csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az USA 17 államában is megfigyelhetõ lesz a sarki fény a napokban
Egy szupermasszív fekete lyuk “visszhang” terjed galaxis szerte
Az alvó szupermasszív óriás körülbelül 200 éve ébredt fel és felfalt mindent, ami a közelébe került intenzív sugárzást bocsátva ki a folyamat során. - írja a BBC Science Focus Magazin honlapján.
Gyönyörû jelenség lesz látható a szombati égbolton
Június 3-án különlegesen szép, szabad szemmel is látható ritka együttállás figyelhetõ meg az éjszakai égbolton, amelynek során a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, a vörösen fénylõ Antares közelébe kerül a telihold.
Idegen objektumok közelítenek a Föld felé az ûrbõl
Amikor az Oumuamua 2017-ben áthaladt a Naprendszeren, nem véletlenül figyeltek fel rá rengetegen; ez volt az elsõ csillagközi objektum, amelyet a kutatóknak sikerült azonosítaniuk. Két évvel késõbb, 2019 augusztusában egy másik látogató bukkant fel a közelünkben, amely szintén egy idegen rendszerbõl érkezett: a Boriszov-2I szintén egy távoli világ szülötte volt, és hasonló érdeklõdés övezte, mint korábban idetévedõ társát. Egy új tanulmány szerint azonban nem õk lehettek az egyedüli csillagközi utazók, akik tiszteletüket tették a Naprendszerben.
Ma éjjel fekete hold tûnik fel az égen
Május 19-én, pénteken egy ritka égi jelenség, az év egyetlen fekete holdja kel fel. Mit jelent ez valójában?
A valaha észlelt legnagyobb kozmikus robbanást figyelték meg
A valaha látott legnagyobb kozmikus robbanást rögzíthették csillagászok. A Naprendszer méretének százszorosát elérõ tûzgömb a tudósok szerint egy szupermasszív fekete lyuk által beszippantott hatalmas gázfelhõ miatt keletkezhetett - számolt be a felfedezésrõl pénteken a The Guardian online kiadása.
Belenéztek a Hold belsejébe, elképesztõ dolgot találtak
Egy alapos vizsgálat megállapította, hogy a Hold belsõ magja valójában egy szilárd gömb, amelynek sûrûsége a vaséhoz hasonló. A kutatók reményei szerint ez segít eldönteni azt a hosszú vitát, hogy a Hold belsõ magja szilárd-e vagy olvadt, és ezen keresztül a Naprendszer múltját is alaposabban megismerhetjük.
Forradalmi felfedezés volt a Naprendszeren túli bolygók megtalálása
A Naprendszeren kívüli bolygók kutatása immár három évtizedes múltra tekint vissza, Didier Queloz pedig a kezdetektõl ott állt a távcsövek és spektrográfok mögött. A saját csillagukat néhány nap alatt megkerülõ „forró Jupiterek" felfedezésétõl az élet nyomainak kereséséig eltelt idõszakon kalauzolta végig a közgyûlés résztvevõit és vendégeit a svájci asztrofizikus.
Országszerte távcsöves bemutatókkal várják az érdeklõdõket szombaton
Szombaton lesz a csillagászat napja, ebbõl az alkalomból országszerte járdacsillagászati bemutatókkal és ismeretterjesztõ programokkal várják a csillagászat iránt érdeklõdõket - közölte a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE).
- címkék:
- csillagászat
- Címkefelhõ »
Váratlan helyrõl érkezhet halálos csapás a Földre
A magösszeomlásos szupernóvák által kibocsátott röntgensugárzás akár 160 fényévre lévõ bolygókat is elpusztíthat – derítette ki egy új kutatás, amely a NASA Chandra teleszkópja által gyûjtött adatokon alapul. Bár tudomásunk szerint jelenleg hasonló szupernóvák nincsenek a Föld közelében, az eredmények magyarázhatnak több múltbéli kihalási eseményt, illetve azt, miért nem találkoztunk eddig más, értelmes civilizációkkal.
A Kiev feletti vakító villanás szerdán este valószínûleg meteor volt - videó
Sok spekulációt generált egy rejtélyes villanás, ami szerda este kivilágította az Ukrajna feletti égboltot. - írja a BBC tudomány rovata.
- címkék:
- csillagászat
- meteor
- mûhold
- UFO
- meteorit
- NASA
- Címkefelhõ »
Döbbenetes felfedezés: máris elkezdõdött a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése
A hozzánk legközelebb fekvõ extragalaxisról, az Andromédáról már régebb óta ismert, hogy igen nagy sebességgel közeledik a saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer felé. Az Androméda-galaxis másodpercenként 270 kilométerrel, vagyis mintegy 1millió kilométer per órás sebességgel, azaz a fénysebesség ezredrészével száguld az irányunkba. Mivel az Androméda tõlünk mért távolsága 2,5 millió fényév, az irányadó számítások alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a két galaxis összeütközésére csak a távoli jövõben, nagyjából hárommilliárd év múlva fog sor kerülni. A számításoknál azonban nem vették figyelembe a galaxisokat körülölelõ kozmikuus ...
- címkék:
- csillagászat
- Hubble-ûrteleszkóp
- szupernóva
- Tejútrendszer
- Androméda-galaxis
- gravitáció
- felfedezés
- publikáció
- kölcsönható galaxisok
- rádiócsillagászat
- asztrofizika
- kollízió
- ütközõ galaxisok
- galaktikus halo
- gömbhalmazok
- ionizált gáz
- kozmikus gázfelhõ
- abszorpció
- Astrophysical Journal
- Címkefelhõ »
Tragikus haláleset kapcsán kapott magyar nevet egy kisbolygó
„Jöttek a csehszlovákok" - így módosítható a legendás sport-szállóige a legújabb magyar vonatkozású kisbolygó égre emelése kapcsán. Bár hazánk valóságos nagyhatalomnak számít az aszteroidák felfedezése tekintetében, a legújabb magyar nevet cseh csillagásztól kaptuk. Tegyük hozzá azonban, hogy nem az elsõ alkalommal. A mostani esemény mögött pedig egy tragikusan fiatalon elvesztett tudomány-népszerûsítõ emlékezete húzódik.
Még a NASA-nak sem sikerült az, amit a magyar kutatók elértek
Az elsõ magyar fejlesztésû, asztrofizikai kutatásokat végzõ kismûholddal, a GRBAlphával sikerült pontosan meghatározni az emberiség történetében valaha észlelt és megörökített legfényesebb gamma-felvillanás csúcsértékét.
Elképesztõ méretû aszteroida érkezik holnap a Földhöz
Az elõzetes számítások szerint szabályosan súrolni fogja a Földet az a hatalmas felhõkarcoló méretû ûrszikla, ami március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, bõven a Föld-Hold távolságon belül.
Kiderült, miért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel; a válasz ijesztõbb, mint hittük
Az, hogy a Hold a nyakunkba szakadjon egy meglehetõsen valószínûtlen világvége-forgatókönyv, más bolygók esetében azonban ezek a katasztrofális ütközések nem elképzelhetetlenek, sõt, egy most megjelent tanulmány szerint igen sûrûn elõfordulhatnak. Ez pedig magyarázatot adhat arra, miért nem találkoztunk még eddig földönkívüliekkel.
Felhõkarcoló méretû aszteroida közelít a Földhöz
Különleges jelenség fog feltûnni az égen
Látványos együttállás, "bolygósorakozó" lesz a jövõ héten: március 30-án este a Vénusz és az Uránusz alig több mint egy foknyira látszik majd egymástól az égbolton.
Ûrvulkán: A csillagászok elsõ ízben bizonyítékot találtak a vulkánkitörésre a Vénuszon
Az 1990-es években a Magellán ûrszonda által készített képek bizonyítják a vulkáni kitörést és magmafolyást. - írja a BBC tudomány magazinja, a BBC Science Focus.
Hatalmas robbanás történt a Holdon - videó
Nagy villanásra figyelt fel egy japán csillagász az éjszakai égbolton. Kiderült, hogy egy aszteroida találta el a Holdat.
Rejtélyes, az õsrobbanás után keletkezett galaxist találtak
Olyan õsi és hatalmas galaxisokat fedezett fel a James Webb ûrteleszkóp, amelyeknek a jelenlegi kozmológiai elmélet szerint nem lett volna szabad létezniük. Az õsrobbanás után mindössze 500-700 millió évvel született néhai galaxisok majdnem akkorák voltak, mint a mi Tejútrendszerünk.
Megvan a bolygó, ami kiirthatja az életet a Földrõl
Egy Mars és a Jupiter között keringõ földszerû bolygó képes lenne kilökni a Földet a Naprendszerbõl és ezáltal kiirtana minden életet – erre jutott a UC Riverside-i Kaliforniai Egyetem kísérlete.
Titokzatos galaxist fedeztek fel
Úgy tûnik, hogy kínai kutatók sötét anyagból álló galaxist találtak a közeli univerzumban. A felfedezésrõl szóló tanulmányt a The Astrophysical Journal Letters Magazinban publikálták.
Magyar ufóriasztáson nevet a fél ország, itt vannak a legjobb mémek!
A minap két világos fénypontot láthattak az égre pillantók Magyarországon. Sokan úgy gondolták, csakis földönkívüliek lehettek, akiknek a kalocsai poéngyárosok már üzenetet is küldtek. A fél ország az ufójelenségen röhög a Bors szerint.
- címkék:
- csillagászat
- ufó
- poéngyár
- fénypontok
- Címkefelhõ »
A Vénusz és a Jupiter randevúzik ma az égen
Halálra ítélt rejtélyes objektum bukkant fel Tejútrendszer központjában
A Tejútrendszer közepén található 4,6 millió naptömegû Sagittarius A* szupermasszív fekete lyuk körül számos csillag és néhány egészen különleges égitest kering, köztük a titokzatos X7 jelû objektum. Egy friss kutatás szerint azonban igen valószínû, hogy a rejtélyes X7 már nem sokáig fog létezni, mert 15 éven belül a galaxis centrumában rejtõzõ Sagittarius A* fel fogja falni.
Hatalmas, veszélyes bolygót észleltek a Naprendszerben
A titokzatos kilencedik bolygónak akár 20 holdja is lehet, amelyeket a hipotetikus égitest gravitációs vonzása túlhevíthet, így a közeljövõben a tudósok végre megtalálhatják az elveszett objektumot.
Megoldódhat a tudomány egyik legnagyobb rejtélye
Egy radikális új elmélet szerint a fekete lyukak belseje rejtheti a régóta keresett sötét energiát, ami sokak szerint a világegyetem tágulásának elõidézõje.
Rémisztõ, elképzelhetetlen dolgot találtak a Föld közelében
A csillagászok új gyûrûrendszert fedeztek fel egy törpebolygó körül a Naprendszer peremén - vagyis kozmikus értelemben a Föld közelében. A gyûrûrendszer sokkal távolabb kering bolygójától, mint ami a hasonló gyûrûrendszerekre jellemzõ, ez pedig ellentmond a jelenlegi elméleteknek.
Látványos bolygóegyüttállás lesz a jövõ héten
Egyszerre három égitest: a Vénusz, a Jupiter és a Hold együttállása figyelhetõ meg az égbolton február 22-én alkonyat után.
A Jupiter már a bolygók királyaként uralkodik - 12 új hold kering körülötte
Azonosítatlan repülõ tárgy jelent meg Magyarország felett
A D betûre emlékeztetõ, lassan mozgó objektumot Mátyásdomb felett észlelték – írja a Travelo.
Óriási mágneses örvényeket észleltek a Szaturnuszon
Németh Zoltánnak, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatójának a Royal Astronomical Society Monthly Notices címû folyóiratában megjelent cikke teljesen új megvilágításba helyezi az óriásbolygók magnetoszférájának szerkezetérõl szóló ismereteinket.
Már szabad szemmel is látható a bizarr zöld színû üstökös
Amikor utoljára tûnt fel az égbolton ez a különleges üstökös, akkor még az õseink és a neander-völgyi emberek együtt vadásztak a fagyos tundrákon az utolsó nagy eljegesedés idején. A C/2022 E3 (ZTF) jelû kométa ugyanis az úgynevezett hosszú periódusú üstökösök közé tartozik, ami legutóbb 50 ezer éve járt földközelben.
Rádiójelet fogtak a csillagászok egy messzi, messzi galaxisból
A jelet, mely a lehetõ legtávolabbi galaxisból érkezett, a "21 centiméteres vonal" vagy "hidrogénvonal" néven ismert különleges és jelentõs hullámhosszon észlelték, amelyet semleges hidrogénatomok bocsátanak ki.
Egy veszélyes úton haladó csillag rendszeres táplálékot nyújt a fekete lyuknak
A MIT Földönkívüli Fizikai Intézetének tudósai egy érdekes ismétlõdõ eseményt talált az eROSITA vizsgálattal. Egy máskülönben csendes galaxisban, egy röntgen fellobbanás ismétlõdik minden 220 - ik évente, ami azt mutatja, hogy egy csillag a központi fekete lyuk körül keringve táplálja a gravitációs monstrumot a rákövetkezõ pályákon. Az ilyen események hatékony eszközök lehetnek, hogy felfedezzék a gyarapodási folyamatot és szupermasszív fekete lyuk körüli gravitációs mezõt más galaxisokban. A felfedezéseket az Astronomy & Astrophysics magazinban publukálták.
A Hubble Ûrtávcsõ felfedezett egy éhes fekete lyukat, amint egy csillagot fánk alakba csavart és bezabálta
A csillagászok a NASA Hubble Ûrteleszkópjával megfigyeltek egy fekete lyukat, amint egy közeli csillagot fánk alakba csavart, mielõtt elfogyasztotta.
A James Webb Ûrteleszkóp meglepõ képeket készített egy közeli csillag körül keringõ törmelékrõl
A James Webb Úrteleszkóp egy közeli csillag, az AU Microscopii körüli bolygó képzõdésbõl megmaradt fényes törmelék lemezt figyelt meg.
Ezeken a napokon lesz telihold 2023-ban, a szuperhold dátuma is kiderült
Ha esetleg rosszabbul aludtál a napokban mint máskor, elképzelhetõ, hogy azért, mert hamarosan telihold fog ragyogni az égen. Bár a naptár szerint a Hold csak ma este, azaz január 6-án válik teljessé, valószínûleg már a megelõzõ napokban is érezni lehetett az erejét. Összeszedtük, mikor lesznek még hasonló napjaink az évben.
Megdöbbentek a csillagászok: erre nem számítottak, ilyet még sohasem láttak
Ezen az új infravörös képen számtalan csillag tárul fel az Sh2-54 köd halvány narancssárga fénye mögött. Az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában található Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy (VISTA) segítségével nagy részletességgel örökítették meg ezt a Kígyó csillagképben található lenyûgözõ csillagbölcsõt.
Ötvenezer éve nem volt ilyen a Földön, mint ami most jön
Különleges csillagászati eseménnyel kezdõdik a 2023-as esztendõ, mivel január végén, illetve február elején szabad szemmel is láthatóvá válik egy olyan ritka üstökös, ami utoljára még a neander-völgyiek korában, ötvenezer évvel ezelõtt járt földközelben.
Rémisztõ jóslat: belecsapódik a Napba a Föld
A csillagászok most elõször azonosítottak egy olyan bolygót, amely spirálisan halad az öregedõ napjával való katasztrofális ütközés felé. A kataklizma bepillantást engedhet abba, hogyan pusztulhat el majd a távoli jövõben a Föld.
Valami fényes, rejtélyes dolgot találtak a Föld közelében
Túl sok fény van a Naprendszer körüli térben – derült ki a Hubble ûrteleszkóp adatainak elemzése során.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- Címkefelhõ »
Nézz az égre ma este, hatalmas meteorraj érkezik!
Az év leglátványosabb meteorraját, a Geminidákat tekinthetjük meg december 14-én az esti-éjszakai órákban.
- címkék:
- csillagászat
- meteor
- Geminidák
- Címkefelhõ »
Magyar kutatókat díjaztak a Tejútrendszer forradalmi térképéért
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete és számos magyar kutató képviseli hazánkat abban a konzorciumban, amelynek a 2023-as Lancelot M. Berkeley − New York Community Trust „Érdemes Munka a Csillagászatban" díjat odaítélték. Az elismerést a Gaia-projekt megvalósításáért felelõs konzorcium a Tejútrendszer legnagyobb és legpontosabb háromdimenziós térképének elkészítéséért kapja.
Tíz évig nem lesz ennyire fényes a Mars, mint most
- címkék:
- csillagászat
- égi jelenség
- Mars
- Címkefelhõ »
Fényes égitest fog feltûnni az égbolton
Az elkövetkezendõ tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal az égbolton. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- égbolt
- látványosság
- ég
- Mars
- Címkefelhõ »