Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot

Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), szombaton a résztvevők előadásokat hallhatnak, érdekes kísérleteket láthatnak, bemutatkoznak a kutatócsoportok, s az is kiderül, milyen széles körben hasznosítható a fizikus diploma - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká

A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.

Nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.

Kutatók feltárták az almák morfogenezisét

Elmélettel, numerikus szimulációkkal és labor kísérletekkel a Londoni Egyetem és a Harvard kutatói vezette csapat először mutatta be, hogy az almák hogyan szerzik különböző alakjukat.

Egy kínai kutató meglepő kapcsolatot talált az autók és a buborékok viselkedése közt

A természetben időnként ismétlődnek a mintázatok. A spirálok megjelennek a napraforgóban és a hurrikánokban. Az ágak felbukkannak az erekben és a villámlásban. Limiao Zhang a Massachusets Institute of Technology doktorandusza egy másik hasonlóságot talált: az utcai forgalom és a forrásban lévő víz között, ami összefüggésben van a nukleáris zónaolvadásokkal.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Így készül: a szárazelem

Napjaink szárazelemei kényelmes megoldást nyújtanak azok számára, akik kisebb-nagyobb elektronikai cikkeiket szeretnék működésre bírni. A választék azonban nem volt mindig olyan színes, mint mostanság.

Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz

Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.

Felvételi 2021: Itt vannak a természettudomány képzési terület ponthatárai

Az idei évben 101 881-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ebből 4354-en célozták meg a természettudomány képzési területet. Mutatjuk, milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes szakokra!

Ilyen ponthatárokra számíthatsz természettudomány képzési területen

A természettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai a biológia, matematika, fizika szakok. Ezek közül jelentkeztél valamelyikre, de nem tudod milyen esélyekkel indulsz? Összeszedtük neked az elmúlt 5 év ponthatárait, mutatjuk!

Megdőlhet egy klasszikus fizikai elmélet: részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd: az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Így készülj tudatosan a középiskolában, hogy később orvos lehess!

Az orvostudomány a társadalom számára az egyik leghasznosabb tudományág, ez a közel két éve tartó COVID-19 koronavírus-járvány ideje alatt abszolút tanúbizonyságot nyert.

Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az űrszonda

Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab űrszonda.

Földrengésekről vallanak az óceánfenéki optikai adatkábelek

Az óceánok mélyén futó optikai adattovábbító kábeleket egyfajta szeizmográfként is használhatjuk – állítják geofizikusok. A bennük futó fény polarizációjának parányi változásaiból deformációkra lehet következtetni, amelyek pedig árulkodnak az óceánfenék történéseiről.

Levéltárost keres Hawking munkáinak katalogizálására a Cambridge-i Egyetem

Levéltárost keres a Cambridge-i Egyetem könyvtára Stephen Hawking fizikus tízezer oldalas achívumának katalogizálására, amelyet közkinccsé akarnak tenni az interneten, és amelyet kutatási célokra is felhasználhatnak a jövőben a tudósok.

Elképesztő összegért kelt el Einstein kézzel írt híres egyenlete

Több mint 1,2 millió dollárért kelt el Albert Einstein levele, amelyben saját kezűleg leírja híres E=mc2 képletét. A vételár háromszorosa annak, amire számítottak az aukciósház szakemberei.

Szaktanári vélemény a fizika érettségiről!

Szaktanárunk, Csóré András, a BME fizika tanára szerint az idei feladatsor nem volt nehéz, de az egyik feladat meglepetést okozott a diákoknak. Itt vannak a részletek!

Érettségi 2021: Fizika középszintű írásbeli érettségi megoldások

Kedden 8 órától kezdődően írták meg a középiskolások a fizika írásbeli érettségit. Az Oktatási Hivatal május 19-én reggel közzétette az írásbeli érettségi vizsga feladatainak hivatalos megoldásait, közép- és emelt szinten egyaránt. A megoldásokat ebben a cikkben találod.

Fizikaérettségi - mi várható?

Május 18-án, kedden írják a diákok a fizikaérettségit. Szaktanárunk, Dr. Csóré András, a BME oktató tudományos munkatársa elmondta, szerinte mire lehet számítani és milyen hibák fordulnak elő a leggyakrabban! Mutatjuk a részleteket!

Érettségizz a SuliLife-fal! Minden a fizikaérettségihez egy helyen!

Az utolsó természettudományi tárgy, melyből érettségit tehettek, az időrendben idén is a fizika.

Erősödő nukleáris reakciót észleltek Csernobil mélyén

35 évvel a katasztrófa után újra beindult a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik alagsori szobájában. Újabb katasztrófától azonban a szakértők szerint nem kell tartani – olvasható az IFL Science tudományos portálon.

Kizárólag ezeket a segédeszközöket használhatod érettségin!

Többnyire elég pontosan szabályozott, hogy milyen segédeszközöket használhatsz az érettségin. Összegyűjtöttük neked, hogy mit vihetsz magaddal a nagy napra – ezeket vidd, mást ne!

Érettségi 2021: Jé, hát ilyen tárgyakból is lehet vizsgázni?

Hamarosan kezdődik az érettségi, és ezzel az összeállítással most úgy kapcsolódhatsz ki, hogy azért „témánál is maradsz" – avagy, megnéztük, hogy a hagyományos tárgyakon túl miből lehet még érettségi vizsgát tenni. Egyiken-másikon talán meglepődsz...

Érettségi 2021: Ezt várják el tőled fizika emelt szinten!

Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintű vizsgáján. Következzen a fizika emelt szintű vizsga!

Érettségi 2021: Ezt várják el tőled fizika középszinten!

Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintű vizsgáján. Következzen a fizika középszintű vizsga!

Magyarázatot találtak a Marson megfigyelt rejtélyes fekete pókokra

Furcsa, pókszerű fekete foltokat fotózott a Marson a NASA egyik űrszondája. Kutatók most kísérletben is reprodukálták a képződmények keletkezését.

KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi fizika példák?

Jó voltál fizikából vagy csak érdekeltek a külnleges feladatok? Akármelyik is, ezeket a fejtörőket érdemes megcsinálnod, ha néhány percnyi különleges kikapcsolódásra vágysz! 

Horror a levegőben: para tények a repülésről

Emlékszel még arra, amikor a régi szép időkben, 2019-ben (vagy ha szerencséd volt, 2020 legelején) utazhattál, repülőre ülhettél? Most sajnos erre nincs lehetőség, bár lehet, nem is olyan nagy baj. Ismerd meg a következő horrorisztikus tényeket a repülésről, amik lehet, könnyebbé teszik az utazás hiányának elviselését.

A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei

Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.

Különleges jégvariánst azonosítottak

Amikor a víz normál körülmények között megfagy, jég keletkezik. Ezen az általánosan ismert formáján kívül azonban már eddig is a jég további 17 megjelenési változatát fedezték fel tudósok. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint pedig rábukkantak egy újabb egzotikus variánsra, a 19-es számú jégre (Eis XIX).

Fénnyel működő "repülő szőnyeget" alkottak a tudósok

Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, ami jött, arra senki se számított

Hihetetlennek tűnő videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védőfelszerelés nélkül belecsap a tűzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?

Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak

A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.

Akik megmutatták, honnan szép nyerni – Az első Nobel-díjas nők története II. rész

"Women Who Changed The World" – ez a felirat olvasható a Nobel-díj hivatalos weboldalán, ahol a valaha volt összes női díjazott listáját találjuk. Valóban: azok, akik részesülnek ebben az elismerésben, mindnyájan hozzájárultak legalább ahhoz, hogy a tudomány és a kultúra területén mindenki egyenlő elbírálás alá essék. Nobel-díjas nőkről szóló cikksorozatunk olyan tudósok, művészek és közéleti szereplők életútját és munkásságát mutatja be, akikre ma is példaképként tekinthetünk tehetségük, kitartásuk és szorgalmuk okán. E cikkben az orvosi, az irodalmi és a közgazdasági kategóriákban elsőként díjazott nőkről olvashatsz.

A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékű – pályázatot, amely jelentős mértékű hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdődik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.

Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Senki nem tudott bonyolult kísérleteket ilyen egyszerűen elmagyarázni

Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, egy egész ország tanára.

Az univerzum nagy titka: Fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Ősi civilizáció vagy a természet hozta létre az első atomreaktorokat?

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a világ eddig ismert legősibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre őket, míg az összeesküvés-hívők az idegenek kezét sejtik a dologban.

Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj

A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévő szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.

Új laboratóriumok kezdik működésüket a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettő a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.

Jelentős magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora

Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító

A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.

Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.

Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre

Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés kutatói, akik a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseiről.

ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ működésének megértését

Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését.