EU-IMF hitelezőpáros nem engedi, hogy elkezdjenek lazítani. Görögöket kérdeztünk, hogyan élik meg ezeket a napokat, és mit várnak Görögországtól.

Mitől féljünk 2014-ben?

Viszonylag nyugodt évre számítanak az elemzők 2014-ben, de mivel a válságból való kilábalás után még mindenhol törékeny a helyzet, bármikor jöhetnek kellemetlen meglepetések. Összeszedtük a legfontosabb folyamatokat.

Nem feltételeztünk többet, mint ami bennünk volt? - interjú Chikán Attilával

A növekedésnek örülhetünk, csak épp Magyarországban nincs ennél több. A legnagyobb baj, hogy nem sikerült helyreállítani a bizalmat sem egymás közt, sem a külfölddel szemben. Az országra jellemző a bizalomhiányt szimbolizálja, hogy egy uniós pályázathoz a diákok több pulóvert visznek inkább, csak ne kelljen minden tanórát külön dokumentálni. Gazdasági összefoglaló interjú Chikán Attila egyetemi tanárral, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterével.

Fogadja el az állam ajándékát!

Három jó döntéssel 206 ezer forintot kaphat ajándékba, aki még decemberben lép - legálisan, a magyar államtól. Egy a bökkenő: ehhez hosszabb időre félre is kell tudni tenni.

Putyin vagy az IMF szorítása közül választhat Ukrajna

Az egyik irányban az IMF-féle megszorításokat és az EU politikai követeléseit, a másikban Vlagyimir Putyin gazdasági érdekszféráját találja a tüntetők által támadott Viktor Janukovics ukrán elnök. Az idő sem neki dolgozik, mivel bár az ország nincs eladósodva, egyre jobban fenyeget az államcsőd. A kutyaszorítóban azt a megoldást találták ki, hogy a legjobb az lesz, ha pénzt kapnak.

Akkor most vége a válságnak?

A világgazdaságra még mindig az amerikai gazdaság van a legnagyobb hatással, ha ott beindul a növekedés, az pozitívan hat Európára, és benne Magyarországra is. Most egymást érik a meglepően jó amerikai gazdasági adatok, de azért nem árt óvatosnak lenni.

Mire nem képes 1000 tonna búza

Kirobbanóan jól sikerült a harmadik negyedév, a gazdaság az előző hónapokhoz képest szinte szárnyalt. A részletes adatokból azonban az látszik, hogy a növekedés döntő része annak köszönhető, hogy a tavalyi, szárazsággal sújtott évhez képest a mezőgazdaság jól termelt.

Matolcsyék egyre bátrabban korcsolyáznak az olvadó jégen

Még javában tart a piaci optimizmus a nemzetközi pénzvilágban, a forint mégis gyengült az elmúlt napokban. A piac elfogadja, hogy a jegybank kamatot akar csökkenteni, de a nyilatkozatok alapján azt látják, hogy Matolcsyék talán túl messzire mennek.

Ha nem várok, most lenne 24,5 millám

Elképesztő száguldást produkált a világ legelterjedtebb virtuális pénze, a bitcoin novemberben. Akinek volt a hónap elején, és megtartotta, annak most ötször annyit ér a pénze, amely mögött azonban semmilyen jegybank nem áll. Magyarországon is egyre többeket érdekel a bitcoin, van, aki épp az állam elől menekül a virtuális pénzvilágba, pedig az eredeti funkciójára, a fizetésre itthon még szinte nem is lehet használni.

Sokat költünk az egészségünkre, csak rosszul

A gazdasági válság ellenére a magyarok ugyanannyit áldoznak a családi büdzséből az egészségük megőrzésére vagy a betegségük kezelésére, mint tíz évvel ezelőtt, de a legtöbb kiadás továbbra is gyógyszerre megy.

Pórul jártak, akik üldözőbe vették az OTP-t

Orbán Viktor ugyanúgy sanyargatja őket, a magyar államtól ugyanazokat a pofonokat kapják, mindannyian küzdenek a devizahitelesekkel, mégis másképp viselik a sorsukat. A banki mezőny mára csúnyán kettészakadt, és a dolgok mélyén az OTP áll. Az az eszetlen verseny, amelyet a legnagyobb bankot üldöző második boly diktált a válság előtti években.

Hiába nyomasztja Orbán a Kúriát, a devizahiteleseknek ettől nem lesz jobb

Erős politikai nyomás van a Kúrián, amely most hét devizahiteles kérdésben próbál rendet vágni. Már a kérdések is megosztják a jogászokat, akik abban sem értenek egyet, hogy egyáltalán jó-e, ha jogegységi döntés születik. A döntés után csökkenhet-e a jogi káosz, és vajon jobb lesz-e az adósoknak is?

Minden második kft.-nek tőkét kell emelnie

Az e-útdíj 63,5 milliárdnál tart

Az év végére az e-útdíjból származó bevétel eléri a tervezett 75 milliárd forintot - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten, egy fuvarozói konferencián.

A vállalatok végtelenül optimisták lettek

A víz alól húzza ki a kormány a sportklubokat

Sportlétesítményekre és működésre kapnak pénzt a legnagyobb fővárosi klubok, amelyektől még az adósságot is átvállalja az állam. A kormány bőkezűsége nem áll meg itt, mert még állami ingatlanok fenntartása is átkerülhet az egyesületekhez. Egyelőre csak egy megállapodást kötöttek meg a hatból, így nem tudni, mennyi lesz a program végszámlája. De az már most látszik, hogy nem kevés: csak az MTK esetében több mint 8 milliárd forintra tett vállalást a kormány.

Minden negyedik kisvállalat bővítené a létszámát

Cseberből vederbe öntjük a pénzünket

Miután a soha nem látott mélységbe esett alapkamat eltüntette a biztonságos, de jól fialó bankbetéteket, a magyarok új befektetési lehetőségeket kerestek. Az új kedvenc a befektetési alap, de sokan nem jól választanak. Most megtudhatja, mire figyeljen.  

Most már minden olcsóbb lesz?

A szakértőket is meglepte, hogy ennyire alacsony lett az éves infláció, és mivel két hónapig egyszerre fog hatni a rezsicsökkentés két köre, összességében olcsóbb hely is lehet Magyarország. Ezzel együtt minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben vissza fog térni a 40 év alatt megszokott drágulás.

Nincs olyan cég, amelynek ne dőlt volna be partnere

A rezsi olcsóbb, az étel, ital jóval drágább lesz jövőre

Négy évtizede nem volt ilyen lassú a drágulás üteme, de ez nem jelenti azt, hogy minden termék és szolgáltatás ára lecövekelt volna. A rossz termés sok élelmiszert megdrágít, és a húsok közül is csak a disznónak lesz alacsonyabb az áfája. Drágább lehet a jogosítvány és a nyelvtudás megszerzése, de megúszhatjuk a készpénzfelvétel díját, és még a temetés is ingyen lesz annak, aki hajlandó ásni.

A bírók a bankoknak ítélnek

A háromezret közelíti a hazai bankok ellen indított devizahitelperek száma. Az eddigi statisztikák elég meggyőzőek: a bankok simán nyerik a perek zömét, még ha a bíróságokon látszólag nagy is az összevisszaság. Előfordul, hogy ugyanazért győz egy devizaadós, amiért más bíró a banknak adott igazat.

Az új hidegháború miatt maradhatunk gáz nélkül

Ukrajna ezer és ezer szállal kacsolódik Oroszországhoz, Kijev most mégis arra készül, hogy társulási megállapodást ír alá az EU-val, jó eséllyel kivívva Moszkva bosszúját. Mi lesz, ha újra elapad a gáz Kelet-Európában, és ki menti meg Ukrajnát az államcsődtől?

Sodródunk lefele, ami talán rosszabb a válságnál

Tiszta a lelkiismerete, de döntéshozóként erélyesebbnek kellett volna lennie a devizahitelezés miatt: bár kiabált, de homokot kellett volna szórni a gépezetbe - mondja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke. Nekiállt megírni történeteit abból a hat évből, amelyet élete egyik legnyomorúságosabb és egyben legizgalmasabb időszakának tart, de ez nemcsak az ő könyve lesz, hanem az akkori jegybank minden munkatársáé.

Az ipar termeli a szlovák GDP egynegyedét

Szlovákiában az iparban előállított hozzáadott érték GDP-aránya a harmadik legmagasabb volt az EU országai közül. A listán Magyarország a kilencedik, holtversenyben Bulgáriával. Egy elemzés szerint jellemző, hogy az ipari termelés – Németország és Ausztria kivételével – többnyire a viszonylag olcsóbb munkaerőt kínáló EU-s országokba összpontosul.

Tényleg szegények vagyunk

Az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerőt tekintve Magyarország lemaradt Horvátországhoz és Szlovákiához képest, és 42 állam közül a 31. helyen végzett. A magyarok az európai átlag kevesebb mint 40 százalékával rendelkeznek, de Budapesten és a budakeszi járásban jobb a helyzet: itt akár a balti államok átlagát is elérik. Magyarország lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 5009 euró. Liechtensteinben 58 844 euró.

Miért tudná a Fidesz, amit már Marx sem tudott?

A rezsiharc egyik casus bellije az extraprofit, amit a szolgáltatók zsebre tesznek. Amennyire egyértelmű ellenség a túlzott nyereség, annyira nem tudja senki megmondani, hogy hol is lenne az a vonal, ami fölött már extra a profit. A tőke 8 százaléka? A bevétel 2-3 százaléka? Néhány éve még az MSZP-nek volt sok a bankok profitja, és a Fidesz nem értette, mi számít túlzott nyereségnek. Mindkét párt mestere Karl Marx lehetett.

Nagy a kísértés, mégsem szabad ingatlant venni

Öt nagyon stabilnak hitt ország, ahol a lakások értéke évek óta emelkedik, és sokan hajlamosak elhinni, hogy egy soha ki nem fogyó aranybánya nyílt meg. Pedig lehet, hogy lufi az egész, amely előbb-utóbb kipukkad.

Bűncselekmény gyanúja egy brókerháznál

A Civis Globál Brókerház Zrt. évi 18 százalékos hozamot ígért az ügyfeleinek, a negyedéves kifizetések egy részét azonban nem tudta időre teljesíteni. A Magyar Nemzeti Bank eljárást folytat a társasággal szemben, a bűncselekmény gyanúja is felmerült.

Eljöhet a kis pálinkafőzdék virágkora

Jövőre lényegében bármelyik kereskedelmi szeszfőzdében ihatunk és vehetünk pálinkát. Most csak a nagyobbak engedhetik meg maguknak, hogy látványfőzdét üzemeltessenek, és külön helyiségben árulják a pálinkát. A törvényváltoztatás így a kisebb főzdéknek kedvez: ők is becsalogathatják az érdeklődőket, könnyebben megismertethetik magukat a fogyasztókkal.

A társadalmi stressz hozza a következő válságot

Ha sok a vevő, csődbe megyünk

A kiskereskedőknek adomány, a pénztárgép-szaküzleteknek átok a kötelező kasszacserére nyújtott állami támogatás. Csak egy forgalmazó tudta jól kihasználni a helyzetet, így hamar dominánssá vált a piacon. Ez viszont - úgy tűnik - az Engedélyezési Hivatalnak nem tetszik.

A gazdagabbak járnak jobban a szegények támogatásával

A kis keresetűek megsegítéseként hirdeti a kormány a januártól életbe lépő új adószabályt, a változtatások legnagyobb nyertesei azonban a legalább három gyereket nevelő tehetősebbek lesznek. Mindez jól illeszkedik a kormány eddigi adópolitikájába, amely eredményeként sok százmilliárd forint maradt a lakosságnál. Csakhogy ez a hatalmas többlet korántsem egyenlően oszlik meg, a pénz jó része az eleve jól keresőkhöz áramlott, a gyerektelen szegények pedig pórul jártak.  

A bankok türelme elfogy

A nyolc magyarországi nagybankból kettőt vagy hármat öt éven belül el fog adni a tulajdonosa, de a bankrendszer többsége nem kerül magyar tulajdonba – erre szavazott a Budapesti Gazdasági Fórum jórészt bankárokból, vagy más pénzügyi intézmények szakembereiből álló közönsége a Portfolio.hu által szervezett konferencián. Szó volt hitelezési fordulatról, kiszámíthatóságról, és a jegybank által indított növekedési hitelprogram kockázatairól.

A csúcsról a süllyesztőbe

Egyszer hopp, máskor kopp. A legerősebb vállalat is pillanatok alatt válhat sereghajtóvá, a legnagyobb innovátor termékeiből is könnyen lesz ócskaság. Az elemzők most épp a BlackBerryről szedik le a keresztvizet, pedig a gyártó telefonjainak néhány éve még nem volt vetélytársuk. Összeszedtünk még 10 céget, melyek valaha szimbólumnak számítottak, mostanra viszont durván lemaradtak, vagy akár be is dobták a törülközőt.

Csak a szomszéd fel ne jelentsen!

Kisemberek nagy üzletébe tiporhat bele az adóhatóság, ha valóban komolyan gondolja, hogy fülön csípi a feketéző lakáskiadókat. A piac pörög, és bár manapság már a szabályokat betartva sem rossz biznisz az ingatlan kiadása, a legtöbben eltitkolják az ebből származó jövedelmüket. Sokan egyszerűen nem akarnak a NAV látóterébe kerülni, ráadásul nem is nagy ördöngösség elbújni a hatóság elől.

Honnan tudtam volna, hogy száz tonna krumplit kellene vennem?

Vásároljon bedőlt lakáshitelt, krumplit vagy domainnevet! Tavaly ilyenkor ez talán még egy befektetési tanácsadótól is furcsa ajánlat lett volna. Pedig óriási hasznot lehetett elérni velük, miközben a hagyományos befektetések pocsékul teljesítettek. Mivel lehetett a legtöbb pénzt szakítani a közelmúltban, és hogyan gazdagodhatnak meg azok, akik nem riadnak vissza a nagyobb kockázattól?

Elrendelték Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását

A Zágrábi megyei bíróság előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mert úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés veszélye. Az előzetes elrendelése után a horvátországi hatóságok körözést és elfogatóparancsot adhatnak ki Hernádi ellen. 

Egyre gazdagabbak az amerikai gazdagok

Harminc éve mélyül a szakadék szegények és gazdagok között Amerikában, de tavaly különösen elhúztak a legtehetősebbek. A válság az ő vagyonukat is megtépázta, de úgy tűnik, ez csak átmeneti volt.

Ha elegünk van a hervasztó kamatból

A bankok egyre gyatrább kamatokat kínálnak, így nincs könnyű dolgunk, ha fialtatni szeretnénk a félretett pénzünket. A bankbetétek állománya a csekély hozamok ellenére is növekszik, pedig vannak jobb befektetési lehetőségek is. Ezeket gyűjtöttük össze. 

Az élet mindig drága

A számokból szépen kirajzolódik: mindig akkor kellett többett fizetni a bankoknak, amikor újabb adóterhet kaptak a nyakukba. A rezsicsökkentéssel tényleg minden családnak több pénze marad, de egy sor másik intézkedés miatt a többség el is költi a többletet. Mandinerből drágul az élet.

A világforradalom már megint elmarad

A 2000-es évek második fele a BRICS országok brutális gazdasági növekedéséről szólt. Miközben többször eltemettük az Egyesült Államokat, Japánt és az Európai Uniót, és világgazdasági átrendeződésre vártunk, elterelődött a figyelem arról, hogy a feltörekvő országok mindegyike komoly szerkezeti gondokkal küzd. Most, hogy a hagyományosan erős gazdaságok kimásznak a gödörből, még világosabban látszik, hogy a brazilokkal, az oroszokkal és a BRICS csoport többi tagjával komoly bajok vannak.

A kormány befagyasztotta, mégsem fagyott be a bértábla

Zsonglőrködik az állami fizetésekkel a kormány. Spórolás miatt befagyasztotta a bértáblát, de közben több ágazatban rendkívüli béremeléseket hagyott jóvá. A kivételezettek nagyon jól jártak, de olyan is van, akinek évek óta nem nő a fizetése.

Jókor jó helyen

Sok pénzébe kerülhet az államnak, ha megveszi az egyszer már privatizált Dunaferrt. Nem ez lenne az első balul elsült magánosítás: volt, hogy nagyon benézték, mit mikor és kinek adnak el, de volt, hogy briliáns döntést hoztak, és százmilliárdokat kasszíroztak. Az ide-oda adogatott Malév története vagy a magyar cukorgyártás halálra ítélése a súlyos mellényúlások kategóriájába tartozik, a vagonnyi pénzért eladott ferihegyi reptér és a MÁV Cargo inkább a zseniális húzások közé sorolható.

Segélyhalmozók és csalók ellen indul a kormány

Naprakész adatbázist készít a kormány arról, hogy ki mennyi szociális támogatást kap az önkormányzattól. Most ellenőrizhetetlen, hogy ki jut hozzá jogosulatlanul állami pénzhez. Ez ellen tudna harcolni a kormány a nyilvántartással, de jól jön a teljes segélyplafon bevezetéséhez is, amire régóta készül.

A kéjelgő és a csodagyerek

A július legvégén elkezdett szerbiai kormányátalakítás a végéhez közeledik, megvan az új pénzügyminiszter, és az is egyre biztosabb, hogy nem lesz szükség előrehozott választásokra. Kérdés azonban, hogy a 29 éves, nem túl tapasztalt Lazar Krstic képes lesz-e rendbe tenni a szerb gazdaságot. Az IMF egykori vezetője, Dominique Strauss-Kahn tanácsadóként mehet Belgrádba.