biológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- állatok
- fizika
- fehérje
- evolúció
- Závodszky Péter
- legfrissebb
- legrégebbi
Folytatódik a Mindentudás Egyeteme - előadások a 21. század biológiájáról
Legyen hallgatója és nézője a Mindentudás Egyetemén április 12-én egy immunológiával, , bioinformatikával és rendszerbiológiával kapcsolatos előadássorozatnak!
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.
A tatuk túl mélyre ásnak - kiosztották a bolond Nobel-díjakat
A 2008-as Nobel-díjazottak kihirdetése előtti héten a Harvard Egyetemen idén is kiosztották a bolond Nobelként is ismert IgNobel-díjakat. Békedíjat kapott Svájc a növények méltóságának alkotmányba foglalásáért, a biológiai-díj azoknak a francia kutatóknak járt, akik rámutattak, hogy a kutyák bolhái magasabbra ugranak a macskákénál, a régészeti elismeréshez pedig a tatuk segítették az archeológusokat. A díjazottak között, három év után újra magyar kutató is szerepel.
Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció
Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...
Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete
Az evolúciós fejlődésbiológia (az egyedfejlődési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésből) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlődő területe. Az evo-devo összehasonlítja a különböző élőlények fejlődési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös ősöket és a fejlődési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgő 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tűnő ágát.
Újabb lépések az élet kialakulásának megértéséhez
A biológia egyik legösszetettebb kérdése: hogyan álltak össze az ősi szerves molekulák ahhoz, hogy kialakítsák az élet alapjait? Valószínűnek tűnik, hogy a kémiai evolúció során az RNS-molekulák jelentek meg először, s ezek továbbfejlődése vezethetett a sokkal stabilabb DNS-molekulák kialakulásához. Az első sejtekben tehát az információtárolás szerepét az RNS tölthette be, és az enzimműködést is RNS-molekulák biztosították. Ennek az RNS-világnak lehetett a tagja a legújabb eredmények alapján LUCA, minden mai élőlény "anyja" is.
30 ok, amiért nem a majmoktól származunk
A brit Noah's Ark Zoo Farm (Noé Bárkája Állatfarm) előadása 30 olyan okot sorol fel, amiért az ember nem származhat a majmoktól. Mivel a szervezet a kreacionizmusban hisz, az előadás nem meglepő. Az azonban, hogy iskolás gyerekek látogatják a létesítményt, egyes oktatókat aggodalommal tölt el. A Bristol közelében működő Noah's Ark Zoo Farm nemrég elnyerte az Iskolán Kívüli Oktatás Tanácsának minőségdíját.
- címkék:
- evolúció
- biológia
- Címkefelhő »
Godzilla elbukott a tudományos vizsgálatokon
A biológusok és a paleontológusok is szeretik a Godzilla filmeket, de nem a szakmai megalapozottságuk miatt. Ezért talán meglepő, de annál tanulságosabb áttekinteni, hogy komoly szakemberek milyen félig komoly tanulmányokat végeztek (és néha publikáltak is) Godzillával kapcsolatban.
Visszaemlékeznek a gyökereikre a fák
Orvosi kutatások szerint még a pontosan ugyanolyan génállománnyal rendelkező egypetéjű ikreknek is eltérőek az esélyeik a megbetegedésre, mert ebben közrejátszik az is, hogy milyen hatások érik őket életük folyamán. A nyárfák esetében is hasonló folyamatokra találtak bizonyítékot kanadai biológusok.