Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

Google Sky: virtuális égbolt a monitoron

Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.

Éléről látszottak az Uránusz gyűrűi

Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyűrűrendszerére pontosan annak éléről látunk rá. Mivel a gyűrűket 1977-ben fedezték fel, ez az első alkalom, hogy így látjuk őket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elő.

Lassabban nőnek az esőerdők

Malájzia és Panama egyes területeken már látványos a változás hatása: a fölmelegedés az esőerdőket is megviseli, s ez tovább fokozza a globális fölmelegedést. A megfigyelés már csak azért is riasztó, mert ezzel a hatással eddig nem számoltak a klímaváltozás mértékét előrejelző becslések.

Egy vörös óriás bolygója

Egy élete végéhez közeledő, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringő bolygót sikerült azonosítani.

A legnagyobb méretű ismert exobolygó

Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közreműködésével is új planétára akadtak.

Útnak indult a Phoenix Mars-szonda

Útnak indította szombaton az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az űreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkező leszállási manőver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.

Felvétel egy szekrény méretű űrszemétről

A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytől a legénység, más egyébbel együtt, július 23-án szabadult meg. A méretes űrszemét - amelyről az ISS-ről és a Fölről egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövő nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sűrűbb részébe.

Újabb kisbolygó a Mars pályáján

Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.

Pályán a felfújható űrhotel prototípusa

Sikeresen pályára állt és üzemel bolygónk körül a Genesis-2 jelű felfújható űreszköz, a jövőbeli tervezett űrhotelek lehetséges prototípusa.

Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók

Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringő exobolygók.

Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét

Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyűrűs bolygó tengelyforgási idejét.

Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz

Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.

Sötétedik és melegszik a Mars

A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetőleg növelte felszíni átlaghőmérsékletét.

Újabb bizonyíték az ősi marsi óceánról

Az ősi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kőzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.

Az Andok két oldala - a hét műholdképe

A Dél-Amerika nyugati, csendes-óceáni partjai közelében végighúzódó óriási hegyvonulat, az Andok középső szakaszának két oldala nem is különbözhetne jobban egymástól. Az óceán felé, ahol a hideg Humboldt-áramlás éri a partokat, Földünk legszárazabb sivataga, az Atacama található. A keleti oldalon viszont a hegyekből alázúduló, bővizű folyók bolygónk legnagyobb esőerdejét táplálják az Amazonas gigászi medencéjében.

Gigantikus ősi fekete lyukat találtak

Minden eddig ismertnél távolabbi, hatalmas fekete lyukat találtak a csillagászok. Az objektumnak az ennyire fiatal Univerzumban való létezését nehéz a mai elméletekkel magyarázni. Az égitestet több mint 10 millió észlelt objektum között sikerült azonosítani.

28 új exobolygó - a hét asztrofotója

A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is előfordulnak.

Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Képek a világ legnagyobb teknőseinek tojásrakásáról

A kérgesteknős 2,7 métert elérő testhosszával, akár 900 kg-ot is meghaladó súlyával bolygónk legnagyobb teknősfaja, egyben néhány krokodilfaj mögött a negyedik legnagyobb termetű hüllő. Ezek az óriások valaha az egész Csendes-óceánt uralták, ám az elmúlt évtizedekben mintegy 40 ezerre csökkent a számuk.

A Föld, ahogy sosem látjuk

Az Európai Űrügynökség (ESA) közzétette az ENVISAT műhold felvételeiből készített Föld-mozaikot. Az ESA Róma szomszédságában, Frascatiban működő kutatóközpontja által készített montázshoz minden területről felhőtlen és jellemzően nyári műholdképeket használták fel. A valóságban tehát sohasem láthatjuk bolygónkat ilyennek.

13,2 milliárd éves csillagot találtak

Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idős csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Ősrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idősebb lehet, mint azt korábban gondolták.

Az első világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról

A Spitzer-űrteleszkóppal először sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhőzetét, illetve annak hőmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az első "világtérkép" egy exobolygóról.

Születő és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója

A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-űrtávcső felvételén, temérdek születőben lévő égitesttel.

Földünkhöz hasonló méretű exobolygót találtak

Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hőmérséklet alapján elképzelhető, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.

Őrült ötletek a felmelegedés ellen

A tudományos-fantasztikum határát súroló, mások szerint egyszerűen őrült terveket szőnek a Föld lehűtésére, a globális felmelegedés hatásainak megelőzésére, kivédésére. Két területen keresik a beavatkozás lehetőségét: hogyan lehetne kivonni a légkörből a szén-dioxidot, és/vagy hogyan lehetne csökkenti a bolygónkat érő napsugárzás mennyiségét.

Milyen lenne a Föld ember nélkül?

Játsszunk el a gondolattal, hogy holnaptól Földünk kereken 6,5 milliárd lakója hirtelen eltűnne, mondjuk áttelepülne egy távoli galaxisba. Mit hagynánk magunk után? Mennyi ideig lenne észlelhető az emberiség lába nyoma bolygónkon? Mikorra foglalná vissza mindazt a természet, amit elvettünk tőle? Az alábbiakban a Természet Világa által leközölt New Scientist cikket változtatások nélkül adjuk közre.

Soha nem látott képek a Szaturnuszról

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda egyedülálló képeket közvetített a bolygót övező gyűrűrendszerről. Korábban egyetlen űreszköz sem tudta a gyűrűket ilyen "magasról" megörökíteni.

Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében

Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.

Mesterséges élet a sivatagban - a hét műholdképe

A Föld nagy sivatagai, így a Szahara, az Arab-sivatag vagy a dél-amerikai Atacama bolygónk talán legkietlenebb helyei. A homoksivatagokban a magasabb szervezettségű élet a ritka oázisok környékére szorul vissza. Az olajbevételeken alapuló technológia azonban vizet, így életet juttathat még e kihalt tájakra is.

Először mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyűjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.

Új műholdrendszer az űr-időjárás előrejelzésére

Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló műholdflotta, mely az űr-időjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások űrbeli megfelelőjének is tekinthető: bolygónk felszínén is számos mérőállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az űrbeli hálózat főképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja előrejelezni.

Képes Világegyetem

Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különböző égitesteket a Naprendszerben és azon túl.

Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója

A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.

Videók a technika és tudomány világából

Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.

Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok

Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Napközelben a hirtelen kifényesedett üstökös

A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös napközelpontját január 12-én, csillagunktól 25 millió kilométerre éri el. A váratlanul kifényesedett égitest szerencsés körülmények között az esti és a hajnali égen figyelhető meg.

Startolt az új exobolygó-vadász

Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától

A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.

Anettka magasra repült

Anettka kétszeri halasztás után nemrég végrehajtotta magaslégköri repülését. Függetlenül attól, hogy pontosan hány kilométer magasra repült és minek nevezzük az utazást, egy biztos: a gép messze a felhők szintje felett volt, ahonnan bolygónk lenyűgöző látványt, az út pedig egy életre szóló élményt nyújthatott.

Bolygónk legszennyezettebb helyei

A Blacksmith Institute nevű környezetvédelmi intézet többéves adatgyűjtés után nyilvánosságra hozta bolygónk legszennyezettebb területeinek listáját. Ezeken a helyeken mind a természeti környezet, mind az ott élők egészsége a lehető legnagyobb veszélynek van kitéve.

Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken

A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringő jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdődött program első két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.

Emlékezés egy pazar Mars-szondára

Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.

Mars-szondák kritikus helyzetben

A bolygó körül keringő Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és előfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterből.

Szerves köd a Titanon és az ősi Földön

Újabb kísérlet erősítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az ősi Földön is előfordulhatott. Ez nem csak bőséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszűrésében, így erősen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.

Amikor kibillent a Föld forgástengelye

Új eredmények szerint a Föld forgástengelyének térbeli helyzete sokkal nagyobb mértékben változott a múltban, mint azt eddig gondolták. Ez jelentősen átalakíthatja a bolygónkról alkotott képünket.

Alaszkai vihar okozta az antarktiszi jégmonstrum pusztulását

Lehetséges, hogy egy Alaszka partjai előtti hatalmas vihar hullámai törték darabokra bolygónk legnagyobb jéghegyét az Antarktisz közelében?

Egy exobolygó meteorológiája

Először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hőmérsékletkülönbséget kimutatni.

A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója

Sikeresen tesztelték a New Horizons űrszonda több műszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, valamint az Io és az Europa.

Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül

A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.

Csúcsképek Mars körüli pályáról

Elkészült az eddigi legjobb felbontású, azaz részletekben leggazdagabb kép Mars körüli pályáról. A bolygó felszínén is történnek fontos események: az Opportunity rover elérte a Victoria-krátert.

Naprendszeren kívüli bolygó? - A hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal közvetlenül örökítettek meg egy olyan égitestet, amely feltehetőleg egy Naprendszeren kívüli bolygó. A felfedezés ismét rávilágít a bolygók definíciójával kapcsolatos problémára.

Részleges holdfogyatkozás csütörtök este

Csütörtök este 20.05 és 21.38 között részleges holdfogyatkozás látható hazánkból. Bár az égitest északi sarkvidékének csak egy kisebb része kerül fedésbe, érdekes látvány lesz a kissé eltorzult, "megskalpolt" Hold.

Jelentősen nőtt az óceánok zajszintje

Tudván, hogy bolygónk népessége rohamléptekben gyarapszik, csöppet sem meglepő, ha azt halljuk, hogy egyre zajosabbak az ember által lakott területek.

Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.

A Plútó nem bolygó többé

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én, Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. Ezzel hivatalosan is bekövetkezett a Plútó régóta érő "lefokozása".

A Venus Express első eredményei

Az európai Venus Express 2006. április 11-én érkezett meg belső bolygószomszédunkhoz, majd 2006. május 7-én elérte végső, 24 óra keringési idejű pályáját. Az alábbiakban az eddigi eredményekből mutatunk be néhányat: például egy szokatlan, kettős sarkvidéki légörvényt és az átlagosnál magasabb felhőzetet.

A holdrendszerek keletkezése

Egy új elméleti modell sikeresen jelzi előre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.

Még ebben az évszázadban eljuthat az ember a Mars bolygóra

Új égitest a Neptunusz pályáján

Új, a Neptunuszhoz hasonló pályán keringő égitestet fedeztek fel, nem kizárt, hogy az objektum egy új égitestcsoport képviselője.

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Csillagászat szélessávon

Tudja a Naprendszer bolygóinak sorrendjét? Tegye próbára tudását!

Új elmélet a Naprendszer legfurcsább óriásholdjának születéséről

Egy új elmélet szerint egy ősi Kuiper-objektum-páros egyik tagja vált a Neptunusz furcsa pályán mozgó óriásholdjává.

Bibliográfia

Újabb extrém égitest a Plútón túl

A 2003 EL61 jelű Kuiper-objektum nem csupán közel Plútó nagyságú, de két holdja is van. Alakja egy rögbilabdára emlékeztet, és 4 óra alatt fordul meg a tengelye körül.

Idétlen gyereknevek a sztárvilágból

Vajon melyik bolygón vannak a sztárok akkor, amikor olyan nevet adnak a gyereküknek, mint Muffin vagy Rakéta? A szerencsétlen gyerekeket sok kellemetlen pillanattól kímélhetné meg a józan névadás; Magyarországon erről még a hatóság is tesz.

Forró gázbuborék a Naprendszer közelében

Egy forró, táguló csillagközi buborék mozgását sikerült pontosan azonosítani a  Nap közelében, amelynek fala néhány tízezer év múlva ér el bennünket.

Közeledik a szétszakadó üstökös

A bolygónkhoz közeledő 73P/Schwassmann-Wachmann 3 jelű üstökös magja látványosan feldarabolódik. A töredékek biztonságos távolságban haladnak majd el a Föld mellett.

Megjelent az Iskolai Űratlasz

Az Európai Űrügynökség kiadványának magyar változata látványos űrfelvétel-térképeken ábrázolja a Föld felszínét, így korszerű és színvonalas oktatási segédeszköz lehet a hazai földrajztanárok számára - továbbá izgalmas "olvasnivaló" mindazoknak, akik szeretnék valódi képek alapján megismerni bolygónk változatos tájait.

A Mars története az ásványok alapján

A Mars Express űrszonda új adatai alapján a bolygó fejlődésének három eltérő időszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges ősi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.

A Venus Express első képei

Nyilvánosságra hozták a Venus Express űrszonda első képeit, amelyek belső bolygószomszédunk sűrű, kavargó légkörének felhőit mutatják. Jól megfigyelhető a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítővel közel párhuzamos felhősávokat jelent.

Üstökösök a kisbolygóövben

Három olyan égitestre bukkantak a kisbolygóövben, amelyek jégben gazdag üstökösmagnak tűnnek, de meglepő módon eleve a Mars és a Jupiter között jöhettek létre.

Képes beszámolók a napfogyatkozásról

A március 29-i napfogyatkozás alatt a teljesség sávjában végzett megfigyelésekről és magyar expedíciókról szombaton hallhatnak képes beszámolót az érdeklődők.

Az Uránusz kék gyűrűje - a hét asztrofotója

Ezúttal az Uránusz és a Szaturnusz egy-egy látványos, kékes árnyalatú gyűrűjét mutatjuk be a hét asztrofotójaként.

Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója

Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisről, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszeréről.

Új vörös folt a Jupiteren - a hét asztrofotója

A Jupiter leghíresebb légköri örvénye a közel 300 éve ismert Nagy Vörös Folt. Nemrég egy újabb, valamivel kisebb vörös folt jelent meg a bolygón, több világos színű folt összeolvadásával. A színváltozás a vihar magasodására és erősödésére utalhat.

Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója

Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján. A jelenség valószínű magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is előfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.

A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal elkészítették az eddigi legrészletesebb felvételt egy a Tejútrendszeren kívüli spirális galaxisról. Az M101 jelű csillagvárosban számos eddig ismeretlen égitestet sikerült azonosítani.

Hold méretű vihar a Szaturnuszon

A Cassini-űrszondával egy hatalmas légköri vihart és ahhoz kapcsolódó heves villámlásokat sikerült megfigyelni a gyűrűs bolygó atmoszférájában.

Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.

Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója

Ezúttal az NGC 1309 jelű galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képződményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelő csillagközi felhők jól megfigyelhetők a spirálkarokban.

Nagyobb a Plútónál az új égitest

Egy új mérés révén sikerült a Plútón túl felfedezett, eddigi legnagyobb Kuiper-objektum átmérőjét megállapítani, amely 3000 km-es méretével biztosan nagyobb a Plútónál.

A legrészletesebb felvétel az Orion-ködről - a hét asztrofotója

Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-űrtávcső összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és először figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.

Veszélyessé válhat az űrszemét

Becslések szerint - s ezt egyesek a legoptimistább forgatókönyvnek tartják - a világűrben száguldó roncsok száma 50 év múlva meghaladja majd a bolygónk légkörébe visszatérő és ott elégő hulladék mennyiségét. S mivel a Föld körüli űreszközök száma folyamatosan nő, az ütközéseknek is egyre nagyobb a kockázata.

Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegű objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegű csillag körül kering.

Törmelékgyűrű két csillag körül

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

Kisbolygó-katasztrófa nyomai a Földön

Egy 8,5 millió éve szétrobbant kisbolygóból a Földre hullott törmeléket azonosítottak az Indiai- és az Atlanti-óceán fenekén. Az égitest széttöredezése az elmúlt 80 millió év legnagyobb meteorzáporát okozhatta.

Szarkofágban őrzik majd a világ vetőmagmintáit

Norvégia biztonságos helyen szeretné összegyűjteni a Föld vetőmagjait arra az esetre, ha egy globális katasztrófa miatt kipusztulnának a bolygónk élelemforrását adó termesztett növények.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

Lassan gyógyul az ózonlyuk

Az Antarktisz feletti ózonlyuk beforradása várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, mint azt korábban gondolták. A legújabb számítások szerint az előrejelzett időpontnál 15 évvel később fog bolygónk védőpajzsa újra teljes védelmet nyújtani az ultraibolya sugárzás ellen.

Új gyűrűk és holdak az Uránusz körül

A Hubble-űrtávcső két új holdat és két új gyűrűt örökített meg az Uránusz körül. A bolygó körül keringő objektumok igen összetett és változékony rendszert alkotnak.

Új adatok a Sirius B fehér törpéről

A Hubble-űrteleszkóp mérései révén sikerült pontosabban meghatározni a leghíresebb fehér törpe, a Sirius B jellemzőit. A közel Föld méretű égitest tömege majdnem pontosan megegyezik a Napunkéval.

Rejtélyes égitest a Plútón túl

A csillagászok a Plútón túl húzódó Kuiper-öv felderítése során, egy olyan égitestre akadtak, amelynek helyzete, pályája nem illeszthető be egyik jelenlegi modellbe sem.

Egy törpecsillag bolygója

Egy vörös törpecsillag körül egy Naprendszeren kívüli bolygót találtak. A felfedezés megerősíti a korábbi feltételezést, hogy az ilyen apró csillagok is fontosak a Földön kívüli élet kutatásában.

Összekapcsolt óriástávcsövek

Napvilágot láttak a chilei VLT távcsőrendszerre nemrég felszerelt AMBER detektor első eredményei. A két, illetve három távcső fényét összehangoló berendezés a csillagászati megfigyelések új korszakának lehet előfutára.

Csillagszél fújta hegyek - a hét asztrofotója

A hét asztrofotóján ezúttal egy csillagközi felhőt láthatunk, amelyben egy újszülött égitest sugárzása nyomja össze a környezetében lévő gáz- és poranyagot, hegyekre emlékeztető képződményeket formálva.

Expressz indult a Vénuszhoz

Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.

Az első idei porviharok a Marson

A Marson október 4-én tört ki az idei szezon első nagy porvihara, amelyet 17-én egy jóval nagyobb követett. Elképzelhető, hogy romlik a bolygó felszínének láthatósága, és a kövektező időszakban nehezebb körülmények közé kerülnek a marsjárók.