Fenekestül felforgatná a magfizikát egy ausztrál kutató

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport tabudöntésre készül – olyat készülnek tenni a világegyetem kicsiny építőkockájának számító protonnal, ami alapvetően átírná a magfizikáról szóló könyveket.

Gyorsabb a mozgólépcső, ha mindenki áll rajta

Több embert képes szállítani a mozgólépcső, ha mindenki oda áll rajta, ahová akar – de mi lesz így az egyik legszentebb angol hagyománnyal?

Ezért nem fagynak meg az amerikaifocisták a dermesztő időben

Az amerikaifutball-bajnokság e hétvégi rájátszásában dermesztő hideg uralkodott a játéktéren. A műszerekkel mért hőmérséklet mínusz 6 Farenheit (azaz -21 Celsius-fok) volt, de a relatív hőérzet – a szélfúvás miatt – elérte a mínusz 25 fokot, amellyel minden idők harmadik leghidegebb időben játszott amerikaifutball-meccsei közé került. Még a nézésébe is beleborzong az ember, amikor látja, hogy a játékosok egy része rövid ujjú pólóban játszik még ilyen időben is. Jogos a kérdés, mi védi meg ezeket a sportembereket a hideg okozta súlyosabb sérülésektől.

Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók

A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.

Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.

Keményebb anyagot találtak, mint a gyémánt

Szobahőmérsékleten lehet gyémántot gyártani a most felfedezett új szénallotroppal, a Q-szénnel – később akár teljesen kiválthatja a gyémántbányászatot ez a különleges anyag.

Hány menekültet kell vízbe dobni, hogy ne süllyedjen el a csónak?

Ízléstelen példát adott fel a diákjainak egy bialystoki fizikatanár, aki azzal védekezett, hogy csak fel akarta kelteni a gyerekek érdeklődését.

Tovább bonyolódik a fizika legnagyobb rejtélye

Első alkalommal sikerült megmérnie az antianyag-részecskéket összetartó erőt amerikai kutatóknak.

Tankönyv helyett mobilról tanulja a fizikát a gyerek

A magyar Geomatech már eddig is értékes matektananyagokat kínált azoknak, akiket egy átlag matekóra untatna. Ettől a tanévtől természettudományokat is lehet okostelefonról tanulni.

Meghökkentően repül a gátról ledobott kosárlabda

Elgondolkodott már azon, mi történik egy kosárlabdával, ha elejti egy 126,5 méter magas duzzasztógát tetején? A válasz elég nyilvánvaló: leesik. Igen ám, de mi történik akkor, ha kicsit megpörgetjük, mielőtt ledobnánk? Természetesen ekkor is leesik, de egészen másképp, mint az első esetben. Ennek magyarázata egy egyszerű fizikai törvény.

Titokzatos fényjelenség tűnt fel az égbolton

A rejtélyes fénytünemény néhány szekundum alatt megváltoztatta az alakját és fényerejét.

Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját

Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.

A szellemidézés tulajdonképpen fizika

Az újra virágkorát élő "Charlie Charlie" szellemidézős játék világszerte a frászt hozza az emberekre – pedig igazán egyszerű, földhözragadt magyarázata van.

Ilyen az üvegdobozba zárt villám

Nagyon látványos, ahogy egy vastag akrilüveg-dobozban „villámlás” születik – a jelenséget Lichtenberg-féle alakzatként ismerjük.

Seregélyek tánca Utrecht mellett

Seregélycsapat gyönyörű légibalettjét filmezték le a hollandiai Utrecht mellett. A lenyűgöző videó után azt is megtudhatjuk, mi közük a dűlők rémeinek a fizikai halmazállapotokhoz.

Miért kavarog titokzatos fehér felhő a kávé vagy a tea felszínén?

A kutatókat sem mindig csak a világegyetem legnagyobb rejtélyei foglalkoztatják. Néhány japán fizikus arra volt kíváncsi, miért kavarog hártyaszerű fehér köd a forró kávé vagy tea felszínén. Kiderült, hogy a parányi vízcseppek különös táncáról van szó.

Ezért érezhetjük az eső illatát

A csendes eső után keletkező kellemes illatért azok a talajban található illatanyagok lehetnek a felelősek, amelyek a zápor hatására a levegőbe kerülnek – derült ki a Massachusettsi Műszaki Egyetem tanulmányából.  

Zene sosem volt még ennél láthatóbb

Kevés zenész rajong érte, ha megszórják homokkal a hangszerét, leperzseli a szintetizátor a szemöldökét vagy elektromos kisülések cikáznak a dobszerkóján. Nigel Stanford legújabb klipjében azonban mindent bevetett, ami csak fizikailag lehetséges, hogy láthatóvá tegye a hangokat. Következzen a klip, majd az érdeklődők számára némi tudomány.

Megsértődött a LED feltalálója a Nobel-díj miatt

Nick Holonyak nem sajnálja az elismerést a Nobel-díjjal elismert három japán tudóstól. Azt azonban nem érti, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia miért csak a kék LED felfedezését jutalmazta, és miért mellőzte a legelső LED-et megalkotó csapatot.

Nobel-díj a kék LED-ért

Az idén nem elvont alapkutatás, hanem a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. Nakamura Sudzsi, Amano Hirosi és Akaszaki Iszamu japán fizikusok részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A LED-technológia nemcsak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek és keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket.

Nobel-díjat ért a kék LED

Sokunk zsebében világít az idei fizikai Nobel-díjas találmány. Három japán kutató, Nakamura Shuji, Amano Hiroshi és Akasaki Isamu nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat a "hatékony kék fénykibocsájtó diódák feltalálásáért, amely lehetővé tette a fényes, fehér fényforrások létrehozását" - jelentették be Stockholmban.

Teljesen új szemszögből magyarázzák a rákot

Egy új elmélet szerint a ráksejtek olyanok, mint a biztonsági üzemmódba kapcsolt űrszondák. Ez két támadási felületet is kínál ellenük.

Mit tegyünk, ha zuhan a lift?

Ugorjak fel? Feküdjek le? A liftek gyilkos fegyvere valójában az ajtó és a vakmerő utas, nem pedig a mélység.

Megvan a gitárszólók képlete

Precíz matematikával írja le a húrtépés tudományát David Robert Grimes angol rákkutató Húrelmélet című tanulmányában. A műkedvelő gitáros szögeket vert saját Gibson gitárjába, hogy lemérhesse a gitárhúrok hajlításakor fellépő erőket.

Magyar egyetemista is nyert az európai fizikaversenyen

Bíró Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves fizikushallgatója is tagja annak a sikercsapatnak, amelyik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet diákvetélkedőjén a Legjobb Projekt címet elnyerte. 

Újra megmozdult a föld a Bükkben

A tegnapi 3,2-es erősségű rengés utórengése következett be ma hajnalban a Bükk-hegységben. 

Több mint konzerv - így védi meg a világot Amerika kapitány pajzsa

A képregény-fanatikusok kívülről kenik, de talán a szuperhősfilm-rajongóknak sem kell bemutatni azokat a misztikus fegyvereket, tárgyakat, melyekhez legendák fűződnek.

Mérési világrekord az elektron tömegéről magyar közreműködéssel

A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerű elemi részecske tömegét?

Tipp a péntek esti bulikra: a sörhab is tud ütni

A sör kihabzásának első mennyiségi elemzése után már meg tudják magyarázni, hogy az ütést követő másodpercekben miért rendkívüli intenzitással távozik a szén-dioxid.

Programozók is lehetnek az isteneink

A Mátrix című filmben Neo, a főhős két valóság között választhat. A fizikusok most hasonló választást ajánlanak fel nekünk. A kozmikus sugárzás tanulmányozásával kideríthető, hogy virtuális Mátrixban élünk-e. Ha igen, akkor a fizika eddig megismert törvényei nem segítenek annak a metauniverzumnak a megismerésében, amelyben szimulálóink élnek. Programozóink számunkra istenek, korlátlan hatalommal az általunk tapasztalt valóság felett.

A világ leggyorsabban forgó tárgya

Percenként 600 millió fordulatot tesz a mikroszkopikus méretű gömb, amelyet brit kutatók alkottak meg kísérleti célból.

A rettegés foka: gömbvillám a szobában

Hiedelmek tucatjai kötődnek a gömbvillámhoz - nem érdemtelenül, hiszen az egyik legtitokzatosabb természeti jelenségről van szó.

A rák új nézőpontból: a daganatok fizikája

A rákbetegség kialakulása során a szövet fizikai jellemzői is megváltoznak – hívják fel a figyelmet a daganatokkal foglalkozó fizikusok, akik az orvosokétól és biológusokétól eltérő, újszerű nézőpontból közelítenek a betegséghez.

A Pókember fonala megállítaná a metrót

Fizikushallgatók kiszámították a Pókember hálójának szilárdságát és rugalmasságát, és megállapították, hogy a film egyik jelenete reális.

Ezt látta volna Han Solo a hiperűrugrásnál

A Csillagok háborúja egyik ikonikus jelenete, amikor Han Solo fénysebességre kapcsol, és megnyúlik a csillagmező. Fizikusok szerint a valóságban ez teljesen máshogy nézne ki.

Meghízott a kilogramm

Bár csak kevesebb mint 100 mikrogrammal, de mégis megnőtt a kilogramm Franciaországban őrzött etalonjának tömege. A probléma lényege: ez az egyetlen alapvető mértékegység, amelyet még mindig egyetlen konkrét tárgyhoz viszonyítunk. Mi lesz velünk, ha pontatlanná válik a kilónk?

Így lehet összecsukni az önfelállító sátrat

Egy matematikus kiszámolta, hogy lehet a legkönnyebben összehajtogatni az önfelállító sátrakat. Alain Jonas szerint el kell kerülni a legkisebb ellenállás irányába haladás csapdáját.

Látványos kísérlet 1500 pingponglabdával

Némi palackba zárt folyékony nitrogén és egy kis víz segítségével úgy spriccelnek szét a pingponglabdák, mint a szökőkút vize.

Sétáltak a Húsvét-sziget szobrai

Nem rönkökön görgetve, hanem álló helyzetben, döcögtetve kerülhettek a helyükre a Húsvét-sziget titokzatos szobrai. Egy amerikai antropológus bebizonyította, hogy a szobrokkal sétálni is lehet.

Zöld jelzés a szegedi lézerkutató központnak

A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta az uniós nagyprojektként, három országban megvalósuló lézer kutatóközpont szegedi beruházásának beillesztését az Új Széchenyi Tervbe - jelentette be Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

Magasabbról is ugorhatott volna Baumgartner

Felix Baumgartner vasárnap 39 kilométer magasból vetette le magát egy héliumballonra erősített kapszulából. A felszíntől távolodva a gravitáció csökken, de még egy 350 kilométer magasan lévő űrliftről is bőven le lehet zuhanni a földre. Hol van az a magasság, ahonnan az ember esés helyett elsodródna?

5 megoldatlan fizikai rejtély, amire nincs magyarázat

A Földön és a világegyetemben számtalan rejtély létezik, amelyre még a tudósok sem tudják a megfejtést. Íme a kérdések, amelyre még nincs tudományos magyarázat!

Elviszi-e a Nobelt lendületből a Higgs-bozon?

A most 83 esztendős Peter Higgs fizikust sokáig csak azért hívták előadni, hogy kinevessék az elméletét egy rejtélyes részecskéről. A Higgs-bozon keresése azonban idővel a fizika egyik legfontosabb területe lett, és az idei felfedezésért akár azonnal Nobel járhat.

Fizikusokat tett milliomossá az orosz milliárdos

A legnagyobb meglepetés az Univerzum születésével foglalkozó Alan Guth fizikust érte, akinek számláján eddig kétszáz dollár volt, most pedig hirtelen hárommillió-kétszáz dollár van rajta.

Szupergéppel kutatják a finom fagyi titkát

A jegesedő fagylalt és a csomosódó joghurt problémáját próbálják megoldani az Edinburgh-i Egyetem fizikusai. A kutatókon túl ezernyolcszáz processzormagra is szükség van, hogy a jövő fagylaltja finomabb legyen.

Tudna-e repülni a Bosszúállók anyahajója?

A Bosszúállók című filmben egy robosztus szerkezet szerepel, egy levegőben szállni és vízben úszni is képes kétéltű repülőgép-anyahajó. Ez a S.H.I.E.L.D. titkosszolgálat Helicarrier nevű légibázisa, mely a képregényekben is előfordul. Vajon a valóságban is képes volna repülni egy ilyen behemót szerkezet?

Megölné köpenye a valódi Batmant

A filmekben és a képregényben fekete köpenyében repked a háztetőkről, a valóságban viszont olyan erővel csapódna a földbe a szuperhős, hogy valószínűleg meghalna, de az biztos, hogy súlyosan megsebesülne - derül ki egy tudományos vizsgálatból.

Nem ezt tanultuk fizikaórán

Mi történik, ha két pozitív elektromos töltésű fémgömböt egymás közelébe helyezünk? Taszítani fogják egymást. Vagy mégsem? Egy új eredmény szerint valami nem stimmel a középiskolából jól ismert elektrosztatikával.

Így úszik a víz az olajon

Ausztrál kutatók felfedezték: nem mindig igaz, hogy az olaj úszik a vízen. Videó.

Könyv lesz az Angry Birdsből

A NASA és a National Geographic magazin segítségével fogja fizikára tanítani a játékosokat az Angry Birds. A puha plüssállatok és a mobilos kiegészítők után márciusban könyv lesz a madaras játékból.

Új eredmény a hópelyhek professzorától

Nincs két egyforma hópehely - ezt sokan hallhatták már. A mai napig nyitott kérdés azonban, hogy pontosan milyen folyamat hozza létre a hókristályok e változatos, szemet gyönyörködtető formáit. A Caltech "hópehely-professzorként" számon tartott fizikusának új eredménye fényt deríthet a jelenségre.

Először tüntették el az időt a fizikusok

Időkiesést hoztak létre amerikai kutatók: igen rövid időre, a másodperc billiomod részére, de sikerült eltüntetniük egy eseményt az általuk feltalált időálcával.

Megfejthetetlenek a nők a 70 éves Stephen Hawking szerint

Stephen Hawking - sokak szerint a legnagyobb élő fizikus - 21 éves volt, amikor bénulásos betegségét megállapították, és mindössze néhány évet jósoltak neki. Hawking ebben hónapban tölti be 70. évét, és exkluzív interjút adott a New Scientistnek.

Így esik le egy kalapács és egy madártoll a Hold felszínén

Melyik ér előbb talajt, a leejtett kalapács vagy egy madártoll? A kísérlet más eredményt ad a Hold, mint a Föld felszínén.

Szobrot állítottak Simonyi Károly fizikus emlékére

Simonyi Károly fizikus halálának tízedik évfordulójára emlékezve szobrot állítottak és egy időszakos kiállítást szerveztek a legendás professzor egykori tanítványai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

Új megoldást találtak a kávé- és a vörösborpacák ellen

A kávé- és a vörösborpacák száradási mintája jellegzetes: a folt felszáradása után élesen kirajzolódik a paca határvonala. A jelenség oka a kapilláris áramlás, amely miatt a folyadék elpárolgott része a belsejéből pótlódik. Hogy felületaktív anyag hozzáadásával vagy elektromos váltóáramnak a cseppen való átvezetésével a hatás gyengíthető, az eddig is ismert volt. Újdonság, hogy a folyadékban lebegő részecskék alakja is erősen hat a visszamaradó folt színeloszlására. Az elnyúlt részecskék ugyanis gömb alakú társaikkal ellentétben hajlamosak a folyadék felszínén maradni, és ott halmazokat képezni.

Újabb bizonyíték, hogy az autizmusnak vannak evolúciós előnyei

Az autizmus spektrumzavar gyakoribb az olyan régiókban, ahol sok informatikával foglalkozó vállalat, intézmény található - derült ki a nagy-britanniai Cambridge-i Egyetem vizsgálatából. A kutatás eredménye jelentősen megtámogatta az autizmus úgynevezett hiperrendszerezés-elméletét.

Kvantumtornádók: szuperfolyadékot kevertek meg lézerkanállal

A Washington Egyetem fizikusai megalkottak egy elméleti modellt, és egy nagy teljesítményű szuperszámítógéppel kiszámolták a szuperfolyékony anyagok valós idejű viselkedését.

Magába fordult kutató örökségéből került elő sugárzó anyag Budán

Szenvedélyesen gyűjtötte a haditechnikai eszközöket, és még egy egyetemi tanszék padlását is megtöltötte kacatjaival az az elhunyt fizikus mérnök, akinek a lakásában a hétvégén rádioaktív tárgyakra bukkantak az örökség között kutakodó rokonok. A férfit zárkózott, örök agglegénynek ismerték, aki egyik szomszédja szerint időnként "politikai átkozódásokat" is szórt.

Tartós megoldás készült a párásodó szemüvegek ellen

Az eddigeknél jóval stabilabb páramentes bevonatot fejlesztettek ki a kanadai kutatók. Ez az állandó réteg egyszer és mindenkorra képes megszüntetni a szemüvegek, szélvédők, kamera objektívek és más átlátszó üveg vagy műanyag felületek párásodását.

Repülők hozzák létre a különleges sárkányfarok felhőket

A különös küllemű égi lyukakhoz gyakran misztikus magyarázatokat fűznek. A lyukfelhők keletkezésének hátterében azonban egészen egyszerű fizikai okok állnak.

Miért nem lehet vízautót építeni?

Elszánt feltalálók próbálnak ellentmondani a természeti törvényeknek, és olyan hidrogénmeghajtású autókat terveznek, melyekben a hidrogén a víz bontásából származik. Elképzeléseik szerint így csak vízzel kellene táplálni a motort, ami a jelenlegi benzinárak mellett nagyon jól hangzik. A valóságban azonban ez nem kivitelezhető.

A tökéletes lézerblokkoló: megépült a világ első antilézere

Több mint ötven évvel a lézer feltalálása után a Yale Egyetem tudósai megépítették az első antilézer készüléket, amelyben az egymással találkozó fénysugarak szinte tökéletesen kioltják egymást. A felfedezés számos új technológia alkalmazása előtt nyithatja meg az utat, az optikai számítógépektől a radiológiáig.

Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcső miatt

A Mátra alatti kőzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelő hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyőznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb tudományos berendezése.

A Mátra bejutott az elődöntőbe az óriásműszerért zajló versenyben

Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti műszer, amely az Einstein által előrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.

Ilyen kétezer pingponglabda és harminc tanár súlytalanságban - videó

Egy módosított Boeing 727-es repülőgép, 30 tanár, 2000 pingponglabda és zéró gravitáció: ez a recept egy látványos, fergeteges hangulatú film elkészítéséhez.

Fénykép készült egyetlen atomról

Új módszert fejlesztettek ki gyorsan mozgó semleges atomok izolálására, befogására - és lefotózására.

Lassabban öregszik, aki a földszinten lakik - elkészült a világ legpontosabb órája

A világ legpontosabb órájával - amely 3,7 milliárd év alatt siet vagy késik egy másodpercet - egy szobában is sikerült kimutatni, hogy a magasabban lévő órák gyorsabban járnak. Ez többek között azt jelenti, hogy immár kimutathatóan gyorsabban öregszik az, aki pár lépcsőfokkal feljebb lép: egy emberöltő alatt a másodperc 25 milliárdod részével.

Végre kiderült, hogyan kell kitöltenünk a pezsgőt tudományosan

Hogyan töltsük ki a pezsgőt tudományosan? Természetesen koncentrációméréssel és infravörös termográfiával. Ha azt akarjuk, hogy a pezsgő minél buborékosabb legyen, akkor a pezsgőspohár megtöltésének módja nem közömbös az élvezhetőség szempontjából. Fontos az is, hogy a felszolgált pezsgő megdöntve és lehűtve tárolt palackból kerüljön a pohárba.

Tudományos filmrejtvény pihent agyúaknak: hogyan működik a vonalzóhajtású kocsi?

Meglepő fizikai jelenségek szemléltetésére is jók a gyerekszobában fellelhető játékok. Az alábbi film tengellyel ellátott cérnaorsók, egy nagyobb kerék és egy vonalzó segítségével adja fel a leckét nem csak a kicsik számára: mi fog történni, ha a vonalzóval forgatjuk a kereket? A bábuk véleménye különböző.

Kimagasló magyar siker a 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián

Kiemelkedő eredményt ért el az ötfős magyar csapat a 2010. július 17. és 25. között Zágrábban megrendezett 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, ahol a magyar diákok három arany- és két bronzéremmel a 6. helyen végeztek az országok közötti nem hivatalos versenyben.

Elkészült az aktív, a testünket és a környezetet figyelő ruha alapanyaga

Környezetükkel aktív kapcsolatot fenntartó szövetszálakat fejlesztettek ki amerikai kutatók. A kísérleti szövetszálak akusztikus hatásokat fognak és adnak, azaz hallanak és zajokat bocsátanak ki.

Fura színekben tündöklő pókháló - a nap tudományos képe

Sárga és rózsaszín árnyalatokban tündököl a pókháló, a rajta szóródó napfény által létrejött diffrakciós jelenség révén. Látványos fotó a 10 centiméteres hálón megfigyelhető fénytüneményről.  

Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést

A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.

Tükrök helyett ágyúval gyújtotta fel a római hajókat Arkhimédész

Arkhimédész, a neves görög feltaláló a legenda szerint tükrök segítségével gyújtotta fel a városát támadó hajókat. Az utóbbi kutatások szerint azonban gőzágyúkat és gyújtólövedékeket használt az ókori fizikus.

Kétszáznegyvennel acélfalnak - ahogy még nem láttuk a golflabdát

A szabványos golflabda 4,2 centiméter átmérőjű, és a filmen egy ezredmásodpercnél rövidebb idő alatt teszi meg ezt a távolságot. Az itt látható ütközés is körülbelül ennyi ideig tart. Az acéllemezzel nem sok történik azonkívül, hogy egy kicsit elfordul, a labda viszont úgy viselkedik, mintha részei önállósítani akarnák magukat, és szilárd test létére egy rövid ideig szétfreccsenő folyadék benyomását kelti.

Így még soha nem láttunk buborékot - szuperlassítású videókat mutattak be anya-, leány- és unokabuborékokról

Egy buborék szétpattanása egyszerű dolognak tűnik. A jelenség azonban összetettebb az eddig gondoltnál. A folyadékfelszínen úszó nagy buborékok ahelyett, hogy egyszerűen eltűnnének szétpukkadásukkor, kisebb buborékokból álló körfüzért hagynak maguk után. Ez a viselkedés egy konyhai mosogatóban éppen úgy előfordul, mint az óceánokon. Képes-filmes beszámoló.

Gigantikus örvényeket fotóztak a világűrből

Szupernehéz elemmel bővítették a periódusos rendszert

Orosz fizikusok sikeresen előállították a periódusos rendszer eddig ismeretlen, második legnehezebb elemét. A 117-es sorszámú, átmenetileg ununseptiumnak nevezett elem készítése magfizikai bravúrnak számít, és igazolja a feltételezést, hogy a gyorsan lebomló szupernehéz elemek között úgynevezett stabilitási szigetek létezhetnek.

Kiderült, hogy egyszerre sétál és fut az elefánt

A legtöbb állatnál a futás szökkenéseket tartalmaz. Az elefántok esetében azonban a nagy tömeg lehetetlenné teszi, hogy a levegőbe emelkedjenek. Ezek az állatok másképpen futnak, mint a kisebb testű négylábúak. Hogyan?

EU-szuperlézer: tudományos nagyberuházás lesz Szegeden

Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy prágai, bukaresti és szegedi helyszínnel megépítse az európai unió lézeres kutatóközpontját - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Tisza-parti városban.

Holdfénynél is lehet szivárvány - kép

A legtöbb ember hét színt lát a szivárványban. Ezek: vörös, narancs, sárga, zöld, cián vagy türkizkék, kék, ibolya vagy lila vagy indigó. Bár nem szokás felsorolni, de jól kivehető a sárgászöld, illetve a zöldeskék szín is. A megkülönböztethető színek száma száznál is több lehet. Éjszakai holdas égen is előfordulhat szivárvány, de mivel az emberi szem színérzékelése gyenge megvilágításnál nem működik, az ilyen, úgynevezett holdszivárvány fehéresen dereng.

Miért van az, hogy a közeli villám élesen csattan, míg a távoli tompán morajlik?

Távoli mennydörgést mindenki hallott. Aki mégsem, az vagy sivataglakó vagy a sarkvidéken él, mert azokon a helyeken nincsenek zivatarok. Aki viszont olyan "szerencsés", hogy közeli villámcsapás hangját is hallhatta, annak feltűnhetett, hogy az mennyivel magasabb, élesebb, mint a távoli. Napjainkban már arra is lehetőség nyílik, hogy ugyanazt a mennydörgés közelről is és távolról is hallhassuk. Például jómagam egyszer éppen telefonáltam, amikor mintegy száz méterre tőlem lecsapott egy villám. Akivel akkor beszéltem, az néhány kilométerre volt tőlem, így kétszer hallhatta ugyanazt a mennydörgést: először a csattanást a mobilján kereszztül ...

Itterbium, a szimmetriatörő

A négy alapvető kölcsönhatás közül a gyenge kölcsönhatásnak van a legrövidebb hatóereje. Ez a kölcsönhatás felelős a kvarkok ízének megváltozásáért, a neutrínókat kibocsátó/elnyelő folyamatokért és a természet szimmetriáit sértő folyamatokért, a paritássértésért, melyet a többi három kölcsönhatásban soha nem tapasztaltak. A legutóbbi mérések szerint az itterbium egyik izotópja mutatja a valaha megfigyelt legnagyobb paritássértést az atomok világában.

Debrecenben is barátunk a fizika

2007. március 5-10. között Debrecenben megtartják a XXVIII. Fizikusnapokat. Az érdeklődők előadások mellett rendhagyó fizikaórákon is részt vehetnek.

2007 perc a fizika jegyében

A győri Krúdy Gyula Gimnázium január 19-20-án fizikai kísérleti napokat tartott, ahol a diákok 2007 percen át az idővel kapcsolatos kísérleteket és előadásokat mutattak be.

A fizika közelebb került a láthatatlansághoz

A Science magazin legutóbbi számában két olyan cikket publikáltak, melyek azt pedzegetik, hogyan valósítható meg a láthatatlanság.

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?