biodiverzitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- kihalások
- élőhelypusztulás
- klímaváltozás
- legfrissebb
- legrégebbi
Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?
Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Nálunk egyre jobban szeretik, Angliában betiltanák a műpázsitokat
A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.
Biodiverzitás-szigetekkel állítanák helyre a szántók biológiai sokféleségét
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket", vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot – és ezáltal az élelmiszer-biztonságot –, valamint az élővilágot - írja az ELKH közleménye.
Őserdőirtás okozza a példátlan szénkibocsátást
Példátlanul nőtt a szénkibocsátás az egyre nagyobb mértékű erdőirtás miatt Délkelet-Ázsiában a Leedsi Egyetem kutatói szerint.
A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók
A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- vizes élőhelyek
- fenntarthatóság
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- ártéri gazdálkodás
- klímaváltozás
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhő »
Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.
Ez az oka az adriai élővilág egyhangúbbá válásának
Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.
Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?
Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.
- címkék:
- Velencei-tó
- Balaton
- fenntarthatóság
- víztározó
- halpusztulás
- vízgyűjtő terület
- hidrológia
- limnológia
- klímaváltozás
- környezetvédelem
- természetvédelem
- aszály
- biodiverzitás
- vizes élőhelyek
- biológia
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
- Turista Magazin
- Magyar Természetjárók Szövetsége
- Limnológiai Kutatóintézet
- Kék Bolygó Alapítvány
- Címkefelhő »