Megszűnne a felsőoktatási intézmények döntési kompetenciája a rektorok szerint

Sem a tudományegyetemeknek, sem a főiskoláknak nem biztosítja a fejlődés lehetőségét a kormány felsőoktatási koncepciója - állítja a Magyar Rektori Konferencia, amely szerint egy központilag közvetlenül irányított rendszer kiépítése rajzolódik ki a tervezetből.

Jön a hallgatói szerződés és a kötelező felvételi nyelvvizsga

Vasárnapig lehet véleményezni az új felsőoktatási törvény tervezetét, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az oktatásért felelős államtitkárság. A javaslat szerint nem szűnne meg jövőre egyetlen felsőoktatási intézmény sem, az államilag finanszírozott képzésben szerződést kötne az állam a hallgatókkal, és felvételi feltétel lenne egy C típusú, középfokú nyelvvizsga.

Magyar Nemzet: Csak öt évig lehetne halasztani az államvizsgákat

Nem diplomázhat az, aki a főiskola vagy egyetem befejezése után öt éven belül nem tesz záróvizsgát a felsőoktatási törvény terve szerint - írja a Magyar Nemzet a felsőoktatási törvénynek a birtokába került koncepciójáról. A terv szerint elbocsáthatják az egyetemről azt, aki négyszer bukik egy tárgyból, és kisebb befolyásuk lesz a hallgatói önkormányzatoknak, a pedagógusképzésben részt vevőket pedig ösztöndíjjal támogatná a törvény.

Önköltséges diákok is kaphatnak állami támogatást a felsőoktatási terv szerint

Nem köti egységes tanulmányi átlaghoz az ingyenes felsőoktatási képzésben való részvételt a felsőoktatási törvény legutóbbi tervezete, amely szerint a költségtérítéses szakokra felvett hallgatók szerződést köthetnek az állammal, és támogatást kaphatnak a képzési költségekhez. A koncepció szerint az önköltséges hallgatóknak megmarad a lehetőségük arra, hogy jó tanulmányi eredmény alapján átkerüljenek az ingyenes kurzusra.

Lesz félig költségtérítéses képzés is a felsőoktatásban a rektorok szerint

Két napjuk lesz a rektoroknak arra, hogy véleményezzék a felsőoktatási törvény tervezetét. Hoffmann Rózsa szerint a kormány nem fogja visszadobni a koncepciót. A terv várhatóan tartalmazni fogja azt, hogy ha egy diák nem teljesíti egy tantárgy követelményeit, akkor ki kell fizetnie a költségeit, és javasolja a felvételt nyerő, de be nem iratkozó hallgatók szankcionálását is.

Kell-e egy bölcsésznek a forrasztópáka?

Nem egyértelmű az egyetemek és a főiskolák számára, hogy mit vár tőlük az állam, milyen képzést akarnak kapni a hallgatók és milyen diplomásokat szeretne a piac - mondta az [origo]-nak két felsőoktatási intézmény vezetője. Szerintük a diákok többsége irreális piaci elvárásoknak próbál megfelelni, miközben a cégek alig szállnak be az anyagi gondokkal küzdő intézmények finanszírozásába. Hogyan látja a magyar felsőoktatást egy rangsorban legelőre és leghátra sorolt felsőoktatási intézmény vezetője?

A felvett diákok több mint fele bejutott az államilag finanszírozott képzésbe

Közel 98 ezer diák jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe az idén, és mintegy 53 ezren kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe. Az átlagos felvételiző átlagteljesítménye a tavalyi 352 pontról 354 pontra nőtt.

A nemzetközi gazdálkodás a legkeményebb szak 2011-ben - nyilvánosak a felvételi ponthatárok

A rekorder szak idén a nemzetközi gazdálkodás a Corvinuson 463 ponttal, általános orvosi képzésre 417-tel is be lehet jutni, a jogászok 416 pont alatt a legtöbb helyre nem jutottak be. Kecskeméti anyagmérnök 246 ponttól lehet valaki. Megjelentek a 2011-es felvételi ponthatárok.

Nem tudhatod, hogy a főnököd áll-e melletted - mit szóltak a felvételizők a ponthatárokhoz?

Az eső elmosta, az Oktatási Hivatal vezetője óvatosságra intette, az államtitkár gombnyomása pedig megríkatta vagy katartikus örömkiáltásokra késztette a budapesti Millenáris Parkba a 2011-es felvételi ponthatárok kihirdetésére szervezett bulira érkező felvételizőket. Tudósítónk találkozott több leendő orvossal és mérnökkel, egy médiasztárnak készülő lány viszont nem járt sikerrel.

Főiskolák szépe és Mr. College szépségverseny

Idén sem volt hiány jelentkezőkből, a legjobbnak tartott fiúkat és lányokat láthattuk viszont a döntőn, ahol Mr. College a 25 éves pécsi Rőder Gergő lett, párjának pedig Béres Evelint választották.

Íme a 2011-es év Főiskolák Szépe!

A hatodik Főiskolák szépe és Mr. College felsőoktatási szépségverseny döntőjét június 29-én rendezték meg.

Íme az ország legszebb főiskolásai!

A főiskolások és egyetemisták szépségversenyén jártunk. Nézzétek, mert van mit!

Megfelezné az egyetemek számát a kormány

Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett egy, az [origo] birtokába került koncepció szerint, amelyről az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett. Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint.

Nőtt a fizetős képzésre jelentkezők száma a felsőoktatásban

Több mint ezerhatszázzal nőtt a fizetős képzésekre jelentkezők száma a felsőoktatásban a jelentkezési statisztikák szerint, de ez még így is harmincezerrel kevesebb jelentkező, mint a csúcsnak számító 2003-as évben - írja a keddi Magyar Nemzet. A legnépszerűbb egyetem az ELTE, közel húszezerrel több nő jelentkezett tanulni, mint férfi.

Pokorni támadja a kormány felsőoktatási tervét

Túlságosan korlátozza a diákokat, miközben figyelmen kívül hagyja az európai egyetemek közötti versenyt az új felsőoktatási törvény vitaanyaga - mondta az MTV reggeli műsorában Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a KDNP-s Hoffmann Rózsa államtitkárságán kidolgozott új tervezetről. Pokorni azt mondta, nem akarja Hoffmannt támadni, ugyanakkor jelenlegi formájában a tervet működésképtelennek nevezte. Hoffmann nem reagált a kritikára.

Felszámolja Magyar Bálint egyetemi örökségét a kormány

Korrigálni kell a jelenlegi felsőoktatási törvényt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága szerint, amely ezért új felsőoktatási törvényt dolgoz ki. A vitaanyagból kiderül, hogy ezt részben úgy oldanák meg, hogy visszahoznák a 2006 előtt működő, hagyományos egyetemi-főiskolai rendszer több elemét. A felvételit két emelt szintű érettségihez kötnék, jócskán megemelnék a minimum ponthatárokat. Növelnék az állam befolyását az egyetemi pénzügyekre, miközben a hallgatói önkormányzatok hatalma csökkenne, az egyházi iskolák viszont jól járnának. Itt vannak az új tervek részletei.

Főiskolákat és amerikai nagyvállalatokat hoz össze Obama

Az önkormányzati főiskolák és a vezető amerikai nagyvállalatok partnerségére épülő munkaerő-képzési programot hirdetett meg hétfőn Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.

Gates szerint egyetem helyett netről fogunk tanulni

A Microsoft társalapítója szerint hamarosan nem egyetemre jelentkeznek majd a tudásukat bővíteni kívánó fiatalok: az interneten elérhető tananyagokból bárki kiképezheti majd magát az őt érdeklő témákban.

Itt megnézheti az összes felvételi ponthatárt!

200 pont alatt nem lehetett ponthatárt meghúzni 2010-ben, de az egyetemre és főiskolára jelentkezők 70 százaléka, összesen 97 706 diák így is bejutott valamilyen felsőoktatási intézménybe. Nyilvánosak a 2010-es egyetemi és főiskolai képzések ponthatárai, böngéssze az adatokat az [origo]-n!

A milliomos rektoroktól is áldozatot vár Bajnai

A sajtóhírek szerint havonta több milliós fizetésben részesülő egyetemi és főiskolai rektorokat is arra kérte Bajnai Gordon kormányfő, hogy a válság idején vegyenek részt a társadalmi szolidaritásban. A közelmúlt sajtóhírei szerint a gödöllői egyetem rektora például havi 4,7 milliót keres, egy másik rektor pedig 4,1 milliót.

Gazdasági szak viszi a prímet idén - itt vannak a felvételi ponthatárok

Csütörtök este hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, vagyis eldőlt, hogy hányan örülhetnek az idei közel 130 ezer jelentkezőből. A Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakára a maximális 480-ból 469 pontot kellett szerezni a bejutáshoz, ez volt az idei legmagasabb ponthatár. A jogi képzésre a tavalyinál magasabb a küszöb, és hagyományosan magasak az orvosi egyetemi ponthatárok is. Körülbelül 30 ezer jelentkezőnek nem sikerült idén a felvételi.

Olcs�bb lesz a di�khitel

Az �v m�sodik fel�ben olcs�bb lesz a di�khitel, a�kamat a kor�bbi 11 sz�zal�kr�l 10,5 sz�zal�kra s�llyed - k�z�lte a Di�khitel K�zpont.

Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

Sok pénz megspórolható a jó szakválasztással

Már három hét sincs hátra a felsőoktatási felvételi véglegesítéséig, ugyanis a jelentkezési lapokat legkésőbb február 16-án fel kell adnia annak, aki szeptembertől egyetemen vagy főiskolán szeretne tanulni. A tavalyi adatokból kiderül: a szakválasztásnál a fiatalok csak részben veszik figyelembe a piac elvárásait. Ugyan a legnépszerűbb szakok között szerepel a gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, ám ugyancsak töretlen a népszerűsége a nehéz elhelyezkedéssel kecsegtető kommunikációnak.

Ösztöndíjjal kötné röghöz a diplomásokat Kaposvár

Kaposváron ösztöndíjjal próbálják rávenni a diplomásokat, hogy a főiskola elvégzése után ne hagyják el a várost, hanem helyben vállaljanak munkát. A programra összesen 20 millió forintot költ a város.

Gyakori buktatók az állásra pályázásnál

Októberben és novemberben rendezik a nagy őszi állásbörzéket. A főiskolák, egyetemek egy része úgynevezett "felkészítő napokon" tréningezi a végzősöket a későbbi állásinterjús szereplésre. Mire kell ügyelni az önéletrajzban és az interjún? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen jártunk, ahol a Randstad személyzeti tanácsadó előadását hallgathatta meg az egyetemista publikum.

A cigány lovának sorsára jutottak a főiskolák

Csillogó könyvtárakkal, némi zsebpénzzel és hatalmas propagandával versengenek a diákok kegyeiért a vidéki főiskolák, a tavaly bevezetett új felvételi rendszer miatt mégis sokkal kevesebb hallgató jutott nekik, mint két éve. A túlélésért küzdő főiskoláknak azonban a felsőoktatási törvény kínál néhány kiskaput. Az egyik például lehetővé teszi, hogy kétszer vegyék fel az állami támogatást egy hallgatóért, miközben lényegében csak egyszer kell megdolgozniuk a pénzért. Találtunk olyan főiskolát, amelyik a jelek szerint él is ezzel a módszerrel.

Meneszthetik a hallgatók a rossz oktatókat

Már működik az egyetemeken és főiskolákon az oktatók értékelésének a rendszere. Ha a tanárok kirívóan rossz értékelést kapnak a kérdőívet kitöltő hallgatóktól, az az állásukba is kerülhet - írja a  Népszabadság.

Sikertelen felvételi után

Nyilvánosak a felvételi ponthatárok, a sikeresen felvételizők fellélegezhetnek.  Akik nem vitték át a lécet, jogosan teszik fel  a kérdést: merre tovább? Nem kell kétségbeesni: nyitott szemmel járva - új nyelvet, esetleg szakmát tanulva, karrierterveinket újragondolva csak profitálhatunk az egyetem vagy főiskola előtt kihagyott évből.

Fejbe lőtte magát egy rendőrnő Szekszárdon

Húsz százalék a nők bérhátránya

A foglalkoztatás és a keresetek tekintetében is hátrányban vannak a nők a magyar munkaerőpiacon. A tavalyi statisztikai adatok tanúsága szerint a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű férfiak és nők átlagos keresete között havonta megközelítően 110 ezer forint volt a különbség a gyengébbik nem hátrányára  - derül ki a Világgazdaság cikkéből.

Az érettségi önmagában kevés a karrierépítéshez

Érettségi bizonyítvánnyal szakképesítés nélkül az álláspiac nem kínál csábító munkákat. Telefonos ügyfélszolgálat, értékesítés, gyorséttermi munka szerepel az álláskínálatok között. Némileg jobbak az esélyek, ha az álláskereső két idegen nyelvet magas szinten beszél. Ha nem egyetemre vagy főiskolára készülünk, érdemesebb szakmát szerezni vagy külföldi kalandba belevágni.

Az ELTE a legnépszerűbb a felvételizők körében

Az ELTE vezeti az egyetemek rangsorát a felvételizők számát tekintve. A főiskolák között a Budapesti Gazdasági Főiskola áll az élen - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Információs Központ adataiból. Idén is több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint tavaly.

Tudományos konferencia közgazdász hallgatóknak

A Harsányi János Főiskola a házigazdája a 32 éves múltra visszatekintő Közgazdász Hallgatók Tudományos Tanácskozásának (KHTT) idén. A konferencián 17 főiskola - 16 magyar és egy szlovák - 138 diákja vesz rész összesen 137 dolgozattal.

Nem lehetetlen munka mellett diplomázni

Munka mellett próbálja elvégezni a főiskolát, egyetemet? Nem lehetetlen a két területen egyszerre megállni a helyet, ám jó időbeosztást, szervezést és koncentrációt igényel a munka és a tanulás összehangolása. Ügyelni kell arra is, hogy napi egy-két óra maradjon kikapcsolódásra.

Adótörvényekről és a nép ügyvédjéről szavaz a parlament

Új főiskoláról, a fenntartható fejlődési stratégiáról, a nép ügyvédjével kapcsolatos törvénymódosításról és az áfatörvény újraalkotásáról is szavaznak a képviselők kedd délután a parlamentben. Vita lesz az ORTT jövő évi költségvetéséről, a jövő nemzedék ombudsmanáról, a nyugdíjtörvény módosításáról, és újra napirendre kerül a parlamenti női kvóta ügye is.

Állásbörzén is megalapozható a karrier

Novemberben Budapesttől Győrig több egyetemen, főiskolán rendeznek állásbörzét. Ugyan a helyszínen nem osztanak állásokat, ám alapos készüléssel, jó fellépéssel elérhető közelségbe kerülhet az új - sokak számára első - munkahely. Jövő kedden a Budapesti Corvinus Egyetem, egy héttel később a Műegyetem nyitja meg kapuit az álláskeresők előtt.

Diplomával jól lehet keresni

Főiskolai diplomával tavaly átlagosan havi bruttó 316 ezer forintot kerestek a munkavállalók, egyetemi diplomával pedig közel 445 ezret. Utóbbiak kereseti átlaga ötször magasabb az általános iskolát be nem fejezett dolgozókénál - derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) éves bértarifa-felméréséből, melyet a Világgazdaság ismertet.

Számos úton elindulhatnak a fel nem vett diákok

Nyilvánosságra kerültek a ponthatárok, 108 ezer jelentkező közül összesen 81 ezer főt vettek fel a hazai főiskolák, egyetemek valamelyikére. Ők méltán örülhetnek, hiszen megkapták a lehetőséget jövőjük megalapozására. De mihez kezdenek azok, akiknek nem sikerült bejutni egyetlen felsőoktatási intézménybe sem? Mibe érdemes belevágniuk, hogyan tudják a lehető leghasznosabban eltölteni idejüket? Szakértőket kérdeztünk.

Júniusban kezdődik a diákmunkaszezon

A egyetemi, főiskolai, középiskolai tanév végeztével több ezer diák néz nyári munka után, amivel egy hónap alatt 60-70 ezer forintot is meg lehet keresni. A nyári idénymunka legegyszerűbb módja, ha iskolaszövetkezeten keresztül keresnek ajánlatokat. Lehet e nélkül is, ami jobb órabérrel kecsegtet, de a rizikó is nagyobb.

Tóth Gyuláné védőnő

Tóth Gyuláné, Hajnal Mária védőnő vagyok. A Szegedi Védőnőképző Intézetben, majd a budapesti Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán (1980-ban) szereztem védőnői főiskolai diplomát.

A diploma eredményét is kérhetik az álláspályázatban

Egyetemeken, főiskolákon már zajlik a vizsgaidőszak, a végzősök az államvizsgára készülődnek. A diploma megszerzéséhez elegendő a kettes érdemjegy, ám a későbbi elhelyezkedésben visszaüthet a rossz eredmény. A diplomaminősítést és a fontosabb szigorlatok jegyeit főként jogi területen és a pénzügyi szektor bizonyos pozícióiban kérhetik.

andrew_simpson

A szuperszexi Andrew Simpson... és "Cate tanárnő" ;) Ki ez a helyes srác a képen? Nos, ő Andrew Simpson, aki az Egy botrány részletei (Notes on a Scandal) c. filmből lehet ismerős (nálunk még megy a mozikban, Amerikában viszont a napokban jött ki a dvd). Ebben a történetben egy 15 (!!!) éves ifjú szívtiprót alakít a srác, aki elcsavarja érettebb korban lévő tanárnője, Sheba Hart fejét ( Cate Blanchett ). A szenvedélyes viszonyról első körben csak az iskola konzervatív, szigorú tanárnője, Barbara ( Judi Dench ) szerez tudomást, akit különös érzelmi szálak fűznek Shebához. Lassanként ujja köré csavarja és manipulálni kezdi a teljesen ...

Kihasználják a cégek a fiatal munkaerőt

Karriertanácsadók gyakran mondják, érdemes akár ingyen is dolgozni egyetem, főiskola alatt egy neves vállalatnál. A cégek ezt a hitet ki is használják, minimálbéren vagy fizetés nélkül dolgoztatják őket, aztán a gyakorlat végén felvétel helyett nem tartanak igényt munkájukra - áll a Napi Gazdaság írásában.

Nyerő lehet a gazdasági és az informatikai diploma

A legfrissebb adatok szerint ebben az évben mintegy 108 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára, ebből 88 ezren államilag támogatott képzésre. Ki választott jól? Kinek lesz nehezebb álláshoz jutnia? Szakértők szerint jelenleg főleg mérnöki, informatikai, és pénzügyi területre keresnek nagyobb számban diplomás pályakezdőket.

Állásszerzés megfelelő öltözékben

Az egyetemről, főiskoláról kikerülve tanácsos átgondolni öltözékünket, ugyanis a munka világában szigorúak a szabályok. Általában a konzervatív, nem kihívó öltözködés számít elfogadottnak állásinterjún. Pintér Zsolt fejvadász és karriertanácsadó olvasói kérdésre ad öltözködési tanácsot.

Póta Georgina nem a bájaiból akar megélni

A belgrádi asztalitenisz Európa-bajnokságon csapatban arany-, párosban ezüst-, vegyes párosban bronzérmet szerző Póta Georginát faggatták olvasóink a Vendégszobában, ahol a Statisztika 22 éves játékosa elárulta, hogy anyukája révén már egészen kicsiként belecsöppent a sportágba, hogy nem szeret védőjátékos ellen asztalhoz állni, hogy a tanulást sem hagyta abba, hiszen harmadéves az egyik üzleti főiskolán, és hogy akkor sem a szépségére alapozná a megélhetését, ha történetesen nem pingpongozna.

126 ezren jelentkeznek a felsőoktatásba

A tavalyihoz hasonló arányban, várhatóan 126 ezren jelentkeznek idén is az egyetemekre és a főiskolákra - olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében.

Százezrekbe kerül a szakmai gyakorlat

Az újságírói, ügyvédi szakma kitanulásához ingyenmunkán át vezet az út. Nem elég az egyetemeken, főiskolákon a képzésért különféle jogcímeken fizetni, a szakmai gyakorlaton vagy ügyvédjelöltként további százezreket kell befektetni vagy fizetés nélkül dolgozni. A Napi Gazdaság cikke alapján megkérdeztünk néhány újságíró-palántát és ügyvédjelöltet.

Egyforma lehet az egyetemek tandíja

A tandíjak mértékében nem lesz verseny az egyetemek és főiskolák közt. A rektori konferencia ajánlása alapján az intézmények nem térnek el a fejlesztési részhozzájárulásnak hívott tandíj központilag megadott összegétől, annak ellenére, hogy lehetőségük lenne 50 százalékkal többet vagy kevesebbet kérni. Verseny csak abban lehet, hogy mit juttatnak vissza a hallgatóknak.