evolúció

címke rss

Divatevolúció 3. rész – Sztárok, akik soha nem tanultak meg normálisan öltözködni

Life.hu2016.03.25, 10:51

A divatevolúció általában azt jelenti, hogy valaki, akinek évekre visszakövethetjük a stílusát, idõvel csodás átalakuláson megy keresztül. Ez azonban nem mindig van így. Néhány celebnek sem korábban, sem évek múlva nem sikerült ízléses stílusról tanúbizonyságot tenni.

Divatevolúció 2. rész – Tinisztárból világsztárok

Life.hu2016.03.17, 16:39

Sok sztár egészen fiatal kora óta él a nyilvánosság elõtt, így egészen messzire visszakövethetjük a pályájukat, és persze azt is: hogyan néztek ki. Nézzük, milyen felnõttek lettek a 90-es évek tinisztárjaiból!

A húsevés határozta meg az emberi arc evolúcióját

Tudomány2016.03.10, 15:17

A nyers hús fogyasztása és a pattintott kõszerszámok használata hatással volt az õsember arcberendezésének átalakulására - tárták fel a Harvard Egyetem tudósai egy új tanulmányban.

Evolúciós oka van, hogy félünk a sötétben

Tudomány2016.03.02, 21:24

Valójában teljesen logikus oka van annak, hogy miért félünk a sötétben: az emberek nem voltak mindig csúcsragadozók, nappali fényhez alkalmazkodott szemünk miatt pedig sötétedés után vagyunk a legvédtelenebbek.

Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja

Tudomány2016.03.04, 15:42

A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívõ kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen. 

Darwin kopogtat a mennyek kapuján

Tudomány2016.03.04, 15:35

A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévõ vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlõdés elleni fõbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat. 

Hasonlítanak a gyerekek és az emberszabásúak

Tudomány2016.02.24, 12:29

Az embergyerekek spontán módon, a felnõttek segítsége nélkül találnak ki eszközhasználati viselkedéseket, hogy új problémákat oldjanak meg. Ez nagyon hasonló ahhoz, amit a nagy emberszabású majmoknál is megfigyeltek. A mostani eredmények ellentmondanak annak az elterjedt elképzelésnek, hogy az emberek alapvetõ szerszámhasználatához társas tanulás szükséges.

Darwin tévedhetett: mégsem a nõstény választ

Tudomány2016.02.12, 17:48

Megkérdõjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére. 

Ezért látják egymást vetélytársnak a nõk

Egészség2016.02.04, 16:19

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a peteérés idõszakában a férfiak vonzóbbnak találják a nõket – ez az evolúció során fejlõdött ki bennük. Egy friss tanulmány szerint azonban a nõk is képesek kiszagolni, mikor ér a másik a peteérés fázisába, ekkor pedig sokkal nagyobb fenyegetésnek tekintik, mint a hónap többi napján.

Elõre jelezhetõvé válhat a baktériumok evolúciója

Egészség2016.01.30, 14:56

Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel elõre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.

95 millió éve élhetett a modern madarak közös õse

Tudomány2015.12.14, 15:45

A modern madarak legutóbbi közös õse 95 millió évvel ezelõtt élt Dél-Amerikában – erre jutott egy új kutatás.

Még mindig nem oldódott meg a kék tarantulák rejtélye

Tudomány2015.11.29, 15:12

Több tarantulafaj gyönyörû, kobaltkék színben pompázik, egyelõre viszont nem tudni, pontosan milyen célt szolgál ez az élénk színezet.

Új megvilágításba kerülhet az emberszabásúak evolúciója

Tudomány2015.10.30, 13:26

Új megvilágításba helyezheti az emberszabású majmok evolúciós történetét egy 11,6 millió éves spanyolországi fosszília, amelyet a Katalán Paleontológiai Intézet kutatói a Science legújabb számában mutatnak be.

Istenszerûvé válunk a nanobotokkal

Techbázis2015.10.25, 09:15

Nem is lesz olyan embertelen a robotokkal teli jövõ. Sõt eljöhet a fejlõdés következõ lépcsõfoka is: okosabbak és érzelmesebbek leszünk, mint valaha, hála a véráramunkban keringõ, apró gépeknek.

Idõsebb lehet a földi élet, mint gondoltuk

Tudomány2015.10.20, 17:23

Egy Nyugat-Ausztráliában talált õsi cirkonkristály lehet a bizonyíték arra, hogy az élet az eddig véltnél sokkal régebb óta, legkevesebb 4,1 milliárd éve jelen lehet a Földön.

Így változott az arcunk, a szájunk, az orrunk: Elképesztõ animáció az emberi evolúcióról

Life.hu2015.10.16, 19:53

A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült az a szemléletes animáció, amely mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját. Csodálatos!

Elképesztõ animáció az emberi evolúcióról

Tudomány2015.10.16, 18:55

A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült ez a szemléletes animáció, ami mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját.

Százhuszonöt millió éves kövület tárta fel a haj és a gerinc korai evolúcióját

Tudomány2015.10.15, 09:49

Egy 125 millió éves emlõs kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlõsállat belsõ szerveit, 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.

Visszafelé mûködik az evolúció egy madagaszkári kismadárnál

Tudomány2015.10.12, 14:29

Különös jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók egy madagaszkári énekesmadárnál: a visszafelé mûködõ evolúció következtében több külön madárfaj olvadt össze, így jöttek létre a rövidcsõrû bülbülök.

Kamion méretû cápák ólálkodtak a felszín alatt

Tudomány2015.09.28, 09:15

Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlõsök virágkorának is nevezett korszak. A földi élõvilágban ekkor elkezdõdött  látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új idõszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.

Teljesen átalakítja a poszméheket a klímaváltozás

Környezet2015.09.25, 17:35

Átalakítja egyes amerikai poszméhfajok testét a klímaváltozás és az evolúció egy tanulmány szerint: a sziklás-hegységbeli állatoknak sokkal rövidebb lett a nyelvük már négy év alatt.

Az alabamai állami iskolákban is kötelezõ lesz az evolúció tanítása

Tudomány2015.09.15, 17:43

Az Egyesült Államokbeli Alabama állam törvényhozása hosszú idõ után elõször vizsgálta felül a tudományos oktatási tananyagot. Az új szabályozás szerint az állami iskolákban ezentúl kötelezõ lesz az evolúció és az éghajlatváltozás oktatása is.

A teknõsök legkorábbi õsét rejti egy 260 millió éves kövület

Tudomány2015.09.04, 09:34

Amerikai tudósok szerint a teknõsök legkorábbi õsét rejti az a 260 millió éves kövület, amelyet a dél-afrikai Karoo-mendecében találtak.

Meglepõen hasonló a csikóhalak vemhessége és az emberek várandóssága

Tudomány2015.09.02, 16:14

Ausztrál kutatók sok hasonlóságot fedeztek fel a csikóhalak és az emberek utódkihordása között annak ellenére, hogy a csikóhalaknál – az állatvilágban egyedülálló módon – a hímben fejlõdnek ki az utódok.

Az ember a világ elsõszámú csúcsragadozója

Tudomány2015.08.22, 09:50

Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon - derült ki a Science címû tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítõi 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.

Közelebb vannak a beszédhez az emberszabásúak, mint hittük

Tudomány2015.08.14, 12:12

Koko, a jelbeszédet ismerõ gorilla által kiadott hangok vezethetik rá a kutatókat arra, hogy az emberszabásúak mennyire állhatnak közel a beszéd kialakulásához – a legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, eddig jócskán lebecsültük õket.

Négylábú, üreglakó kígyó maradványaira bukkantak Brazíliában

Tudomány2015.07.24, 13:54

Egy négylábú kígyó kivételesen jó állapotban lévõ, teljes csontvázára bukkantak Brazíliában egy kora kréta kori üledékben. A lelet arra utal, hogy a mai kígyóknak nem úszó tengeri kígyók, hanem szárazföldi, üreglakó állatok voltak az õseik.

Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut

Tudomány2015.07.06, 20:27

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetõen hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetõvé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvõ élõhelyeket is.

Állatian érdekes: kínai hamisítványnak hitték az elsõ kacsacsõrû emlõst

Tudomány2015.06.06, 09:39

Manapság természetes mindenki számára, hogy él egy emlõs, amely tojást rak és a kacsáéhoz hasonló csõre van. Nem volt ez azonban mindig így. A 18-19. században a stílszerûen kacsacsõrû emlõs névre keresztelt állat létezését – annak szokatlan felépítése miatt – legalább egy évszázadon keresztül vitatták.

Saját meggyõzõdése ellen talált bizonyítékot egy kreacionista

Tudomány2015.06.02, 16:45

Hatvanmillió éves halfosszíliákra bukkant egy kanadai kreacionista, de úgy véli, hogy a paleontológusok félreértelmezik a leletet, és a korát is hibásan határozzák meg. Szerinte az õsmaradvány nem idõsebb 6000 évesnél és ezért nem is bizonyíték az evolúcióra.

Kiborgok lesznek az emberek 200 éven belül

Tudomány2015.05.29, 16:21

Ez lesz a legnagyobb evolúciós lépés a biológiában az élet megjelenése óta, egy izraeli történész szerint.

Bõrével is lát egy polipfaj

Tudomány2015.05.21, 15:36

Nemcsak a szemeikkel, hanem a „bõrükkel” is látnak egyes polipfajok – állítja egy új kutatás.  

Így nézhettek ki a legelsõ kígyók

Tudomány2015.05.20, 21:14

A kígyók õse egy éjszakai életmódot folytató, lesbõl vadászó ragadozó lehetett, aminek apró hátsó végtagjai voltak bokákkal és lábujjakkal – állítja a BMC Evolutionary Biology címû szaklapban megjelent tanulmány.

Nemesebb lények a patkányok, mint hittük

Tudomány2015.05.14, 16:29

Sokan undorodnak tõlük, pedig a patkányok nemesebb lények, mint amilyennek látszanak: még a csokit is otthagyják, ha egy fajtárs bajba kerül.

Ne menjen piros nyakkendõben állásinterjúra

Tudomány2015.05.13, 12:29

A piros ruhát viselõ férfiak – mintha csak az arcuk vörösödne el - dühösnek és agresszívnak tûnhetnek egy külsõ szemlélõ számára – ezt állapították meg egy új kutatásban brit tudósok.

Megvan a komplex élet evolúciójának egy hiányzó láncszeme

Tudomány2015.05.07, 14:49

Új mikrobát fedezett fel az Atlanti-óceán mélyén egy nemzetközi kutatócsoport, az õsbaktériumok csoportjába sorolt mikroorganizmus a sejtes életformák evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.

Kötélidegük van a bálnáknak

Tudomány2015.05.06, 11:00

"Gumikötélszerû", rugalmas idegkötegek húzódnak a barázdásbálnák szájában, a tudósok szerint ennek kulcsszerepe lehetett evolúciós fejlõdésükben.

Felegyenesedés és figyelem: Ezért vonzódnak a férfiak a nõi mellekhez

Life.hu2015.05.02, 23:19

A heteroszexuális férfiak nõi mellek iránt érzett vonzalmának okára kereste a választ (még 2012-ben) Larry Young, az Emory Egyetem pszichiáter professzora, aki szerint a jelenség az emberi evolúcióval magyarázható.

Szemkontaktussal vesznek le a lábunkról a kutyák

Tudomány2015.04.19, 07:00

A kutyákkal való szemkontaktus és más interakció egyaránt emeli a kutyában és a gazdájában a szerelemhormonnak is nevezett oxitocin szintjét, és ez erõsíti a köztük lévõ kötõdést. Ez a mechanizmus nagyon hasonló ahhoz, ami az anya és csecsemõje közötti szoros kapcsolatért felelõs.

Újrarajzolták a hüllõk evolúciós családfáját

Tudomány2015.04.07, 17:06

A gyíkok és a kígyók nagy csoportjainak egymáshoz való viszonyát rajzolták meg újra amerikai kutatók, akik az evolúciós családfán elhelyezték a kréta idõszak gigantikus tengeri csúcsragadozóit, a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve kihalt moszaszauruszokat is.

Megoldották az emlõsök evolúciójának egy nagy rejtélyét

Tudomány2015.03.20, 09:16

Õsi fehérjék vizsgálata révén egy nemzetközi kutatócsoport megoldotta Charles Darwin dél-amerikai "fura" patásainak evolúciós rejtélyét.

Félmillió évvel korábban élhettek az elsõ emberek

Tudomány2015.03.05, 09:44

Az eddig véltnél mintegy 400-500 ezer évvel korábban, 2,8 millió évvel ezelõtt is élhettek már emberek egy Etiópiában nemrég talált lelet szerint.

Rettenthetetlen madarak és óriás pókok a városban – evolúciós fordulópont?

Tudomány2015.02.19, 18:10

Egy ideje már tudjuk, hogy az emberek és az általuk épített városok befolyásolják az ökoszisztémát, sõt bizonyos evolúciós változásokat is elõmozdítanak. A jelek aprók, mégis meghökkentõk. Például a városokban élõ pókok nagyobbakká, a madarak szelídebbekké és bátrabbakká válnak vidéki társaikhoz viszonyítva.

Véletlen hibák sora alakíthatta ki a hegedû mai formáját

Tudomány2015.02.18, 10:21

A hangszerkészítõ mesterek által elkövetett apró hibák vezethettek a hegedû testén található f-lyuk fokozatos kialakulásához - mutatták ki amerikai kutatók.

Megfejtették az éjjeli lepkék faroknyúlványának titkát

Tudomány2015.02.18, 09:57

A denevérek támadása ellen védi néhány észak-amerikai éjjeli lepkét a szárnyán lévõ bizarr, hosszú farokszerû nyúlvány.  

A Darwin-pintyek újra lecsaptak a kreacionistákra

Tudomány2015.02.12, 19:17

A kreacionisták, illetve az intelligens tervezettség hívei gyakran próbálnak úgy érvelni, hogy az evolúcióelmélet emblematikus madarai, a Darwin-pintyek egyáltalán nem bizonyítják a természetes szelekció, illetve az evolúció létét, hanem csak a fajon belüli változatosságot. A madarak azonban most visszavágtak. Kiderült, hogy a fajok génjeiben pontosan nyomon követhetõk a különféle csõrtípusokat létrehozó változások.

Evolúciósan nem elõnyös a tökéletes partnerre várni

Tudomány2015.02.07, 10:50

Evolúciósan nem kifizetõdõ, ha a tökéletes férfira vagy nõre várunk – állapította meg egy friss kutatás.  

Megfejtették a félig növényként élõ vízi csiga titkát

Tudomány2015.02.05, 16:51

A zöld színtestek bekebelezésével akár kilenc hónapra is képes „növénnyé válni” egy vízben élõ csiga. Azt azonban idáig nem tudták, hogyan képes pontosan erre.

Az evolúció miatt nem érti meg egymást a nõ és a férfi

Tudomány2015.01.31, 16:29

Képzeljük el a következõ szituációt: egy nõ és egy férfi beszélget egymással. Mivel a férfi társasága kellemes, a nõ baráti gesztusból megvillantja legszebb mosolyát. A férfi azonban ezt a szexuális érdeklõdés jeleként fogja fel. Ennek fordítottja is könnyen elképzelhetõ. A férfi számára a nõ szexuálisan vonzó, ezt pedig láthatóan igyekszik is a kiszemelt tudtára adni. A hölgy ugyanakkor a látszólag egyértelmû szignálokat a barátság jeleként értelmezi. Mi lehet ennek az oka?

Nézze meg, hogy hízott meg az iPhone!

Techbázis2015.01.20, 15:49

Hét év alatt pontosan tíz telefont mutatott be az Apple: az animáción végigkövetheti, mint változott a készülék.

Fákon éltek a Föld legõsibb fõemlõsei

Tudomány2015.01.20, 09:27

Amerikai paleontológusoknak sikerült megtalálniuk egy olyan fõemlõs bokacsontjait, amely nem sokkal a dinoszauruszok kihalása után tûnt fel. A csontfosszíliák tanulmányozásából arra következtettek, hogy már ezek az állatkák is a fákon éltek.

Félelmetes, ismeretlen biodiverzitás

Tudomány2014.12.24, 16:10

Tökéletes bizonyíték arra, hogy alig ismerjük Földünket: az akadémia 2014-ben összesen 221 új fajjal gazdagította az állat- és növényvilágról gyûjtött ismereteinket.

A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai

Tudomány2014.12.15, 17:30

A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlõdtek dinoszaurusz õseikbõl, állítja egy új tanulmány.

A krokodilok a múltban ragadtak

Tudomány2014.12.15, 10:58

A krokodilok ma élõ legközelebbi rokonai a madarak, ám tollas "unokatestvéreikkel" ellentétben õk a "múltban ragadtak" - állítják amerikai kutatók.

Félmillió éves ábrákat találtak kagylókon

Tudomány2014.12.04, 11:34

Ötszázezer éves, valószínûleg mûvészi célból készített véseteket találtak édesvízi kagylók héján Jáva szigetén. A felfedezés átírhatja azt, amit az emberi viselkedés fejlõdésérõl eddig gondoltunk.

Nyilvánossá tették Darwin evolúciós jegyzeteit

Tudomány2014.12.03, 17:24

A Cambridge-i Egyetem digitalizálta a biológus naplóját - online olvashatjuk az evolúcióról szóló elsõ jegyzeteket.

A szex miatt tájékozódnak jobban a férfiak

Tudomány2014.11.14, 18:30

A nõk az okai, hogy a férfiak kiválóan eligazodnak a térképen – állítja egy új tanulmány. A precíz tájékozódási képességgel ugyanis nagyobb távokat lehetett megtenni és több partnerrel lehetett kapcsolatot létesíteni.

Békésebbek a tökösebb emlõsfajok

Tudomány2014.11.14, 10:54

Egyes emlõsfajok nõstényei hûtlenséggel próbálják védelmezni utódaikat. A meglepõ taktika arra kényszeríti a hímeket, hogy megváltoztassák szaporodási stratégiájukat.

Monumentális térkép mesél a rovarok múltjáról

Archívum2014.11.07, 15:22

A növényekkel közösen hódították meg a szárazföldet, és mindenki másnál elõbb tettek szert a repülés képességére. Többek között ezek derültek ki a rovarok fejlõdését bemutató új tanulmányból.

Újabb hiányzó láncszemet fedeztek fel Kínában

Tudomány2014.11.06, 16:01

Egy kétéltû ichthyoszaurusz fosszíliáját fedezték fel Kínában. Az õsmaradvány elõször köti össze a delfinszerû ichthyoszauruszokat a szárazföldi õseikkel, így kitölti az ezen õsmaradványok sorában eddig tátongó rést.

Ferenc pápa: igen az õsrobbanásra és az evolúcióra

Tudomány2014.10.29, 09:54

A katolikus egyház feje a Pápai Tudományos Akadémián beszélt a katolikus egyház tanításai és a tudományos elméletek összeegyeztethetõségérõl.

Sosem találnád ki, honnan ered a szex

Archívum2014.10.20, 16:23

Csekély 385 millió évvel ezelõttre nyúlik vissza és egy, mára kihalt halfajhoz köthetõ a szex. Ki gondolta volna?

Majd' négyszázmillió éve szexelhettek elõször

Tudomány2014.10.20, 15:17

Egy új tanulmány szerint nagyjából 400 millió évvel ezelõtt zajlott le az elsõ bensõséges nemi aktus, elkövetõi pedig primitív õshalak lehettek.

Soha nem volt még ilyen jó az ember - erõszak, agy és erkölcs a mai világban

Tudomány2014.10.14, 14:51

A globális erõszak csökkentése nem álom, hanem reálisan elérhetõ cél – vallják azok a közgazdászok, politológusok, pszichológusok, kriminológusok és döntéshozók, akiket a Cambridge-i Egyetem hívott össze a mindig aktuális kérdés megvitatására.

Megdõlt a pávatollak évszázados mítosza

Tudomány2014.09.18, 13:54

A páva szinte minden törzsfejlõdéssel foglalkozó tankönyvében feltûnt, mint a "szex vagy túlélés" dilemmájára adott evolúciós válasz tipikus példája. Egy brit kutatásból most kiderült, hogy e színpompás madárfaj farka esetében talán mégsem a méret a lényeg.

Kihaltak a hasonló emberek

Tudomány2014.09.17, 10:36

Az emberi arc sokkal változatosabb, mint amit bármely állatnál tapasztalunk. Az embernél ugyanis abba az irányba hatott az evolúciós nyomás, hogy mindnyájan egyediek és könnyen felismerhetõk legyünk, írják a Berkeley Egyetem kutatói.

A halál utáni élet reménye élteti a kísérteteket

Tudomány2014.09.11, 14:40

Mai modern világunkban még mindig sokan hisznek kísértetek, természetfeletti lények létezésében, és egész iparágak épülnek az emberek ijesztgetésére. Miért fogékony sok ember a természetfeletti jelenségekre? A válasz evolúciós okokban és a lélek halhatatlanságába vetett hitben keresendõ.

A medencecsonton múlik a jó bálnaszex

Tudomány2014.09.09, 15:49

A cetek medencecsontját a kutatók sokáig csak evolúciós csökevénynek hitték, amelyet az állatok szárazföldön élt õseiktõl örököltek. Egy új tanulmány azonban azt állítja, hogy ezek a csontok meghatározott funkcióval rendelkeznek, amely az állatok párzási sikerét befolyásolja.

Bizonyítékot találtak a fajok kialakulásának vitatott módjára

Tudomány2014.08.22, 10:21

Egy újonnan felfedezett hangyafaj támasztja alá a fajképzõdés egyik legvitatottabb módjának létezését, azaz hogy földrajzi elkülönülés nélkül is létrejöhet új faj. A Brazíliában élõ hangyafaj egy kolónián belül alakult ki, és a saját õsén élõsködik

Az anyai gondoskodás új világrekordja

Tudomány2014.07.31, 21:14

Egy mélytengeri polip több mint négy évig, egészen a kikelésükig vigyázott a petéire. Ez a leghosszabb eddig feljegyzett idõ, amelyet egy állat az utódai gondozására fordított a megszületésük elõtt.

Kiderült, miért állhat egyáltalán a zsiráf

Tudomány2014.07.03, 13:13

Kiderült, hogyan képes megtartani a zsiráf nagy testét vékony és hosszú lábaival. Az állatok titka egyedi testfelépítésükben rejlik.

Kitûnõ példányt találtak a legfontosabb õslénytõl

Tudomány2014.07.03, 10:42

Kiváló megtartású új Archaeopteryx példány került elõ, ami azt bizonyítja, hogy az õsmadár testét mindenhol tolltakaró borította, és a tollak már jóval a repülés kialakulása elõtt megjelentek.

Megtalálták az utolsó közös õsünk sejtszervecskéjét

Tudomány2014.07.01, 15:01

Amerikai kutatók minden eddiginél pontosabb és részletesebb képet készítettek több különbözõ faj riboszómájáról és a riboszómák evolúciójáról. Eredményeikbõl kiderült, hogy minden riboszóma tartalmaz egy õsi részletet. Ennek vizsgálata segítséget nyújthat az élet eredetének megfejtéséhez.

Megtalálták a rákbetegség legõsibb gyökereit

Tudomány2014.06.25, 14:41

A rák egyidõs a soksejtû életformák kialakulásával a Földön, és valószínûleg sosem lehet majd teljesen megszabadulni tõle.

Látványosan cáfolták az evolúcióelmélet tagadóinak fõ érvét

Tudomány2014.05.29, 15:37

Az evolúció során már egyetlen mutáció olyan mélyreható változásokhoz vezethet, amelyek nemcsak az állat külsejét, de egész életmódját is megváltoztathatják.

Mi történt itt az elmúlt 14 milliárd évben? Látványos videó az univerzum fejlõdésérõl

Tudomány2014.05.08, 12:20

A világegyetem 13,7 milliárd éve született, a Big Bang (õsrobbanás) során. Mi történt azóta? Ezt modellezi az univerzum fejlõdésének eddigi legbonyolultabb szimulációja.

Így tépik le egy skorpió fejét

Tudomány2014.04.29, 16:30

Brutális módon tépi le egy skorpió fejét a déli prériegér egy új, látványos felvételen. A hörcsög nagyságú rágcsálók már régóta a figyelem középpontjában állnak egy ritka képesség miatt: képesek a skorpió mérgét fájdalomcsillapítóvá változtatni.

Zavarba ejtõ nemi életet él egy apró rovarfaj

Tudomány2014.04.18, 06:27

Bizarr szexuális élettel rendelkezõ élõlényeket talált japán kutatók egy csoportja Brazíliában. Az apró rovarok hím és nõstény egyedeinek nemi szervei fel vannak cserélve, és a párosodás legalább negyven óra.

A szakáll is csak az evolúció eszköze

Tudomány2014.04.17, 15:07

Mennyire vonzó egy szakállas férfi? A hétköznapi dilemmát most egy ausztrál kutatócsoport igyekszik tudományos szintre emelni: egy tanulmányban kimutatták, hogy a szakállviselés trendjét is a már jól ismert darwini evolúció vezérli.

Mit isznak a tengeri kígyók?

Tudomány2014.03.20, 07:25

Hiába élnek vízben a tengeri kígyók, a tengervizet nem tudják meginni. Ezért egyes helyeken akár fél évet is szomjazhatnak, míg esõvízhez jutnak.

Egy porszemcsén élünk a napsugárban függve

Tudomány2014.03.13, 22:07

Újraforgatták minden idõk legnépszerûbb ismeretterjesztõ sorozatát, a Kozmoszt, amelyben a legendás Carl Sagan helyre tette a galaxisokat, és helyre tett bennünket, embereket is. Most a tudományos ismeretterjesztés jelenlegi legnagyobb rocksztárja, Neil DeGrasse Tyson ad nekünk új esélyt arra, hogy a csillagokba és magunkba nézzünk.

Új elmélet arról, miért fehéredett ki az európaiak bõre

Tudomány2014.03.11, 12:58

A legújabb kutatások szerint az emberi bõrszínt befolyásoló gének a leggyorsabban változó gének közé tartoznak. Az európaiak világosabb bõrszínét meghatározó gének még az elmúlt 5000 év alatt is sokat változtak.

Nem úgy zajlott az evolúció egyik legnagyobb lépése, ahogy eddig gondolták

Tudomány2014.01.14, 14:41

A szakemberek egészen mostanáig úgy vélték, hogy a szárazföldre kimerészkedõ hal-kétéltû átmeneti formák mellsõ végtagjaikra támaszkodva vonszolták magukat a szárazföldön, mert a hátsó uszonyaik fejletlenek voltak ahhoz, hogy jelentõsen segítsék a haladásukat. Egy nemrég felfedezett lelet azonban arra utal, hogy az egyik ilyen átmeneti forma, a Tiktaalik meglehetõsen fejlett hátsó uszonnyal rendelkezett.

Ilyen volt az oroszlán õse

Tudomány2014.01.07, 08:22

Bár kutyáink és macskáink õseit a földtörténet távoli múltjában kell keresni, a legújabb leletek szerint térben csak a közeli Belgiumig nyúlnak a szálak.

Bordásmedúzák lehettek a legelsõ állatok

Tudomány2013.12.13, 15:34

Nem a primitív szivacsok, hanem a bordásmedúzák voltak az elsõ állatok, állítja egy kutatócsoport, szembemenve az eddig általánosan elfogadott elmélettel.

Mitõl lettek hirtelen sokkal jobbak a barlangrajzok?

Tudomány2013.12.02, 07:24

A barlangrajzok elemzése alapján a kutatók sokáig úgy vélték, hogy az emberi intelligenciában ugrásszerû változás, egyfajta kreatív robbanás következett be az Afrikából való kirajzás után. A legújabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy a szimbolikus gondolkodásra való képesség jóval korábban kialakult.

Különleges macskakoponyát találtak Tibetben

Tudomány2013.11.13, 10:57

Az eddigi legrégebbi nagymacska maradványaira bukkantak kutatók Tibetben. A koponya nagy hézagot tölt be a macskafélék evolúciós történetében.

Honnan jöttek az elsõ kígyók?

Tudomány2013.11.08, 09:25

A szakemberek régóta vitatkoznak azon, vajon a kígyók azért vesztették el a lábukat az evolúció folyamán, hogy hatékonyabban ússzanak, vagy hogy könnyebben elbújhassanak a föld alatt. Egy új amerikai tanulmány az utóbbit látszik megerõsíteni.

Tudott-e ölelni szex közben a T. rex?

Tudomány2013.11.02, 22:31

Még az egyik legjobban ismert dinoszaurusz körül is sok a titok. Pikkelyes volt, vagy tollas? Mire használta a mellsõ végtagjait? Hogyan alakult ki? Kiderül, mit szeretnének a leginkább tudni a paleontológusok a híres Tyrannosaurusról.

Van, aki a homoszexuális gyereknek is örülne

Archívum2013.10.23, 08:28

Egy korábbi felmérés eredményei szerint a magyar anyák 90 százaléka elvetetné fiú magzatát, ha elõre tudná, hogy homoszexuális lesz. Ugyanezt a döntést szívbetegség esetén csak egyharmaduk hozná meg. A Life.hu annak járt utána, miért félünk még mindig ennyire a másságtól.

Különleges õsmaradványt találtak Kínában

Tudomány2013.10.17, 13:21

A legkorábbi ismert komplett idegrendszert fedezték fel egy tökéletesen fosszilizálódott kínai õsmaradványban. Az eddig ismeretlen faj 520 millió évvel ezelõtt élt a tenger aljzatán.

Leesett a tudósok álla a kínai hal állkapcsától

Tudomány2013.09.26, 12:12

A ma élõ gerincesek õsét gyakran ábrázolják a cápákhoz hasonló megjelenésû halként. Egy meglepõ kínai felfedezés azonban új arcot faragott a korai állkapcsos gerinceseknek.

Attenborough: Megállt az emberi evolúció

Tudomány2013.09.10, 11:43

Az idén már második meglepõ kijelentésével állt elõ az egyik legismertebb természetfilmes, David Attenborough. A természettudós szerint a természetes szelekció megállt, és kulturális szinten folyik tovább az evolúció.

Ezek voltak a legfejlettebb emlõsök a dinók korában

Tudomány2013.08.16, 07:54

A Kelet-Kínában talált 160 millió éves Rugosodon azt bizonyítja, hogy a mezozoikum uralkodó emlõseinek, a multituberculatáknak már a korai képviselõi is készen álltak a fán élésre és a növényevõ életmódra.

Ilyenek voltunk a dinoszauruszok korában

Tudomány2013.08.08, 08:10

Két most felfedezett fosszília segítségével a kutatók megismerhették a korai õsemlõsök evolúciós alkalmazkodásait. A kínai leletek azt bizonyítják, hogy néhány fontos jellegzetesség, mint például a szõr és a bunda már jóval az elsõ igazi emlõsök megjelenése elõtt kialakult.

Kiderült, mire jó a kampós párzószerv

Tudomány2013.07.30, 13:06

Kanadai kutatók szerint a guppik párzószervén lévõ horgok elõsegítik a minél több nõsténnyel való párzást.

Az utódok megölését akadályozza meg a monogámia a fõemlõsöknél

Tudomány2013.07.30, 09:09

A monogámia valószínûleg azért alakult ki az embernél és néhány fõemlõsnél az evolúció során, hogy biztosítsa az utódok túlélését.

Egyedülálló állatvilág élt a Pangea szuperkontinens sivatagában

Tudomány2013.06.25, 09:25

Egy most leírt, permben élt õshüllõ maradványai arra utalnak, hogy a Pangea sivatagos középsõ részén egy elszigetelt, sajátos élõvilág létezett.

Iszonyú zajjal jön az amerikai kabócainvázió

Tudomány2013.06.07, 08:07

Több centiméteres fáraókabócák (Magicicada) inváziójára készülnek az Egyesült Államokban. Ezeknek a rovaroknak az a különlegessége, hogy 13 vagy 17 évenként egyszer rajzanak pár hétig, a többi idõt a föld alatt töltik. Az USA több államában most a tizenhétéves kabócák (Magicicada septendecim) milliárdos nagyságrendû megjelenését várják.

Megtalálták a mai ember õsét?

Life.hu2013.06.06, 14:16

Kulcsfontosságú leletre bukkantak Kínában: elõkerült a legkorábbi ismert fõemlõs. Így fontos adatokhoz juthatunk az emberi evolúció egyik legjelentõsebb eseményérõl.