ORIGO CÍMKÉK - bolygó

Google Sky: virtuális égbolt a monitoron

Tudomány2007.08.29, 09:07

Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.

Éléről látszottak az Uránusz gyűrűi

Archívum2007.08.28, 08:48

Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyűrűrendszerére pontosan annak éléről látunk rá. Mivel a gyűrűket 1977-ben fedezték fel, ez az első alkalom, hogy így látjuk őket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elő.

Lassabban nőnek az esőerdők

Tudomány2007.08.21, 08:20

Malájzia és Panama egyes területeken már látványos a változás hatása: a fölmelegedés az esőerdőket is megviseli, s ez tovább fokozza a globális fölmelegedést. A megfigyelés már csak azért is riasztó, mert ezzel a hatással eddig nem számoltak a klímaváltozás mértékét előrejelző becslések.

Egy vörös óriás bolygója

Archívum2007.08.10, 09:12

Egy élete végéhez közeledő, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringő bolygót sikerült azonosítani.

A legnagyobb méretű ismert exobolygó

Archívum2007.08.08, 08:52

Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közreműködésével is új planétára akadtak.

Útnak indult a Phoenix Mars-szonda

Nagyvilág2007.08.04, 16:48

Útnak indította szombaton az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az űreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkező leszállási manőver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.

Felvétel egy szekrény méretű űrszemétről

Tudomány2007.08.01, 11:08

A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytől a legénység, más egyébbel együtt, július 23-án szabadult meg. A méretes űrszemét - amelyről az ISS-ről és a Fölről egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövő nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sűrűbb részébe.

Újabb kisbolygó a Mars pályáján

Tudomány2007.07.26, 09:39

Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.

Pályán a felfújható űrhotel prototípusa

Tudomány2007.07.24, 11:47

Sikeresen pályára állt és üzemel bolygónk körül a Genesis-2 jelű felfújható űreszköz, a jövőbeli tervezett űrhotelek lehetséges prototípusa.

Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók

Archívum2007.07.18, 09:22

Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringő exobolygók.

Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét

Tudomány2007.07.16, 17:10

Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyűrűs bolygó tengelyforgási idejét.

Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz

Tudomány2007.07.06, 20:31

Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.

Sötétedik és melegszik a Mars

Tudomány2007.07.05, 09:27

A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetőleg növelte felszíni átlaghőmérsékletét.

Újabb bizonyíték az ősi marsi óceánról

Archívum2007.06.14, 07:37

Az ősi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kőzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.

Az Andok két oldala - a hét műholdképe

Tudomány2007.06.11, 11:53

A Dél-Amerika nyugati, csendes-óceáni partjai közelében végighúzódó óriási hegyvonulat, az Andok középső szakaszának két oldala nem is különbözhetne jobban egymástól. Az óceán felé, ahol a hideg Humboldt-áramlás éri a partokat, Földünk legszárazabb sivataga, az Atacama található. A keleti oldalon viszont a hegyekből alázúduló, bővizű folyók bolygónk legnagyobb esőerdejét táplálják az Amazonas gigászi medencéjében.

Gigantikus ősi fekete lyukat találtak

Tudomány2007.06.07, 10:14

Minden eddig ismertnél távolabbi, hatalmas fekete lyukat találtak a csillagászok. Az objektumnak az ennyire fiatal Univerzumban való létezését nehéz a mai elméletekkel magyarázni. Az égitestet több mint 10 millió észlelt objektum között sikerült azonosítani.

28 új exobolygó - a hét asztrofotója

Archívum2007.06.01, 09:37

A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is előfordulnak.

Enciklopédia az életért

Tudomány2007.05.23, 10:56

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Képek a világ legnagyobb teknőseinek tojásrakásáról

Tudomány2007.05.22, 11:20

A kérgesteknős 2,7 métert elérő testhosszával, akár 900 kg-ot is meghaladó súlyával bolygónk legnagyobb teknősfaja, egyben néhány krokodilfaj mögött a negyedik legnagyobb termetű hüllő. Ezek az óriások valaha az egész Csendes-óceánt uralták, ám az elmúlt évtizedekben mintegy 40 ezerre csökkent a számuk.

A Föld, ahogy sosem látjuk

Tudomány2007.05.17, 10:18

Az Európai Űrügynökség (ESA) közzétette az ENVISAT műhold felvételeiből készített Föld-mozaikot. Az ESA Róma szomszédságában, Frascatiban működő kutatóközpontja által készített montázshoz minden területről felhőtlen és jellemzően nyári műholdképeket használták fel. A valóságban tehát sohasem láthatjuk bolygónkat ilyennek.

13,2 milliárd éves csillagot találtak

Archívum2007.05.15, 09:56

Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idős csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Ősrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idősebb lehet, mint azt korábban gondolták.

Az első világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról

Archívum2007.05.10, 10:53

A Spitzer-űrteleszkóppal először sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhőzetét, illetve annak hőmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az első "világtérkép" egy exobolygóról.

Születő és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója

Archívum2007.04.27, 07:33

A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-űrtávcső felvételén, temérdek születőben lévő égitesttel.

Földünkhöz hasonló méretű exobolygót találtak

Tudomány2007.04.25, 16:22

Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hőmérséklet alapján elképzelhető, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.

Őrült ötletek a felmelegedés ellen

Tudomány2007.03.28, 14:20

A tudományos-fantasztikum határát súroló, mások szerint egyszerűen őrült terveket szőnek a Föld lehűtésére, a globális felmelegedés hatásainak megelőzésére, kivédésére. Két területen keresik a beavatkozás lehetőségét: hogyan lehetne kivonni a légkörből a szén-dioxidot, és/vagy hogyan lehetne csökkenti a bolygónkat érő napsugárzás mennyiségét.

Milyen lenne a Föld ember nélkül?

Tudomány2007.03.26, 11:24

Játsszunk el a gondolattal, hogy holnaptól Földünk kereken 6,5 milliárd lakója hirtelen eltűnne, mondjuk áttelepülne egy távoli galaxisba. Mit hagynánk magunk után? Mennyi ideig lenne észlelhető az emberiség lába nyoma bolygónkon? Mikorra foglalná vissza mindazt a természet, amit elvettünk tőle? Az alábbiakban a Természet Világa által leközölt New Scientist cikket változtatások nélkül adjuk közre.

Soha nem látott képek a Szaturnuszról

Tudomány2007.03.02, 13:07

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda egyedülálló képeket közvetített a bolygót övező gyűrűrendszerről. Korábban egyetlen űreszköz sem tudta a gyűrűket ilyen "magasról" megörökíteni.

Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében

Tudomány2007.02.28, 14:08

Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.

Mesterséges élet a sivatagban - a hét műholdképe

Tudomány2007.02.27, 08:05

A Föld nagy sivatagai, így a Szahara, az Arab-sivatag vagy a dél-amerikai Atacama bolygónk talán legkietlenebb helyei. A homoksivatagokban a magasabb szervezettségű élet a ritka oázisok környékére szorul vissza. Az olajbevételeken alapuló technológia azonban vizet, így életet juttathat még e kihalt tájakra is.

Először mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében

Tudomány2007.02.26, 23:14

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyűjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.

Új műholdrendszer az űr-időjárás előrejelzésére

Archívum2007.02.22, 08:58

Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló műholdflotta, mely az űr-időjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások űrbeli megfelelőjének is tekinthető: bolygónk felszínén is számos mérőállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az űrbeli hálózat főképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja előrejelezni.

Képes Világegyetem

Archívum2007.02.15, 13:44

Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különböző égitesteket a Naprendszerben és azon túl.

Videók a technika és tudomány világából

Tudomány2008.01.07, 10:36

Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.

Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója

Tudomány2007.02.11, 19:16

A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.

Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok

Tudomány2007.02.08, 10:44

Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Napközelben a hirtelen kifényesedett üstökös

Tudomány2007.01.12, 09:59

A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös napközelpontját január 12-én, csillagunktól 25 millió kilométerre éri el. A váratlanul kifényesedett égitest szerencsés körülmények között az esti és a hajnali égen figyelhető meg.

Startolt az új exobolygó-vadász

Archívum2007.01.02, 13:47

Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Archívum2006.12.25, 12:10

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától

Archívum2006.12.19, 10:57

A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.

Anettka magasra repült

Tudomány2006.12.18, 10:12

Anettka kétszeri halasztás után nemrég végrehajtotta magaslégköri repülését. Függetlenül attól, hogy pontosan hány kilométer magasra repült és minek nevezzük az utazást, egy biztos: a gép messze a felhők szintje felett volt, ahonnan bolygónk lenyűgöző látványt, az út pedig egy életre szóló élményt nyújthatott.

Bolygónk legszennyezettebb helyei

Tudomány2006.12.12, 10:08

A Blacksmith Institute nevű környezetvédelmi intézet többéves adatgyűjtés után nyilvánosságra hozta bolygónk legszennyezettebb területeinek listáját. Ezeken a helyeken mind a természeti környezet, mind az ott élők egészsége a lehető legnagyobb veszélynek van kitéve.

Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken

Archívum2006.12.03, 20:48

A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringő jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdődött program első két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.

Emlékezés egy pazar Mars-szondára

Tudomány2006.11.26, 10:35

Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.

Mars-szondák kritikus helyzetben

Tudomány2006.11.14, 08:46

A bolygó körül keringő Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és előfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterből.

Szerves köd a Titanon és az ősi Földön

Archívum2006.11.09, 10:51

Újabb kísérlet erősítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az ősi Földön is előfordulhatott. Ez nem csak bőséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszűrésében, így erősen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.