A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál.

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Az univerzum formáit tükrözi a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

Szupernóva-robbanást okozott egy furcsa csillagütközés

Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről

Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.

Egyre gyorsabban tágul a világegyetem - megfejtették, hogy miért

Két friss kutatás szerint is a sötét energia egy korábban ismeretlen új formája magyarázhatja meg, hogy az elméleti jóslással szemben, miért tágul gyorsulva az univerzum. Az asztrofizikusok a sötét energiának egy új, az ősrobbanás után háromszázezer évig létező nyomaira bukkantak, és a kozmológusok szerint ez lehet az a titokzatos anyag, ami az univerzumot folyamatosan gyorsuló tágulásra kényszeríti.

Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá

Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.