Kétmillió halálos áldozata is lehetett a szélsőséges időjárásnak

A szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófák következtében 1970 és 2021 között több mint 2 millió ember halt meg 11 778 tragikus eseményben, és a gazdaságot mintegy 4,3 ezer milliárd dollárnyi veszteség érte - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentésében.

Már az űrből is látszik: pokoli hónapok jönnek a Földön

Úgynevezett Kelvin-hullámokat rögzített a Sentinel-6 űrszonda. A jelenség az El Niño előfutára, ami alapvetően befolyásolni fogja a világ jelentős részének időjárását az elkövetkező időszakban. Mi várható a nagyvilágban, és mi Európában, ha az anomália megérkezik?

Még rosszabb idő jön a borzalmas és hideg májusi esők után?

Szürke, esős idő határozza meg napjainkat május első felében, a helyzet azonban hamarosan drasztikusan megváltozhat. Több mint 90 százalékra teszik annak az esélyét, hogy az El Nino nevű időjárási jelenség idén visszatér és egészen 2024-ig éreztetni fogja hatását az egész világon.

Ősi múmiák feliratai segítenek rekonstruálni az egykori klímát

A Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány (SNSF) által finanszírozott projekt múmiák feliratainak segítségével rekonstruálja a római Egyiptom éghajlatát. Ezek a kis méretű címkék fából, fajanszból vagy elefántcsontból készültek, amelyeket a ptolemaioszi és római korban erősítettek a múmiákra.

Örök tél köszönt Európára? Félelmetes folyamat zajlik az Antarktiszon

Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.

Katasztrofális következménnyel járhat az éghajlatváltozás által kiváltott migráció

Az egykori Mezopotámia területén fekvő Irak régóta elhúzódó belpolitikai, gazdasági és társadalmi krízisen megy keresztül. Elég csak megemlíteni a több mint egy évig elhúzódó iraki kormányalakítást és a körülötte zajló konfliktusokat, az időről időre kiújuló tüntetéseket, a szolgáltatások alacsony színvonalát, az éghajlatváltozás okozta problémákat, a vízkrízist, valamint azokat a biztonsági problémákat, amelyeknek egyik része a szomszédos államokhoz, egy másik része a terrorszervezetekhez és milíciákhoz köthetők. Mindezek tudatában korántsem meglepő az iraki fiatalok magas kivándorlási kedve és a köreikben tapasztalható elégedetlennség, ...

Búcsút vehetünk a kék bolygótól: meg fog változni a Föld színe

A klímaváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy megváltoztatja a Föld színét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a világ kék tavai zöldesbarnává válnak.

Drámai figyelmeztetés: nem várt hatása lehet a klímaváltozásnak

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak - figyelmezetetnek a kutatók a Fluxes - Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában.

Évekre megváltoztatta az éghajlatot ez a vulkánkitörés négyezer éve

Körülbelül kétezer évvel a híres Pompejit eltemető kitörés előtt, a Vezúv körülbelül négyezer évvel ezelőtti kitörése megőrzött egy bronzkori falut. A régészek most megtalálták Afragola települését a több méteres hamu, sár és hordalékos üledék alatt.

Ijesztő éghajlati jelenség volt látható Veresegyház felett

ENSZ: az emberiség az önpusztítás spiráljába került

Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet - figyelmeztetett az ENSZ kedden, az "önpusztító spirál" megállítását szorgalmazva.

A hatodik legmelegebb év volt 2021 a NASA és a NOAA mérései szerint

A világ hatodik legmelegebb éve volt 2021 a mérések kezdete óta - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) az újonnan bemutatott hőmérsékleti adatok alapján csütörtökön.

A férfiak életmódja jobban károsítja az éghajlatot, mint a nőké, pedig ugyanannyit költenek

A férfiak kiadásai 16 százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ - derült ki egy svéd tanulmányból.

Az ősi ormányosok nem tudtak alkalmazkodni a változó éghajlathoz

Az új kutatások szerint az elefántokat és elődeiket a szélsőséges globális környezeti változások hullámai pusztították el, nem pedig a korai emberek vadászták le őket. A Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vitatja azt az állítást, hogy a korai embervadászok évezredekkel ezelőtt lemészárolták az őskori elefántokat, mamutokat és masztodontokat. Ehelyett a megállapítások azt mutatják, hogy az utolsó jégkorszak végén az utolsó elefántszerű állatok kihaltak, és ezzel véget ért az elefántok éghajlat által vezérelt, évmilliókig tartó, globális hanyatlása.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Elképesztő pusztítást végzett a Tauktae ciklon: egy hajót is felborított Indiában

Kilencvenhat ember eltűnt a nyugat-indiai Mumbai partjainál, miután a Tauktae nevű ciklon lecsapott a térségre, és elsüllyesztette a hajót, amelyen utaztak - közölték hatósági források kedden. A ciklonnak mostanáig már körülbelül húsz halálos áldozata is van, az időjárási körülmények miatt pedig a térségben a koronavírus elleni oltókampányt is felfüggesztették.

Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat

A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.

Ötven nappal hosszabb a nyár hazánkban, mint korábban volt

Jelentősen megváltozott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben. A nyár például 50 nappal hosszabb, mint a '70-es években volt.

Nemzeti értékelő jelentés fog készülni a klímaváltozás Kárpát-medencei hatásáról

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában - figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Szemléletmódot formál a Nagy Diák Klímateszt

Az éghajlatváltozás, a megújuló energia és a környezetszennyezés is témája a DUE Médiahálózat új, edukatív játékának. A Nagy Diák Klímateszt nemcsak a problémákra hívja fel a figyelmet az online verseny során, hanem javaslatokat is tesz Földünk megmentésére.

Apokaliptikus esemény okozhatta a neandervölgyiek kihalását

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.

Ezért nincsenek óriási napelemes erőművek a Szaharában

Hatalmas mennyiségű energia termelődne, élhetőbb lenne a sivatag éghajlata, mégsem telepítik be napelemekkel a Földön található sivatagokat.

Európa legmelegebb októbere volt az idei

Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.

Tudja-e, hogyan alakult ki a civilizáció bölcsője?

Míg az emberi civilizáció a világ számos pontján fejlődött, mégis évezredekkel ezelőtt az ősi Közel-Keleten jelent meg először. A környezeti tényezők elősegítették a mezőgazdaság, az építészet és végül a társadalmi rend megjelenését az ókori Mezopotámiában. De hogyan segítette a természet és az éghajlat a civilizáció fejlődését? Erre a kérdésre keresték a választ a legújabb kutatások.

Az éghajlati anomáliák tehették még halálosabbá az első világháborút

Az abnormálisan rossz időjárási viszonyok jelentős hatást gyakorolhattak mind az első világháború, mind az 1918-as spanyolnátha-járvány haláleseteinek számára. Legalábbis ez derült ki egy új kutatásból, amit a Harvard Egyetem kutatói publikáltak a GeoHealth tudományos szaklapban. A szakemberek szerint a szakadó eső és a gyorsan zuhanó hőmérséklet miatt még több ember vesztette életét.

Meglepetéseket tartogatott a tízmillió éves fakövület

Az andoki magas-fennsíkon (Altiplano) dolgozó kutatók egy hatalmas fakövületet fedeztek fel a síkságon, amely mintegy tízmillió éves történelme meglepetéseket tartogatott: a most felfedezett adatok ugyanis nem egészen egyeznek azzal, amit eddig tudtunk és gondoltunk az ősi éghajlatról. A friss eredményeket a Science Advances tudományos szaklapban publikálták.

Barlangban találtak rá a Föld egyik legdrámaibb lehűlésének okára

A geológiai bizonyíték egy texasi barlang üledékéből került elő. A globális hőmérséklet 3°C-os zuhanása az utolsó jégkorszakot lezáró hosszú melegedést szakította félbe.

Hogyan gyorsíthatta fel egy vulkán a római köztársaság bukását?

Eddig nem látott összefüggésekre világított rá egy nemzetközi kutatókból álló csapat a Római Köztársaság bukásával kapcsolatban. A tudósok szerint komoly összefüggésben állhat egy hatalmas, ókori vulkánkitöréssel, ami időszámításunk előtt 43-ban történt Alaszkában. A kutatás eredményeit hétfőn publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklapban.

Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

Több mint 2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás

Tudósok szerint 2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye.

Ha nekünk nem is, a földeknek hiányzik a hideg és a hó

Hiányzik a hideg és a hó a földekről - írta agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön.

Itt a magyarázat, hogy miért olyan sokszínűek a madártojások

A madártojások különböző formájúak, méretűek és mintájúak. A biológusok már régóta keresik ezeknek a különbségeknek az elsődleges okait. Természetesen több tényező van játékban: a genetikai és az éghajlati különbségek, valamint a környezeti alkalmazkodás. Egy most publikált tanulmány azonban egy meglehetősen egyszerű szabályt ismertet: minél hidegebb az éghajlat, ahol a madár lerakja a tojásait, azok annál sötétebbek lesznek.

Ezek az országok nincsenek felkészülve a klímaváltozásra

A klímaváltozás minden országot érint, de nem mindegyiket egyformán. Térkép készült arról, kik a legfelkészületlenebbek.

Kétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része

Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.

Újra hízik „Grönland királya”, aki annak idején a Titanic katasztrófáját is okozhatta

Újra növekszik az a hatalmas grönlandi gleccser, amely eddig a leggyorsabb mértékben zsugorodott a Földön. A grönlandi Jakobshavn gleccser az elmúlt két évben kezdett ismét hízni a NASA kutatói szerint.

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.

UNESCO-védett helyeket pusztít a globális felmelegedés

Több millió éve tartó folyamatot fordítunk visszájára

A földi klíma 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani, s a mostani szinten maradó szén-dioxid-kibocsátás mellett 2150-re ráadásul a Földön olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni, mint az első emlősök kifejlődésének idején 50 millió éve - állítja egy tanulmány, amely az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg.

Nem találja ki, hol isznak a legtöbbet az emberek

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból.

Második Vénusszá válhat a Föld

Amerikai kutatók a Föld hőháztartását tanulmányozva felvázoltak egy olyan forgatókönyvet, amelyben melegedő bolygónk egyre inkább a Vénuszhoz válik hasonlatossá.

Hétfőn indul minden idők legzöldebb klímakonferenciája

Nagyszabású nemzetközi klímavédelmi konferencia kezdődik hétfőn a németországi Bonnban, a tíznapos tanácskozás témája az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló, 2015-ös Párizsi Megállapodás végrehajtása.

Évmilliók óta nem volt ilyen katasztrofális a helyzet

Rekordütemben növekedett és évmilliók óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2016-ban a légköri szén-dioxid-koncentráció - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál.

Egyre perzselőbb nyarak jönnek Európában

Kutatók arra figyelmeztetnek, a század közepére legalább olyan forróak lesznek a nyarak, mint az idei volt, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

2,7 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

70 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást

Mika János éghajlatkutató szerint nagyon kedvező folyamat indult el 2014-ben, megállt a szén-dioxid-kibocsátás növekedése, de ez is "60-80 százalékkal több, mint amennyit a természet fel tud dolgozni". Ezért vissza kell fogni a kibocsátást 70 százalékkal ahhoz, hogy a szén-dioxid-koncentráció állandóvá váljon.

140 év óta ez volt a legmelegebb március

A feljegyzések mintegy 140 éve alatt először fordult elő idén márciusban, hogy a havi átlaghőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal volt magasabb a Földön az El Nino-jelenség hatása nélkül - közölte az amerikai nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA) legújabb jelentésében.

Orrformáló éghajlati övek

Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.

Nincs B terv, mert nincs B bolygó

Valóban példátlan klímaváltozás zajlik jelenleg a bolygónkon? Mire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

A tavalyinál is korábban éltük fel a Föld éves erőforrásait

Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Keddtől már a bolygó tartalékai fogynak.

Népvándorlást indíthat el a klímaváltozás

A lakosság drámai mértékű csökkenését vetítette előre Mexikóban, Közép-Amerikában, Afrikában, Indiában és a trópusok más térségeiben a globális felmelegedés miatt két amerikai kutató.

Nyolc fokkal emelkedhet a világ hőmérséklete 2300-ig

Nagyjából nyolc Celsius-fokkal emelkedhet a világ átlaghőmérséklete 2300-ig, ha elégetjük az összes, jelenleg ismert fosszilis tüzelőanyagot - számolta ki egy kanadai kutatócsoport.

A 20. század éghajlata korántsem volt olyan szélsőséges

Az északi félteke elmúlt 1200 évének éghajlati adatai arról árulkodnak, hogy a 20. század időjárási szélsőségeinek váltakozása nem volt olyan mértékű, mint néhány korábbi században.

A klímaváltozás a borkészítésre is hatással van

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás megváltoztatja Franciaországban a jó bor termeléséhez szükséges időjárási körülményeket egy tanulmány szerint.

Új kép a legutóbbi jégkorszakról

Norvég kutatók pontosabb képet alkottak a jégtakaró kiterjedéséről a legutóbbi jégkorszak idején az új adatok alapján.

Kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava

Kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava, az egykor csaknem 2800 négyzetkilométeres Poopó-tó.

Életünk legbrutálisabb tele következhet

Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja drámai képeket festett az idei télről, ami igencsak hektikusnak ígérkezik: enyhe, esős de hatalmas viharokkal, hóviharokkal tarkított téli hónapok várhatóak.

Kegyetlen, jeges világ lehetett a Marson

A Harvard Egyetem kutatói modellezés segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars egyenlítője körül 3-4 milliárd évvel ezelőtt átlagosan akár mínusz 48 Celsius-fokos hőmérséklet is uralkodhatott.

Felforgatták a korai középkort a nagy vulkánkitörések

A korai római kortól kezdve mintegy 300 vulkánkitörést rekonstruált egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban mutatta be.

Hol szétázott 2013-ban Magyarország, hol kiszáradt

Egy éven belül volt súlyos szárazság és az átlagosnál jóval több csapadék: éghajlati szempontból ez történt 2013-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat most elkészült éves értékelése szerint. Szokatlanul napos idő volt decemberben.

Egy szobatudós kalandjai

Ez a történet egy átlag keresetű, átlagos magasságú, középkorú, angol egyetemi tanárral kezdődik, aki sokat elmélkedik azon, hogy vajon az angolok miért panaszkodnak ennyit az ottani időjárásról? Egyszer csak úgy dönt, körülnéz a világban, hogy megnézze, milyen más éghajlatok léteznek még, és hogy jogosak-e honfitársai panaszai. A sivatagban vagy a végtelen jégmezőkön, de akár a dzsungelben is rájön az ember, hogy nem is olyan borzasztó az a londoni szemerkélő eső...

Mától nem fogsz panaszkodni az időjárásra!

Az időjárás mindig téma. Ha nem is jó, de téma. És általában imádunk panaszkodni a szörnyű időjárásra, mert amikor meleg van, akkor az a bajunk, ha hideg van, akkor az, ha fúj a szél, az nem tetszik, ha esik az eső, az a gond, ha pedig nem esik, akkor félünk a szárazságtól.

Mélytengeri titkok

A NASA elvesztett egy fontos földmegfigyelő műholdat

A hordozórakéta indulása a tervek szerint történt, azonban a harmadik perc végén rakéta orrkúpját borító védőfelület nem vált le. Emiatt az utolsó fokozat nem tudta a kívánt magasságú pályára juttatni a Glory nevű, fontos földmegfigyelő műholdat.

Forró nyarak, enyhe telek 2040-ig Magyarországon

Egy hétfőn bemutatott tanulmány szerint 2021-2040 között több lesz a forróbb, hőségriasztásos nyári nap Magyarországon. Az enyhébb ősz és tél miatt viszont elszaporodhatnak a kártevők, erősebbek lesznek a járványok. Kevesebb lesz a csapadék, de hirtelen sok hullhat belőle - az idei 140 év óta a legcsapadékosabb május volt.

Az egész világ egy épületben - látogatás a BMW tesztközpontjában

Vadonatúj tesztközpontot nyitott a BMW Münchenben, a kutatás-fejlesztési részlegük mellett. Az energia és környezeti tesztközpont fő célja, hogy a felére redukálja a közúton végzett tesztelések mennyiségét. A három szélcsatornában és a két kamrában a Föld szinte bármilyen éghajlatát szimulálni lehet, és esőtánc helyett elég egy gombot megnyomni, hogy megjöjjön az égi áldás.

Éghajlati katasztrófa egy pillanat alatt

Korábban az a megnyugtató nézet uralkodott a klimatológusok között, hogy a földi éghajlat gyökeres megváltozásához több tízezer év szükséges, s a hirtelen eljegesedés vagy felmelegedés legföljebb a hollywoodi történetekben fordulhat elő. A XX. század közepétől ez a szemlélet változni kezdett, mára pedig világossá vált: akár néhány hónap is elegendő lehet egy drasztikus változáshoz.

350-en 350 percig a szemét ellen

Elkerülhetők a klímaváltozás okozta katasztrófák, ha sikerül a szén-dioxid szintjét 350/millió levegőrészecske alatt tartani. Erről szól az Éghajlatvédelmi Világnap.

Fontos összefüggéseket találtak a Föld éghajlata és a naptevékenység között

Napunk aktivitása 11 éves ciklus, a napfoltciklus szerint ingadozik. A folyamat során nemcsak csillagunk mágneses tere és a felszínén látható foltok száma, helyzete módosul, de energiakibocsátása is enyhén változik. Egy nemzetközi kutatócsoport most fontos összefüggést talált a Föld éghajlata és a naptevékenység között.

A pálmaolaj nem jó megoldás a klíma védelmében

Egy nemzetközi tanulmány ismét rámutatott, hogy az olajpálma ültetvények csökkentik az állat- és növényvilág változatosságát, és kevés segítséget jelentenek a károsanyag-kibocsátás ellen.

Összeomlóban egy sarkvidéki tápláléklánc

Az éghajlat felmelegedése veszélyezteti a Norvégiában élő lemmingeket, ami már eddig is több ragadozóállomány csökkenését válthatta ki - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában.

Úton

Az antropogén tevékenység hatása az éghajlatra

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-ben kiadott döntéshozói összefoglalójából kiderül, hogy az éghajlatváltozás napjainkban már egyértelműen kimutatható.

Meghátrálunk a kánikula elől

A földi klíma vizsgálata a Hold alapján

A Hold árnyékos, a Föld által megvilágított oldalának hőmérsékletéből a földi éghajlat jellemzőire is következtethetünk.

Jó az áramellátás, düböröghetnek a klímák

Az előttünk álló héten nem várható semmi probléma, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) felkészülten várja a hőségrekordot - mondta el az országos diszpécserszolgálat vezetője, Kapás Mihály.

Kinyílt az ibolya Táton - változik a klíma

Sokfelé zavarodott meg a természet a rendkívül enyhe ősz és télkezdet hatására. Egyáltalán nem túlzás a globális felmelegedésre gondolni.

Soha nem látott éghajlat jön hazánkban

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia munkafolyamatában került sor az Éghajlatkutatók Fórumára. Az előadók a fenyegető éghajlatváltozás döbbenetes tényeire hívták fel a figyelmet.

Baj-e, hogy nem úgy ragyog a Nap, mint régen?

Az elmúlt évezredben a Nap már nem úgy világít, mint korábban, ez azonban alig befolyásolta a Föld klímájában bekövetkezett változásokat.

Változó éghajlat, változó magyar táj

A Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatban több esemény is foglalkozik a globális éghajlatváltozással és magyar vonatkozásaival, köztük a november 24-25-én megrendezendő Meteorológiai Tudományos Napokon (Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások), valamint a november 28-i katasztrófavédelmi konferencián (Felkészülés a klímaváltozásra: környezet, kockázat, társadalom)

Climate Change - Facts and Uncertainties

Bartholy, Judit

Bartholy, Judit

Meteorologist

A szakértő véleménye

Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon. A következőkben Czelnai Rudolf akadémikus írását olvashatják, amely a Természet Világa c. folyóiratban jelent meg.

A Föld éghajlata

Bartholy Judit

Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok

Bartholy Judit

Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok

Bartholy Judit

Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok

Bartholy Judit

Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok

Bartholy Judit válaszol a fel nem tett kérdésekre

Szlovákiát dicséri a Világbank

Az elmúlt év során az üzleti klíma leginkább Szlovákiában és Kolumbiában javult - állítja legfrissebb jelentésében a Világbank.

Nyolcezer éve változtatjuk az éghajlatot

A Föld éghajlatának megváltozása az ember tevékenysége nyomán már évezredekkel az ipari forradalom előtt elkezdődött - vélekednek kaliforniai kutatók az Antarktisz jegébe fagyott légzárványok elemzése alapján.

A fölmelegedés megbolondítja az élővilágot

Amerikai kutatócsoportok által készített felméréseken jól nyomon követhető, hogyan reagál az élővilág az egyre melegedő klímára. Úgy tűnik, a klímaváltozás valóban komoly hatással van az élőlényekre.

Jay Kay melegebb éghajlatra küldte a walesieket

Jay Kay épp Ibizán szórakozott, amikor az egyik walesi televízió stábja arra kérte, köszöntse nézőit.

Melegedett Magyarország éghajlata

A Földnek szinte minden pontján mérhető globális felmelegedés Magyarországon is érzékelteti hatását - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) "Melegedett-e Magyarország éghajlata a XX. században?" című vizsgálati anyagából.

Tovább esett a német üzleti bizalmi index

Az németországi üzleti klímát jelző Ifo-index májusban tovább esett. A bizalmi index 1999 májusa óta nem voltr ilyen mélyen.