Apokaliptikus esemény okozhatta a neandervölgyiek kihalását

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.

Ezért nincsenek óriási napelemes erőművek a Szaharában

Hatalmas mennyiségű energia termelődne, élhetőbb lenne a sivatag éghajlata, mégsem telepítik be napelemekkel a Földön található sivatagokat.

Európa legmelegebb októbere volt az idei

Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.

Tudja-e, hogyan alakult ki a civilizáció bölcsője?

Míg az emberi civilizáció a világ számos pontján fejlődött, mégis évezredekkel ezelőtt az ősi Közel-Keleten jelent meg először. A környezeti tényezők elősegítették a mezőgazdaság, az építészet és végül a társadalmi rend megjelenését az ókori Mezopotámiában. De hogyan segítette a természet és az éghajlat a civilizáció fejlődését? Erre a kérdésre keresték a választ a legújabb kutatások.

Az éghajlati anomáliák tehették még halálosabbá az első világháborút

Az abnormálisan rossz időjárási viszonyok jelentős hatást gyakorolhattak mind az első világháború, mind az 1918-as spanyolnátha-járvány haláleseteinek számára. Legalábbis ez derült ki egy új kutatásból, amit a Harvard Egyetem kutatói publikáltak a GeoHealth tudományos szaklapban. A szakemberek szerint a szakadó eső és a gyorsan zuhanó hőmérséklet miatt még több ember vesztette életét.

Meglepetéseket tartogatott a tízmillió éves fakövület

Az andoki magas-fennsíkon (Altiplano) dolgozó kutatók egy hatalmas fakövületet fedeztek fel a síkságon, amely mintegy tízmillió éves történelme meglepetéseket tartogatott: a most felfedezett adatok ugyanis nem egészen egyeznek azzal, amit eddig tudtunk és gondoltunk az ősi éghajlatról. A friss eredményeket a Science Advances tudományos szaklapban publikálták.

Barlangban találtak rá a Föld egyik legdrámaibb lehűlésének okára

A geológiai bizonyíték egy texasi barlang üledékéből került elő. A globális hőmérséklet 3°C-os zuhanása az utolsó jégkorszakot lezáró hosszú melegedést szakította félbe.

Hogyan gyorsíthatta fel egy vulkán a római köztársaság bukását?

Eddig nem látott összefüggésekre világított rá egy nemzetközi kutatókból álló csapat a Római Köztársaság bukásával kapcsolatban. A tudósok szerint komoly összefüggésben állhat egy hatalmas, ókori vulkánkitöréssel, ami időszámításunk előtt 43-ban történt Alaszkában. A kutatás eredményeit hétfőn publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklapban.

Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

Több mint 2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás

Tudósok szerint 2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye.

Ha nekünk nem is, a földeknek hiányzik a hideg és a hó

Hiányzik a hideg és a hó a földekről - írta agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön.

Itt a magyarázat, hogy miért olyan sokszínűek a madártojások

A madártojások különböző formájúak, méretűek és mintájúak. A biológusok már régóta keresik ezeknek a különbségeknek az elsődleges okait. Természetesen több tényező van játékban: a genetikai és az éghajlati különbségek, valamint a környezeti alkalmazkodás. Egy most publikált tanulmány azonban egy meglehetősen egyszerű szabályt ismertet: minél hidegebb az éghajlat, ahol a madár lerakja a tojásait, azok annál sötétebbek lesznek.

Ezek az országok nincsenek felkészülve a klímaváltozásra

A klímaváltozás minden országot érint, de nem mindegyiket egyformán. Térkép készült arról, kik a legfelkészületlenebbek.

Kétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része

Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.

Újra hízik „Grönland királya”, aki annak idején a Titanic katasztrófáját is okozhatta

Újra növekszik az a hatalmas grönlandi gleccser, amely eddig a leggyorsabb mértékben zsugorodott a Földön. A grönlandi Jakobshavn gleccser az elmúlt két évben kezdett ismét hízni a NASA kutatói szerint.

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.

UNESCO-védett helyeket pusztít a globális felmelegedés

Több millió éve tartó folyamatot fordítunk visszájára

A földi klíma 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani, s a mostani szinten maradó szén-dioxid-kibocsátás mellett 2150-re ráadásul a Földön olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni, mint az első emlősök kifejlődésének idején 50 millió éve - állítja egy tanulmány, amely az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg.

Nem találja ki, hol isznak a legtöbbet az emberek

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból.

Második Vénusszá válhat a Föld

Amerikai kutatók a Föld hőháztartását tanulmányozva felvázoltak egy olyan forgatókönyvet, amelyben melegedő bolygónk egyre inkább a Vénuszhoz válik hasonlatossá.

Hétfőn indul minden idők legzöldebb klímakonferenciája

Nagyszabású nemzetközi klímavédelmi konferencia kezdődik hétfőn a németországi Bonnban, a tíznapos tanácskozás témája az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló, 2015-ös Párizsi Megállapodás végrehajtása.

Évmilliók óta nem volt ilyen katasztrofális a helyzet

Rekordütemben növekedett és évmilliók óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2016-ban a légköri szén-dioxid-koncentráció - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál.

Egyre perzselőbb nyarak jönnek Európában

Kutatók arra figyelmeztetnek, a század közepére legalább olyan forróak lesznek a nyarak, mint az idei volt, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

2,7 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

70 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást

Mika János éghajlatkutató szerint nagyon kedvező folyamat indult el 2014-ben, megállt a szén-dioxid-kibocsátás növekedése, de ez is "60-80 százalékkal több, mint amennyit a természet fel tud dolgozni". Ezért vissza kell fogni a kibocsátást 70 százalékkal ahhoz, hogy a szén-dioxid-koncentráció állandóvá váljon.

140 év óta ez volt a legmelegebb március

A feljegyzések mintegy 140 éve alatt először fordult elő idén márciusban, hogy a havi átlaghőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal volt magasabb a Földön az El Nino-jelenség hatása nélkül - közölte az amerikai nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA) legújabb jelentésében.

Orrformáló éghajlati övek

Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.

Nincs B terv, mert nincs B bolygó

Valóban példátlan klímaváltozás zajlik jelenleg a bolygónkon? Mire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

A tavalyinál is korábban éltük fel a Föld éves erőforrásait

Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Keddtől már a bolygó tartalékai fogynak.

Népvándorlást indíthat el a klímaváltozás

A lakosság drámai mértékű csökkenését vetítette előre Mexikóban, Közép-Amerikában, Afrikában, Indiában és a trópusok más térségeiben a globális felmelegedés miatt két amerikai kutató.

Nyolc fokkal emelkedhet a világ hőmérséklete 2300-ig

Nagyjából nyolc Celsius-fokkal emelkedhet a világ átlaghőmérséklete 2300-ig, ha elégetjük az összes, jelenleg ismert fosszilis tüzelőanyagot - számolta ki egy kanadai kutatócsoport.

A 20. század éghajlata korántsem volt olyan szélsőséges

Az északi félteke elmúlt 1200 évének éghajlati adatai arról árulkodnak, hogy a 20. század időjárási szélsőségeinek váltakozása nem volt olyan mértékű, mint néhány korábbi században.

A klímaváltozás a borkészítésre is hatással van

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás megváltoztatja Franciaországban a jó bor termeléséhez szükséges időjárási körülményeket egy tanulmány szerint.

Új kép a legutóbbi jégkorszakról

Norvég kutatók pontosabb képet alkottak a jégtakaró kiterjedéséről a legutóbbi jégkorszak idején az új adatok alapján.

Kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava

Kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava, az egykor csaknem 2800 négyzetkilométeres Poopó-tó.

Életünk legbrutálisabb tele következhet

Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja drámai képeket festett az idei télről, ami igencsak hektikusnak ígérkezik: enyhe, esős de hatalmas viharokkal, hóviharokkal tarkított téli hónapok várhatóak.

Kegyetlen, jeges világ lehetett a Marson

A Harvard Egyetem kutatói modellezés segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars egyenlítője körül 3-4 milliárd évvel ezelőtt átlagosan akár mínusz 48 Celsius-fokos hőmérséklet is uralkodhatott.

Felforgatták a korai középkort a nagy vulkánkitörések

A korai római kortól kezdve mintegy 300 vulkánkitörést rekonstruált egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban mutatta be.

Hol szétázott 2013-ban Magyarország, hol kiszáradt

Egy éven belül volt súlyos szárazság és az átlagosnál jóval több csapadék: éghajlati szempontból ez történt 2013-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat most elkészült éves értékelése szerint. Szokatlanul napos idő volt decemberben.

Egy szobatudós kalandjai

Ez a történet egy átlag keresetű, átlagos magasságú, középkorú, angol egyetemi tanárral kezdődik, aki sokat elmélkedik azon, hogy vajon az angolok miért panaszkodnak ennyit az ottani időjárásról? Egyszer csak úgy dönt, körülnéz a világban, hogy megnézze, milyen más éghajlatok léteznek még, és hogy jogosak-e honfitársai panaszai. A sivatagban vagy a végtelen jégmezőkön, de akár a dzsungelben is rájön az ember, hogy nem is olyan borzasztó az a londoni szemerkélő eső...

Mától nem fogsz panaszkodni az időjárásra!

Az időjárás mindig téma. Ha nem is jó, de téma. És általában imádunk panaszkodni a szörnyű időjárásra, mert amikor meleg van, akkor az a bajunk, ha hideg van, akkor az, ha fúj a szél, az nem tetszik, ha esik az eső, az a gond, ha pedig nem esik, akkor félünk a szárazságtól.

Mélytengeri titkok

A NASA elvesztett egy fontos földmegfigyelő műholdat

A hordozórakéta indulása a tervek szerint történt, azonban a harmadik perc végén rakéta orrkúpját borító védőfelület nem vált le. Emiatt az utolsó fokozat nem tudta a kívánt magasságú pályára juttatni a Glory nevű, fontos földmegfigyelő műholdat.

Forró nyarak, enyhe telek 2040-ig Magyarországon

Egy hétfőn bemutatott tanulmány szerint 2021-2040 között több lesz a forróbb, hőségriasztásos nyári nap Magyarországon. Az enyhébb ősz és tél miatt viszont elszaporodhatnak a kártevők, erősebbek lesznek a járványok. Kevesebb lesz a csapadék, de hirtelen sok hullhat belőle - az idei 140 év óta a legcsapadékosabb május volt.

Az egész világ egy épületben - látogatás a BMW tesztközpontjában

Vadonatúj tesztközpontot nyitott a BMW Münchenben, a kutatás-fejlesztési részlegük mellett. Az energia és környezeti tesztközpont fő célja, hogy a felére redukálja a közúton végzett tesztelések mennyiségét. A három szélcsatornában és a két kamrában a Föld szinte bármilyen éghajlatát szimulálni lehet, és esőtánc helyett elég egy gombot megnyomni, hogy megjöjjön az égi áldás.

Éghajlati katasztrófa egy pillanat alatt

Korábban az a megnyugtató nézet uralkodott a klimatológusok között, hogy a földi éghajlat gyökeres megváltozásához több tízezer év szükséges, s a hirtelen eljegesedés vagy felmelegedés legföljebb a hollywoodi történetekben fordulhat elő. A XX. század közepétől ez a szemlélet változni kezdett, mára pedig világossá vált: akár néhány hónap is elegendő lehet egy drasztikus változáshoz.

350-en 350 percig a szemét ellen

Elkerülhetők a klímaváltozás okozta katasztrófák, ha sikerül a szén-dioxid szintjét 350/millió levegőrészecske alatt tartani. Erről szól az Éghajlatvédelmi Világnap.

Fontos összefüggéseket találtak a Föld éghajlata és a naptevékenység között

Napunk aktivitása 11 éves ciklus, a napfoltciklus szerint ingadozik. A folyamat során nemcsak csillagunk mágneses tere és a felszínén látható foltok száma, helyzete módosul, de energiakibocsátása is enyhén változik. Egy nemzetközi kutatócsoport most fontos összefüggést talált a Föld éghajlata és a naptevékenység között.

A pálmaolaj nem jó megoldás a klíma védelmében

Egy nemzetközi tanulmány ismét rámutatott, hogy az olajpálma ültetvények csökkentik az állat- és növényvilág változatosságát, és kevés segítséget jelentenek a károsanyag-kibocsátás ellen.

Összeomlóban egy sarkvidéki tápláléklánc

Az éghajlat felmelegedése veszélyezteti a Norvégiában élő lemmingeket, ami már eddig is több ragadozóállomány csökkenését válthatta ki - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában.