felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- idõjárás
- éghajlatváltozás
- globális felmelegedés
- Antarktisz
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást
Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi elõrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elkötelezõdések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínûsíthetõ az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 elõtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következõ két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...
Ez is hozzájárult a 250 millió évvel ezelõtti tömeges kihaláshoz
Egy tudóscsoport azonosított egy további tényezõt, amely valószínûleg hozzájárulhatott a 250 millió évvel ezelõtt bekövetkezett, tömeges kihaláshoz a Földön. A dél-kínai ásványok elemzése azt mutatja, hogy a vulkánkitörések úgynevezett „vulkanikus telet" idéztek elõ, amely drasztikusan csökkentette a Föld hõmérsékletét. Ez a változás pedig tovább fokozta az akkori egyéb jelenségek drasztikus környezeti hatásait. A perm végi kihalásban a tengeri fajok több mint 90, a szárazföldi fajok 75 százaléka eltûnt.
Az erdõtüzek gyorsabb mozgásra sarkallják a vándor fajokat
Egy új tanulmány szerint a növények és a fák a környezõ környezet alapján választhatják meg, hogy hol eresszenek gyökereiket; ám ahogy a világ éghajlata egyre gyorsuló ütemben változik, a fák és más növényzetek egyre inkább mozgásban vannak: ezt az erdõtüzek terjedése is felgyorsítja.
Az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén
A feljegyzések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).
Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban
Bár a koronavírus-járvány elsõ évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékûre emelkedett - közölte hétfõn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A klímaváltozást a tudósok zöme szerint az emberi tevékenység okozta
A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta - számolt be errõl egy új tanulmány alapján a The Guardian.
Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést
Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.
Riasztó állapotban vannak az óceánok
A világ óceánjainak állapota egyre romlik - állapította meg egy, az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés.
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élõhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzésébõl.
Magyarországon eltûnhetnek a fák õszi lombkoronájának csodás színei
- címkék:
- Budapest
- Magyarország
- õsz
- fák
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Európa legmelegebb nyara volt az idei
Az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelõ Szolgálatának (C3S) adatai szerint.
- címkék:
- Európa
- Nyár
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Aggasztó: hamarosan jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei
Két évtizeden belül jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei a klímaváltozás miatt spanyol kutatók szerint.
- címkék:
- Pireneusok
- gleccser
- felmelegedés
- jég
- Címkefelhõ »
A legenyhébb telet mérték Új-Zélandon a feljegyzések kezdete óta
A feljegyzések kezdete óta a legenyhébb telet mérték idén Új-Zélandon - közölte pénteken az ország víz- és légkörkutató intézete (NIWA).
- címkék:
- Új-Zéland
- tél
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Évente két méterrel csökken az impozáns svéd hegycsúcs
A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent - állapították meg kutatók.
A CFC-gázok betiltásával idõt nyertünk a felmelegedés elleni harcban
Idõt nyert magának az emberiség az ózonréteget pusztító gázok (CFC-k) használatának betiltásával, ugyanis ezek a kemikáliák plusz 2,5 Celsius-fokkal növelték volna a globális átlaghõmérsékletet a század végéig - állapították meg brit, amerikai és új-zélandi kutatók.
Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön
Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte pénteken az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás.
Megdõlhetett az európai melegrekord
Megdõlhetett az európai melegrekord: a dél-szicíliai Siracusa közelében szerdán 48,8 Celsius-fokot mértek - számolt be róla a BBC hírportálja.
Megállíthatatlanul jönnek a negyvenfokos hõhullámok?
Soha nem látott hõhullámokra, 40 Celsius-fokot is elérõ hõmérsékletekre kell számítani nyaranta Nagy-Britanniában még akkor is, ha sikerül 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét az iparosodás elõtti szinthez képest - figyelmeztettek a héten brit szakértõk.
Drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani: gyengül a Föld "életjele"
A Föld "életjeleinek" gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience címû szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezetõ kutatója.
- címkék:
- Föld
- klímaváltozás
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Rekordot döntött az idei júniusi szárazság és hõség Magyarországon
Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértõ csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetõen címû oldalon közzétett cikkében.
Rekordmeleg volt a június Észak-Amerikában
Sose volt ilyen meleg a június Észak-Amerikában a rendszeres mérések kezdete óta az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának adatai alapján.
Sok százmillió ember lakóhelyét moshatja el a jövõben a tenger
A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése - állapította meg egy új tanulmány.
Madarak millióit mentette meg az úgynevezett „kalaptörvény”
Száz évvel ezelõtt a természetvédõk figyelemre méltó gyõzelmet arattak a bolygó élõvilágának védelmében. Az újonnan megalakult Királyi Madárvédelmi Egyesület tagjai rábeszélték a képviselõket az úgynevezett „tollazatról szóló törvény" elfogadására, ami megtiltotta a nõi kalapok készítéséhez használt egzotikus madártollak exportját. Több tucat madárfajt mentettek meg a kihalástól.
Az emberiség nem tud ezzel megbirkózni: drámai következményei lesznek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek
Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitûzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.
Eltûnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból
Nem könnyû azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz idõszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlõdtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hõ- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi mûholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésû részein az elmúlt évtizedekben.
Le tudna mondani a kávéról és a csokoládéról?
Egy most publikált tanulmány szerint az éghajlati válság zavarokat okozhat az európai kávé- és csokoládéellátásban, mivel aszályok sújtják a termelõ országokat. A kutatók magas fokú kiszolgáltatottságot találtak például a pálmaolaj-behozatal szempontjából is, amelyet számos élelmiszerben és termékben használnak. Emellett a tanulmány szerint gondok merülhetnek fel a szójabab kapcsán, amely a csirkék és sertések fõ takarmányainak számít az Európai Unióban.
Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye
A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szõlõtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó címû podcastjának hétfõn közzétett adásában.
Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését
A hétvégén a természetvédõk az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.
Erõsödik a felmelegedés, hamarosan jön a nyári idõ
Fél Celsius-fokkal emelkedett az Egyesült Államok éves középhõmérséklete
A Egyesült Államok új éves középhõmérséklete fél Celsius-fokkal magasabb, mint két évtizeddel ezelõtt volt - tette közzé friss adatait az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).
Jó hír: bírják a hõséget a Vörös-tenger koralljai
Bírják a hõséget a Vörös-tenger koralljai, ami még hosszú távon védelmet jelenthet számukra a globális felmelegedéssel szemben.
Jelképesen eltemették Észak-Amerika egyik gleccserét
Az évszázad végére eltûnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.
Sok embert fenyegetnek a gleccsertavak kitörése okozta áradások
Világszerte egyre növekvõ számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások - figyelmeztetnek a szakemberek.
Megingott a felmelegedést fékezõ utolsó bástya, Amazónia
Nettó karbonkibocsátóvá vált a Föld tüdejének is nevezett Amazónia brazíliai része - kongatták meg a vészharangot kutatók. A tudósok szerint mostanáig "az erdõk, fõleg a trópusi erdõk megvédtek bennünket azáltal, hogy fékezték a felmelegedést, de fennáll a veszély, hogy meginog utolsó bástyánk, Amazónia".
Hatvan percre elsötétülhet ma este a Föld
A Föld óráját 2021-ben március 27-én tartjuk, 20:30 és 21:30 között. A kezdeményezés a tavalyihoz hasonlóan, idén is új irányt vesz: mindenkit arra buzdít, hogy példát mutasson tetteivel, és ne csak ebben az egy órában, hanem mindennap tegyen a természet megóvásáért, a fenntartható életmódért. Nem véletlenül: a változtatás egyre sürgetõbb, hiszen az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb a mérések kezdete, azaz 140 év óta.
Ebben az országban a globális átlagnál jóval nagyobb a felmelegedés
Rekordmértékben nõtt tavaly az éves átlaghõmérséklet Oroszországban: 3,22 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti idõszak átlaghõmérséklete és 1 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi, 2007-ben mért rekord - közölte a héten az orosz hidrometeorológiai és környezetfigyelõ szolgálat, a Roszgidromet.
Tavaszi felmelegedés köszönti a húsvéti idõszakot
Egyre gyakrabban kell éghajlati szélsõségekkel számolnunk a jövõben
Egyre jobban érzõdik Németország idõjárásán a globális klímaváltozás hatása, 2020 - hasonlóan a világ egészéhez - a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta - közölte Gerhard Adrian, a Német Idõjárási Szolgálat (DWD) elnöke. A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerõsíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövõben egyre gyakrabban kell számolnunk idõjárási és éghajlati szélsõségekkel.
Szibéria válhat a Föld éléskamrájává a globális felmelegedésben
A világ legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hõség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében. Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetõséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak.
Már tudjuk, mikor ér véget a szibériai hideg: ekkor érkezik felmelegedés
A hét elején még mínuszok lesznek jellemzõek, de fokozatosan mérséklõdik a hideg. A hét második felében egyre többfelé mérhetnek majd plusz 10 fok közeli értékeket - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú elõrejelzésébõl.
Az Alpok átalakulása a klímaváltozás tükrében
Az elsõ hó szeptemberben takarta be Tirol erdeit, két alpesi zerge szökkent elém, amint felfelé haladtam. A helyi zerge populáció már szinte zavartalanul fogadja érkezésem, hiszen közel 3 éve találkozunk rendszeresen hajnali túráim alkalmával.
Növeli a Föld felmelegedését a mezõgazdasági földhasználat növekedése
Növeli a Föld felmelegedését elõidézõ károsanyag-kibocsátást a nagy földterületek bevonása a mezõgazdaságba - figyelmeztettek kutatók, akik szerint meg kell találni az egyensúlyt a világ élelmezése és a bolygó megmentése között.
Trópusi fajok hódítják meg a Földközi-tenger keleti részét
Összeomlóban van a biodiverzitás a Földközi-tenger keleti részén. Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint az ott élõ fajok nem tudják tartani a lépést a víz erõteljes felmelegedésével, Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltûnt.
Extrém gyorsan emelkedik a hõmérséklet az óceán legmélyebb pontjain
Bár igen messze vannak az emberek élõhelyeirõl és a fosszilis tüzelõanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztõen fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hõmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.
Három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén
Több mint három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén - közölte a Santiago de Chile-i Egyetem.
Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált
A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tûnik, hogy ez a faj az olyan, elsõ modern tengeri hal, amely teljesen eltûnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.
Szûkült a földi klímaérzékenység tartománya
Az iparosodás elõtti idõszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nõni az átlaghõmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szûkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által elõre jelzett tartományát.
Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedõ vízben
A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvõ Akabai-öbölben élõ korallok rezisztensek a vízhõmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítõi zátonyokon élõ virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.
Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon
Elõször fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékrõl.
Szélsõséges hõséget és esõt jeleznek az elmúlt harminc év adatai
A világ több pontján elhelyezkedõ, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerõsítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsõséges idõjárási események, például a hõhullámok és a heves esõzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb idõtartamúak lesznek.