bolygókutatás
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Minden várakozást felülmúl a NASA Mars-helikoptere
Eddigi "legösszetettebb repülésén" van túl az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikoptere.
Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt
Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetõk meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtõzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.
Kiderült, mit rejt a Mars belseje
Elõször sikerült meghatározni a Mars belsõ szerkezetét, a NASA ûrszondája, az InSight által észlelt marsrengések segítették a tudósokat abban, hogy megfejtsék a vörös bolygó anatómiáját, megbecsüljék a folyékony fémbõl álló magjának méretét, kérge vastagságát és köpenye természetét.
Váratlan fordulat: eltûnhettek a marsi élet bizonyítékai
Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az õsi életnyomokat õrzõ agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.
Megégett hõpajzs és ejtõernyõ látható a kínai marsjáró új képein
Új képeket küldött Kína elsõ marsjárója, a Zhurong. A felvételeken a landoláskor használt, megégett, de egyben lévõ hõpajzs és ejtõernyõ látható - írja a CGTN kínai hírportál.
- címkék:
- Kína
- ûrkutatás
- marsjáró
- bolygókutatás
- Mars
- Címkefelhõ »
Megtalálhatták a marsi metán forrását
Amerikai kutatók megtalálhatták a marsi metán forrását. A beazonosított helyszínek csupán néhány mérföldre vannak a Curiosity marsjárótól - írja a Science Alert tudományos portál.
- címkék:
- élet
- metán
- bolygókutatás
- Curiosity
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az ûrszonda
Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab ûrszonda.
Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet
Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.
Pusztító szívverése van a Földnek
A Földet és az élõvilágot jelentõsen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlõdnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértõk szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".
Korszakalkotó találmány: ezzel a mûszerrel azonosíthatják a Földön kívüli életet
Új mûszaki eszközt találtak fel a tudósok, ami a fényvisszaverõdés alapján különbözteti meg az élõ anyagot az élettelentõl és ezáltal jelentõsen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését.
Elkészült a mûszer, ami megtalálhatja a Földön kívüli életet
Jelentõsen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését egy új eszköz, ami a fényvisszaverõdés alapján különbözteti meg az élõ anyagot az élettelentõl – idéz egy frissen megjelent tanulmányt a Phys.org tudományos portál és a Science Alert magazin.
Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján
A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az ûrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kõzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.
Most válik csak igazán fantasztikussá a Mars-helikopter küldetése
Túl van negyedik tesztrepülésén a NASA Mars-helikoptere, az Ingenuity. A technológiai demonstráció lezárulásával a kutatók most azt vizsgálják, miként segítheti a helikopter az új Mars-járó, a Perseverance munkáját. Ez elõkészítheti más bolygók feltérképezését is.
KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?
Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyûrûs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevõ ûr általában. Mennyit tudsz róla?
Utoljára közelítette meg az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygót
Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai ûrkutatási hivatal OSIRIS-REx ûrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától.
Egy õsi bolygó kis darabját találhatták meg Algériában
Algériában találtak egy meteoritdarabot, mely egy olyan õsi bolygó része lehet, amely soha nem alakult ki teljesen.
- címkék:
- Algéria
- bolygó
- tudósok
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Földhöz hasonló bolygó van a közelben
Egy olyan bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kõzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
- címkék:
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Magyar térkép készült a Marsról
A 36. marsi év alkalmából elsõ ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról a NASA volt kutatójának a szerkesztésében. A legújabb kutatási eredményeket összefoglaló atlasz lapjain életre kel a vörös bolygó felszínének története, a kiadványban Hargitai Henrik a domborzati, éghajlati viszonyok mellett bemutatja a vörös bolygóra küldött jármûvek eddigi és jövõben várható leszállóhelyeit is.
- címkék:
- térkép
- bolygókutatás
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Egy rejtélyes bolygó lehet a közelben
Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül - írja a Nature Communications címû folyóirat tanulmánya.
- címkék:
- csillagászat
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Nem a Mars felszínén kell keresni az élet nyomait
Ha valaha kialakult élet a Marson, az mélyen a fagyos felszín alatt rejtõzhetett. A bolygó belsejében termelõdõ hõ megolvaszthatta a felszíni jégpáncél alsó rétegét, és a folyékony vizes közegben megindulhatott az evolúció.
Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia ûrtávcsõ
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bõvült a Tejútrendszerrõl készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közremûködtek.
Legalább 300 millió lakható bolygó lehet a galaxisunkban
Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler ûrteleszkóp adatainak elemzése szerint.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Eltûnt egy bolygó a Naprendszerbõl
Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerbõl - írja a Futurism tudományos portál.
Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól
Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hõképe leginkább a hûvösebbnél is hûvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentõs felfedezésrõl szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetõjének írása.
- címkék:
- William Herschel
- Detre Örs Hunor
- csillagászat
- ûrkutatás
- Naprendszer
- Kuiper-öv
- infravörös érzékelés
- felfedezés
- bolygókutatás
- Uránusz
- törpebolygó
- Uránusz holdak
- Herschel ûrtávcsõ
- Astronomy & Astrophysics
- Max-Planck-Institute für Astronomie
- Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete
- Címkefelhõ »
Elõször készült fénykép egy Naprendszeren túli bolygóról
A chilei Nagyon Nagy Távcsõ (Very Large Telescope, rövidítve VLT) képe a bolygó létezését is igazolta – írja a Futurism.
- címkék:
- világûr
- fénykép
- bolygó
- fotó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Évtizedekkel ezelõtt az élet jeleire bukkantak a Vénuszon
Már 1978-ban foszfinokat azonosíthatott a NASA ûrszondája a Vénusz légkörében, a felfedezéssel azonban 42 éven át nem foglalkoztak. Egy újabb tudományos megfigyelés kellett ahhoz, hogy a korábbi eredmény reflektorfénybe kerüljön – írja a Live Science.
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.
3200 Celsius-fok van az eddig ismert legextrémebb bolygón
Az univerzum legextrémebb planétáját vizsgálta elõször az exobolygókat kutató misszió. Az Európai Ûrügynökség (ESA) CHEOPS nevû mûholdja a WASP-189b gázóriásról gyûjtött információkat.
- címkék:
- mûhold
- bolygó
- bolygókutatás
- ESA
- Címkefelhõ »
Elõször azonosíthattak egy másik galaxisban található bolygót
Amerikai és kínai kutatóknak elsõként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni.
- címkék:
- galaxis
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
19 óráig tart egy év a pokoli bolygón
Különleges ultraforró bolygót azonosított egy nemzetközi csillagászcsoport a közeli LTT 9779 katalógusjelû csillagnál. A planéta annyira közel van anyacsillagához, hogy egy év mindössze 19 óráig tart rajta, és 1700 Celsius-fok van a felszínén.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- bolygókutatás
- TESS
- NASA
- Címkefelhõ »
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Csillagaik halálát túlélhetik a bolygók egy új megfigyelés szerint: elõször fedeztek fel egy olyan ép bolygót, amely egy fehér törpe körül kering.
- címkék:
- bolygó
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülõ szonda
Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno ûrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetõen különböznek a földi villámoktól - nem vízbõl, hanem ammónium-víz oldatból álló felhõkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértõk úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsõlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.
Teljesítette elsõ küldetését az új bolygóvadász ûrszonda
Elvégezte elsõ küldetését, vagyis adatokat gyûjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász ûrszondája.
- címkék:
- ûrszonda
- bolygókutatás
- TESS
- NASA
- Címkefelhõ »
Gleccserek vájhatták a Mars völgyeit
A Marson lévõ völgyek nagy részét jeges gleccserek és nem folyók vájhatták ki - állapították meg kanadai és amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience címû folyóiratban publikálták az eredményeiket.
- címkék:
- víz
- gleccser
- bolygókutatás
- Mars
- Címkefelhõ »
Váratlan hiba miatt elhalasztották a NASA marsjárójának indítását
Váratlan technikai probléma miatt elhalasztották a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek a felküldését. A kutatóeszköz eredetileg július 22-én indult volna útnak. Az új dátum július 30., de az sem kizárt, hogy a start tovább csúszik - olvasható a NASA közleményében.
Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson
Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szõtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott mûszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...
Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel
Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévõ, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.
Kiderült, mikor indul a Marsra a NASA legújabb marsjárója
Július 17-én indul a Marsra az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance (Állhatatosság).
- címkék:
- marsjáró
- bolygókutatás
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Különös fotók, amik a Marson készültek
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthetõ: egy viszonylag kis kõzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhetõ geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kõzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk idõjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.
Megerõsítették: Föld-szerû bolygó van a közelben
Egy, a Földhöz nagyon hasonlító bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül - erõsítették meg csillagászok.
Megfejtették, mitõl olyan forró a Szaturnusz légköre
Megfejtették, mitõl olyan forró a Szaturnusz légköre. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat.
Pár napja volt a NASA-nál, de rögtön világhírû lett egy tinédzser
Alig három napja volt a NASA-nál a 17 éves gyakornok, amikor máris hatalmas eredményt ért el: egy kettõs csillag körül keringõ bolygót fedezett fel.
Megtalálták a Föld testvérét
A csillaga körüli lakható övezetben lévõ, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai ûrkutatási hivatal exobolygóvadász ûrszondája, amelynek ez az elsõ ilyen típusú felfedezése.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Rejtélyes bolygókat vizsgált, most nyoma veszett
Nem tudják felvenni a kapcsolatot a NASA munkatársai az ASTERIA nevû mûholdjukkal. Az ûreszköz eredetileg különleges, Naprendszeren túli bolygók után kutatott.
Mi történik a Marson? Váratlan felfedezést tett a NASA robotja
Elõször mérik a légkört alkotó gázok szezonális változásait a marsi Gale-kráterben. Az eredmények döbbenetes felfedezéshez vezettek: az oxigén – ami a legtöbb földi élõlény számára nélkülözhetetlen – viselkedése a vörös bolygón jelenleg egyetlen ismert kémiai folyamattal sem magyarázható.
Hatalmas sóbánya a Jupiter szomszédságában
Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál.
Megkezdte a fúrást a Marson az Insight robotvakondja
Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevû mûszere. Elsõ, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, amikor vélhetõen egy kõbe ütközött - közölte a Német Ûrkutató Központ (DLR).
Rábukkantak a Naprendszer legtávolabbi objektumára
A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az égitest száznegyvenszer távolabb van a Naptól, mint a Föld, a keringési ideje pedig több lehet, mint egy évezred.
Porózusabbak a Mars sziklái az eddig véltnél
Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél a NASA Curiosity nevû marjárójának adatai szerint - közölte az Arizonai Állami Egyetem (ASU).