EP-választás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fidesz
- európai parlamenti választás
- MSZP
- Európai Unió
- Európai Parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ezen a térképen elsírhatja magát az MSZP
Hol gyengültek meg leginkább a szocialisták? Ezen a térképen bemutatjuk azt, hogyan változott az MSZP támogatottsága a fõvárosban és a megyékben a 2010-es parlamenti választás óta.
- címkék:
- EP-választás
- MSZP
- Címkefelhõ »
Varju László ül Molnár Csaba helyére
Molnár Csaba helyét Varju László DK-s pártigazgató veszi a magyar Országgyûlésben. A Jobbik még gondolkodik, ki fog a parlamentbe menni Balczó Zoltán helyett.
- címkék:
- EP-választás
- Címkefelhõ »
Vigyázz, Brüsszel! Kapsz még egy Deutsch Tamást
Mindketten szoktak káromkodni, mindketten lubickolnak a közösségi médiában, és mindketten sikeresek a nõknél. Mi sül majd ki abból, hogy Deutsch Tamás mellett most már Szanyi Tibor is az Európai Parlamentben fog politizálni?
Õshazájában szívják el a levegõt az MSZP elõl
A szocialisták elveszítették Budapestet, de a DK és az Együtt-PM megszorongatta õket több baloldalinak számító vidéki településen is. A nagyobb városok közül egyedül Szegeden volt sikeres az MSZP, de az meg épp Mesterházy Attila egyetlen komoly riválisának, Botka Lászlónak a birodalma.
A Európai Néppárté a legnagyobb frakció
A jobboldali pártszövetségé lesz a legnagyobb frakció a 751 tagú Európai Parlamentben a vasárnapi választások után. A szavazáson elõretörtek a szélsõséges pártok, köztük is az euroszkeptikusok. Bejutott ugyanakkor néhány szokatlan politikai szereplõ is a szlovák nyugdíjasoktól kezdve a svéd feministákon át a spanyol tanárokig.
Rolling Stonesra bulizott Gyurcsány
Nagyon örültek a Demokratikus Koalíció tagjai. Gyurcsány Ferenc pártja két képviselõt küldhet az Európai Parlamentbe. Forró volt a hangulat, Gyurcsány alaposan megforgatta Dobrev Klárát a táncparketten.
A magyar részvételi kedv nem számít rossznak az EU-ban
A nem hivatalos részvételi adatok szerint Magyarországon csökkent ugyan a szavazási aktivitás az elõzõ választásokhoz képest, de a visegrádi országokhoz képest még így is lelkesnek látszanak a magyarok. A legnagyobb tagállamokban viszont nõtt a részvételi kedv. Az EU-ban viszont sikerült megállítani a részvételi arány csökkenését.
24 százalék szavazott délután ötig
Délután ötig a választásra jogosultak negyede sem ment el voksolni, amellyel az öt és tíz évvel ezelõtti választási hajlandóságot is alulmúlják. Budapesten a legaktívabbak, Hajdú-Biharban a legpasszívabbak a választók.
Így nyert újra a Fidesz, és bukott nagyot az MSZP - EP-választás percrõl percre
Hat párt is kijutott az Európai Parlamentbe, a választást hatalmas fölénnyel a Fidesz nyerte, a második pedig a Jobbik lett. Az MSZP nagy vereséget szenvedett, alig tudta megelõzni a DK-t, emiatt pedig Mesterházy Attila és az MSZP elnöksége felajánlotta a lemondását. Az LMP épphogy bejutott. Soha ennyire kevesen nem voltak szavazni, a részvételi arány 28,92 százalékos. Pedig a politikusok mindent megtettek, hogy az urnákhoz csábítsák a szavazókat. Itt vannak a pártok eredményei Orbán: Harcolni fognak minden magyarért Mesterházy Attila felajánlotta lemondását Gyurcsány bárkit elvitt a Feri-taxival
- címkék:
- EP-választás
- Címkefelhõ »
Tizenhat éves, és már szavazhat
Ahogy a legtöbb európai országban, Magyarországon is 18 éves korában válik valaki nagykorúvá, így ettõl számítva vehet részt a választásokon. Egy fiatal viszont házassága révén választásra jogosult lett, pedig csak 16 éves.
- címkék:
- EP-választás
- Címkefelhõ »
Orbános póló, bajnais kitûzõ nem gond a szavazóhelyiségben
Az EP-választáson is van kampánytilalom a szavazókör 150 méterek körzetében, de ez csak a pártokra és aktivistáira vonatkozik. A szavazók felvállalhatják szimpátiájukat, például kitûzõvel vagy jellegzetes ruhadarabbal.
- címkék:
- EP-választás
- Címkefelhõ »
70 ezren nem a lakóhelyükön szavaznak
Vasárnap tartják Magyarországon az európai parlamenti választást, és ahogy az áprilisi választáson, most is át lehetett jelentkezni más szavazókörbe. Bár több tízezren jelentkeztek át, az itthoni választással ellentétben most nem várható hosszú sorbanállás.
Az MSZP-s Tabajdi a Facebookon reklámozza a DK-t
Ugyan az MSZP és a DK külön indul az EP-választáson, több MSZP-s is besegít a DK kampányába. Tabajdi Csaba a Facebook-oldalán a "felkészült, tehetséges, autonóm gondolkodású" Molnár Csabára hívta fel a figyelmet.
Az angolok már túl vannak az EP-szavazáson
Nagy-Britanniában csütörtök éjjel lezárult a szavazás, pénteken pedig Írországban és Csehországban nyitják meg az urnákat. Végeredmény csak vasárnap este várható, amikor a többi EU-tagállamban lezajlottak az EP-választások. Az elõzetes felmérések alapján az EU-ellenes politikai erõ lesz a nyerõ a briteknél.
- címkék:
- EP-választás
- Címkefelhõ »
Ma délutánig lehet átjelentkezni és mozgóurnát kérni
Ma 16 órakor lejár az átjelentkezési kérelmek benyújtásának határideje, aki eddig az idõpontig nem teszi ezt meg a lakóhelye szerinti jegyzõnél, nem szavazhat a vasárnapi európai parlamenti választáson a lakóhelyétõl eltérõ településen. Eddig több mint 47 ezren már jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni.
- címkék:
- EP-választás
- Címkefelhõ »
Mi köze a fahéjas csigámnak a vasárnapi választáshoz?
Öt évvel ezelõtt, a legutóbbi európai parlamenti voksoláson a magyar választók mindössze 36 százaléka szavazott. Ennél alacsonyabb részvétel egyetlen parlamenti választáson sem volt még az ország rendszerváltás utáni történelmében. Pedig egyáltalán nem mindegy, mi történik az Európai Unióban.
Pelczné: nyárra hungarikum lehet a védõnõi szolgálat
Gyurcsány Mesterházy piszkálásával kezdte a kampányt
Gyurcsány Ferenc kampánykörútba kezdett, elsõ állomásán kijelölte a célt: felmérni a baloldali pártok erõviszonyait. Ennek megfelelõen Mesterházy "teszetoszaságára" tett utalásokat.
Bajnai, Szanyi és Morvai május 23-án vitáznak
A nyolc EP-választáson induló pártból öt megegyezett arról, hogy május 23-án fognak vitázni a listavezetõik.
Mégsem indulhat Bokros az EP-választáson
A Modern Magyarország Mozgalomnak az újraszámlálás után sincs elég érvényes ajánlása, hogy EP-listát állíthasson.
Újraszámolják a MoMa érvénytelen ajánlásait
Bokros Lajos szerint megvan az EP-választásokhoz szükséges húszezer aláírás, csak a Nemzeti Választási Iroda kétszer vette figyelembe az érvénytelen ajánlásokat. Május 5-én minden kiderül.
Ma eldõl, milyen pártokra szavazhatunk májusban
- címkék:
- EP-választás
- kampány
- Címkefelhõ »
Bajnai Gordon vezeti az Együtt EP-listáját
Bajnai azt már korábban megmondta, hogy nem fog kimenni Brüsszelbe.
A Fidesz lendületbõl üti tovább a baloldalt
Már hétfõn megkezdi a felkészülést a Fidesz a májusi EP-választásokra, és néhány napon belül összeállhat a párt EP-listája. A pártvezetés abban bízik, hogy a jelenlegi lendület viszi tovább õket a következõ hetekben.
- címkék:
- Orbán Viktor
- EP-választás
- Fidesz
- Címkefelhõ »
A Jobbik konstruktív ellenzéki szerepre készül
Többet várt a választástól Vona Gábor Jobbik-elnök, szerinte egyéniben azért vesztett, mert a Fidesz szállította a cigány embereket. Pártjával konstruktív ellenzéki szerepre készül. Minderrõl a Kossuth Rádióban beszélt hétfõn reggel.
Nyakunkon az újabb választási kampány
Hétfõtõl kezdik kiküldeni az értesítõket a május 25-i EP-választásokra. Kezdõdik az aláírásgyûjtés is, eddig 34 pártot vettek nyilvántartásba.
A szélsõjobb bejelentkezett a franciák lelkéért
A Nemzeti Front elnöke ravaszul átszabta az apja pártjának az arculatát, és az erõfeszítéseit már most történelmi sikerrel jutalmazták meg a szavazók a helyhatósági választásokon, két hónap múlva pedig akár gyõzelemmel is ünnepelheti az EP-választásokat a francia szélsõjobboldal. Hogyan lett egy szélsõséges és nehezen komolyan vehetõ pártból helyi és országos szinten is elfogadott politikai tényezõ? És ki állítja meg Marine Le Pent?
Olli Rehn fizetés nélküli szabadságra megy
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelõs biztosa áprilistól már az európai parlamenti választásokat felvezetõ kampányra akar összpontosítani, mert az európai lioberálisok listavezetõje szeretne lenni. A Handelsblatt szerint ezért le is mond biztosi pozíciójáról, de egy névtelenséget kérõ brüsszeli forrás szerint csak fizetés nélküli szabadságra megy.
Bajnai miatt marakodnak a szocialisták
Bár Mesterházy Attila a nyilvánosság elõtt teljes támogatásáról biztosítja Bajnai Gordont, a háttérben egyáltalán nem örül a volt miniszterelnök szerepvállalásának. A szocialista pártelnök tavaly megharagudott az MSZP-s európai parlamenti képviselõkre, mert egy háttéranyagban Bajnai Gordont és az Együtt 2014-et dicsérték. A pártban közben megindult a harc az EP-mandátumokért, Szanyi Tibor szinte biztosan kijut Brüsszelbe.
2014-ben egyszerre lehetnek az országgyûlési és az EP-választások
Gulyás Gergely fideszes képviselõ szerint "adja magát a lehetõség", hogy egymáshoz igazítsák a 2014-es országgyûlési és EP-választások idõpontjait, rá öt évre pedig az önkormányzati választásokkal lehetne összehangolni az uniós választásokat. Dönteni a köztársasági elnök fog.
Százezrekkel kitömött OVI-tagokon akadt ki az ÁSZ
Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetõi a tavaly EP-választások után olyan feladatokért kaptak jutalmat, ami egyébként is szerepelt a munkaköri leírásukban - állítja az Állami Számvevõszék. Rytkó Emília, az OVI akkori elnöke 2,6 millió jutalmat kapott. Az önkormányzati tárca korábbi vezetõje a többhónapos megterhelõ munkával indokolta a takarékossági intézkedések dacára kifizetett jutalmakat.
- címkék:
- Rytkó Emília
- EP-választás
- OVI
- Címkefelhõ »
Év végi összefoglaló - a Jobbik éve
A 2009-es évben állandósult gazdasági és politikai válság legfõbb nyertese a Jobbik lett. A radikális jobboldali párt sikerrel lovagolta meg az elégedetlenséget, rendet és elszámoltatást követelt, illetve sûrûn emlegette a cigánybûnözést. Az eredmény: a párt majdnem 15 százalékot ért el az EP-választásokon. Népszerûségéhez hozzájárult a Magyar Gárda feloszlatása körüli hercehurca is.
- címkék:
- pártpolitika
- EP-választás
- Jobbik
- Címkefelhõ »
Az EP-ben veszekedett a Jobbik az MSZP-vel
Az Európai Parlament plenáris ülésén vesztek össze a Jobbik és az MSZP képviselõi. Morvai Krisztina (Jobbik) Göncz Kingát támadta az ülésen, és a "szemkilövetõ kormány tagjának" titulálta, mire a szocialisták fasisztának nevezték Morvai pártját.
"Nem remegne meg a térdünk" - interjú Vona Gáborral, a Jobbik elnökével
Beteges provokációnak tartja a melegtüntetést és szerinte egy cigányvicc belefér, mert a humornak helye van a politikában, de visszautasítja, hogy pártját valaki szélsõségesnek nevezze. Szerinte a Jobbik a faltörõ kos a magyar politikában, de közben azt mondja, hogy az EP-választáson elért 15 százalékos eredményüket nem szabad túlértékelni. A megérzéseiben akkor is hisz, ha a számok mást mondanak, és nem gondolja, hogy a Magyar Gárda bárkinek az érzékenységét sértené. Interjú Vona Gáborral, a Jobbik elnökével.
Bajnai is felszólal az MSZP kongresszusán
Elmegy az MSZP szombati kongresszusára Bajnai Gordon miniszterelnök, aki beszédet is mond majd a pártrendezvényen - erõsítette meg az [origo]-nak a kormányszóvivõ. Bajnait a pártvezetés hívta meg a rendezvényre, amelyen az MSZP európai parlamenti választásokon elért rossz eredményérõl lesz szó.
Vona már a kormányzásra készítené a Jobbikot
A kormányzásra kell készülnie a Jobbiknak, hisz ezt üzente a társadalom az EP-választásokon - mondta Vona Gábor, a párt elnöke a szombati pártkongresszuson. Vona szerint minden politikai erõnek újra kell fogalmaznia magát, a Jobbik pedig be fog kerülni a parlamentbe. Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselõje arról beszélt, hogy milyen frakcióba ülhetnek majd a párt képviselõi.
Kiengedik Brüsszelbe az erõszakos román képviselõt
Megengedte a bíróság Gigi Becali román politikusnak, hogy elhagyja az országot, és Brüsszelbe utazzon átvenni európai parlamenti képviselõi helyét. Becali ellen bûnvádi eljárás folyik, mert nemrégen verõlegényeket alkalmazott, hogy visszaszerezze ellopott autóját. A politikus a szélsõséges Nagy-Románia Párt listájáról jutott ki Brüsszelbe.
Együtt maradnak a Jobbik EP-képviselõi
Cáfolta a HVG csütörtöki felvetését Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselõje. Szerinte ugyanis a három jobbikos képviselõ együtt fog dolgozni Brüsszelben, Morvai pedig nem kíván egymaga egy másik frakcióba beülni.
Medián: Fideszesek pártoltak a Jobbikhoz
Nem igaz az az elmélet, hogy a Jobbik a kiábrándult MSZP-szavazókat vonzotta magához - állítja a Medián közvélemény-kutató elemzése, melyet a HVG ismertet. Az európai parlamenti választáson 14 százalékot elért radikális jobboldali párthoz nagyobb számban inkább a Fidesz egykori szavazói csapódhattak. Az EP-választások óta keveset változott a hangulat, a pártok támogatottsága hasonló a korábbihoz.
Felvetõdött, hogy Morvai különcködik Brüsszelben
A Jobbik brüsszeli helykeresése közben volt olyan verzió, hogy csak Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti (EP) listavezetõje üljön be az egyik euroszkeptikus frakcióba, két másik EP-be jutott társa nélkül - mondta el az [origo]-nak Balczó Zoltán, aki a Jobbik-lista második helyérõl jutott ki Brüsszelbe. Balczó szerint azonban a három képviselõ úgy döntött, kizárólag együtt csatlakoznak képviselõcsoportokhoz, ha ez nem sikerül, függetlenek is maradhatnak.
Csak a kisebb pártok vallanak a kampánypénzekrõl
Három parlamenti párt egységesen állítja, körülbelül százmillió forintból kihozták az EP-kampányt, de részleteket egyikük sem hajlandó elárulni. A Fidesz például a tíz kérdésre egy kétmondatos választ küldött, amelyben azt állította, hogy minden törvényes volt. Három parlamenten kívüli párt ezzel szemben az [origo] és más szerkesztõségek érdeklõdésére részletesen bemutatta: mibõl, mennyit és mire fordítottak. Az MDF és az MCF Roma Összefogás egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre.
Ádernek és Deutschnak augusztusban kell lemondania
Az EP-képviselõnek választott fideszes Áder Jánosnak és Deutsch Tamásnak augusztus közepéig kell lemondania a magyar országgyûlési mandátumáról. Deutsch helyére a Fidesz jelölhet másik képviselõt, Áder körzetében viszont új választást kell tartani.
Nem érinti a hûbérrendszert a Fidesz átszervezése
Profitorientált nagyvállalathoz vagy hûbéri rendszerhez hasonlítanak a nagy pártok, és ezen az EP-választások elõtti átszervezések sem fognak változtatni - mondják az [origo] által megkérdezett parlamenti képviselõk. Orbán Viktor Fidesz-elnök a hétvégén jelentette be, hogy átalakítják a Fidesz irányítását, a párt képviselõi azonban csak a választási kampányra való felkészülést, optimalizácót látnak az átszervezés mögött.
Ellenzéki párt nyerte az EP-választást Bulgáriában
A vasárnap közölt exit poll-adatokkal ellentétben a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) nevû ellenzéki párt nyerte meg Bulgária elsõ európai parlamenti választásait, ha csak kis különbséggel is - tûnik ki a hétfõ reggel közölt elõzetes hivatalos eredményekbõl.
Fej-fej mellett a pártok a bulgáriai EP-választáson
Három párt is közel azonos eredményt ért el a bulgáriai EP-választáson - az exit pollok szerint. Korábban egy elõzetes felmérés a baloldali kormánypárt gyõzelmét jósolta.
Elhalasztják a román EP-választásokat
Belpolitikai csatározások miatt az év második felére halasztják az eredetileg május 13-ra tervezett európai parlamenti választásokat Romániában - jelentette be hétfõn a román kormányszóvivõ. A döntést ellenzi több kormánypárt, köztük az RMDSZ, valamint az államfõ is.
Rózsaszín cédula okoz válságot Romániában
Az igazságszolgáltatás befolyásolásával vádolta meg a román államfõ a miniszterelnököt, aki állítólag egy kézzel írt cetlin arra kérte õt, járjon közben egy befolyásos üzletember perében. A cédulaügy egy két éve tartó konfliktussorozat újabb állomása, de egyben a májusi EP-választási kampány nyitánya is.
A kormányfõcsere éve
2004-ben elõször fordult elõ a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévõ miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterbõl lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország elsõ EP-választásán fölényes gyõzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!
Európa
Az Európai Unió történetének legnagyobb bõvítési körében idén tíz új ország lépett be a szövetségbe. Madridban és Moszkvában szörnyû merényletek, Koszovóban nemzetiségi zavargások miatt gyászoltak. Beszlanban gyerekek százai ellen követtek el terrortámadást.
Kovács: mozgósítási vereség az EP-választáson
A szocialista párt EP-választási vereségének hátterét elemezte szombaton az országos választmány. A part elnöke az MSZP szervezettségét összehasonlítva a Fideszével, úgy vélte: a polgári körök nagyon fegyelmezett eszközt jelentenek a jobboldali párt kezében.
- címkék:
- EP-választás
- párt
- szervezettség
- Fidesz
- MSZP
- Címkefelhõ »
Szonda: hat százalékos Fidesz-elõny
A Szonda-Ipsos EP-választás elõtti napokban lezárult politikai közvélemény-kutatása - amely a minden hónapban szokásos módon, a parlamenti választásokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott - a Fidesz hat százalékos elõnyét mutatta ki az MSZP-vel szemben - írja a Népszabadság.
Berlusconi: Elcsalták az olasz EP-választást
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerint csalás következtében vesztette el az európai parlamenti választásokat pártja, a Forza Italia. Berlusconi szerint a legnagyobb kormánypárt azért csak a szavazatok 21 százalékát szerezte meg, mert - mint fogalmazott - "profik hadserege" megsemmisítette vagy az ellenzéki pártok eredményéhez számolta a Forza Italiára leadott voksokat.
Távozik az osztrák igazságügyi miniszter
Júliusban távozik posztjáról az osztrák igazságügyi miniszter. Dieter Böhmdorfer, aki Jörg Haider egykori FPÖ-elnök egyik legodaadóbb híve, már a harmadik szabadságpárti politikus, aki a párt EP-választásokon elszenvedett veresége miatt válik meg posztjától. Elõször a párt fõtitkára mondott le, majd leváltották az elnököt is a súlyos vereség miatt.
Fidesz: Tornádóval akart csalni az SZDSZ
A Fidesz fõvárosi frakciója jogi lépéseket kíván tenni Demszky Gábor fõpolgármester ellen. Az ellenzéki párt szerint Demszky pénteken tornádóval ijesztgette az embereket, hogy jobb eredményt érjen el az EP-választáson.
Elsöprõ ellenzéki gyõzelem Észtországban
Az ellenzéki szociáldemokraták nyerték az észt EP-választást úgy, hogy a három kormánypártból mindössze egy tudott mandátumot szerezni. A legnagyobb ellenzéki párt a szavazatok több mint 35 százalékát megszerezve egyedül több szavazatot kapott, mint a kormánykoalíció tagjai.
Besöpörte a cseh EP-helyeket az ellenzék
Csehországban leszerepeltek a kormánypártok és mindössze 5-öt szereztek meg a 24 cseh EP-helybõl. Vladimir Spidla miniszterelnök pártja mindössze 8,8 százalékot kapott és még egy függetlenekbõl álló, kifejezetten az EP-választásra létrehozott szövetség is közel 3 százalékkal megelõzte. Bár két napon is szavazhattak a csehek, a részvétel így is alig haladta meg a 28 százalékot.
Pornósztár nem, de hokijátékos és ûrhajós bekerült az EP-be
Dolly Buster volt pornósztár nem tudott elegendõ támogatót maga mellé állítania Csehországban, így független listán nem sikerült Strasbourgba jutnia, Peter Stastny volt csehszlovák jégkorongbajnok viszont az Európai Parlament egyik szlovák képviselõje lesz, méghozzá az EP-választáson meglepetésre gyõzelmet aratott Mikulás Dzurinda miniszterelnök pártjának listavezetõjeként. .
A litvánok elfordultak a kormánytól
Csak az egyik kormánypárt érte el az 5 százalékos küszöböt a litván EP-választáson, így a koalíciónak mindössze 2 képviselõje lesz az európai törvényhozásban. A legtöbb szavazatot (31,5 százalékot) az ellenzéki DP kapta, melynek küldöttei független képviselõként dolgoznak majd az EP-ben.
- címkék:
- Litvánia
- EP-választás
- kormánypárt
- Címkefelhõ »
Kiegyenlített eredmény Belgiumban
Belgiumban az átlagot meghaladó, szinte az egyik legmagasabb részvételi arányt mérték: a választók több mint 90 százaléka szavazott. Ennek két oka is van: egyrészt kötelezõ a szavazás és a távolmaradókat pénzbüntetéssel sújtják, másrészt regionális választást is tartottak vasárnap a belgák. Az EP-választás a néppárti és a szocialista frakcióba tömörülõ pártok számára kiegyensúlyozott eredményt hozott.
Cipruson a sziget megosztói nyertek
A ciprusi EP-választáson a görög és török részre osztott sziget újraegyesítését ellenzõ kormánypártok együtt megszerezték a szavazatok közel felét. Több mint 28 százalékos eredményével a legnagyobb ellenzéki párt szerezte a legtöbb szavazatot.
Alulmaradt a kampánycsendsértõ Berlusconi
Az olasz miniszterelnök pártja az elvártak alatt teljesített az EP-választásokon, szerencséjére azonban a kormánykoalíció többi pártjának eredménye valamelyest kompenzálta 21 százalékos eredményét. Az ellenzékiek legnagyobb tömörülése mindenkire rávert, az Olajfa koalícióra a szavazók több mint 31 százaléka adta voksát. Olaszországban is messze az EU-átlag feletti volt a részvételi arány.
Óriásit bukott a német kormánypárt
A német EP-választás a kormányzó szociáldemokraták történelmi vereségét hozta: az SPD az elõrejelzések szerint alig 21 százalékot szerzett, ami a párt legrosszabb országos választáson elért eredménye a második világháború óta. Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU/CSU) 45 százalékot kaptak.
A baloldal gyõzött Máltán
Máltán a baloldali Máltai Munkáspárt nyerte meg az EP-választásokat, a párt a szavazatok 48 százalékát kapta. Egész Európában itt volt a legnagyobb a részvételi arány s szavazáson, az emberek 82 százaléka adta le voksát.
Harmadik lett a svéd EU-ellenes párt
A svédországi EP-választáson több mint 14 százalékkal harmadik lett a Júniusi Lista nevû párt, mely kifejezetten a vasárnapi szavazás kedvéért alakult, és Svédország kilépését szorgalmazza az EU-ból. Gyõztek a kormányzó szociáldemokraták, de megerõsödött a jobbközép ellenzék.
Az Európai Néppárt marad a legnagyobb frakció
Megõrzi elsõ helyét, azaz továbbra is az Európai Parlament legnagyobb frakciója marad a konzervatív pártokat tömörítõ Európai Néppárt - jelentette be Pat Cox, az Európai Parlament elnöke hétfõ hajnalban. Pat Cox riasztónak nevezte az EU-ellenes és szélsõjobboldali pártok jó eredményét a vasárnapi európai parlamenti választáskon. A cikk második részében megismerheti a tagállamok választási eredményeit.
Brüsszelt aggasztja az alacsony részvétel
Aggasztónak tartja az Európai Bizottság, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagországokban alacsony volt a részvétel az európai parlamenti választáson. Az EP-választást a legtöbb EU-tagállamnál érdektelenség kísérte: kevesebb, mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni. A tíz új tagnál azonban az átlagos részvételi arány alig érte el a 30 százalékot.
Szoros küzdelemben buktak a szlovén kormánypártok
Szlovéniában szoros küzdelemben vesztettek a kormánypártok a vasárnapi EP-választáson. A részvétel igen alacsony, mindössze 28 százalékos volt.
A nacionalista ellenzék nyert Lettországban
A nacionalista pártok elõretörését hozta a lett EP-választás. Az ellenzékiek 9-bõl 6 képviselõt küldhetnek majd az EP-be. A kormánypárt, a parlamenten kívüli liberálisok és az oroszok jogaiért küzdõ párt 1-1 mandátumot szerzett.
Leégett az osztrák szélsõjobb
A szélsõjobboldali FPÖ hatalmas bukását és az EP-képviselõket ügyeskedéssel vádoló Hans-Peter Martin pártjának sikerét hozta az osztrák EP-választás. A legtöbb szavazatot (33,4 százalékot) az ellenzéki szociáldemokraták kapták, de a legnagyobb kormánypárt, az ÖVP is csak egy hajszállal maradt le tõlük.
Exit-poll felmérések Európaszerte
Görögországban a konzervatívok, Cipruson a kommunisták, Szlovéniában a jobbközép pártok nyerték az európai parlamenti választást - legalábbis az exit-poll felmérések szerint. Spanyolországban viszont a kormányzó szocialista párt nyert. Cipruson kötelezõ volt szavazni, bár büntetést nem helyeztek kilátásba, így égül 70 százalék körüli volt a részvételi arány.
Részeredmények: általános ellenzéki gyõzelem az EP-választáson
Az eddigi részeredmények szerint az ellenzéki pártok gyõzelmét hozta az európai parlamenti választás. Ausztriában az ellenzéki szociáldemokraták, Máltán a munkáspárt, Franciaországban a szocialisták, Dániában a szociáldemokraták nyertek. Az eddigi adatok szerint egyedül Hollandiában nyertek a kormánykoalíció fõ erejét adó kereszténydemokraták.
Az európaiak felét sem érdekelte az EP-választás
Kevesebb mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni a 25 EU-tagnál a vasárnap esti elõzetes adatok szerint. Magyarországon 38 százalékos volt a részvételi arány az adatok több mint 99 százalékos feldolgozottsága mellett. Az új tagoknál jóval alacsonyabb volt a részvétel, mint a régi tagállamoknál. A legmagasabb részvételi arány Máltán volt, ahol a választók több mint 80 százaléka adta le voksát. Lengyelországban ugyanakkor alig 15 százalékos részvételt ígérnek az elõzetes eredmények.
Italboltban szavaznak a doboziak
A Fidesz tiltakozik amiatt, hogy a dobozi választóknak a helyi italboltokban kell leadniuk szavazatukat az EP-választáson. A polgármester szerint ugyanakkor nincs olyan közintézmény Dobozon, ahol lebonyolítható a szavazás, így marad az italbolt, mint az eddigi választásokon mindig.
- címkék:
- Doboz
- választás
- EP-választás
- italbolt
- Fidesz
- Címkefelhõ »
Hogyan szavazunk az EP-választáson?
Az Európai Unió tagjai 2004. június 10-13. között választják meg az Európai Parlament képviselõit. Magyarországon június 13-án, vasárnap lesz a voksolás. A választáson részt vehet minden 18. életévét betöltött, valamelyik EU-tagnál bejelentett lakcímmel rendelkezõ magyar állampolgár. Szavazhatnak a külföldön vagy vidéken tartózkodók is, ha ezt a szándékukat elõre jelezték. Olvassa el összeállításunkat a szavazás módjáról és pontos szabályairól!
Megkezdõdött az EP-választás
Elkezdõdött az európai parlamenti választás, elsõként a brit és a holland EU-polgárok voksolhatnak csütörtökön. Az Unió 25 tagállamának szavazói négy napon keresztül adhatják le szavazataikat, a legtöbb országban vasárnap lesz a voksolás. Az elõbb lebonyolított választások eredményét addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az összes államban le nem zárták az urnákat vasárnap.
Pornósztár és asztronauta az EP-jelöltek között
Több EU-tagországban, elsõsorban az újonnan csatlakozóknál, megfigyelhetõ, hogy az EP-választás iránti csekély lelkesedést egy-egy szokatlan foglalkozású jelölt kampányával igyekeznek feldobni. A politikán kívül híressé vált jelöltek között van pornósztár, modell, valóságshow-szereplõ, egykori asztronauta, sportoló és Nobel-díjas író is. A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangja az észt szupermodell, Carmen Kass kampányának van.
71 nagykövetségen szavaznak a magyarok
A Külügyminisztérium számításai szerint 100 millió forintba kerül az EP-választással összefüggõ külképviseleti szavazás. Összesen 2415 személy jelezte, hogy külföldön akar szavazni. Érdeklõdés híján nem lesz voksolás a tripoli, a bagdadi, a nairobi és az iszlámábádi nagykövetségen.
Több mint száz párt ül hét frakcióban
Az Európai Parlamentben a képviselõk nem országonként, hanem frakciónként ülnek. Így például a magyar képviselõk közül a fideszesek az Európai Néppártban, a szocialisták az Európai Szocialista Pártban. Hét ilyen nemzetközi frakció mûködött az Európai Parlamentben az elmúlt ciklusban. A radikális pártok általában jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint a hazai parlamenti voksolásokkor, így elég erõsek a kommunisták, a zöldek és a nacionalisták csoportjai is.
Döntetlent jósolnak a közvélemény-kutatók az EP-választáson
Három nagyobb közvélemény-kutató cég, a Tárki, a Medián és a Gallup is döntetlen körüli eredményt jósol az EP-választásokra. Mindhárom elõrejelzés szerint az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ kerül be biztosan az Európai Parlamentbe. A Tárki csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint alapvetõen befolyásolhatja az EP-választás kimenetelét, hogy hányan mennek el szavazni. Az alacsonyabb részvételi arány az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kedvez, a magasabb pedig a Fidesznek.
Új pártlogók az EP-választáson
A Fidesz és az SZDSZ már új emblémáját használja az EP-választási szavazólapokon. Elõbbi "az európai néppárt", utóbbi "a magyar liberális párt" felirattal toldotta meg logóját, amely mindkét szervezetnél szintén módosult valamelyest - írja a Népszabadság.
Harmadannyiba kerül a külképviseleti EP-választás
A tervezett háromszázmillió forint helyett csak 117 millióba kerül a külképviseleti szavazás, miután a parlament hétfõi döntése értelmében a nagykövetségekre nem utaznak négytagú szavazatszámláló bizottságok.
EP-választás: a magasabb részvétel a Fidesznek kedvez
Ötven százalék feletti részvétel esetén 13:11 arányú ellenzéki gyõzelem várható az európai parlamenti választásokon, az alacsony részvétel (40 százalék) azonban a kormányoldalnak kedvez, ez esetben döntetlen lehet az eredmény - írja a Népszabadság a Marketing Centrum legfrissebb elemzése alapján. Az SZDSZ várhatóan két mandátumot szerez, és az MDF-nek is van esélye, hogy bejusson az EP-be.
Csak Londonban választhat egy kecskeméti férfi
Arról értesítették az elmúlt napokban Nyúl Endre kecskeméti fényképészt, hogy törölték a választók jegyzékébõl Kecskeméten. Egyúttal arról is értesítették, hogy Bács-Kiskun megye helyett Londonban adhatja le szavazatát az EP-választáson.
Megszavazták az olcsóbb EP-választást
A parlament hétfõi ülésén megszavazták az olcsóbb EP-választáshoz szükséges törvénymódosítást. Így nem kell 300 millió forintért külföldre utaztatni szavazatszámlálókat.
Szavazhatnak ma az olcsóbb EP-választásról
Az Országgyûlés hétfõn dönt az európai parlamenti választásokkal összefüggõ törvénymódosításról, ugyanis 197 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a házszabálytól való eltérést az ügyben. Az alkotmányügyi bizottság korábban általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A határozathozatalokban a Fidesz képviselõi nem vettek részt.
Mégis olcsóbb lesz az EP-választás
Megállapodott a négy parlamenti párt az európai parlamenti (EP) választási törvény módosításáról. Eszerint a külföldön leadott szavazatokat itthon számolják össze, így nem kell 300 millió forintos költséggel szavazóbiztosokat kiutaztatni.
Boross szerint kevesen fognak szavazni az EP-választáson
Szerény,ötven százalék alatti részvételre számít a június 13-i európai parlamenti képviselõi választáson Boross Péter volt miniszterelnök. Az uniós csatlakozással kapcsolatban az MDF politikusa kijelentette, hogy "nem igaz, hogy az ország sorsát illetõen Brüsszelben dõl el minden".
Egymás orra alá dörgölik a 300 milliós számlát a pártok
Mindegyik párt sokallja az EP-választás külföldi szavazások miatti költségét, de mindenki a másikat tartja felelõsnek a 300 milliós kiadás miatt. Az SZDSZ szerint õk már tavaly õsszel szorgalmazták, hogy elektronikus úton is lehessen voksolni. Az ifjú szocialisták ezt most vetették fel, miután a kormány ezt javasolta. A Fidesz úgy véli, nekik is volt tavaly költségcsökkentõ javaslatuk, amit a kormány nem fogadott el.
Több a kommunista az EP-ben, mint otthon
Az Európai Parlament júniusban megválasztandó 787 képviselõje majdnem annyi Magyarországra vonatkozó törvényt fog hozni, mint a budapesti parlament. Igaz, hogy olyan fontos kérdések, mint a költségvetés vagy alkotmányozás megmarad a nemzeti országgyûlések hatáskörében, de a brüsszeli döntések magas száma miatt érdemes arra is figyelni, hogy kik szavaznak majd a közös parlamentben. A radikális kis pártok általában jobban szerepelnek az EP-választásokon, mint az otthoni parlamenti szavazásokon.
Hét párt indulhat az EP-választáson
A 16 indulni készülõ párt közül várhatóan 7-en tudják a pénteki határidõre összegyûjteni az EP-választáson való részvételt lehetõvé tevõ húszezer ajánlószelvényt. A legtöbb kopogtatócédulát a Fidesz gyûjtötte össze. Péntekig jelezhetik a külföldön elõ magyar állampolgárok is, hogy szavazni kívánnak. Õk körülbelül kétezren lesznek, ahogy a Magyarországon szavazó uniós állampolgárok is - írja a Népszabadság.
Aláírták a pártok az EP-választás etikai kódexét
Aláírta a négy parlamenti párt az európai parlamenti választás etikai kódexét. Az SZDSZ által kezdeményezett kódex szerint a választási kampány nem háború.
Egy ember miatt költenek milliókat az EP-választáson
Május 14-ig jelentkezhetnek azok, akik külföldön, valamelyik nagykövetségen szeretnék leadni az európai parlamenti választáson a voksukat. A jelenlegi adatok szerint nagy az érdeklõdés Brüsszelben, Párizsban és Londonban, míg például Szöulban egy ember szeretne szavazni, miatta küldenek ki háromtagú bizottságot, akiknek csak a kiutaztatása több mint félmillió forintba fog kerülni.
EP-választás: drága a külföldi szavazás
70 országba utazik négyfõs szavazatszámláló bizottság, hogy a külföldön élõ magyarok is szavazhassanak a június 13-i európai parlamenti választásokon. A külföldi szavazások összköltsége meghaladja a 350 millió forintot - írja a Népszabadság.
EP-választás: fej-fej mellett az ellenzék és a kormány
Ha most vasárnap rendeznék az EP-választásokat, három párt képviselõjelöltjei jutnának be, és az ellenzék és a kormányoldal egyenlõ arányban osztozna a helyeken - derül ki a Medián felmérésébõl, melyet a Magyar Hírlap közöl. Az EP-választáson az MSZP és fõleg az SZDSZ hívei mondják nagyobb arányban biztosra a részvételüket.
Pornósztár is indul a cseh EP-választáson
Dolly Buster világhírû cseh származású pornósztár mégis indul a csehországi európai parlamenti választáson, mégpedig a parlamenten kívüli Független Kezdeményezés (NEI) listavezetõjeként - jelentették be kedden Prágában. A jelöltállítás határideje hétfõn éjfélkor járt le, több mint tíz párt és mozgalom indít jelölteket a június 11. és 12-re kiírt csehországi európai parlamenti választáson.
Gallup: A legtöbben a Fidesz EP-listájára szavaznának
A választókorú népesség egyharmada, 35 százaléka a Fidesz listájára szavazna az európai parlamenti választáson. 20 százalék a szocialisták listájára adná a voksát a Gallup felmérése szerint. Az MDF vezette közös listára a választókorú népesség valamivel több, mint 4 százaléka, az SZDSZ listájára közel 4 százaléka szavazna. A felnõtt lakosság valamivel több, mint egy tizede még nem hallott arról, hogy júniusban EP-választás lesz Magyarországon.
Az MSZP-sek biztosak Kovács 2005-ös távozásában
Az [origo] által megkérdezett vezetõ szocialista politikusok szerint Kovács László, az MSZP elnöke szinte biztos, hogy 2005-ben távozik a pártelnöki posztról, bár vélhetõen tagja marad az elnökségnek. A többség szerint a szegedi kongresszuson, majd egy interjúban tett kijelentésével - miszerint 2005-ben valószínûleg újra jelölteti magát pártelnöknek - mindössze azt akarta Kovács elérni, hogy az EP-választásig megszûnjenek a pozícióharcok. A választmány néhány tagja viszont kifogásolja, hogy pont az elnök hozta fel megint a témát.
Mádl kiírta június 13-ra az EP-választást
Mádl Ferenc köztársasági elnök június 13-ára, vasárnapra tûzte ki az európai parlamenti (EP) választást. Korábban a négy parlamenti párt is ezt az idõpontot javasolta.