Bizánci Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Római Birodalom
- régészet
- kereszténység
- Törökország
- Hun birodalom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az elmúlt kétezer év „minden tökéletes igazára” emlékezünk
A mindenszentek és a halottak napja az emlékezés történetét őrzi, amit a keresztény világ november 1-jén tart. Mai formájában is több mint ezeréves ünnep, eredetében és jelentésében pedig visszamegy az első keresztény századokra, a Római Birodalom keleti részére. Amikor az ókori rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka az volt, hogy istenként és félistenként tisztelt őseiknek és hőseiknek címeket adományoztak, szobrot emeltek és szentélyt is állítottak. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, a szent életű felesége tiszteletére.
Mivel érdemelte ki Attila az Isten ostora nevet?
A Kárpát-medencei hunok leghíresebb nagyfejedelme a késői ókor egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig, ami Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Attila, az egyetemes történelem legendás alakja Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, és az „Isten ostora" névvel illették, miközben más történetírók nagy és nemes uralkodóként említik személyét. De ki is volt valójában Attila?
Egy híres menekülés, ami megváltoztatta a világtörténelmet
622. július 16-án a jómódú helyi családból származó Mohamed ibn Abdallah az életét mentve volt kénytelen szülővárosából, Mekkából, a közeli Jaszribba, a mai Medinába menekülni, mert a Tömjén-út mentén fekvő gazdag arábiai kereskedőváros vezetői hadat üzentek a számukra egyre „veszélyesebb" tanokat hirdető vallásalapító, és hívei ellen. A hidzsra, vagyis a „próféta futása" akkoriban még feljegyzésre sem méltó jelentéktelen epizódnak tűnhetett a hatalmas Bizánci Birodalom árnyékában, holott mint később bebizonyosodott, Mohamed menekülése alapjaiban változtatta meg a világtörténelem menetét.
- címkék:
- Aisa
- Abu Bakr kalifa
- Abu Talib
- Fatima
- Hadídzsa
- Medina
- iszlám
- muszlimok
- mekkai zarándoklat
- ramadán
- Mohamed próféta
- hitvallás
- Arab-félsziget
- Mekka
- Korán
- Ali kalifa
- síita iszlám
- Bizánci Birodalom
- kalifátus
- monoteista világvallások
- kinyilatkoztatás
- arab törzsek
- szúra
- szunniták
- Hira hegy
- Címkefelhő »
Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett
Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...
Két kontinens is magáénak mondja a várost, mely egykor a Bizánci Birodalom ékköve volt
Hagia Szophia olyan Isztambulnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Rómának a Colosseum. De tudta például azt, hogy eredetileg egyáltalán nem mecsetnek épült? Hogy a Bizánci Birodalom hosszan ragyogott mielőtt az Oszmán Birodalom vette át a hatalmat a területen? Tegyen velünk egy tematikus sétát az egykori Konstantinápoly területén, és nézzen más szemmel a városra! Fedezze fel például az Elsüllyedt Palotát vagy a ragyogóan színes mozaikokat a sok száz éves templomok falain. Olyan bizánci emlékeket mutatunk most, amelyeket talán nincsenek is az útikönyvében.
Ritka aranykincsre bukkantak Bulgáriában
Egy ritkaságszámba menő, 800 éves arany ereklyetartó mellkeresztet találtak egy nemrég feltárt középkori templom maradványai közt a bulgáriai Veliko Tarnovóban.
A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae
Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?
Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.
Máig talány, hogy hol rejtőzhet Attila, a hun nagyfejedelem sírja
Az 5. század elejére Róma régi nagysága és dicsősége már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. A két részre szakadt és minden eresztékében recsegő-ropogó birodalmat az 5. század derekán egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, az Attila nagyfejedelem uralma alatt egyesült hunok betörései megsemmisüléssel fenyegették. A hirtelen felemelkedő hun birodalom Attila halála után szétesett. Ami bizonyos, hogy Attilát valahol a mai Magyarország területén temették el.
- címkék:
- Attila hun nagyfejedelem
- Flavius Aetius
- III. Valentinianus nyugatrómai császár
- Kimhilda
- Priszkosz rétor
- Jordanes
- Mundzsuk
- Marcianus keletrómai császár
- Nagy Szent Leó pápa
- Buda
- Tápiószentmárton
- népvándorlás
- Bizánci Birodalom
- catalaunumi csata
- törzsszállás
- Nyugatrómai Birodalom
- Duna-Tisza köze
- Hun birodalom
- legendárium
- Címkefelhő »
Szenzációt sejtető fordulat a Mikulás nyughelyével kapcsolatban
A híres török tengerparti nyaralóhelytől, Antalyától alig száz kilométerre festői környezetben fekvő kisváros, Demre első számú nevezetessége az a 4. századi bazilika, amelynek Szent Miklós, a legismertebb és messze legnépszerűbb keresztény szent, a „Mikulás" volt a püspöke. Egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy a híres szent földi maradványait olasz kalózok a 11. században elrabolták, és a Bariban, a Szent Miklós tiszteletére emelt bazilikában helyezték végső nyugalomra. Török archeológusok azonban egy friss felfedezés alapján azt állítják, hogy nem Szent Miklós maradványait őrzik Bariban.
Ezerhatszáz éves Krisztus-festményt találtak a római katakombákban
A Róma alatt húzódó, összesen közel tizenhét kilométer hosszú katakombák a Római Birodalom idején, az ókeresztény gyülekezetek legfontosabb közösségi helyszínének számítottak. Itt tartották vallási szertartásaikat, és évszázadokon át ide is temetkeztek.
Ma is potenciális fenyegetést jelent a fekete halál
Sokan azt gondolják, hogy a pestis kizárólag a középkor betegsége volt, pedig még napjainkban is több olyan terület létezik a földkerekségen, ahol rendszeresen felüti fejét a pusztító kór.
Összeomlás fenyegeti Jézus jeruzsálemi síremlékét
A keresztény világ legszentebb zarándokhelyén, a Golgota fölé épített Szent Sír-bazilikában található az a sziklaüreg, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus sírhelye, valamint a feltámadás helyszíne volt. Az első templomot még a 4. század elején Constantinus császár emeltette a Szent Sír fölé. A történelem viszontagságainak többször kitett épületegyüttes központi része, a Jézus sírja fölé emelt síremlék egy friss felmérés szerint súlyos veszélyben van.
Attila, az Isten ostora és Aetius, az utolsó római
Az 5. századra kettéhasadt Római Birodalom már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. Végleg leáldozott a világtörténelmet író államférfiak, a nagy hadvezérek és a klasszikus római antikvitás dicsőséges korszaka. A 3. századtól keletről megindult nagy népvándorlás az 5. század elején egy minden addiginál veszedelmesebb nomád birodalom, a hunok felemelkedésével érte el tetőfokát. A hunok nagykirálya, Attila hadai a birodalom elnyelésével fenyegettek. A hun betörést Flavius Aetius, a régi hagyományokat megtestesítő tehetséges hadvezér és államférfi, az „utolsó római" törte meg.
Hetedik századi kocsmát tártak fel Epheszoszban
Egy késő antik kori söntés maradványaira leltek osztrák régészek a törökországi Epheszoszban, mai nevén Efesben.
Amikor Európa megmenekült a magyarok nyilaitól
Pontosan 1060 éve, 955. augusztus 10-én véres ütközet színhelye volt az Augsburg melletti Lech-mező. I. Ottó német király egyesített hadai - váltakozó kimenetelű csatározás után - sorsdöntő vereséget mértek Bulcsú és Lél magyar seregére. A kalandozások kora ezzel a csatavesztéssel ért véget a honfoglaló magyarság történetében.
Felforgatták a korai középkort a nagy vulkánkitörések
A korai római kortól kezdve mintegy 300 vulkánkitörést rekonstruált egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban mutatta be.
1500 éves bizánci templom maradványaira bukkantak
A bizánci korból származó ezerötszáz éves pihenőállomás és templom maradványaira bukkantak a Jeruzsálemet Tel-Avivval összekötő út bővítésénél dolgozó munkások.
Ezerötszáz éves bizánci romokra bukkantak Jeruzsálemnél
Ezerötszáz éves bizánci romokra bukkantak Jeruzsálemnél
Rejtélyes elhagyott bizánci települést találtak Bulgáriában
A 12. század végén néptelenedett el az a középkori bizánci település, amelyről egyelőre szinte semmit sem tudunk, pedig a régészek szerint virágzó metropolisz lehetett egykor.
Hatalmas bizánci hajóra bukkantak a Fekete-tenger mélyén
Hatalmas, feltételezhetően bizánci hajóra bukkantak a Fekete-tengerben egy mélységi kutatással foglalkozó orosz búvárklub tagjai.
Hatalmas földalatti várost találtak Törökországban
Hatalmas földalatti várost találtak a törökországi Kappadókiában – az ezerötszáz éves járatrendszer akár a világ legnagyobbja is lehet, ha bebizonyosodik, hogy igazak az előzetes felmérések.
Ókori hajóroncsokat találtak
Két antik hajóroncsot találtak olasz régészek Törökország partjainál. Az elsüllyedt hajók teljes rakománya is megmaradt. A vízi járművekre az egykori római város, Elaiussa Sebaste közelében bukkantak rá.
- 1