Bizarr: a csiga, ami új testet növeszt, miután levágta saját fejét

A szüleidtől bizonyára te is számtalanszor hallottad már, hogy annyira szétszórt vagy, hogy a fejedet is elhagynád, ha nem lenne a nyakadra nőve. Nos, úgy tűnik, vannak élőlények, akiket még ez sem akadályoz meg abban, hogy elveszítsék a fejüket. És túl is éljék!

Ezek nem gyilkos paradicsomok, hanem emailt küldő spenótföldek! És léteznek!

Így védekeznek a saját mérgük ellen a növények

A növények, mivel elfutni nem tudnak, méreganyagokkal védekeznek a növényevők ellen. De hogyan védik ki, hogy a mérgeik saját maguk ellen forduljanak?

Így néz ki a női agy orgazmus közben - videó

Egy kutatócsoportnak sikerült agyi képalkotó eljárással videót készíteni egy nő agyáról orgazmus közben.

Rejtélyes lényt láttak Nebraskában, a kutatók sem tudják, mi lehet

A furcsán mozgó fehér masszára egy nebraskai tóban találtak rá. Egyelőre vizsgálják, mi lehet.

17 évesen 6 nyelven beszél - Interjú Józsa Krisztával

A több nyelven beszélő, kutatónak készülő fiatal lány szerint az epigenetika a jövőben még több etikai kérdést vet majd fel. A diákképviseletben jártas tehetség azt mondja: „Azért dolgozunk, hogy a diákoknak jobb legyen és valóban azt kapják az iskolában, amit megérdemelnek". Az interjút Pintér Lívia készítette 2019 márciusában a Figyelő hetilap Cappuccino rovatába.

Magyar kutatók fegyverezik le az egyik legveszélyesebb európai kórokozót

A gyakran és indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok komoly kihívás elé állítják az egészségügyet. Olyan, többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens baktériumok terjedtek el, amelyeket a médiában gyakran csak szuperbaktériumokként emlegetnek, és számos halálesetért felelősek világszerte.

Itt a tudományos magyarázat: ezért alszanak úgy a baglyok, mint egy nagyon részeg ember

Zseniális képeket kapott fel ismét az internet: egy bagoly pontosan úgy terült el a földön, mint egy ember, aki átmulatta az egész éjszakát.

Felismered a fákat a levelük alapján? Derítsd ki, mennyire vagy képben!

Gesztenye vagy dió? Juhar vagy tölgy? Akác vagy platán? Rengeteg fafajtát ismerünk, sokról tanultunk is bioszon, de vajon felismered őket a levelük alapján? Itt az ideje tesztelni a tudásod!

Így udvarolnak egymásnak a jegesmedvék – Íme 10+1 állati érdekesség

10+1 tény az állatvilágból, ami garantáltan feldobja a napodat.

A mindig szókimondó Bye Alex a gyengébbik nemmel is szembeszállt: ezúttal a biológia tanára volt a célpont

ByeAlexről köztudott, hogy mindig szókimondó és őszinte személyiség, aki nem rejti véka alá a véleményét. Ez korábban sem volt másképpen, mikor még az énekes az iskola padjait koptatta.

Szappanbuborékkal porozták be a gyümölcsfákat

Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak.

Nem ismerjük eléggé a nanotechnológia környezeti kockázatait

Gödöllő, 2020. június 5. – A nanotechnológia dinamikus fejlődésének köszönhetően manapság az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskéket tartalmazó termékekkel, még akkor is, ha erről sokszor nincs tudomásunk. Ám hogy ezek a nanoanyagok a környezetbe kerülve milyen kockázatokat rejtenek magukban, arról a széles körű felhasználás ellenére csak lassan bővülnek az ismereteink. A Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának ezzel kapcsolatos tudományos eredményeit a Környezetvédelmi világnap apropóján tesszük közzé.

Már tudjuk, mit vesz először célba a koronavírus, ez segíti a védekezést

Az orrnyálkahártya kehelysejtjei és csillószőrei nagy számban tartalmazzák azokat a fehérjéket, amiket a SARS-CoV-2 a sejtbe lépéshez használ – derült ki egy új, nagyszabású vizsgálatból. Az ismeretek birtokában a kutatók választ kaphatnak arra, miért ennyire fertőző az új koronavírus, és egyúttal hatékony terápiás lehetőségek válhatnak kifejleszthetővé.

Nem lélegzik, mégis életben van a földönkívülinek látszó állat

A többsejtű állatok egyik alapvető jellemzője, hogy oxigént kell belélegezniük a túléléshez. Most sikerült felfedezni egy lényt, ami képtelen erre, mégse „bánkódik" miatta.

Ki erőszakolta meg Suzyt? - kérdezték a 14 éves diákokat egy biológia feladatban

Ki erőszakolta meg Suzyt? - kérdezték egy biológia feladatban a 14 éves tanulóitól egy houstoni középiskolában. A szülők körében komoly felháborodást váltott ki a feladat szövege, már a tankerületnek is meg kellett szólalnia az ügyben.

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok.

Olyat tett egy egysejtű, amire senki sem számított

Ha valakit egysejtűnek nevezünk, az általában nem hízelgő az illető szellemi képességeire nézve. Pedig a Stentor roeselii nevű trombita alakú csillós olyan komplex döntéshozatalra képes, ami kifinomult elmére vall.

Élet nyomaira bukkanhatott a Curiosity marsjáró

Érdekes jelenségre bukkant a Curiosity marsjáró. A Mars felszínén metán nyomaira bukkantak, ami akár az élet jele is lehet. 

Szokatlan lelet: négylábú bálna maradványait találták meg

Jó állapotban megmaradt csontvázra bukkantak kutatók Peru partjainál. A csontok egy négylábú bálnáé voltak. Az állat mintegy 43 millió évvel ezelőtt Afrikából úszott át Dél-Amerikába egy új tanulmány szerint.

Gyomorforgató módon gyilkolt a titokzatos ragadozó

Kész horrorba torkollt egy könnyednek induló tavaszi séta; a brit természetvédelmi területen kiránduló család egy (szó szerint) kifordított békával találta szembe magát. Mivel a kétéltűvel végző ragadozó nem volt már a közelben, csak találgatni lehet az elkövető kilétét illetően. A testről lőtt fénykép mindenesetre nagy népszerűségnek örvend, főleg a biológusok körében.

Esélyes, hogy egy új kardszárnyú delfin fajt fedeztek fel

Helyi halászok és turisták elmondásai, valamint különböző fényképes bizonyítékok alapján már évtizedek óta sejtik a többi orkától jelentősen eltérő külsejű, titokzatos faj létezését.

Kicsi rá az esély, de megtörténhet! Tényleg kikelhetnek a bolti tojások

Brit szülők egy csoportja szerint pornófilmbe illő rajz került a biológiakönyvbe (18+)

A várandósságot akarták ábrázolni egy brit biológia-tankönyvben. A szülők felháborodtak, hiszen a rajzon szereplő nőalak szeméremszőrzetét "leszállópálya" formában ábrázolták. Szerintük ez pornófilmbe illő. 

Nem tudták eldönteni, ki legyen az apa, így két apától születtek az ikrek

Gyermeket szeretett volna Simon és Graeme Berney-Edwards, ám nem tudták eldönteni, hogy ki legyen a biológiai édesapa. Így mindketten adtak spermát, majd ikreik születtek. Graeme Calder biológiai apja, Simon pedig Alexandráé.

Nagy pénisz , biztos lakhatás - legalábbis a remeterákoknál

Egy brit kutató szerint az elhagyott csigaházakban élő remeterák egyes fajai az evolúció során hosszabb péniszt növesztettek annak érdekében, hogy a párzáshoz ne kelljen "elmenniük hazulról" és ezzel azt kockáztatni, hogy a szexuális aktus közben más remeterákok ellopják az üresen álló házat.

Így fut a vízen egy szuperhős gekkó - videó

Nincs még egy olyan hároméltű élőlény, mint a gekkó: ezek az apró hüllők nemcsak villámgyorsan másznak a függőleges falakon, és farkukkal manőverezve vitorláznak a levegőben, de kitűnően futnak a vízen is.

Az átlagnál magasabbra nőtt? Rettegett betegség fenyegetheti

Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy szervezetét valamely ráktípus megtámadja. Mi a helyzet azokkal, akiknek az átlagnál több sejtjük van? Például a magas emberekkel? Veszélyeztetettebb csoportba tartoznak, mint alacsonyabb társaik? A riverside-i Kaliforniai Egyetem evolúcióbiológusának tanulmánya szerint sajnos a válasz: igen.

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

Több tízezer éve élt lényeket támasztottak fel

Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.

Létezik egy második agy, nem is gondolná, melyik szervünkben rejtőzik

Nem csak a koponyán belül van agyunk, a vastagbelünkben is létezik egy – derítette ki egy új kutatás.

Megfejtették, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya

Az ember agya aránytalanul nagy, testéhez képest mintegy hatszor akkora, mint amekkorát más emlősök arányai alapján várnánk. Az egy-másfél kilogrammos szerv a test energiaszükségletének egyötödét teszi ki. Az evolúciós elmélet szerint komoly oka lehetett ilyen "költséges" szerv kialakításának és fenntartásának.

Kezdődik a biológia történetének legambiciózusabb vállalkozása

Nem kis fába vágná a fejszéjét egy nemzetközi tudományos konzorcium: megszekvenálná az összes ismert sejtmagvas szervezet genomját. Ez valószínűleg a biológia eddigi történetének legambiciózusabb vállalkozása.

Mikrochip méretűre zsugorítják az emberi szervezetet

Az emberi bőrszövet mesterséges létrehozásához szükséges technológia az 1970-es évek vége felé jelent meg Franciaországban és az Egyesült Államokban. Előállításuk a kozmetikaipar számára is rendkívüli fontossággal bír, az egyes összetevők és a végtermékek biztonságossága szempontjából. A világ legismertebb kozmetikai cége, a L'Oréal párizsi laboratóriumában bemutatta, hogyan is történik az emberi bőrszövet előállítása.

Tesztelje, mennyire emlékszik 2017 kiemelkedő tudományos eredményeire

A 2017-es év sem szűkölködött a nagy tudományos és technikai felfedezésekben. Különösen a csillagászat és a génszerkesztés területén született néhány egészen kiemelkedő eredmény. Tesztünkkel lemérheti hallott-e a kiemelkedő tudományos eredményekről, illetve emlékszik-e a legjelentősebb tavalyi felfedezésekre.

Élőlények nyomaira bukkantak a Marson?

Nagyon érdekes, nyomfosszíliára emlékeztető képződményeket talált a Curiosity marsjáró. A kutatók egyelőre nem tudják, miként keletkezhettek ezek a formák.

Mindenkit megdöbbentett, amit az emberi agyban találtak

Meglepő felfedezést tettek a tudósok: olyan rendszert találtak az agyban, ami elvezeti a szennyeződéseket. Ez a funkció mintegy két évszázadon keresztül észrevétlen maradt.

Megtalálták az izomsejtekben működő biológiai órát

Svájci tudósok felfedezték, hogy az emberi izomsejtekben "biológiai óra" működik, mely az anyagcsere szabályozásában, valamint a 2-es típusú diabétesz kialakulásában játszhat szerepet.

Magyar kutatónőket díjaztak

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést.

Feltárul a pillanat, amikor az agyban megszületik a döntés

„Aha!”-élménynek hívják a pillanatot, amikor végre beugrik az, amin régóta gondolkodtunk. De hogyan lépi át a válasz hirtelen a tudatunk küszöbét? E rejtély megoldásához jutottak közelebb amerikai kutatók.

Három új varangyos békafajt fedeztek fel a biológusok

Amerikai biológusok három új békafajt fedeztek fel a nevadai Nagy-medencében, a Sierra Nevada és a Sziklás-hegység között elterülő mintegy 492 ezer négyzetkilométeres térség 10 éven át tartó tanulmányozásakor.

Alien filmeket idéző féreg rémített halálra egy malájt

Kígyónak nézte azt a számára különleges állatot a malajziai Johor Bahru, aki a közösségi médiában kért segítséget a furcsa élőlény meghatározásához. Az állatról készített és feltöltött videó megmozgatta a kíváncsiskodók fantáziáját, mivel a poszt rövid idő alatt 127 ezer megosztást és több mint 3 500 hozzászólást kapott.

Hihetetlen videó: egy egész borjút elásott az apró állat

Amerikai kutatók egészen hihetetlen felvételt rögzítettek: egy apró borz elásott egy nálánál 4-5-ször nagyobb borjút. Ilyen viselkedést még nem sikerült megfigyelniük a szakembereknek.

Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót

Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredéséből jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elődeiket: erősek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínűleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.

Megrengették a tudományt a téridő fodrozódásai - az év felfedezései

2016 izgalmas felfedezéseket és eredményeket tartogatott a tudomány iránt érdeklődőknek: a téridő „fodrozódásait" okozó gravitációs hullámok érzékelése révén új szemmel vizsgálhatják a kutatók a tágabb otthonunkként szolgáló univerzumot, a hatékony ebolavakcina kifejlesztésével pedig az orvosok hamarosan legyőzhetik a rettegett, vérzéses lázat okozó vírust. Elképzelhető, hogy egy kilencedik bolygó is létezhet a Naprendszerben, és nem kizárt, hogy a jövőben expedíciót indíthatunk a Földünktől csupán 4,2 fényévre található Proxima b bolygóra. Sajnos azonban jócskán akadnak kedvezőtlen hírek is: a globális felmelegedés miatt az északi--sarki ...

Új antibiotikum-terápia fejlesztésén dolgoznak szegedi kutatók

Új módszert fejlesztenek ki az egyre komolyabb veszélyt jelentő antibiotikum-rezisztencia ellen a Szegedi Tudományegyetem és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei egy közelmúltban indult kutatási programban, amely több mint 815 millió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg.

Előmásztak a rovar testéből, majd orgiát rendeztek

Egyszerre meghökkentő és gusztustalan az a jelenet, amit egy turista készített egy elpusztult tücsökről. Az ízeltlábú testéből rengeteg féreg mászott elő, amik ezután a tetem felett párosodtak egymással.

A test legbonyolultabb rendszere: az idegsejtek hálózata

Az emberi idegsejtek olyan bonyolult hálózatot alkotnak, amelynek kialakulásáról, fejlődéséről és működéséről a mai napig teljesen új információk kerülnek napvilágra, sokszor megcáfolva a korábban biztosnak hitt tényeket. Most például az derült ki, hogy a fejlődő neuronok nem csak "kiszagolják" az agy kémiai jeleit, de a környezetüket is érzékelik - ez a felfedezés pedig rengeteg idegsejt-képződéssel kapcsolatos betegség gyógyításában segíthet.

Igazi sci-fi: vérlézert készítettek kutatók

Nem sci-fi, hanem valóság: a Michigani Egyetem kutatói képesek voltak vér felhasználásával lézert készíteni, ami forradalmasíthatja az orvostudományt, már ami a tumorok észlelését illeti.

Miért lomha a lajhár?

Nagy árat fizetett a lajhár azért, hogy viszonylag biztonságos élőhelyen élhet, és nem vetélkedik másokkal a táplálékért: korlátoznia kell az energiafelhasználását, ami több szempontból is befolyásolja szervezete működését.

Miért van női orgazmus?

Egy emlősökön végzett friss kutatás eredménye szerint a női orgazmus nem csupán egy kellemes „mellékhatása” a szexnek: ez az örömteli evolúciós mellékhatás nagy valószínűséggel az ovulációt segítette. Ám nem csupán biológiai szemszögből fontos része az életnek a hölgyek élvezete – erről beszélgettünk Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.

Kutató-tengeralattjáró fedezett fel egy új skorpióhalat

A Smithsonian Intézet mélytengeri kutatócsoportja immár a tízedik új halfajt fedezi fel a karib-tengeri Curaçao sziget közelében.

Még mindig tarthat az emberi evolúció

Bár a szakemberek között is vita van erről, egy harvardi közgazdász úgy véli, hogy ma is folyik az emberi evolúció. A kutató az egész élettartam alatti szaporodási siker tanulmányozásával jutott erre a következtetésre.

Kísérletekkel népszerűsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek

A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat. 

Az ember még az evolúciót is felgyorsítja

Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem csupán az állat- és növényfajok gyorsított kihalásához járulunk hozzá, de az élőlények evolúcióját is jócskán befolyásoljuk. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez egyáltalán nem enyhít a kihalófélben lévő fajok helyzetén: egy gyorsabban változó faj ugyanis nem tudja rögtön átvenni a kipusztult szerepét, így ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.

Melyik a legerősebb állat?

Valószínűleg, ha megkérdeznénk valakit, melyik a legerősebb állat, egy robosztus, nagytestű ragadozóra, vagy éppen a kicsi, de ügyes hangyára voksolna - kevés az esélye annak, hogy eltalálná a valódi csúcstartót, az evezőlábú rákot.

Az öreg majmok megválogatják közeli társaikat

Koruk előrehaladtával az emberekhez hasonlóan a berber makákók is válogatósabbak partnereik kiválasztásánál. 

Napokkal a halál után is működőképes marad számos gén

Meglepő felfedezést tettek amerikai kutatók: a halál beállta után 48 órával számos gén működőképes maradt, sőt aktivitásuk fokozódott. Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak.

Újabb lépést tettünk az emberi gének szerkesztése felé

Újabb jelentős lépést tettek a kutatók az emberi génszerkesztés legalizálása felé. A Pennsylvaniai Egyetem humán immunsejtek módosítását célzó terve zöld utat kapott az egyik illetékes tudományos bizottságtól.

A méhek titokzatos életét megfigyelő program kezdődött

Időjárásnak ellenálló, színes számozott címkével ellátott több száz méhet bocsátottak szabadon kedden Londonban a Queen Mary Egyetem tetejéről biológusok, hogy megfigyelhessék és adatokat gyűjthessenek a méhek titokzatos életéről. 

Újra napi kétszer kellene aludnunk

Egészen az iparosodás koráig a napi kétszeri alvás volt a normális - az ember elaludt este, felkelt pár óra múlva, tett-vett a házban, majd visszaaludt. A dupla alvás csak a 19. században tűnt el végleg, de könnyen lehet, hogy jobban aludnánk, ha újra bevezetnénk.

Miért érez gombócot a torkában, ha szomorú?

Ha nagyon boldogok vagy szomorúak vagyunk, úgy érezzük, hogy a torkunk összeszorul - ez a furcsa sajátosság szoros kapcsolatban van azzal a reakcióval, hogy ugyanekkor könnyekkel telik meg a szemünk is. Valójában nem gombócot, hanem a gégefedő nyitva tartásáért küzdő izmokat érzékeljük ilyenkor.

Két szupernóva-robbanás megváltoztathatta őseink viselkedését

Két közeli szupernóva-robbanás jelentősen befolyásolhatta az emberelődök viselkedését, derült ki egy új kutatásból.

Ausztráliában már félig élő játékbabákat is növesztenek

Lehet vitatkozni azon, hogy a szövettenyésztés, és egyáltalán a mesterséges szervek létrehozása mennyire etikus és mennyire veszélyes, Oron Catts szerint azonban egyelőre még ott sem tartunk, hogy kitaláljuk, pontosan hogyan működik ez hatékonyan. Az ausztrál művész olyan projektet mutatott be az idei Brain Bar Budapesten, ami a művészetet és a tudományt fogja össze a szövettenyésztés eszközével.

Megvan a világ legnagyobb tengeri szivacsa

"Családiautó-méretű" tengeri szivacsot fedezett fel két Hawaii környékén kutató tudós, akik szerint valószínűleg a világ legnagyobb mélytengeri szivacsára bukkantak.

Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé

Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.

Poszt-apokaliptikus sci-fit ajánl Bill Gates a nyárra

Idén is közzétette Bill Gates nyári könyvajánlóját. Idei olvasmánylistájában két, az emberi gondolkodást elemző könyv is bekerült, a tavalyi ajánlóhoz hasonlóan szerepel a listán az ázsiai vállalati kultúráról szóló írás, valamint egy poszt-apokaliptikus sci-fi.

Bemutatták a tavaly felfedezett tíz legérdekesebb fajt

Bemutatták az elmúlt évben felfedezett tíz legérdekesebb, legkülönlegesebb új faj listáját hétfőn New Yorkban.

Hetvennégy génterületen is múlik az iskolai siker

Az iskolai teljesítménnyel összefüggő 74 területet azonosította az emberi genomban egy nagy létszámú nemzetközi kutatás, melyet a Nature tudományos lap friss száma ismertet.

Az alkoholfogyasztás nem pusztítja az agysejteket

A hiedelemmel ellentétben az alkoholfogyasztás nem befolyásolja az agysejtek számát, mivel nem tudunk akkora mennyiséget meginni belőle, hogy ezt a hatását kifejtse. Ennek ellenére nem árt óvatosnak lenni.

Miért leszünk libabőrösek?

A libabőr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hő termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.

Kilenc testrész, amit már nem használunk

Az evolúció során számos esetben módosult úgy az emberi test, hogy korábban funkcióval rendelkező szerveink, testrészeink elveszítették jelentőségüket, és elkorcsosultak. Újabb kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet. 

Több ősi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk

Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.

Fizetett szabadnapok járhatnak a nőknek a menstruáció idejére?

Egy brit cég azt tervezi, hogy szabadnapot ad a havi ciklus miatt fájdalmaktól szenvedő női alkalmazottainak.

Tényleg több hőt vesztünk a fejünkön keresztül?

Az 1960-as években terjedt el az a mítosz, ami szerint több hőt vesztünk a fejünkön keresztül, ezért kell télen mindig sapkát hordani – pedig ez valójában egyáltalán nem igaz.

Darwin tévedhetett: mégsem a nőstény választ

Megkérdőjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére. 

Ezért látják egymást vetélytársnak a nők

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a peteérés időszakában a férfiak vonzóbbnak találják a nőket – ez az evolúció során fejlődött ki bennük. Egy friss tanulmány szerint azonban a nők is képesek kiszagolni, mikor ér a másik a peteérés fázisába, ekkor pedig sokkal nagyobb fenyegetésnek tekintik, mint a hónap többi napján.

Megtalálták a rovarpáncél Achilles-sarkát

A rovarokat szinte sebezhetetlenné teszi az igen ellenálló kitinpáncél. Német kutatók azonban felfedeztek egy molekuláris mechanizmust, amellyel megbontható ez a védőfelület. A felfedezés hasznos lehet a káros rovarok – így a Zika-vírust terjesztő szúnyogok – elleni  védekezésben.

Újra felfedeztek egy 137 éve kihaltnak hitt békafajt

Egy ritka, fán élő, kihaltnak hitt békafajt találtak Északkelet-India őserdeiben. Az állat megtalálása Szathjabhama Dasz Bidzsu biológus és kutatócsoportja nevéhez fűződik. 

Ázsiai pók viseli David Bowie nevét

2008-ban örökölte az énekes nevét az a vadászpókféle, amely valószínűleg mit sem sejt David Bowie haláláról –  a kutatók akkor jöttek rá, hogy teljesen új fajról van szó, amikor egy német család képet készített háziállatként tartott pókjáról, hogy azonosítsák be a pontos fajnevét.

Arcon szellenti a növény, ha megfogja

Az igen különleges mimózafaj nem csak összehúzódik, ha hozzáér valami, de érintés hatására hirtelen bűzös füstfelhőt is képes a levegőbe ereszteni, ami akár órákra belenghet egy egész szobát.

Heavy metal stílusban porozza be a virágokat egy méh

Először vették filmre egy ausztrál méh különös beporzási stílusát. A kis rovar fejrázási sebességét minden heavy metal zenerajongó megirigyelheti: a méh másodpercenként 350-szer csapja oda a fejét a virágokhoz.

Manipulatív vírusok és agyevő cinkék – zombik az állatvilágban

Szerencsére a népszerű zombis filmekből ismert apokaliptikus forgatókönyv csak fikció, az emberi élőholtak továbbra is a fantázia szüleményei maradnak. Az állatvilágban viszont nem ilyen egyszerű a helyzet: számos olyan faj létezik, amely egy másik állatcsoport egyedeit teszi engedelmes zombivá valamilyen biológiai trükk segítségével. Ezek az esetek legfőképpen az egyszerűbb organizmusok világában fordulnak elő. De vajon mitől válik egy széncinege agyevő fenevaddá?

Téli álmot alszik a lajhármaki

Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül - derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból.

Még mindig nem oldódott meg a kék tarantulák rejtélye

Több tarantulafaj gyönyörű, kobaltkék színben pompázik, egyelőre viszont nem tudni, pontosan milyen célt szolgál ez az élénk színezet.

Az emberi agy képlékenyebb, mint a csimpánzoké

A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy sokkal fogékonyabban, képlékenyebben reagál a környezet alakító hatásaira, mint a csimpánzok agya.

A lustaságért az agyműködésbeli különbségek okolhatók

Az agyműködésben nemrég felfedezett különbségek megmagyarázhatják, hogy egyes emberek miért apatikusak vagy lusták. A kutatók azt állítják, hogy a motiváció jobban függ a biológiai háttértől, mint a beállítottságtól.

Ilyen érzés lehet meghalni?

Az Amerikai Vegyész Szövetség nem mindennapi videója bemutatja, hogyan működik az agyunk annak tudatában, hogy a következő pillanatban meg fogunk halni.

Az emberi hullaszag egyedi

A bomló emberi holttest szaga meglehetősen egyedi, jól megkülönböztethető a rothadó állati tetemtől, derítette ki egy új kutatás.

Monumentális életfa repít vissza a távoli múltba

Több mint 2,3 millió fajnak - állatoknak, növényeknek, gombáknak, mikroorganizmusoknak - találták meg a helyét az amerikai kutatók által megrajzolt életfán. A 11 intézmény együttműködésében megvalósult megaprojekt 3,5 milliárd évvel repíti vissza a kutatókat a múltba, abba az időbe, amikor megszületett bolygónkon az élet.

Szúnyogirtó amerikai halfaj bukkant fel a Zagyvában

Eddig csak meleg vizű tavakban előforduló, eredetileg az észak-amerikai kontinensről származó halfaj több példányára bukkantak biológusok a Zagyvában.

Felvilágosító órákat fog adni Jessica Biel

Nagy dologra készül a színésznő: Justin Timberlake felesége fiatal lányoknak szánt videókban fog beszélni arról, pontosan hogyan is működik a női test.

Testőrként használják a héjákat a kolibrik

Bár gyakorlatilag soha nem érintkeznek egymással, Arizonában a héják mégis segítik, hogy a kolibrik túléljék a gyilkos mexikói szajkók támadásait.

Time-lapse videó a királylepke születéséről

Az Egyesült Államokban lassan veszélyeztetett lesz a pompás királylepke – ezen a time-lapse videón azt láthatjuk, ahogyan az apró levélmajszoló hernyóból gyönyörű pillangó lesz.

Ezernégyszáz évig is elélhetnek az örökifjú lények

A legtöbb élőlény megöregszik, majd jobblétre szenderül, ez alól a szabály alól pedig az ember sem kivétel. Időtlen idők óta keressük az „örök élet elixírjét”, ám az egyre jobban fejlődő tudomány és egészségügy ellenére továbbra sem kerültünk közelebb a vágyott halhatatlansághoz. A természet azonban, úgy tűnik, egy lépéssel előttünk jár – több szerencsés növény- és állatfajon egyszerűen nem fog az idő vasfoga. Sok ezer éves fák, megfiatalodó medúzák, örökifjú Hydrák és szüntelenül növő homárok titkaiba nyerhetünk bepillantást, valamint azt is megtudhatjuk, mekkora eséllyel vészelhetjük át lefagyasztva az évek múlását.

Miért változik a zúzódás színe?

Néhány nap leforgása alatt "gyönyörű" színváltozásokat tud produkálni az emberi bőrön egy-egy véraláfutás – ezt a vörösvértestek lebomlási folyamatának köszönhető.

Megvan, mikor lett színvak a kivi

A barna kivi genomjának szekvenálásával német kutatóknak sikerült megállapítani, hogy ez a félénk, röpképtelen madár több tíz millió évvel ezelőtt vesztette el színlátóképességét, amikor éjszakai életmódúvá vált.

A jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója

A mezozoikum középső periódusában, a jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója, amelynek során az alkalmazkodási módszerek széles spektrumát fejlesztették ki - erre a következtetésre jutottak brit és ausztrál kutatók.

Kilencéves kisfiú fedezett fel új kockamedúzafajt Ausztráliában

A világ egyik legveszélyesebb mérgű állataként számon tartott kockamedúza eddig ismeretlen fajaként azonosították ausztrál szakemberek azt az apró tengeri lényt, amelyet egy kilencéves kisfiú talált a kelet-ausztráliai Gold Coast egyik csatornájában.

Ürülékért csalogatja magához a denevéreket a kancsóka

Furcsa étrendet alakított ki magának az egyik borneói húsevő növény: ha éppen úgy esik, odacsalja magához a denevéreket, és az ürülékükkel táplálkozik.