asztrofizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- csillagászat
- Tejútrendszer
- galaxisok
- galaxis
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Négy titokzatos égitestet fedeztek fel
Négy titokatos barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti "átmeneti" égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Így pusztulhat ki az élet a Földön
Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.
Megtalálták a világegyetem legelső csillagait
A legkorábbi és legtávolabbi, az univerzum kezdetét jelentő ősrobbanás után viszonylag hamar keletkezett csillagrendszert fedezhették fel csillagászok, akik az Astrophysical Journal című folyóiratban publikálták erről szóló kutatásukat csütörtökön.
Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold
A Hold többek között az időmérésben is fontos szerepet töltött be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú. Hold gravitációs erejénk köszönhető az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dőlését– amely az évszakokért felelős - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlődéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretű kísérője, mint a Hold.
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak
Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.
- címkék:
- felfedezés
- fényelhajlás
- általános relativitáselmélet
- szingularitás
- asztrofizika
- eseményhorizont
- Hawking-sugárzás
- téridő görbület
- csillagászati felfedezés
- vándorló fekete lyuk
- Űrteleszkóp Tudományos Intézet
- űrkutatás
- Tejútrendszer
- gravitáció
- Univerzum
- fekete lyuk
- Hubble űrtávcső
- Cornell Egyetem
- Címkefelhő »
Óriási fekete lyukak falnak fel mindent az űrben, ami az útjukba kerül
A fekete lyukak misztikus, veszélyes és a sci-fikben különösen gyakori objektumok, de ábrázolásuk nem mindig pontos. Sara Rigby fizikus a fekete lyukakkal kapcsolatos téves ábrázolásokat igazította ki a BBC tudományos magazinjában.
Hatalmas robbanás lesz az űrben idén
Larry Molnar, a Calvin College asztrofizikus professzora és kollégái az Apache Point Obszervatóriumból (Karen Kinemuchi), valamint a Wyomingi Egyetemről olyan különleges, a szupernóvák felragyogáshoz hasonló kozmikus esemény idei bekövetkezését jósolják az éjszakai égbolton, amely szabad szemmel is jól látható lesz a Hattyú csillagképben.
Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait
Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.
Egy fiatal magyar fizikus és csillagász, aki kutatótársaival együtt történelmet ír
Detre Örs Hunor még friss diplomásként, 2008-ban került a világhírű heidelbergi Max Planck Intézetbe, ahol rövid időn belül ő lett a James Webb-űrtávcsövet (JWST) fejlesztő csapat, napjaink legnagyobb űrkutatási vállalkozásának az egyik vezető fejlesztője. A fiatal magyar tudóst talán a családi háttere is eleve erre a nem mindennapi feladatra teremtette. Nagyapja, Detre László akadémikus, aki a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen többek között Albert Einsteintől és Max Plancktól tanulta az elméleti fizikát, a változócsillagok kutatásának nemzetközi hírű szaktekintélye, nagyanyja, Balázs Júlia pedig az első magyar női kutatócsillagász vvolt. ...