galaxisok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Tejútrendszer
- csillagászat
- asztrofizika
- Világegyetem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban
A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA Hubble ûrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztõ portál.
Láthatatlan hidakat találtak a galaxisok között
Galaxisokat összekötõ "szálakat" fedeztek fel csillagászok a lokális univerzum sötét anyagának legújabb térképén. A gépi tanulás segítségével kifejlesztett atlasz segítheti a sötét anyag természetének, valamint a helyi világegyetem múltjának és jövõjének mélyebb megismerését.
- címkék:
- galaxisok
- sötét anyag
- térkép
- világûr
- Címkefelhõ »
Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világûrben
Az ûrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírû elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehetõ, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendû formái. Hawking szerint nem is ez a fõ kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...
Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak
A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési idõszakának (03) elsõ felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az elsõ két idõszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.
Kiderült: Einsteinnek még a legnagyobb tévedése is igaz
A kozmológiai állandó bevezetését elõször Albert Einstein javasolta az általános relativitáselméletéhez, mivel az egyenletei idõben változó világegyetemet mutattak, egy táguló, vagy összehúzódó univerzumot jeleztek elõre. Einsteinnek azonban az volt az álláspontja, hogy az univerzum statikus és idõben változatlan, ezért az általa bevezetett kozmológiai állandót élete nagy tévedésének nevezte. Könnyen lehet azonban, hogy Albert Einstein mégsem tévedett, mert a sötét energia ismert tulajdonságai megfelelnek a kozmológiai állandónak. Most, hogy már bizonyított az univerzum gyorsuló tágulása, a sötét energia mint kozmológiai állandó maagyarázatot ...
Hat galaxis vergõdött egy fekete lyuk fogságában
Szupernagytömegû fekete lyuk hálójában lévõ galaxisokat észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).
Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel
Felfedezték az elsõ galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végzõdött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelõtt.
Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble ûrtávcsõ
Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyûgözõ felvételt az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Ûrügynökség (ESA) Hubble ûrtávcsöve.
Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyérõl
Ismét észlelték egy nagytömegû fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretû objektum éveken át a Nap takarásában volt.
Egyesülõ galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók
Elõször készült felvétel galaxisok ütközésébõl eredõ, nagy erejû anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetrõl.
Különös rádiójelet fogtak, de az igazi meglepetés csak ezután jött
A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope) most elõször észleltek egy gyors rádiókitörést, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra utal, hogy a haló meglepõen kis sûrûségû, mágneses tere pedig gyenge. A megfigyelés új eszközt ad a csillagászok kezébe a titokzatos galaxishalók vizsgálatához.
Valami gyilkolja a galaxisokat, a tudósok keresik az elkövetõt
A világegyetem legextrémebb régióiban a galaxisok egymás után pusztulnak el; a bennük zajló csillagkeletkezések leállnak, a csillagászok pedig nem értik, a folyamat miért és miként megy végbe.
Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát
Valószínûleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte mûködését.
Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról
Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-ûrteleszkóp.
Tudományos tanácskozással ünneplik az õsrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az õsrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az õsrobbanás-kozmológia területén.
Idõutazás: a jövõ fantazmagórikusan szép zenéje
Az idõutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítõ kérdésben.
Ez az eddigi legszínesebb kép az Univerzumról
Minden eddiginél átfogóbb képet készített el a napokban a Hubble-ûrtávcsõ a viharos eseményekben bõvelkedõ fiatal univerzumról. A színes felvételen tízezer galaxis életének korai szakaszát figyelhetjük meg.
Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére
Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, mibõl áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.
Új típusú szupernóvákat fedeztek fel
Amerikai csillagászok a szupernóvák új osztályát fedezték fel. A mini-szupernóvák sokkal halványabbak az eddig ismert, robbanó társaiknál.
Felfedezték az Univerzum legnagyobb képzõdményét
A világegyetem legnagyobb ismert képzõdményét, aktív galaxismagok négymilliárd fényévnyi átmérõjû halmazát fedezték fel brit csillagászok. Olyan hatalmas, hogy létezése ellentmond a kozmológiai ismereteknek.
- címkék:
- galaxisok
- kvazárok
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Ilyen az Univerzum legnagyobb spirálgalaxisa
A Tejútrendszernél ötször nagyobb az NGC 6872 jelû galaxis, mely így a jelenleg ismert legnagyobb spirálgalaxis az Univerzumban.
- címkék:
- galaxisok
- Univerzum
- spirálgalaxis
- Címkefelhõ »
A világ hajnaláról közölt képeket a NASA
Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: elõször sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának idõszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlõdtek a galaxisok, és lassan fûtötték fel az Univerzumot.
Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem
Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelõtt. Meglepõ felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.
Galaxishalmazok közötti gázhidat fedeztek fel
Elsõ ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati mûhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze. A felfedezésrõl az Astronomy and Astrophysics címû folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Ezek az ûrkorszak világképformáló fotói
A Hold egén még gyönyörû kékes bolygó a Föld, a Marsén azonban már csak egy apró pötty, és akkor még mindig csak a szomszédban járunk a hatalmas világegyetemben. Kozmikus gondolkodásunk mérföldkövei a Space.com ûrportál képes összeállításában.
Elkészült a világûr legmélyebb felvétele
Az idõ és a tér korábban nem látott mélységeibe enged betekintést a Hubble ûrtávcsõ legújabb képe.
Forró galaxisokat és milliónyi fekete lyukat találtak
Ritka galaxisokra és számtalan fekete lyukra bukkantak közel tízmilliárd fényévnyi távolságban. A körülbelül ezer forró galaxis mindegyike annyi fényt bocsát ki, mint százmilliárd Nap, központjukban pedig óriási és aktív fekete lyukak vannak.
Elõször észlelték a korai világegyetem sötét galaxisait
Sikerült közvetlenül is megfigyelni azokat az õsi objektumokat, amelyek a mai nagy galaxisok építõkockái voltak.
Rejtélyes sugárzást észleltek a korai Univerzumból
A NASA Spitzer-ûrtávcsövével a korai Világegyetembõl érkezett halvány sugárzást azonosítottak, de egyelõre nem tudják, hogy mi a forrása.
Összeolvad a Tejútrendszer és az Androméda
Négymilliárd év múlva egy ütközés következtében a Tejútrendszerbe olvad az Androméda-galaxis. A kataklizma átalakítja a Tejútrendszert, de a Földön az élet sorsa feltehetõleg már korábban megpecsételõdik.
Belepte a hó a Tejútrendszert
Ha kívülrõl látnánk, akkor galaxisunk, a Tejútrendszer színe a frissen hullott hóéra emlékeztetne. Egy felmérés során közel egymillió távoli csillagvárost hasonlítottak össze a sajátunkkal.
Új képet közöltek az Õsrobbanás utáni Univerzumról
Az Õsrobbanás után mindössze 600 millió évvel létezett galaxishalmazt figyeltek meg. Ez az eddig ismert legkorábbi ilyen objektum. A felfedezés megerõsíti azt az elméletet, mely szerint a legnagyobb galaxishalmazok korán indultak fejlõdésnek, és fokozatosan növekedett a tömegük.
Szinte tökéletes Einstein-gyûrût fényképezett le a Hubble ûrtávcsõ
A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegû égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentõsen megváltozik.
A Plútó is keringhetne a most felfedezett, rekordméretû fekete lyukakban
Tízmilliárdszor nehezebbek a Napnál azok a fekete lyukak, amelyeket most azonosítottak két óriási galaxis centrumában. A szuper-nagytömegû fekete lyukak egykor a mostaninál is feltûnõbb objektumok lehettek.
Elkészült a legrészletesebb kép a Tejútrendszer közepérõl
Magányos óriáscsillagok és akár a Naprendszert is átérõ izzó gázfelhõk láthatóak a Hubble-ûrtávcsõ infravörös felvételén. Az átlátszatlan felhõk mögé is belátó infravörös sugarak megmutatják, hogyan fest galaxisunk központi vidéke.
Gigantikus szappanbuborékokat fújt a galaxisok ütközése
Hatalmas szappanbuborékokhoz hasonló héjak öveznek egy elliptikus galaxist. A felvétel látványosan mutatja, milyen összetett szerkezetek fordulhatnak elõ az egyébként homogénnek tekintett csillagvárosokban.
Galaktikus porvihart okozott két galaxis ütközése - kép
Egy egész csillagvárosban felkavarodott az égitestek közötti finom por, nagy valószínûséggel egy másik galaxissal történt ütközés következtében. A Hubble-ûrtávcsõ látványos felvételén a Centaurus-A galaxis csillagközi felhõi minden korábbinál részletesebben tanulmányozhatók.
Szabályozott hízókúrán voltak az õsi fekete lyukak
Már egymilliárd évvel az Õsrobbanás után is szabályosan, az õket befogadó galaxisok tömegével arányosan növekedtek a szupernagytömegû fekete lyukak. Minden korábbinál távolabb sikerült az egzotikus objektumok gyarapodását megfigyelni.
Megtalálták a Tejútrendszer ikertestvérét - kép
Bár kétszer nagyobb saját galaxisunknál, felépítését tekintve erõsen hasonlít a Tejútrendszerre az NGC 6744 jelû csillagváros. A 30 millió fényévre lévõ objektum megmutatja, hogyan festene saját galaxisunk, ha a távolból néznénk.
Így nézett ki az õsi Univerzum
Õsi hidrogénfelhõket térképeztek fel minden korábbinál nagyobb távolságban. A Világegyetem kezdõpillanata után 2-4 milliárd évvel létezett hidrogéngáz eloszlása segít az Univerzum jövõjének megismerésében is.
Elõször figyeltek meg antianyagból álló héliumot
Úttörõ eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az ûrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok.
A világ legnagyobb virága: látványos alakzat született két galaxis ütközésével
Gyûrûvé torzult spirálkar és gyöngysorszerû csillaghalmazok: két galaxis látványos ütközését fényképezte le az ezen a héten 21 éves Hubble-ûrtávcsõ.
Ilyen egy tökéletes galaxis - kép
Tankönyvbe illõ szabályossággal tekerednek az NGC 3621 jelû galaxis spirálkarjai. Az Európai Déli Obszervatórium távcsövével készült felvételt egy mûkedvelõ érdeklõdõ alakította látványos formátumúra egy pályázati felhívás keretében, így a csillagváros fõ jellemzõi könnyen azonosíthatók.
Fekete lyukak hatalmas gyûrûje született egy galaxisütközés után
Egy tóba dobott kavics nyomán támadó hullámokhoz hasonlóan terjedt a csillagkeletkezés egy szétzilált spirális galaxisban. Az új csillagok közül több már fekete lyukként végezte, és elárulja õket környezetük heves röntgensugárzása.
Minden eddiginél közelebb jutottunk a Big Banghez - kép
Minden korábbinál õsibb és távolabbi galaxist azonosítottak amerikai csillagászok a Hubble-ûrtávcsõvel. Az objektum a Világegyetem kezdõpillanata, a Big Bang után mindössze 480 millió évvel, a "sötét korszak" vége felé létezett. Megkérdeztük a kutatócsoport vezetõjét, meddig láthatunk még vissza az idõben.
Elkészült a legjobb fotó az égboltról
Több mint egytrillió pixelbõl áll össze az eddigi legnagyobb felvétel, amelyet az égboltról készítettek, és lefedi annak közel egyharmadát. A tizenegy év alatt gyûjtött adatok alapján nagyságrendileg félmilliárd csillag és galaxis azonosítható.
Gigantikus méretû és tömegû a legnagyobb fekete lyuk
Közvetlen mérési módszerekkel még sosem kaptak olyan nagy tömeget egy fekete lyukra, mint most egy elliptikus galaxisnál. Az Amerikai Csillagászati Szövetség Seattle-ben zajló konferenciáján jelentették be az eredményt, eszerint a vizsgált objektum tömege közel 6,6 milliárdszor nagyobb a Napénál.
Õrült ütemû csillagkeletkezést figyeltek meg a korai Világegyetemben
Olyan galaxisokat fedeztek fel 3 milliárd évvel a Világegyetem kezdõpillanata, az Õsrobbanás után, amelyek a valaha megfigyelt legintenzívebb csillagkeletkezést mutatják. Ez lehetett az Univerzum fejlõdésének legaktívabb idõszaka az új csillagok születesét illetõen.
Szokatlan formájú galaxisok gyûjteménye
Tóba dobott kavics keltette hullámra, eltorzult hanglemezre és keskeny szivarra emlékeztetõ galaxisok fotóit mutatjuk be összeállításunkban. Ezek az objektumok furcsa megjelenésük ellenére gyakran a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló csillagvárosok.
Mit fog látni a világ legjobb távcsöve?
Bolygók és csillagok születésének soha nem látott részletei, a legõsibb galaxisok kölcsönhatásai és a legelsõ csillagok felragyogása: néhány azokból az izgalmas célpontokból, amelyekre a 2015-ben felbocsátandó, minden korábbinál nagyobb ûrtávcsõ vadászik. A várható látványt szimulációkon már most megtekinthetjük.