ESA
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- Európai Ûrügynökség
- Mars
- ûrszonda
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felszín alatti tórendszer lehetett egykoron a Marson
Az európai és amerikai ûrszondák által készített felvételeken lévõ kráterek arról tanúskodnak, hogy egykoron felszín alatti tórendszer lehetett a Marson.
- címkék:
- tó
- felszín alatti vizek
- NASA
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Káprázatos fotó készült egy Marson lévõ jéggel teli kráterrõl
Bár a cseppfolyós víz jelenléte a Marson még mindig vita tárgya, az kétségtelen, hogy nagyon sok vízjég található a vörös bolygón. Ennek újabb látványos bizonyítékot szolgáltatott az Európai Ûrügynökség (ESA) Mars Express ûrszondájának felvétele.
Kapaszkodjon meg, így még sohasem látta a Napot - fotó
A naptevékenységet manapság több ûrszonda is figyeli, most viszont olyan képet készített az egyik kutatóeszköz, amire korábban nem volt példa – „lefotózták” a Nap északi pólusát.
- címkék:
- fotó
- ûrkutatás
- Nap
- ESA
- Címkefelhõ »
Lendületet kap a magyar ûripar
Elfogadták az új magyar ûripari stratégiát a Magyar Ûripari Klaszter (Hunspace) Miskolcon csütörtökön kezdõdött kétnapos közgyûlésén, a cégbemutatóval, workshoppal egybekötött tanácskozás egyik célja, hogy az ûripar iránt érdeklõdõ vállalatok megismerhessék azokat a terveket, amelyek révén a nemzetközi ûriparban meghatározó szerepet nyerhetnek.
- címkék:
- Magyarország
- világûr
- ûripar
- ûrkutatás
- ESA
- Címkefelhõ »
Magyarok tesztelték az elsõ európai marsjárót
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére.
- címkék:
- magyar kutatók
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Hatalmas "szellemgalaxist" észleltek a Tejútrendszer peremén
Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia ûrszondája a Tejútrendszer peremén.
Fura képzõdmény jelent meg a Mars felett
Egészen furcsa felhõ jelent meg a Mars felett – szúrta ki az európai fejlesztésû Mars Expressz ûrszonda.
Úton van a Merkúr felé az európai-japán ûrszonda
Elindult az európai-japán BepiColombo ûrszonda a Naphoz legközelebb keringõ bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.
Elkészült az Orion ûrhajó kiszolgáló modulja
Az Airbus repülõgépgyártó brémai üzemében elkészült a NASA Orion ûrhajójának kiszolgáló egysége, amelyet a mérnökök intenzív tesztelésnek vetettek alá - adta hírül az Európai Ûrügynökség (ESA).
- címkék:
- Orion-ûrhajó
- Hold
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Hatalmas sarki fény ragyogja be a Szaturnusz északi pólusát
A Földön megfigyelhetõeknél sokkal nagyobb kiterjedésû sarki fény ragyogja be a Szaturnusz északi pólusát – derült ki a Hubble-ûrtávcsõ által készített új felvételekbõl.
- címkék:
- Hubble
- sarki fény
- Szaturnusz
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Elszelelt a szeleket vizsgáló mûhold
Szerda éjjel felküldték az ûrbe az Aeolus mûholdat, mely a szelek lézeres mérést teszteli.
- címkék:
- mérés
- mûhold
- Szél
- ESA
- Címkefelhõ »
Megkezdi a metángáz keresését a Marson az ExoMars
Miután befejezte a Mars felsõ légkörében végrehajtott teljes fékezési manõverét, az ExoMars európai-orosz kutatási projekt szondája hamarosan megkezdi a metángáz utáni kutatást a vörös bolygó légkörében - közölte az Európai Ûrügynökség (ESA).
Mit keresnek növények és rovarok a Hold sötét oldalán?
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ûrverseny a tetõfokára hágott. Nemcsak Donald Trump tûzte ki célul, hogy ismét embert küld a Holdra, más országok és magánvállalatok is szeretnék a maguk eszközeivel meghódítani Földünk égi kísérõjét. Természetesen a versenytársak között van Kína is. Az ázsiai ország merész tervet tûzött ki maga elé: rovarokkal és növényekkel egyfajta helyi ökoszisztémát alakítana ki, ráadásul a Hold "sötét" oldalán. És ami még elképesztõbb: már most, 2018-ban elindítaná a hihetetlen küldetést.
Játékipar: nem létezik videojáték-függõség
Beleszállt az amerikai játékipar a WHO legújabb javaslatába.
Ûrhajók fekszenek az óceán mélyén
Legalább 260 ûreszköz pihen a Csendes-óceán mélyén, távol a szárazföldtõl.
Utolsó leheletéig a tudományt szolgálta
Húsz éve, 1997. október 15-én indult el küldetésére a Cassini-Huygens-ûrszonda, amelynek feladata a Naprendszer hatodik bolygója, a Szaturnusz és egyik holdja, a Titán vizsgálata, illetve egy leszállóegység (a Huygens) Titánra való eljuttatása volt.
- címkék:
- Cassini
- ûrszonda
- Szaturnusz
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Megtalálták az elveszett ûrszonda nyughelyét
Évtizedes rejtély oldódott meg azzal, hogy megtalálták az Európai Ûrügynökség (ESA) elsõ holdszondájának, a SMART-1-nek a maradványait – olvasható az IFL Science tudományos portálon.
- címkék:
- maradvány
- szatelllit
- mûhold
- ûrszonda
- ESA
- Címkefelhõ »
Ûrtechnológiák hasznosítására nyert el támogatást két magyar projekt
Az Európai Ûrügynökség (ESA) 65 ezer euró vissza nem térítendõ támogatást ítélt oda a szervezet magyarországi technológiai transzfer irodájának elsõ pályázatán a nyerteseknek, a vállalkozások a támogatást technológia-átadással kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatják.
- címkék:
- ûrtechnológia
- ûrkutatás
- MTA
- ESA
- Címkefelhõ »
Magyar részvétellel indul útjára a PLATO exobolygó-keresõ program
Az Európai Ûrügynökség Tudományos Programtanácsának június 20-i döntése zöld utat adott a PLATO exobolygó-keresõ programnak. A huszonhat távcsõbõl álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.
- címkék:
- PLATO
- magyar kutatók
- exobolygó
- ESA
- Címkefelhõ »
Titokzatos objektumokat látott az ûrállomás dolgozója
Lenyûgözõ time-lapse videót készítettek a Földrõl a Nemzetközi Ûrállomás lakói. A felvételen a villámok cikázása mellett rejtélyes objektumokat is lehet látni, amik bolygónk körül keringenek. Ezek nagy valószínûséggel mûholdak.
- címkék:
- objektum
- Nemzetközi Ûrállomás
- videó
- ISS
- ESA
- Címkefelhõ »
Különös fénycsík az éjszakában
Lelkes amatõr kutatók egy csoportja különös fénycsíkot fedezett fel, amelynek a Steve nevet adták – írja a BBC híroldal. Elõször sarki fényre gyanakodtak, de kiderült, másról lehet szó.
Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak
Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai ûrügynökségtõl származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas ûrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögõsen halad. Ráadásul elõbb meg kellene találni a legveszélyesebb ûrsziklákat.
Fantasztikus képek a Mars északi jégsapkájáról
A Mars északi sarki jégsapkájáról készült képeket közölt az Európai Ûrügynökség (ESA), melyet a Mars Express nevû ûrszonda felvételeibõl állítottak össze.
- címkék:
- képek
- ûrszonda
- Mars
- ESA
- Címkefelhõ »
Megállt az idõ a Galileo program mûholdjain
Leállt több atomóra az Európai Unió saját mûholdas navigációs rendszere, a Galileo egyes mûholdjain, ez azonban nem befolyásolja a szolgáltatás mûködését - jelentette be szerdán az Európai Ûrügynökség.
- címkék:
- navigációs rendszer
- mûhold
- atomóra
- ESA
- Címkefelhõ »
Háború is kitörhet, ha nem teszünk ellene valamit
A globális felmelegedés és az óceáni szemétszigetek jelentette probléma mellett az átlagember vélhetõen könnyen átsiklik ama tény felett, hogy bizony a kozmoszon is „ott hagyjuk a kezünk nyomát". Ez azért jelent gondot, mert az egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok elképesztõ sebességgel keringenek, egy apró tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással – ne adj' isten ûrhajóssal - találkozik. Ötletek és tervek már vannak a probléma megoldására, a gyakorlati megvalósítás viszont még várat magára.
Már a Szaturnusznál jár a Cassini
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringõ ûrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külsõ gyûrûihez, hogy alábukva a gyûrûk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielõtt befejezi küldetését.
Az ûrbõl vizsgálják a süllyedõ felhõkarcolót
Az Európai Ûrügynökség egyik mûholdja által gyûjtött adatok segítenek megállapítani, milyen ütemben süllyed San Francisco egyik felhõkarcolója.
- címkék:
- süllyedés
- mûhold
- torony
- ESA
- Címkefelhõ »
Világmegmentõ küldetésért kampányolnak a bolygókutatók
Vezetõ bolygókutatók kampányt kezdeményeztek olyan ûrmissziók indításáért, amelyek célja a Földbe esetlegesen becsapódó aszteroidák elleni védekezés módszereinek kidolgozása.
- címkék:
- aszteroida
- ûrszonda
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Újabb képek a tönkrement európai leszállóegységrõl
Hiába próbálja az Európai Ûrügynökség a „becsapódás" és a „kudarc" szavakat hanyagolni legújabb küldetése értékelésekor, a legfrissebb képek kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy a Schiaparelli leszállóegység kalandja bizony csúfos véget ért – írja a BBC weboldala.
Lassan lemondanak a Schiaparelli leszállóegységrõl
Az Európai Ûrügynökség tudósai az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció Schiaparelli leszállóegysége által visszaküldött adatokkal vigasztalódnak, miután a modult vélhetõen elvesztették - írta csütörtökön az AP ameriaki hírügynökség.
- címkék:
- Schiaparelli
- ExoMars
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Továbbra sem tudni mi történt az európai leszállóegységgel
Európai tudósok továbbra is bizonytalanok abban, hogy mûködõképes állapotban landolt-e elõzõ nap a Marson az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció TGO ûrszondájának leszállóegysége - közölte csütörtökön az Európai Ûrügynökség.
Egyelõre bizonytalan az ExoMars leszállóegységének sorsa
Félmilliárd kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után landolt a Marson az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció leszállóegysége, azonban egyelõre nagy a bizonytalanság a Schiaparelli állapotát illetõen.
- címkék:
- Schiaparelli
- ExoMars
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Az európaiak szeme a Marsra szegezõdik
Finisébe ért az Európai Ûrügynökség és az Orosz Szövetségi Ûrügynökség nagy közös projektjének elsõ szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelõen alakul, a Schiaparelli lesz az elsõ olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.
Vége a Rosetta ûrszondának
A kutatott üstökösre zuhanva befejezte küldetését pénteken a Rosetta ûrszonda, amelyet az Európai Ûrügynökség 12 éve bocsátott fel a 67/P Csurjumov/Geraszimenko égitest tanulmányozására.
Már nincs sok hátra az üstököst kutató ûrszondának
A 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevû üstökösre zuhanva fejezi be küldetését a Rosetta ûrszonda szeptember 30-án, még az irányított esés közben is képeket készít, adatokat küld a földi irányítóközpontba - közölték az Európai Ûrügynökség missziózáró eseményén a németországi Darmstadtban.
- címkék:
- becsapódás
- üstökös
- ûrkutatás
- Philae
- Rosetta
- ESA
- Címkefelhõ »
Végsõ landolásra készül a Rosetta ûrszonda
Az Európai Ûrügynökség (ESA) jelenlegi legfontosabb küldetése jövõ héten véget ér. A 2014 óta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül keringõ Rosetta ûrszonda le fog ereszkedni az égitest felszínére, azonban landolása végzetes lesz.
Formálódik a nagy galaktikus térkép
Egymilliárd csillagról készítenek háromdimenziós térképet az Európai Ûrügynökség tudósai a Gaia ûrtávcsõ adatai alapján. Az elõzetes eredményeket szerdán hozták nyilvánosságra a szakemberek.
Festményszerû látványt nyújt a planktonvirágzás
Akvarellképhez hasonló fotót készített az Európai Ûrügynökség Sentinel-2A mûholdja a Barents-tengeren zajló planktonvirágzásról.
- címkék:
- plankton
- kép
- ESA
- Címkefelhõ »
Megtalálták az elveszett leszállóegységet
Megtalálták az elveszett Philae leszállóegységet a Rosetta legújabb képein.
- címkék:
- üstökös
- Philae
- ESA
- Rosetta
- Címkefelhõ »
Valami lyukat ütött az Európai Ûrügynökség mûholdján
Lyukat ütött egy apró, ismeretlen részecske az Európai Ûrügynökség Sentinel-1a mûholdjának napkollektorán.
- címkék:
- Európai Ûrügynökség
- ûrszemét
- mûhold
- ESA
- Címkefelhõ »
Közeleg a Rosetta pusztulása
Szeptember 30-án befejezõdik a Rosetta szonda „ûrbéli pályafutása”, és a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösbe csapódva elhallgat mindörökre. Az ûreszköz megsemmisülése két éve zajló kutatómunka végére tesz pontot.
Útja felénél jár az élet jelei után kutató ûrexpedíció
Az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció Marsra tartó szondája sikeresen megtette a vörös bolygó eléréséhez szükséges, mintegy 500 millió kilométernyi táv felét, és eddig minden a tervek szerint halad - számolt be csütörtökön Jan Wörner, az európai ûrügynökség igazgatója Moszkvában az orosz partnerintézet, a Roszkoszmosz képviselõivel folytatott megbeszéléseit követõen.
- címkék:
- ExoMars
- élet
- Roszkoszmosz
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
A parfümgyártókat is megihlette a Csuri üstökös
Ha már régóta az a vágyunk, hogy beleszagoljunk a 67P/Csurjumov–Geraszimenko (népszerûbb nevén Csuri) üstökös légkörébe, itt az alkalom: a Rosetta program kutatóinak megbízásából egy brit parfümgyártó cég lemásolta az objektumon uralkodó „ütõsebb” szagokat.
Kozmikus idõjós lesz a magyar mûholdrendszer
Elég keveset tudunk a földi sugárzási környezet mûködésérõl, pedig az ismeretek birtokában hatékonyabban tudnánk védeni az ûrbe küldött berendezéseket és személyeket. A CROSS rendszer száz százalékban magyar tervezés, segítségével olyan adatokhoz juthatunk, amik nemcsak a kozmikus sugárzás, de a Földünket védõ mágneses mezõ megismerését is lehetõvé teszik. A projekt részleteit csütörtökön ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.
Három lakható bolygó lehet egy közeli naprendszerben
Nagyon hideg törpecsillagok körül keringõ exobolygókat fedezett fel egy belgiumi kutatócsoport - az Európai Ûrügynökség szerint jelenleg ez a legjobb hely, ahol az élet után kutathatunk.
Újabb megfigyelõ mûholdat küldött az ûrbe az ESA
A jéghegyek és olajmezõk megfigyelése lesz a feladata a Sentinel-1b mûholdnak, amelyet hétfõ este bocsátott fel a világûrbe az Európai Ûrügynökség (ESA) egy Szojuz hordozórakéta fedélzetén.
- címkék:
- megfigyelés
- mûhold
- jéghegyek
- ESA
- Címkefelhõ »
Furcsa méréseket készített a Vénuszon a becsapódott ûrszonda
Sokkal hidegebbet mért a legforróbb bolygó légkörében a két éve becsapódott ESA-szonda, mint amire számítottunk: a Vénusz pólusai felett akár -150 Celsius-fokra is lehûlhet a hõmérséklet.
Neutroncsillagot fedeztek fel az Androméda-galaxisban
Galaxis szomszédunk, az Androméda, közelségének, valamint saját galaxisunkhoz, a Tejúthoz való nagyfokú hasonlóságának köszönhetõen, régóta intenzív kutatások tárgya. Az Andromédában azonban csak most sikerült elõször egyértelmûen egy gyorsan forgó neutroncsillagot azonosítani.
Videó a tervezett holdfaluról
Csaknem 50 évvel a holdraszállás után nemrég nagyszabású tervvel állt elõ az Európai Ûrügynökség (ESA). Januárban bejelentették, hogy húsz éven belül emberi lakhelyet létesítenek a Holdon. Most látványos videót tettek közzé a tervekrõl.
- címkék:
- világûr
- ûrkutatás
- Hold
- ESA
- Címkefelhõ »
Sebesen száguldó objektumot szúrtak ki a csillagászok
A földi teleszkópok által kiszúrt ûrjármû éppen elhagyta a Föld körüli pályát, amikor a felvételek készültek. Persze nem ufót sikerült megörökíteni: a vörös bolygó felé tartó ExoMars ûrszondát kapták lencsevégre.
Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szondán
A magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közremûködtek a Mars fejlõdését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars program keretében felbocsátott Trace Gas Orbiter nevû ûrszonda egyik mûszerének elkészítésében.
Elindult a Marsra az orosz-európai ExoMars expedíció
Útjára indították az európai és az orosz ûrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz elsõ közös Mars-expedícióját hétfõn a kazahsztáni Bajkonurból.
- címkék:
- ExoMars
- ûrkutatás
- Roszkoszmosz
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Kísérteties fényeket fotóztak a világûrbõl
„Néha ijesztõ, ha éjszaka a Földre tekintünk” – mondta az Európai Ûrügynökség asztronautája, Tim Peake, aki 400 kilométeres magasságból, a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén tartózkodva lõtt látványos képet a Nyugat-Ausztrália feletti felhõket megvilágító villámokról.
Európa és Oroszország közösen indít ûrszondát a Marsra
Elõször indít közös expedíciót a Marsra az európai és az orosz ûrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars ûrszonda és a Schiaparelli landolóegység március 14-én egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur ûrközpontból.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrszonda
- Mars
- Roszkoszmosz
- ESA
- Címkefelhõ »
Magánkézbe kerül az ûrbiznisz
Ha az utca emberét megkérdeznénk, mit tud elmondani az ûrgazdaságról, valószínûleg a NASA, az ESA, esetleg a kínai vagy orosz ûrügynökség jutna az eszébe. Nagyon kevesen tudják, hogy az ûrszektor nagy része már ma is magánkézben van – és ez még csak a kezdet, hiszen a SpaceX, a Virgin Galactic, a Blue Origin és társaik igen gyorsan fejlõdnek, és komoly babérokra törnek.
- címkék:
- ûrbiznisz
- ûrgazdaság
- SpaceX
- Blue Origin
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Aszteroidafigyelõ ügyosztályt hozott létre a NASA
A földközeli aszteroidák keresését és az esetleges becsapódások elleni stratégiát kidolgozó ügyosztályt hozott létre a NASA – a problémával az Ûrügynökség egyébként eddig is foglalkozott, de ezentúl szervezettebb keretek között zajlik majd a kutatás, és az ide tartozó tudósok kizárólag erre a témára koncentrálnak majd.
Nem sikerült kapcsolatot teremteni a Philae-vel
Hamarosan végéhez ér a Csuri üstökösre küldött Philae küldetése: az Európai Ûrügynökség tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak ahhoz, hogy a robot életben maradjon.
2030-ra holdfalut tervez az ESA
3D-nyomtatóval és négyhónapos lakhatási idõvel indulna az elsõ holdfalu az ESA tervei szerint, az ambiciózus határidõ pedig egyelõre 2030. Sci-finek tûnik, de az ûrügynökség kutatói szerint megvalósítható, hogy 15 éven belül lakhasson ember kísérõnkön.
- címkék:
- 3D nyomtatás
- holdfalu
- ûrkutatás
- Hold
- ESA
- Mars
- NASA
- Címkefelhõ »
Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül
A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy ûrszonda, amelynek megépítésérõl az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerzõdést az Európai Ûrkutatási Hivatal.
LISA fényt deríthet a gravitációs hullámok természetére
Az Európai Ûrügynökség ma éjjel induló LISA Pathfinder ûrszondájának egyik fõ célja a gravitációs hullámok vizsgálata.
Kísérteties sas jelenik meg a hét ûrfotóján
Hátborzongatóan gyönyörû zöldes fények kavarognak az elhagyatott sziklás táj felett az Európai Ûrügynökség e heti ûrtudományi fotóján. A neon- és smaragdzöld sugarakból egy kísérteties égi sas képe rajzolódik ki, hegyes csõrrel, fényes fejjel és fenségesen széttárt szárnnyal.
- címkék:
- ûrfotó
- koronakidobódás
- ESA
- Címkefelhõ »
A NASA eltérítene egy aszteroidát
A NASA és az ESA közös kezdeményezése elõször próbálja majd meg eltéríteni egy aszteroida körül keringõ miniaszteroida útvonalát: nekicsapnak egy szondát a Didymoon névre keresztelt égitestnek, aztán megnézik, mi történik vele.
- címkék:
- Armageddon
- eltérítés
- aszteroida
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Hatalmas gleccser fehérlik a Mars felszínén
A Mars Express általában részletes képeket készít a Mars felszínérõl – most azonban egy távolabbi, nagyobb területet magába foglaló képet küldött, rajta egy hatalmas marsi gleccserrel.
- címkék:
- ûrkutatás
- gleccser
- Mars
- Mars Express
- ESA
- Címkefelhõ »
Két Galileo navigációs mûholdat helyeztek pályára
Két mûholddal bõvült az európai Galileo mûholdas navigációs rendszer, a Francia Guyana-i Kourou melletti Guyana Ûrközpontból a hajnali órákban pályára állították a rendszer 9-es és 10-es tagját.
Nagy gázkitörés volt a Naphoz közeledõ Csuri üstökösön
Óriási gázkitörés volt július 29-én a Naphoz közeledõ 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön - közölte kedden a grazi Világûrkutató Intézet. Az üstökös csütörtökön hajnalban 4 óra 3 perckor éri el pályájának Naphoz legközelebbi pontját.
Meghosszabbították a Rosetta ûrszonda küldetését
2016. szeptember végéig meghosszabbítják a Rosetta ûrszonda küldetését – jelentette be kedden az Európai Ûrügynökség.
Új nõi világrekord az ûrhajózásban
Új világrekord született az ûrben: Samantha Cristoforetti 38 éves olasz asztronauta vasárnap tölti 195. napját a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén.
Felébresztik téli álmából az üstökösön ücsörgõ ûrszondát
Egy héten keresztül várja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta ûrszonda a Philae leszállóegység jeleit. A robot november óta van alvó állapotban. Meg kell várni, amíg a napelemek legalább egy minimális szintre feltöltik az akkuit.
Rosetta - Az eddigi legnagyobb felbontású felvétel az üstökösrõl
Az eddigi legnagyobb felbontású felvételt továbbította a Földre a Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösrõl, az ûrszonda OSIRIS kamerája a fotót február 14-én készítette, amikor a Rosettának sikerült hat kilométerre megközelítenie az üstököst.
- címkék:
- Rosetta-ûrszonda
- ESA
- Címkefelhõ »
Nagyon közelrõl sikerült lefotóznia Csurit a Rosetta ûrszondának
Közvetlen közelrõl sikerült megvizsgálnia a Csuri becenevû üstököst a Rosetta ûrszondának. A küldetés gond nélkül lezajlott, felvételek is készültek róla.
Kísérleti ûrrepülõgépet indít útnak szerdán az Európai Ûrügynökség
Kisméretû kísérleti ûrrepülõgépet indít útnak szerdán az Európai Ûrügynökség, hogy tesztelje: képes-e irányított módon visszatérni a légtérbe. A kísérlet a Földre visszatérni képes eszközök kifejlesztésének kulcsfontosságú szakasza.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrrepülõgép
- ESA
- Címkefelhõ »
Ilyen, amikor az ûrbõl is látszik a villámlás
A megfelelõ idõben érkezett a Nemzetközi Ûrállomás január közepén Madagaszkárhoz. A stábnak sikerült lefotóznia, amint villámcsapások világítják meg egy trópusi ciklon közepét.
Meglett az ûrszonda, ami elõször kutatott volna élet után a Marson
Elérte a Marsot, de minden kapcsolat megszakadt a Beagle-2 ûrszondával 2003 decemberében. Az elveszett szondát most találták meg nagy felbontású fotók elemzésével.
Készüljön a pusztító becsapódásra!
A Naprendszer mélységeibõl felbukkanó nagyobb meteoroidok, vagy tömegesebb aszteroidák potenciális fenyegetést jelenthetnek, szélsõséges esetben akár globális kihatású katasztrófa és tömeges fajkihalás rémképét is felvetve.
Mozgásérzékelõvel keresnék az idegen életet
Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételû organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan mûszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre.
- címkék:
- ûrkutatás
- Földön kívüli élet
- ESA
- NASA
- Címkefelhõ »
Sikeres leszállás az üstökösmagra
Több mint tízévnyi utazást követõen a Rosetta-ûrszonda leszállóegysége magyar idõ szerint 17.03-kor földet ért a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magjának felszínén. A leszállás során a rögzítõhorgonyok nem lõttek ki, és lehetséges, hogy a Philae talajt érés után újra felemelkedett, majd visszaesett, azonban jelenleg stabilan áll. A küldetés sikere nagy valószínûséggel nincs veszélyben.
- címkék:
- Rosetta-ûrszonda
- ESA
- Címkefelhõ »
Ötvenegy másodperc alatt a Föld körül
A Nemzetközi Ûrállomás 400 kilométeres magasságban kering a Föld körül, méghozzá nem is kis sebességgel: a fedélzetén dolgozó asztronauták naponta 16-szor látják felkelni a Napot. Alexander Gerstnek azonban még ez a 90 perc is túl hosszúnak tûnhetett, így 51 másodpercbe sûrítette össze egy keringés eseményeit. A videón feltûnik az ûrállomáshoz kapcsolódó orosz Szojuz ûrhajó, gyönyörködhetünk a sarki fényben, és persze láthatjuk a napkeltét is.
- címkék:
- timelapse
- Nemzetközi Ûrállomás
- Föld
- ESA
- Címkefelhõ »
Miért tûnnek részegnek az ûrhajósok?
A Hold felszínérõl sugárzott élõ közvetítések a világ legnézettebb televíziós eseményei közé tartoznak, így kifejezetten kínosnak tûnik, ahogy Jack Schmitt, az Apollo 17 ûrhajósa perceken keresztül ügyetlenkedik néhány zsákkal és a talpon maradással az alacsony gravitációban.
- címkék:
- Apollo expedíciók
- Mars
- Hold
- ESA
- Címkefelhõ »
Pályát tévesztett két navigációs mûhold
A tervezettnél alacsonyabb orbitális pályára került két, GPS-irányításért felelõs mûhold. Az Európai Ûrügynökség még vizsgálja, hogy a Doresa és a Milena miért tévedt el.
Magyar kutató elemzi a Rosetta elsõ képeit - hol lenne a legjobb a landolás?
Az ûrszonda fõkamerájának képeit feldolgozó kutatócsoport magyar tagja válaszolt az Origo kérdéseire.
Gyengül a Föld egyik fõ védõpajzsa
Minden eddiginél pontosabb adatokat tettek közzé a Föld mágneses terének változásairól. Az adatokat az Európai Ûrügynökség (ESA) Swarm mûholdcsaládjának köszönhetjük.
- címkék:
- Föld
- mágneses tér
- bolygó
- ESA
- Címkefelhõ »
Egyre gyorsabban olvad Grönland
Jelentõsen hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez az olvadás a világ legnagyobb szigetén az Európai Ûrügynökség (ESA) adatai szerint.
Jól alakul az év legizgalmasabb ûreseménye
Eddig kifogástalanul és a tervek szerint alakul a Rosetta üstököskutató szonda küldetése. Az irányítók most már biztosak benne, hogy ha az augusztusi üstökösrandevú elõtt újra bekapcsolják a tudományos mûszereket, akkor minden hibátlanul fog mûködni. Egyelõre csak a kamerát használják, fõleg azért, hogy a szonda navigációját segítsék. A képeken már látszik az üstökös magját övezõ gáz- és porburok, pedig még kétmillió kilométer távolságból készültek. A kutatók bizakodóak: az üstökös aktivizálódása azt jelenti, lesz mit megfigyelniük a tudományos mûszereknek.
Bemutatták az európai Mars-járót
Bemutatta az Európai Ûrügynökség azt a Mars-járót, amelyet 2018-ban orosz közremûködéssel tervez a vörös bolygóra küldeni.
- címkék:
- Mars
- ExoMars
- Mars-járó
- ESA
- Címkefelhõ »
Nagy volt a pezsgés az ûrben, de az igazi dobások jövõre jöhetnek
Bõvelkedett az óév az érdekes és fontos ûreseményekben. A magánûripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok ûrrepülõteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erõt gyûjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Az eddigi legjobb kamera megy az ûrbe
Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövõ hónapban induló Gaia ûrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítésérõl.
- címkék:
- Tejútrendszer
- Gaia
- ûrszonda
- ESA
- Címkefelhõ »
Az ûrkorszak küszöbére érkezett Magyarország
Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai ûrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Ûrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a technológiai rabszolgaságot, és minden területen nõne az ország érdekérvényesítõ képessége.
Az Európai Ûrügynökség drónjátékot ad ki
IPhone-os drónjátékot ad ki az Európai Ûrügynökség. A szoftvert olyan adatokat fog gyûjteni, amivel okosabb mesterséges intelligenciákat lehet képezni.
- címkék:
- drón
- iPhone
- játék
- ESA
- Címkefelhõ »
Magyar alkatrészekkel épül egy mûhold
Földmegfigyelõ mûholdhoz terveztek alkatrészeket miskolci kutatók. Az Európai Ûrügynökség Sentinel-2 mûholdja várhatóan 2014-ben startol, és a szárazföldekrõl fog nagyfelbontású felvételeket készíteni.
Épül az új amerikai ûrhajó
Az évtizedek óta az alacsony Föld körüli pályára korlátozódó emberes ûrrepülés következõ kitörési pontja a Holdra való visszatérés lehet. Ehhez új ûrhajó kell, amellyel késõbb távolabbi célpontok is meghódíthatók, bár a konkrét célt a NASA még nem jelölte meg. A nagy terv megvalósításában Európa is szerepet kap.
- címkék:
- szerkezet
- Orion-ûrhajó
- teszt
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki
Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai ûrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.
Egy egész flotta megy a Marsra 2020-ig
A következõ években nagy forgalom várható a vörös bolygón: a legújabb amerikai menetrend szerint 2013 végén egy keringõegység, 2016 elején az égitest belsõ folyamatait vizsgáló leszállóegység, 2020-ban pedig ismét egy rover indul külsõ bolygószomszédunk felé. A NASA eközben több európai vezetésû küldetésbe is bekapcsolódik.
Galaxishalmazok közötti gázhidat fedeztek fel
Elsõ ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati mûhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze. A felfedezésrõl az Astronomy and Astrophysics címû folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Új térkép: öt centivel nõtt a világtenger
Szinte két évtized mûholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nõtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nõtt meg a tengerszint egy év alatt.
Itt a vadonatúj meteomûhold elsõ fotója
Elkészítette elsõ felvételét a legújabb európai meteorológiai mûhold. Az MSG-3 nevû, második generációs ûreszköz fotóján az is látható, hogyan kavarog a felhõzet a Kárpát-medencétõl északra.
Pénteken megkezdõdött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése
A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer elsõ két mûholdja.
Minden eddiginél közelebb jut a Naphoz az európai ûrszonda
A Napot és a sötét energiát kutatja az Európai Ûrügynökség (ESA) két új ûrmissziója. A terveket az ESA illetékesei Párizsban jelentették be szerdán.
Our column "Space" nearly launched into space
We arrived accompanied by stormy winds to one of the largest sci-tech citadels of Europe, the research centre of the European Space Agency (ESA) near Amsterdam. Here the satellites are tested before launching on shaker pads and in vacuum-chambers simulating the harsh conditions of space. We could enter the model of the European module of the International Space Station (ISS) and watched a "space exhibition" as well. See our picture report.
Látványos animáció készült egy ûrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-ûrszonda mérései alapján. Az ûreszköz felvételeibõl látványos animációt is készítettek az égitestrõl.
Nem zúzzák be egybõl az ûrállomást
Ezekben a hónapokban végzik az utolsó simításokat a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Ûrállomáson, amely az emberiség legnagyobb tudományos-technológiai teljesítménye, és amelytõl rengeteg értékes felfedezést várnak. A gond csak az, hogy sokáig épült, és egyes részei már elöregedtek. A napokban összeültek az üzemeltetõk, hogy döntsenek a sorsáról.